SZÜLŐSÉG

Szoptassunk vagy szoktassunk?

2006. december 21., csütörtök 12:42

Az éjszakai szoptatásról beszélek, természetesen. Nyugodjunk bele, hogy már sosem fogunk négy óránál többet aludni egyhuzamban, és vásároljunk drágább szemránckrémet? Vagy hagyjuk sírni a drága babát, max. belerondítunk a tudatalattijába, de remélhetőleg úgyse jön rá soha, hogy mi voltunk?


Viszont szépen megkérek mindenkit, akinek a gyereke este héttől reggel tízig alszik egyhuzamban, már hathetes korától, hogy ne olvasson tovább, menjen, tegye fel az ebédet vagy valami, mert nem szeretnék kárörvendő vagy álszent, segíteni akaró kommenteket kapni olyanoktól, akik nem ismerik a poklot. Mert ez az, egy tízhónapos csecsemő éjszakai táplálása. Minden szakkönyv azt állítja, ugye, hogy már nem éhesek, csak komfortra vágynak (speciel Samu banánt és túrórudit is elfogad éjjel egykor az apjától, ha én nem vagyok otthon). De tényleg az a megoldás, hogy erőszakkal leszoktatjuk? Guruja válogatja, hogyan, magára hagyni a szobájában, vagy ott lenni, de nem felvenni, esetleg 3-5-7-9 stb. percenként bemenni hozzá – de minden módszer szörnyen erőszakosnak tűnik nekem. Egyrészt éjjel nem bírom a kínzást, mármint a magamét, és sokkal egyszerűbb félálomban mellre tenni a gyereket, mint kibírni 3-5 napig, amíg leszokik (ha egyáltalán). Másrészt ez nem valami óriási szemétség, ami hosszútávon tényleg károsan hat a kis pszichéjére?

A mérleg másik oldalán viszont én vagyok, meg a józan eszem, ami kezd elmenni. És nem látom, hogy ez mitől változna meg valaha is. Talán emiatt nem alhat majd tízévesen a barátjánál??? Esetleg egy notórius éjszakai hűtőzabáló lesz belőle, és súlyproblémákkal küzd majd egész életében? Szóval nagyon kíváncsi vagyok, hogy ti mit csináltok/-tatok éjjel?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2006.12.27 12:49:03eszter

    Hajrá Titi, szurkolok. Hidd el, nem lesz SEMMI baja! Neki is jobb lesz, ha egyhuzamban ki tudja magát aludni. Alvás közben termelődik a növekedési hormon is...pl.



    szeszter, nyugi. Ha még 2 éjszaka megcsinálod, megtanulja átaludni az éjszakát :). 20 perc nem a világ, sőt, nálunk nincs bébicsősz, mert közel a szoba, de én is később ébredek csak a mély álomból, néha arra csoszog be, hogy már alszik is. Van,hogy csak álmában nyöszög.

  • 2006.12.27 13:38:26napos oldal

    Sok sikert a küzdőknek, különösen titinek és dexterkének!!! Az orvos és a védőnő nálatok nem mond semmi értelmeset? Én mindig sokat várok tőlük. Én nem merek nektek jótanácsokat osztogatni, csak egy éjszaka volt részünk ilyesmiben, ami csak az együttérzésem növeli :( Amit Eszter mond, azt viszont én is kipróbálnám, ha ilyen cipőben járnék.



    Korábban leírtam a sztorinkat, most csak szeretnék a jóról is beszámolni, kislányom egy hét alatt leszokott a nemrég felvett éjjeli üvöltés szokásáról, egy hétbe telt, mindig rövidült a bőgés.



    szeszter, szerintem nem lesz lelki sérült csórikám, de gondolom, ez hit kérdése, és én a bőgetős iskola híve lettem :) Este kilenc és reggel fél 7 között, valamint a nappali ágybatételek után nem reagálunk a bőgésre, hogy mi is emberhez méltó életet élhessünk, illetve, hogy a gyerek is emberszerű alvási mintát szokjon meg. Nemigen bőg sokáig, pár másodperc, ritkán max. 10 perc. Abba a hitbe ringatom magam, hogy megtanulja lassan, ha az ember bekerül az ágyba, akkor sírásnak helye nincs, hanem alvásnak, magábanbeszélésnek vagy nézelődésnek. Lelki sérülést szerintem nem szenvedett, vidám, mókamester gyerek :) Sajnos az életben vannak nemszeretem dolgok, még az ilyen kis törpéknek is.



    Olvastátok Libby Purves: Hogyan ne legyünk tökéletes anyák c. könyvét? Én abból merítem az észt, meg a Spockból, anyutól, védőnőtől.

  • 2006.12.27 13:45:49napos oldal

    Még kovvacshoz és mancihoz kapcsolódva. Nektek olyan nincs, hogy ránéztek a lakásra, meg az egyéb teendőitekre, és olyan soknak látszik, hogy mindent úgysem lehet, szóval akkor inkább semmit se... Haha :)



    Csatlakozom a testmozgási fogadalomhoz!

