Agyi elváltozás okozza a bölcsőhalált

Zanza!

Évente több száz baba hal meg a rejtélyes bölcsőhalál (angolul SIDS, azaz Sudden Infant Death Syndrome) következtében, amelynek pontos okát eddig nem sikerült kideríteni. Amerikai kutatók azonban most azt állítják, megtalálták a megoldást: egy, a magzati fejlődés korai szakaszában kialakuló agyi elváltozást, ami azt eredményezi, hogy a baba nem érzékeli, ha hirtelen vészesen leesik az oxigénszintje - írja a Times.



Az amerikai kutatók most 31 bölcsőhalál következtében elhunyt baba agytörzsét hasonlították össze 10 más okból meghalt csecsemőével, amiből kiderült, hogy a bölcsőhalált halt babák agysejtjeben szerotoninnak szinte alig volt nyoma- számol be az eredményről az Amerikai Orvosszövetség folyóiratában közzétett tanulmány.

A szerotonin az a vegyület, ami a hangulatot befolyásoló hatásáról közismert, ugyanakkor az agytörzsben a légzés, a vérnyomás és a szén-dioxidszint érzékelése, valamint ezen információk egyes agysejtek közti közvetítése a feladata. A kutatók által most kimutatott szerotonin-rendellenesség magyarázatot adhat arra, mitől halnak meg egyébként teljesen egészséges babák minden előzmény nélkül alvás közben.

Dr. Hannah Kinney, a tanulmány egyik szerzője szerint ez alapján a bölcsőhalál reális oka lehet, ha a babát hasonfektetve altatják, vagy az ágyneműje az arca elé kerül: ilyenkor ugyanis friss oxigén helyett a saját kilélegzett széndioxidját lélegzi vissza. Egészséges babák esetén az agytörzs érzékeli az oxigénszint veszélyes csökkenését, a baba felébred, testhelyzetet változtat, és szaporábban kezd lélegezni, így csökkentve vérének megemelkedett széndioxid-szintjét. Az agytörzsi elváltozással született babáknál azonban a szerotonin-rendellenesség miatt az agytörzs nem reagál a széndioxid-szint emelkedésére, így fordulhat elő, hogy a baba észrevétlenül megfullad.

A tanulmány szerint a bölcsőhalálban elhunyt fiúcsecsemők agyában a szerotonin érzékelésére szolgáló receptorból is jóval kevesebb van, mint a lányoknál. Ez lehet a magyarázata annak, miért közel kétszer annyi a fiú az ilyen okból elhunyt csecsemők közt. Azokat a babákat azonban, akik túlélik a fél-egyéves kort, jó eséllyel már nem fenyegeti ez a veszély akkor sem, ha esetleg ezzel a rendellenességgel születtek, mert agyuk ekkorra megtanulja, hogy kell reagálni az oxigénszint-csökkenésre.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a magzati fejlődés korai szakaszában jellemző az agyi rendellenességek kialakulása, amit a dohányzás vagy alkohol használata erősen befolyásol. Dr. Kinney szerint felfedezésük végre bizonyítja, hogy a bölcsőhalál nem egy rejtélyes és megmagyarázhatatlan dolog, hanem egy rendellenesség, ami egy nap talán már szűrhető is lesz.

Új-Zélandi kutatók azonban máris kételyeket támasztottak amerikai kollégáik eredményeivel szemben. Szerintük ők már megtalálták a leghatásosabb módszert a bölcsőhalál megelőzésére, ez pedig az, ha a csecsemőt külön ágyban, háton fekve altatják, és nem dohányoznak sem a terhesség alatt, sem a baba mellett. Húsz évvel ezelőtt Új-Zélandon volt a világon a legmagasabb a bölcsőhalálban elhunyt csecsemők száma: évente 250 baba halt meg így. Felvilágosító kampányokkal azonban azóta sikerült ezt a számot 75 százalékkal, évi 60-65-re csökkenteni. "Mi már azonosítottuk a bölcsőhalált kiváltó okokat, amelyeket a szülők meg tudnak előzni" - nyilatkozta az amerikai eredményekről értesülve Ed Mitchell professzor. Szerinte ha minden szülő betartaná ezeket, a jelenlegi 60-65 halálesetből évente még további harminc-negyvenet megelőzhetnének.

Blogmustra