Mit tehet az a tizenöt éves lány, aki gyermeket vár szerelmétől, meg szeretné szülni kisbabáját, a szülei viszont őrjöngenek és arra akarják kényszeríteni, hogy megszakíttassa terhességét? Tanácsadónk, Regős Judit válaszából kiderül, hogy milyen lehetőségei és következményei lehetnek a kislány döntésének.
Kedves Judit!
15 éves múltam decemberben. Terhes vagyok, most töltöttem a 14. hetet. Eddig nem szóltam a szüleimnek a terhességről, mert nem akartam, hogy esetleg ne egyezzenek bele a babába, és el kelljen vetetnem. Most már elmondtam.
Volt nagy ordibálás, meg családi cirkusz, de úgy tűnt, hogy minden rendben lesz, mert már úgysem lehet mit tenni. De az anyukámnak valaki azt mondta, hogy fiatalkorúak esetében akár a 18. hétig is meg lehet szakítani a terhességet. Igaz ez? Ha igaz, mit tehetek, hogy ne kényszerítsenek abortuszra?
Az anyukám lelkileg terrorizál. Azt mondja, hogy kitagad, ha megtartom, hogy ide nem hozhatom haza a gyereket. A párom családja még nem is tud az egészről, de kétlem, hogy segítenének, ugyanis ők vidéken egy kis faluban laknak, és ott nagyon ciki, ha valaki esküvő nélkül „csinál” gyereket.
Szeretnénk ugyan összeházasodni, de ő is csak 17 lesz. Még tanul, és egyelőre nem sok esélyünk van arra, hogy a szüleink segítsége nélkül el tudjuk tartani a gyerekünket.
Ennek ellenére szeretném őt, semmiképpen nem akarom elvetetni, de ha nem hozhatom ide haza, akkor nem tudom, mit csináljak.
Válaszát várva: S. Dorci
Kedves Dorci!
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. Törvény értelmében, a terhesség csak veszélyeztetettség, a magzat élettel össze nem egyeztethető betegsége, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, - a törvényben meghatározott feltételekkel - általában a 12. hétig szakítható meg. Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.
A terhesség a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, illetve a terhesség bűncselekmény következménye. Később is van a terhesség megszakításra lehetőség, más súlyos indokok alapján - pl. életveszély. Te a „korlátozottan cselekvőképes” jogi kategóriába tartozol, mivel már betöltötted a tizennegyedik életévedet, de még nem töltötted be tizennyolcadikat. A te esetedben tehát valóban lehetőség van a terhességed 18. hetéig, annak megszakítására.
A terhesség megszakítása (ha azt nem egészségügyi ok indokolja), az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el. A terhesség-megszakítás iránti kérelmet az állapotos nőnek a Családvédelmi Szolgálat munkatársa előtt személyesen kell előterjesztenie, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.
Korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozatának érvényességéhez az illető törvényes képviselőjének nyilatkozata is szükséges, amelyben a terhesség-megszakítási kérelmet tudomásul veszi. A szüleid jogilag nem kényszeríthetnek az abortuszra, de ahhoz, hogy a kórházból haza vihesd a babád, ahhoz szülői, vagy gyámi beleegyezés szükséges, amíg nem töltöd be a 18 évet (kivéve, ha 16 évesen férjhez mész, mert azzal automatikusan nagykorúvá válsz). Nagyon indokolt esetben van lehetőség a gyám megváltoztatására is ugyan, de ez egy nagyon hosszú, bonyolult eljárás során történik.
Én azt gondolom, hogy mérlegelned kell a körülményeidet. Csak akkor szabad vállalnod egy másik életet, ha egyedül, szülői segítség nélkül is gondoskodni tudsz róla. A párod is fiatal még, és te is az vagy. Szinte még gyerek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az évek száma garancia a felnőtt, felelősségteljes gondolkodásra is. Sajnos nem! De az feltétlenül igaz, hogy a körülményeid nem tűnnek túl biztatónak a gyerekvállalásra. Azonban Te már belekerültél ebbe a helyzetbe, teherbe estél, akár hogyan döntesz, nem maradhatsz többé ugyanaz a gyerek, aki eddig voltál.
Amennyiben megtartod a babát, akkor azért, mert anya leszel, és el kell tartanod, és testileg-lelkileg-szellemileg egészséges gyermeket, majd felnőttet kell nevelned a babádból. Ha elveteted, akkor meg azért, mert egy másik, már megfogant élet felett kell döntened, azt, hogy ne szülessen meg. Mindkettő felelősségteljes döntést igényel. Ezt sosem fogod elfelejteni, még akkor sem, ha most elveteted, és később az idő és az életed azt fogják igazolni, hogy jól döntöttél. Akkor is emlékszel majd rá, amikor elvégezted az iskoláidat, körvonalazódik a jövőd, benne élsz egy működő párkapcsolatban, biztonságosabb körülmények között tudsz majd gyereket vállalni. A szüleid segítségével, de nem az ő felelősségükre és nem az ő kontójukra!
Szerintem, a jelen helyzetben két látszólag rossz dolog közül kell választanod. Viszont, amint döntöttél, utólag már az lesz a legjobb, amit dönthettél, azzal kell megbirkóznod. A szüleidet semmiképpen sem hagyhatod ki a döntésedből, hiszen fontos a segítségük. Nem tartom helyesnek, hogy zsarolnak téged, de megértem őket, hogy el vannak keseredve és féltenek téged, és magukat is. Én is el lennék keseredve, ha a lányom 15 évesen gyereket akarna szülni a „semmire”. Nyilván ők sem olyan életet szántak neked, mint amilyennel szembe kell nézned, ha vállalod a babát. Egy kisbaba édes, aranyos, de anyagi biztonságot, és emberfeletti energiát, szeretet igényel.
Az is biztos, hogy az iskolát egy darabig nem tudnád folytatni. A szüleid segítsége nélkül, anyaotthonban ugyan ellakhatnál (kb. 3 hónapig, ha van üres hely), de aztán saját magadnak kellene megteremtened a körülményeket ahhoz, hogy te nevelhesd a gyerekedet, és ne kerüljön állami gondozásba. Ezt szigorúan szabályozzák.
Ezen kívül lehetőséged van arra is, hogy megszüld, és - ha nem sikerül a körülményeidet rendezned - örökbe add a babádat. Akár közvetlenül a megszületése után is. Ezzel jót teszel egy házaspárral, akik nagyon régen vágytak már gyermekre, de jót teszel egy kis élettel is, akinek így lehetősége nyílik megismerni a világot. Neked azonban mindig azzal a tudattal kell majd élned, hogy van egy gyermeked, akit szeretetben ugyan, de más nevel. A törvény ugyan lehetőséget biztosít a láthatásra nyílt örökbeadás esetén, de szülői jogaidról örökre le kell mondanod.
Ezeket jó, ha tudod, és látod előre, milyen élet várhat a gyerekedre, és mérlegeled, hogy te milyen életet szánsz neki. A döntés mindenképpen a te kezedben kell, hogy legyen, mivel annak következményeit is te fogod vállalni, akár így, akár úgy döntesz. Akkor is, ha az abortusz mellett döntesz, mert az is lelki munkát igényel, hogy később ez ne legyen negatív hatással az életedre. Az, ha most nem vállalod a gyereket, nem a te kudarcod. Mindenkivel előfordul, hogy hibázik. A kérdés az, hogy mennyire lehet azt helyre hozni és kinek, kiknek ártasz vele!
Remélem, döntésed meghozatalában segíteni tudtam.
Regős Judit
Szülők Háza