  • 2006.12.27 13:45:56titi

    eszter, még egyszer kösz. ez a növekedési hormon betalált. az utóbbi 2 hónapban csak 30-30 dkg-ot hízott és nem nőtt semmit. Majd erre gondolok éjszaka, amikor a bőgésétől én is bőgök.
    a fent ajánlott irodalmat én is olvastam. jókat röhögtem rajta, de nem okosított rajtam. (Érdekes, hogy a már olvasni tudó gyerekem falhoz vágta annak idején, amikor rábukkant a könyvespolcon.)
    jó lenne egy kicsit átvennem napos oldal érveit. már megint úgy érzem, hogy meg kellene egy kicsit változnom. hú, de rohadtul utálom!!

  • 2006.12.27 13:57:47Kékfelhő

    Ha most azt mondjátok, azért minimanó a fiam, mert két és fél évig nem bírtam ránevelni, hogy átaludja az éjszakáit, mindjárt sírva fakadok...

  • 2006.12.27 14:22:47titi

    kékfelhő, no para! a 9 éves fiam agyonmosott holmijait hordom itthon. (szóval, én vagyok kicsi :DDD)
    Ja! Védőnők! A mi Okosunk pedzegette, hogy konzultáljak a gyerekorvossal nyugtató ügyben.

  • 2006.12.27 14:30:40p.eszter

    Van egy nagy dilemmám. Kíváncsi vagyok, más mit csinált/na a helyemben. Ha a kétéves Petifiam nem-vagy csak félórácskát alszik délután, akkor átalussza az éjszakát (9-10 órát), de ilyenkor a késődélután és az este elég nyögvenyelősen megy, mert már nyűgös lesz. Tehát ez nem a legjobb megoldás, ráadásul nemsokára bölcsibe, majd oviba megy, ott pedig elő van írva az alvás és úgy tudom, az ilyen kicsik idegrendszerének sem tesz jót, ha egész nap nem alszanak, ha viszont másfél-két órát hagyom aludni, akkor éjszaka 3-4 alkalommal is "létszámellenőrzést" tart, kis víz, hátsimi. Melyiket válasszam?

  • 2006.12.27 14:34:00napos oldal

    Emberek, ne vegyétek ilyen komolyan magatokat. Ezer helyen el lehet rontani a dolgokat. Nekem se voltak mintaszüleim, én se vagyok mintagyerek, az enyémnek is rosszak erre a sanszai. NA ÉS AKKOR MI VAN? Az élet kemény, sőt, bele is lehet ám halni :) Lényeg, hogy szeretjük őket, amire rájövünk, hogy másképp kéne, azt megpróbáljuk úgy, igyekszünk nagyon, de kár magunkat tökönszúrni, ha nem megy olyan fényesen. Libby Purvestől (és Vekerdy Tamástól) ezt a szemléletet tanultam, meg néhány konkrét dolgot is persze.



    Titi, szerintem ha szeretnél más szokásokat bevezetni, úgy kéne, mint kovvacs írta egyszer, nagy levegő, nagy elszánás, indul a projekt :) Mondjuk elszánod magad, hogy a következő iksz napban leszoktatod az egyik szopiról, na, és napokig tűröd éjjel a bömbölést. Ez kemény, de sokaknál működött már. Gondold át, hogy mit szeretnél, abban legyél megingathatalan, kösd fel a gatyád, aztán hajrá. Ezt mondják az okosok. Férjed hogy áll a kérdéshez, neki sincs ötlete?

  • 2006.12.27 14:40:36eszter

    látod, titi, eljön az a nap, amikor az ember TARTHATATLANNAK tartja az altatás állapotot. ezt írtam a múltkor, lehet, hogy olvastad, de engem megnyugtat ez a gondolat:



    Sok vita volt itt a múltkor ezen. Az ellentábor azt mondta, hogy pszihológus állítása szerint tanult tehetetlenség állapotába kerül. Erre pont a minap jutott eszembe egy remek ellenérv: ha beülünk az autóba, akkor ugye bekapcsoljuk az összes gyereket. Sajnos akkor is muszáj, ha nagyon nem tetszik nekik. Kicsit nyafog, hisztizik, de megtanulja, hogy az autózás márpedig ilyen: hiába majrézik. A szülő pedig minden kétséget kizárólag tudja, hgoy helyes amit tesz, mert hát meghalhat a gyereke. Kis finomítással ilyen az elalvás is. Amikor olyan szintre fajult a ringatás, rázogatás, fülcimpamaszírozás, hogy az meghaladott egy normál emberi toleranciaszintet, akkor szent elhatározással tudtam végigcsinálni, hogy egyedül alszol el, gyerekem. Mert ha valaki álmos, akkor lefekszik, alszik (ha autóba ülünk, bekapcsolunk és kész).



    Fő a határozottság! Te tudod, hogy Neki ez a jó!

  • 2006.12.27 14:43:30napos oldal

    Nyugtató??? Nemá....

