Megelőzhető a bölcsőhalál?

Bölcsőhalál. Rémálmok jutnak eszünkbe, különböző hátborzongató történetek a bulvársajtóból vagy a szomszédasszonytól. Tudjuk, hogy a bölcsőhalál előzetes jelek nélkül, egészséges csecsemők esetében is előfordulhat. Mit tehetünk? Rágjuk rongyosra a körmeinket vagy minden éjjel félóránként ébresszük fel babánkat, hogy él-e még? Vagy dugjuk homokba a fejünket, és gondoljuk, hogy velünk ez úgysem fordulhat elő?


Előző cikkünkben beszámoltunk arról, hogy amerikai kutatók szerint egy agyi elváltozás okozza a bölcsőhalált. Dr. Szántó Imrét, a Madarász utcai Gyermekkórház főorvosát, a bölcsőhalál prevenciós program vezetőjét, „szellemi atyját” kérdeztük.

- Annyi rémséget, félinformációt hallhatunk. Tulajdonképpen mi az a bölcsőhalál?

- Bölcsőhalálról beszélünk a csecsemőkorban –tizenkét hónapos korig - hirtelen és váratlanul bekövetkező halál esetén, ha az előidéző ok széles körű utólagos vizsgálatokkal sem tisztázható. Bár az éber állapot nem kizáró ok, az esemény legtöbbször alvás közben – gyakran az éjszaka folyamán - következik be. A szülő, ha egyáltalán módja van észlelni, nem találkozik harsány tünetekkel: az eddig normálisan viselkedő baba tónustalanná válik, hangot nem ad, mozgás, légzés nem észlelhető, esetleg a bőr és nyálkahártyák színe megváltozik.

- Mennyire reális vagy túlzott a szülők aggodalma?

- Én úgy tenném fel a kérdést, hogy miért kell félnünk a bölcsőhaláltól. Azért, mert létezik ilyen. És miért ne? Mert ma már van segítség. Ezt a programunkban részt vevő szülőknek mindig elmondjuk. Fontos, hogy a bölcsőhalál körül kialakult szélsőségektől a szülők óvakodjanak. Egyrészt nincs száz százalékos biztonság – mint ahogyan az élet más területein sincs. A szülők életük végéig aggódhatnak ezért vagy azért, mert az élet kiszámíthatatlan, mi pedig nem vagyunk mindenhatóak. Másrészt tudni kell, hogy Magyarország nagyon jó helyen áll a statisztikák szerint.

Bár ma már a vezető halálokok között szerepel a bölcsőhalál, ennek oka az, hogy a korszerű vizsgálatokkal szinte minden betegség időben kiszűrt, ismert, kezelt lehet, míg a bölcsőhalál okairól még mindig keveset tudunk. Hazánkban ritka esemény: 10.000 csecsemő közül hármat veszítünk el ilyen körülmények között évente.

- Miből áll pontosan a prevenciós program?

- Az általam kidolgozott, Madarász utcai kórházban működő, családorientált program lényege, hogy a szülők korrekt tájékoztatást kapnak, ismertetjük a rizikófaktorokat, a szülők, környezet által befolyásolható tényezőket.

- Ezek szerint a bölcsőhalál megelőzhető?

- Sajnos nem. Bizonyított tény, hogy egyes tényezők, és főleg ezek együttese veszélybe sodorhatja a babákat, de ez nem jelenti azt, hogy fellép a bölcsőhalál. Még ha a rizikófaktorokat kiszűrjük, akkor sem mondhatjuk el: biztosak lehetünk abban, hogy ez nem fordul elő.

A korrigálható rizikófaktorok olyan tényezők, amelyek a statisztikák alapján fokozzák a légzésleállás lehetőségét, de kiküszöbölhetőek. Ilyen a terhesség és a szoptatás alatti dohányzás, a füstös levegőjű szoba, az alkohol- és drogfogyasztás. Sajnos még napjainkban is a terhes anyák húsz százaléka rendszeresen dohányzik.

A tudomány mai állása szerint a babák nagyobb biztonságban vannak, ha a hátukon fekszenek. Fontos az is, hogy a hőegyensúlyt biztosítsuk számukra. Miután aggódó édesanyákról beszélünk, nem valószínű, hogy kihűlni hagynák babájukat – leggyakrabban éppen a túlöltöztetés és a szoba túl magas hőmérséklete okoz gondot. Az ágynemű anyagának minősége is számít, az is fontos, hogy ne gyűrődhessen a baba feje alá. Párnát tilos használnunk. Ezek tehát azok a tényezők, amelyek befolyásolhatóak.