  • 2006.12.27 14:59:17titi

    nyugtató télleg nemá! a védőnő okosságát akartam bemutatni. mínuszban.
    eszter, az autós dolog amott is tetszett. csak eszembe jutott, hogy az autósülésből is kiveszem, ha nagyon sír benne. miközben tudom, hogy nyilvánvalóan balf*sz vagyok. esküszöm, esküszöm, hagyom bőgni!! (ó, jaj nekem! ó, jaj nekem!)

  • 2006.12.27 15:10:37napos oldal

    Védőnő monnyon le.

    Hajrá Titi, acélozd meg magad :)

  • 2006.12.27 15:41:31zsuli

    Hű, lehet, hogy én vagyok az egyetlen, aki cumival oldja meg az ágybatétel utáni sírás c. problémát? Később meg majd valahogy leszoktatom róla.
    Hozzátartozik az igazsághoz, hogy mivel kétszintes a lakásunk, a pici csak éjszalára kerül a kiságyba, napközben lent van velem járókában. Szóval elég hamar megszokhatta, hogy éjjel alszunk.
    Off: kékfelhő, a múltkori éjjel-beszélni-hagyós-tipped nagyon bejött. Most viszont a gyulladt arca miatt nem alszik, hanem vakarózik éjszaka...

  • 2006.12.27 15:43:31eszter

    nem lenne bajom a cumival...de inkább az ujját szopja. Na arról hogy lehet majd leszoktatni!?

  • 2006.12.27 16:11:04titi

    ha majd matat, játszik, akkor csak rendeltetésszerűen tudja majd használni az ujját.

  • 2006.12.27 16:28:45hanna

    A cumiról leszoktatásra írta valaki, hogy láttál már tizenöt évest cumival? Na ugyehogy nem.

    Nem kell a gyerekeket folyton leszoktatni. Például aput se akarod folyton leszoktatni a cigiről, vagy magunkat a csokizabálásról, pedig sokkal-sokkal károsabb, mint az ujjszopi, a cumizás és egyéb gyerekszokások. Csak ez előbbiek táradalmilag elfogadottabbak.

  • 2006.12.27 16:50:03Brumibaby

    A fiam négyéves koráig cumizott, többen szörnyülködtek és követelték, hogy haladéktalanul vegyem el tőle. Egyszer meguntam, és azt mondtam, hogy számos felnőtt ember cigizik, mások nem mosnak fogat, és akad, aki hamburgert eszik az utcán, ezek általában idegen és nem szimpatikus emberek, akik zavarnak engem, ártanak maguknak és szennyezik a környezetet, mégse szedem ki a szájukból a cigit meg a hamburgert, szóval akkor a saját kis porontyomat, aki nem árt senkinek, miért cseszegessem??
    (Ja! Az utolsó cumi egy szombat éjjel szakadt ki. Vasárnap nem volt nyitva cumi-áruda. Így léptünk a leszokás útjára. Hatévesemnek minden tejfoga megvan és egytől-egyig ép, pedig szereti az édességet.)

  • 2006.12.27 17:25:23titi

    meggyőződésből kihagytam a cumit. mára csak egy megunt játék a sok közül. viszont agyonverném azt, aki beszólna a gyerekemnek, hogy mért cumizik még mindig. Na, jó, most túloztam. De tényleg kinyílik a bicska a zsebemben, amikor antiempátiás felnőttek dumálnak az alig néhány éves bőrére.

  • 2006.12.27 18:02:29titi

    Na, jó! Egész nap veletek edzettem magam a bőgős estére. Nekivágok. Jó nehéz a lelkem!
    Ágyő élet! Ágyő porontyos anyukák!

  • 2006.12.28 09:53:50dexterke

    titi! Na hogy ment? Jelentkezz!

  • 2006.12.28 10:34:44katampusz

    olvasom titit, hogy sírt a gyerkőc az autósülésben, na nálunk ez tegnap fordult elő először, persze sehol sem volt a megváltó nyugtatócumi, mert otthonhagytuk.

    ordítás ezerrel, én simogatom, beszélek hozzá, arcomat az övéhez simítom, érezze hogy ott vagyok nincs baj. de baj volt. namármost ilyenkor próbálkozom a cumival, sétával, váltott pózokban, illetve az őrület határán szopi. az tuti hatásos, de csak legvégső esetben alkalmazom.

    de ugye autóban menet közben nem vehetem ki az ülésből. és jött az isteni szikra, a szájához tettem a hüvelyk ujjam tenyérpárnáját. biztos tudjátok mi az, csak nem tudom pontosan megnevezni. boldogan elkezdte cumizni és 2 perc alatt elaludt. :)))



    micsoda megkönnyebbülés volt, istenem.....

    lelkiismeretfurdalással ugyan, de én cumipárti vagyok. gyerekem alapból utálja. (sok tekintetben érzem azt hogy kaptam egy tökéletes gyereket és határtalan szorgalommal elrontom)

    viszont vannak szituációk, mikor a cumi sokat segít. mindannyiunknak. például a szopizás megnyugtatja, segíti elaludni. ez ugye nekünk is jó. tehát, ha látom hogy fáradt, akkor cumi betol és dédelgetés. olykor szelíd erőszak sűrű bocsánatkérések mellett. ha nagyonnagyon feldühíti magát akkor nem tudom átverni a cumival, úgyis csak az igazi nyugtatja meg. ez van.



    én sose cumiztam, nem szoptam az ujjam és a körmömet se rágtam, ellenben még a fémvégű pax tollat is szétrágom. rémes de sose fogok leszokni róla. úgyhogy sose kérek kölcsön és nem is adok kölcsön íróeszközt :))

  • 2006.12.28 10:35:09katampusz

    ja és szorítok nektek titi!!!

  • 2006.12.28 10:48:38titi

    Könnyű volt. Sírt, hagytam. 1 perc alatt elaludt. Este fél 10 és reggel 7 között csak 3szor szopott. Ha így maradna, hajlandó lennék még fél évig szoptatni.
    Csendesen motoszkál bennem egy ideje: a felkelésekben az én kezem is benne van. Úgy értve: én magam is igénylem az odabújását, a rendszeres jelzést, hogy még...lélegzik. Ha nagyon kíméletlen akarok lenni magammal: átadom a parámat. Szóval: Freud dögöljön meg, én meg kinyújtóztatom az idegeimet és megtanítom a babámat is ellazulni.

  • 2006.12.28 10:54:37Csöre

    Egy praktikus kérdésem lenne az "éjjel mars az ágyba és kuss" anyukákhoz: és mi van, ha a gyereknek tényleg baja van? Pl. összehányta magát, bepisilt és csurom pisi, vagy csak marhára fáj a foga? Én egyszer hagytam sírni az ágyában a kb. 3 hónapos fiamat, amikor egyszerűen már muszáj volt ennem valamit (ez napközben volt, du., ő akkoriban többnyire végigaludta az egész napot, de akkor történetesen ordított). 10 percig tartott, amikor végül odamentem hozzá, hason fekve találtam orral-szájjal benne a nyál-takony-hányás tócsában egy végletekig kimerült, láthatólag igen csalódott kisember nézett vissza rám. Én akkor ott megfogadtam, hogy ezt többet soha. Azóta, ha valamiről le kell szokni, akkort én is ottmaradok mellette, ölelem, simogatom, és igen, közben hallgatom, hogy sír. A karon ringatásról pl. remekül leszokott így. És ettől nekem sincs lelkiismeretfurdalásom. Kis időráfordítás, de megéri. Magára nem hagyom a bánatával, és kész.

  • 2006.12.28 10:54:37Csöre

    Egy praktikus kérdésem lenne az "éjjel mars az ágyba és kuss" anyukákhoz: és mi van, ha a gyereknek tényleg baja van? Pl. összehányta magát, bepisilt és csurom pisi, vagy csak marhára fáj a foga? Én egyszer hagytam sírni az ágyában a kb. 3 hónapos fiamat, amikor egyszerűen már muszáj volt ennem valamit (ez napközben volt, du., ő akkoriban többnyire végigaludta az egész napot, de akkor történetesen ordított). 10 percig tartott, amikor végül odamentem hozzá, hason fekve találtam orral-szájjal benne a nyál-takony-hányás tócsában egy végletekig kimerült, láthatólag igen csalódott kisember nézett vissza rám. Én akkor ott megfogadtam, hogy ezt többet soha. Azóta, ha valamiről le kell szokni, akkort én is ottmaradok mellette, ölelem, simogatom, és igen, közben hallgatom, hogy sír. A karon ringatásról pl. remekül leszokott így. És ettől nekem sincs lelkiismeretfurdalásom. Kis időráfordítás, de megéri. Magára nem hagyom a bánatával, és kész.

  • 2006.12.28 12:17:03napos oldal

    Én, mint szenya bőgetős anyuka jogosnak tartom a fenti kérdést, meg is kérdeztem a védőnőt is, de megállt a tudománya, és a próbálgatni kell-re tellett csak... Arra gondolok, hogy a sírás hosszából, milyenségéből feltűnik, ha tényleg baj van, meg szoktam leselkedni. Ha jön a foga, azt talán már napközben is lehet tudni, és akkor számítok rá. Hányni éjjel nem szokott, pelenkája sose zavarja, lefekvés előtt teszem tisztába. Gondolom, ha már kicsit tud beszélni, az ilyen szempontból nagy előny. De nagyon várom a további szakértő hozzászólásokat!

  • 2006.12.28 12:58:47napos oldal

    Titi, ez jó hír!!! 1 perc... nem semmi. Úgy tűnik, neked inkább magaddal kell megbeszélni ezt az ügyet :) De ha ez így megy, lassan rászoktathatod, hogy átaludja az éjszakát, az neki is jó.

  • 2006.12.28 12:58:47napos oldal

    Titi, ez jó hír!!! 1 perc... nem semmi. Úgy tűnik, neked inkább magaddal kell megbeszélni ezt az ügyet :) De ha ez így megy, lassan rászoktathatod, hogy átaludja az éjszakát, az neki is jó.