Vannak csecsemők, akik a rizikófaktoroktól függetlenül hajlamosabbak a légzésleállásra – ha alvás közben rendellenességeket figyelnek meg a szülők, a babát alváslaborunkban vizsgáltatjuk ki, így fontos információkat kaphatunk.

A szülőket felkészítő foglalkozás második részében bemutatjuk a légzést, illetve mozgást figyelő készüléket, ismertetjük a monitorizálás feltételeit, bemutatjuk a gép használatát.

- A légzés vagy a mozgás figyeléséről beszélhetünk?

- Tulajdonképpen a mozgásról, de ez gyakorlatilag a légzés figyelését jelenti, hiszen aki mozog, az lélegzik. Aki pedig lélegzik, az mozog. Az általunk jól ismert és megbízhatónak tartott monitor 14 másodpercen belül jelez, ha megszűnik a csecsemő mozgása. A klinikai halál gyakorlatilag a spontán légzés és vérkeringés megszűnésével kezdődik. Innentől kezdve 4 perc áll rendelkezésünkre, hogy a segítségadást, a mesterséges lélegeztetést megkezdjük. Miután a mentő valószínűleg nem fog négy percen belül megérkezni, ez a szülők feladata – ez a szülői felkészítés harmadik része.

Ha a szülő felkészülten avatkozik be, a mentők ép agyú csecsemőt fognak elszállítani, az oxigénhiány nem okozza majd az agy károsodását. Mi szinte pszichodrámai eszközökkel mutatjuk be egy próbababán a teendőket. A monitor jelez, a demo-babát pedig lélegeztetni kell. Ez elvileg éppen úgy néz ki, mint ahogyan a gépjárművezető tanfolyamon tanultuk, gyakorlatban pedig minden ténykedés módosul, hiszen pici babáról van szó. Felkészítjük a szülőket arra, mit kell tenniük, hogy ne csak üljenek és várják a segítséget. Ez gyakorlatilag a program legfontosabb része. Hiába szereznek be a családok légzésfigyelőket, ha nem tudják, hogy veszély esetén mit kell tenniük, hogyan kell az oxigénellátást a baba számára biztosítaniuk.

- Beszéltünk rizikófaktorokról, hajlamokról, veszélyeztetettségről. Mit tanácsol: kik keressék fel a módszertani központot?

- Én azt mondanám, hogy mindenki, aki aggódik. Említettem már, hogy családorientált a programunk. Mi a családok életminőségét kívánjuk javítani, a számukra nagyon fontos biztonságérzetet szeretnénk megadni. Az eddigi visszajelzések alapján ez sikerült. Az elmúlt tíz év alatt, az általunk védett csecsemők közül egyet sem veszítettünk el bölcsőhalál miatt, viszont legalább három életveszély állapotba került csecsemő életét mentette meg a készülék és a szülők felkészültsége.

- Hol találhatják meg Önt az aggódó szülők?

- A Madarász utcai kórházban minden kedden fél három és négy óra között várjuk a családokat. Előzetes bejelentkezésre nincs szükség, érkezés sorrendjében jöhetnek a szülők. Ekkor megismerkedünk, beszélgetünk. Négy órától fél hatig a kollektív oktatás folyik, a lelki felkészítés mellett gyakorlati útmutatást, tanácsokat kapnak a családok.

Valójában a legtöbbet kapják: nyugalmat. Hogy felesleges-e az aggodalom? Szerencsére az esetek döntő többségében igen. Tízezerből három esetben nem az. Mégis: ha az ember szívébe, lelkébe beköltözik a félelem, hogy éppen ő lesz a három eset egyike, az a csapdába, ördögi körbe való belépést jelenti. A realitás elveszítését, görcsösséget, amitől az anya egy egész éven át nem tud szabadulni- ez pedig bizonyára árt. Aki aggódik, tegyen ellene, hogy a félelem helyett beköltözzön a gyerekágy mellé a nyugalom.

B. Szabó Éva
Oszd meg másokkal is!
Mustra