  • 2006.12.28 13:11:16napos oldal

    Elküldődött a komment, még akartam írni, hogy nekem is vannak ilyen dolgaim, hogy este lefekvés előtt beosonok, hogy megnézzem és annyira édes és megölelgetném, sokszok behívom a férjem is, hogy nézd meg, milyen édes, erre ő: "keltsük fel, és játsszunk vele!" Na, mondom, menjél, nézd meg, ott vagyok-e a hálószobában...



    Ja, meg reggel már várom, hogy találkozzunk :)



    Sok a szívás, de micsoda pillanatok vannak egy kis törpével... Pár hete bevezettem azt a szokást, hogy lefekvés előtt kornyikálok neki, gondolom ez olyan, mint a nagyobbaknak a mese. 30 évvel ezelőttről előbányásztam a népdalokat, amit a mamám nekem énekelt, és megnéztem a neten a szövegét. 2-es voltam énekből, de a kisember nagyon bírja a műsort, ráhajtja a fejét a vállamra, és 10-15 perc alatt el is alszik :) Betegre röhögöm, magam, ha valaki azt mondja, hogy én ilyeneket csinálok majd egyszer :)) Eleinte becsuktam az ajtót, de már vállalom önmagam a férjem előtt is, ő is majdnem elaludt rá egyik nap...

  • 2006.12.28 14:05:46titi

    (Hú, gyerekek, mire be tudtam lépni...)
    napos oldal,lehet, hogy azért aludt jobban a gyerek, mert estére bevágott egy szelet tonhalat. Végül is nem kell mindent magamra fognom... :)
    csöre, az általad említettek miatt tartok ott az éjszakázásokkal, ahol.
    Olyan nehéz ez a gyereknevelés!!!

  • 2006.12.28 14:10:31titi

    dexterke?

  • 2006.12.28 19:56:10titi

    szoptassunk ÉS szoktassunk!

  • 2006.12.28 22:02:26kovvacs

    "napos oldal 2006.12.27 13:45:49 Még kovvacshoz és mancihoz kapcsolódva. Nektek olyan nincs, hogy ránéztek a lakásra, meg az egyéb teendőitekre, és olyan soknak látszik, hogy mindent úgysem lehet, szóval akkor inkább semmit se... Haha :)"



    Már hogyne lenne:)

    Viszont már nem bőgök miatta.

    Csak a szökésen gondolkodom. Meg hogy képtelenség és sose lesz vége. Ha elég erőm marad az utolsó agysejtjeim összekaparásához, akkor felosztom a terepet 50cmszer 50cmres darabokra és megpróbálok arra koncentrálni. Hogy egyetlenegyet kipucoljak valahogy.

    De igazából amikor télleg az van napos oldal, amit írsz, akkor van úgy, hogy megeszem egy ültő helyemben egy tábla csokit és a papírját csak úgy bedobom a kupac tetejére. Vagy egy használt papírzsepit. Csak azért, hogy lássam, képes-e még rontani az összképen. De általában már nem. És ilyenkor el kell gondolkodnom azokon az érveken, hogy miér ne igyam magam le a sárga földig. (Szerencsére még mindig sikerült, lsd ide vonatkozóan Updike mittomén melyik regényét, ahol a tökrészeg anyuka elfeledkezett a kádba tett kisbabájáról aki megfulladt, elég erre gondolnom és máris rosszabbul érzem magam mer ez se kiút.)



    Szóval nálam is van úgy, hogy tökreménytelen. Hogy sose lesz vége. Hogy erről nem volt szó, ezt senki se mondta előre. Hogy ebből nincsazazisten hogy ki tudjam magam ásni. Van ilyen. De akkor se küldöm vissza a kölköt:P Mert eltekintve a depressziós hullámoktól azér mégiscsak jó dolog a gyerkőc.

    Még akkor is, ha vannak percek, órák, (napok?), amikor ebből semmit se vagyok képes érzékelni.

    Még ha ciki is bevallani. Így teljes a kép.



  • 2006.12.28 22:22:35kovvacs

    Lányok, ígértem, hogy be fogok számolni a szoktatási kísérletekről.



    Első tapasztalat:

    amíg én azt határoztam el, hogy éjjel nincs szopi és felkelés, addig a lányom azt határozta el, hogy ő márpedig mostantól nem alszik el este a szokott idejében.



    Így most két óriásmenet van egy este:

    a lefektetés,

    és az éjfél-kettő közöttre tehető felkelés.



    Eddigi tapasztalatok.

    Ad1, Kölöknek kell az estimese, estivers, estidal, estigitár mindegy micsoda, de igényel egy kis ottmaradást. Eddig leraktuk az ágyába, szöszmötölt és aludt, ennek vége.

    De ha rászánom magam, jelenleg 20-40 perc közötti időtávon belül elalszik.

    Első körökben 40 percnyi keserves sírás (és milyen szemrehányó tekintetek!) után kivettem, vigasztaltam, visszatettem, újabb 40 perc sírás, újból kivettem, séta, vigasztalás, simogatás, vissza, újabb 40 perc, nem ragozom, kb. éjjel kettőre aludt el.

    Tanulság: nem szabad kivenni.

    Simogatom az ágyában, kap puszi, megölelgetem, de marad. Annyira tudja (nagyon okos!), hogy mivel érdemes próbálkozni, hogy tegnap este már nekem nem is hisztizett, de mikor bejött a szobába az apja, felpattant és kezdte a lobbizást (sírás, szemrehányó tekintet) az apja fele, hátha ki tud kerülni az ágyából.

    Szóval miután este berakom az ágyába, mesélek Weöres Sándort, Cinicinimuzsikát, vannak népdalok, mikor mi, és - ha lehet mondani ilyet néhány nap tapasztalata után - nem reménytelen, hogy kb. fél óra alatt immáron hiszti nélkül elalszik.



    Ad2, Éjjel nincs szopi, van viszont a fenti eljárás csökkentett üzemmódban. Odaülök mellé, simogatom, puszilom, ölelgetem, nem megyek el, sír, énekelek (nincs felolvasó est), simogatom, puszilom, énekelek, sír, minden bizonnyal utálja a fejemet, de elalszik kb. háromnegyed óra alatt.

    A cél az lenne, hogy egyáltalán ne keljen fel, mert úgymond nem éri meg.

    Január 15ig mindenképpen így csinálom változtatás nélkül, aztán ha még mindig felkel és sír, akkor nyitok neki egy számlát, amin gyűjteni fogom a pszichológusra a pénzt.

    Egyelőre ébred és balhézik, mi meg nem engedünk neki.

    Anyósom szerint cumisüvegből kéne itatni, de erre nem vagyok hajlandó. Nem az a cél, hogy ne szoptassam, hanem az, hogy ne ébredjen fel éjjel.



    Ad3, Mivel nem lehet mindent eccerre, hajnali fél6 után jöhet az ágyunkba, kap cicit és ott szunyókálunk közösen reggelig. Szerintem ez lesz minden szempontból az utolsó: azaz a legtovább megmaradó éjjeli felkelés és a legtovább megmaradó szopizás.

    Miután az elválasztással is jól haladunk - naponta 2szer szopizik plusz hajnalban egyszer - szó szerint nagyon jól esett az előző hajnali szoptatás.



    Lányok, én nem szerettem szoptatni. De most meg rossz érzés abbahagyni. Erre kössteke csomót. És szó se lehet róla, hogy csak úgy eljárjon mindenféle idegen pasival hazulról, és igenis este 8ra otthon kell lenni, 25 évesen is, punktum! Hát minek kínlódok én vele?! :PPPP



  • 2006.12.28 23:31:09kovvacs

    Fél12 van,

    kb. fél óra múlva leghamarabb indul(hat) az éjszakai műszak.

    Azaz a gyermekem harca az éjszakai tápért és a sajátomat, hogy meggyőzzem, nagyon szeretem, de most inkább aludjon.



    Azért az jó, hogy a férjem is teljes mértékben támogat.



    Mostpedig (dejólesett porontyozni egy kicsit) elhúzok pancsolni, mert szorít az idő. Ha meg nem, az tök jó lenne.

  • 2006.12.28 23:32:16kovvacs

    és félregépelek.

    Na télleg már ittse vagyok...

  • 2006.12.28 23:50:26manci

    Hát drukkolok minden át- és leszoktató bajtársnőnek!

    Én jelenleg az összeomlás határán állok! Egy-két fogzás miatt átkínlódott éjszaka után beteg lett az én édes pici lányom: taknyos, lázas, köhécsel. Mikor, ha nem Szenteste? Na, hogy még egyszerűbb legyen, én is elkaptam. Persze, mivel csak cicin alszik el a szentem, nehezített a pálya, mert nem nagyon kap az orrán levegőt, viszont sokkal többet felkel, mint alapból szokott, hogy a foga miatt vagy mert beteg, részletkérdés.

    Nem fogjátok elhinni, de 9 hónap után megpróbáltam cumit adni neki, mert a mellbimbóm cafatokban van, ráadásul amikor már nagyon kínlódik a fájdalom és a légzési gondok miatt, a kis tűhegyes fogaival egyszer-egyszer jól bele is harap. Persze nem igazán kap rá a cumira, inkább csak rágcsálja, gondolom, jólesően masszírozza az ínyét.

    Teljesen tanácstalan és bizonytalan vagyok egy halom dologban. Az ügyeletes doktornéni antibiotikumot írt fel neki és még jól rám is ijesztett, hogy a gyulladás ilyen időben milyen frankón lemászhat a tüdejéig, szóval minden fenntartásom ellenére elkezdtem adni. Mondta, nézzem, nem lesz-e kiütéses a gyerek. Lett. Egy kicsit a hátán. De alig. Attól? Mástól? Holnap viszem a saját dokihoz, majd megmondja vagy nem.

    Másik: hogy kell orrot porszívozni? Minden igyekezetünk ellenére utána is szörcsög. Be kell fogni a másik orrlukat? Mennyi ideig kell csinálni?

    Na sírás van, megyek

  • 2006.12.29 07:27:32Hicudzsi

    Manci! Nem kell befogni amásik orrlikat, de picit mozgatni kell az orrnyílásban a szívófejet, hogy jól kiszedje mindenhonnan. Éredemes előtte sima sóoldatos gyógyszertári orrcseppet használni vagy Fluimárét (sz is ilyen de spriccelős alakban).

  • 2006.12.29 07:35:10Hicudzsi

    A leszoktatásról.

    Nálunk úgy működik az éjszakai élet, hogy a fiam (23 hónapos) cicin elalszik a nővére mellet, majd hajnalban átjön hozzánk. Megszoptatom és bealszunk mindketten, sokszor észre sem veszem, hogy átjött csak reggel mikor ébredünk.

    Van, hog ymellettem alszik el a mi ágyunkban, akkoris éjszaka kiszolgálja magát és ez nálunk nagyon jól működik. A lányom is egy ideig velünk aludt amíg kicsi volt és magától szokott át a saját ágyikójába.

    És szerintem van egy kor ami után el lehet kezdeni az átszoktatást, de ez a megfigyeléseim és a tapasztalatom szerint nem kétéves kor előtt.



    Én is most szenvedtem egy jóideig, mert a fiamra rájött a napi 10-20 cicizés időszaka és eléggé kiakasztó volt,.

    Azután egy fantasztikus embertől (akinek a szakmája szoptatási tanácsadó) kaptam egy nagyon ideillő tanácsot.

    Azt mondta, hogy addig nemigazán tudjuk csökkenteni a szoptatások számát amit bennem dörömböl az elutasítás közben, hogy jajj szegény gyerek, biztos hogy jól teszem amit teszek?

    :)

    Na még jövök, csak a nagyobbiknak kellek :)

  • 2006.12.29 10:35:56manci

    Viszonylag olcsón megúsztuk az éjszakát és a gyerek még mindig alszik! Hagyom.



    napos oldal, kowacs:

    Az én férjem rendmániás, úgyhogy jól megszívta velem:)) Na de komolyra fordítva a szót, nekünk ezért minden pénzt megér a szakértő segítség! (persze tudom, hogy nem mindenki engedheti meg magának) Így is sok marad ránk, de én igyekszem, a férjem meg szintén dolgozik a renden. De azért van olyan, hogy fél órával azelőtt ágyazok be, hogy a hites uram betoppanna :P

  • 2006.12.29 11:13:37janka

    Hello Manci, remélem a múltkori pengeváltás már a múlté:)
    Úgy tűnik mindeki összeszedeett vmit ebben a remek időben, én is szarul vagyok, gyerkőcnek is szörcsög az orra.
    Két hónapja már volt ilyen, akkor két nap alatt átlendült rajta (én majd egy hétig voltam vacakul). Akkor nálunk bevált a hársfa-bodza tea meg az eukaliptusz illóolaj. Utána porszívózni is könnyebb, mert kihozza a néha kiszippanthatatlan truttyot. Néha nem tudod kiszedni az orrából, akármeddig gyöszötölöd, de majd ő megoldja. Nem tudom miket eszik a babád, de én ilyenkor a kajájában fokhagymát teszek ezerrel, hatásamint a antibiotikumé, csak mnincs mellékhatás..
    Gyógyulást.

  • 2006.12.29 12:24:10manci

    Kösz, janka! Nektek is!

    Nem tudom, 9 hónaposnak lehet fokhagymát adni? Póréhagymát már kap. És hogy adod neki? Párolva, nyersen?

    Az eukaliptusz olajat párologtatod?

    Poronty! indíthatnátok egy babaetetős topicot, ahol megvitathatnánk a "hogyan bővítsük a gyerek étrendjét és tegyük egyre darabosabbá az ételét?" kérdéskört!

  • 2006.12.29 13:16:44eszter

    manci, látom előkerültél. Aranyeres topikba beírtam az infokat.



    BASSZUS, Nem hiszem el!! fél óráig léptem be! Tényleg nagyon hülye vagyok??!!



    Csöre, kérdezted, hogy mi van, ha tényleg baja van. Na ezért nem hagyjuk 1 óráig magára (többek között). Ha sírt, mi mindig benéztünk hozzá. Egyébként egy idő után tudni fogod, ha baja van, vagy csak kinlódik.



    Emőke, azt hiszem az altatást viszonylag szerencsésen megúsztátok. A 3 közül nekem is volt ilyen gyerekem. Az elsővel semmi gond nem volt. Altatgattuk, de marha kultúráltan csinálta, és nem volt éjszaka 18 kelés. Akkor én is a "szó sem lehet arról, hogy sírni hagyom" hyve voltam. Aztán Hannának sikerült Leát is megrontani. 2 év pokol után egyszerre tanulták meg mi az éjszaka. Azóta istenes. Bende pedig 4 hónaposan (vagy 3...nem emlékszem) kapta a "leckét". Azóta puszi, alszik. Éjszaka ha felkel, megszoptatom, de vissza is rakom, oldja meg az elalvást. Ha fél óra múlva (vagy megmagyarázhatatlanul korán) ébred újra, akkor az apját küldöm, hogy nekem nincs ott dolgom. Általában 30 mp múlva jön vissza. Alszunk tovább.

  • 2006.12.29 13:41:21ananasz

    na megint eltunt az iromanyom. ja es en is feloraigleptembe.
    Manci szerintem is szolni kene a nemtomkinek, hogy kezdjen bele egy etetos topicba szepen, meg hogy hogyan kell megcsinalni a babakajakat.
    Amugy en sem szerettem szoptatni kovvacs! az elejen. aztan nagyon profik lettunk(sose gondoltam volna) es mostmeg el sem tudom kepzelni, hogy Babo egyre kevesebbet fog szippantgatni:(((

  • 2006.12.29 14:34:16babateve

    végre be tudtam lépni! ez még csak próba, hogy megjelenik e?

  • 2006.12.29 14:42:13babateve

    Nekem 2 gyerekem van, már nagyok. Amikor születtek, egyetlen óhajom volt ( azon kivül, hogy egészségesek legyenek), hogy legalább éjjel aludjanak.Ez volt a max elvárásom velük kapcsolatban. Az első 3 hónapos korától végigaludta az éjszakákat, szuper baba volt. A második is hajlott rá, hogy aludjon éjjel, de őt a legkisebb bármi felébresztette, szóval vele lényegesen több éjjelezés volt. Főleg betegségek idején. Számomra az a fura az itt leirtak legtöbbjében, hogy szinte mindenki abból indul ki, hogy a gyerek éjjel éhes. Persze, egy pici baba, 1-2 hónapos vagy pár hetes tényleg valszeg éhes lehet éjjel, de egy 10 hónapos? vagy pláne egy 1-2 éves? sose jutott eszembe a legszükebb kisbabakort leszámitva, hogy éjjel azért sirna mert éhes lenne.......??

  • 2006.12.29 18:23:44manci

    Hicudzsi, köszi a segítséget az orrszívással kapcsolatban! Nektek milyen szerkentyűtök van? A legerősebbre kell állítani a porszívót?

  • 2006.12.29 18:30:11hanna

    Én abból indulok ki, hogyha felébred kétszer, és reggelre 200-230 grammal több lesz, akkor valszeg éhes volt.

  • 2006.12.29 18:45:37eszter

    sztem fél éves korig keltheti az éhség. meg egy picit tovább. babateve, amikor a gyerekeid kicsik voltak, akkor meddig kaptak csak anyatejet? Mert úgy tudom, régen nem állta meg a helyét a "6 hónapig csak szopik" tézis. Kaptak mindenfélét. Attól már tényleg nem éhezhetett. Viszont amíg csak szopik, meg még kb 1 hónap, míg eszik annyit, hogy hasson is, ébresztheti az éhség.

    Én 7 hónapos korig engedélyeztem a kaja miatti kelést. Később persze nehét szt mondani neki, hogy ennyi volt éjszakára, de mindig van mire fognom: lehet, hogy sósat evett (alig sózok, de indoknak tök jó), és szomjas, kicsit mintha folyna az orra, kell a folyadék, zaklatottabb napja volt, egy nyugtató szopi éjszakára belefér...

    Nekem nem a "néha felkel szopni" című dráma az igazán vészes, hanem az "óránként, félóránként ordítok, mer mittudomén." Na annak én is véget vetek (vetettem).

  • 2006.12.30 18:22:28babateve

    eszter, szoptak is de való igaz, ettek mellé főzeléket is.( akkoriban ez volt a trendi, valamint a tej sem volt elég) viszont valszeg talán tényleg az egyéb kaják miatt- nem jutott eszembe, hogy éjjel éhesek lehetnének.

    amúgy teljesen igaz : ha az ember kölke felkel, pl szomjas, iszik, vagy szopik, de utána csöndben van, az hosszabb távon is kibirható. számomra az lett volna a csapás, ha pl óránként ordit,, később mászkálás van éjjel ( pl átmászkálás a szülői ágyba). a gyerekezés végülis folyamatos rendelkezésre állás , de abból, hogy ( ha nincs betegség, vészhelyzet satöbbi) éjjel pihenni akarok, nem tudtam engedni.( viszont partnerek is voltak hozzá a gyerekecskéim)

Blogok, amiket olvasunk

OTTHONTÉRKÉP Ide költözött az Obama család a Fehér házból

Ízlés és pénztárca kérdése, hogy sokalljuk-e azt a 8,1 millió dollárt, amit a volt amerikai elnök és felesége kifizetett azért a washingtoni házért, amiben január óta lakik. Az mindenesetre biztos, hogy az új otthon felettébb impozáns.

MÁS TÉSZTA Alakbarát palacsinta

Van egy jó ötletünk, hogy jutalmazd meg magad egy isteni reggelivel, ami ráadásul még nem is terhelő, hiszen javarészt egészséges, izomépítő fehérjéből van.

STÍLER Csúcstechnika a tökéletes bikini titka

Ha jól választunk, és esetleg hajlandóak vagyunk egy kicsit többet költeni, sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat. Lássuk, milyen a jó bikini!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta