SZÜLŐSÉG

Útmutató szüléshez: otthon vagy kórházban?

2006. november 2., csütörtök 09:10

Mielőtt ezt a könyvet elolvastam, úgy képzeltem, az otthon szülők hosszú hajú, háziszőttesbe öltözött hippik, akik legszívesebben egy jurtában laknának a Bakony szívcsakrája mellett, csak sajnos onnét autó nélkül nehéz bejárni a belvárosba. Most már úgy gondolom, az otthonszülők pont olyan népek, mint én, csak kicsit több az önbizalmuk, és kevésbé bíznak a hagyományos, kórházi-szülészeti szokásrendszerben. Tegyük hozzá, több tucatnyi kórházi és otthoni szüléstörténet elolvasása után egyre megalapozottabbnak tűnik álláspontjuk.


Más, szüléssel és terhességgel foglalkozó könyvekkel eltérően az Útmutató szüléshez konkrét sztorikkal kezdődik: a könyv első részében több tucatnyi nő írja le élete egyik legfontosabb élményét. A szerző, Ina May Gaskin hivatásos bába, a Farm nevű, hetvenes években alapított amerikai hippikommuna egyik alapítója és jelenleg is lakója. Az általa és kollégái által a Farmon levezetett szülések sajátsága, hogy igen ritkán van szükség császármetszésre vagy egyéb orvosi beavatkozásra, statisztikáik igencsak eltérnek az amerikai, vagy akár a magyar átlagtól. (1970 és 2000 között 2028 terhességből 1,4% császár, Magyarországon 2004-ben 26,1% az arány.)

A könyvben szereplő szüléstörténetek igencsak különböznek a kórházban szülő magyar nők által megélt, egymásnak mesélt történetektől: a mesélők ijesztő, műszerekkel telezsúfolt, környezet és szakmailag (jó esetben) kifogástalanul profi, ám személytelen orvosok közreműködése helyett ismerős, otthonos helyen, szeretteik körében adnak életet gyermekeiknek. Beöntés, borotválás, gátmetszés és infúzió helyett arról írnak, milyen volt hajnalban a környékbeli réten sétálva vajúdni, vagy a bábák tréfálkozásán nevetni (ami ellazítja a méhszájat, és így segít a tágulásban).

Első pillantásra oktalan kényeskedésnek tűnhet, hogy valakinek nem elég jó a kórházi szoba, vagy nincs kedve ismeretlenek körében tölteni szülésének óráit, ám egyéb érvek is szólnak az ismerős helyen szülés mellett. Sok más testi funkcióhoz hasonlóan ugyanis a szülés is erősen pszichoszomatikus alapon működik: mint Gaskin írja, gyakran előfordul, hogy a kórházba érkezve a stressztől leáll a vajúdás, vagy egy ismeretlen orvos jelenléte akadályozhatja a folyamatot, de lezáratlan lelki ügyek, mint például egy korábbi abortusz is hatással lehetnek a szülés előrehaladására.

A könyv második részében következik a voltaképpeni útmutató a szüléshez: Gaskin konkrét tanácsokkal szolgál - nem csak otthonszülők számára - olyan kérdésekre, mint például az, hogy mikor induljunk a kórházba, vagy hogy a különböző fájdalomcsillapítási módszereknek milyen a hatása és a hátrányai. Sorra veszi a különböző terhesség alatti vizsgálatokat, kockázatukat és azt, hogy melyiket érdemes elvégeztetni, vagy milyen egyéb alternatívák vannak. A lektorok által készített magyar lábjegyzetekből a magyar vonatkozásokat is megtudhatják az olvasók.

Egy képekkel illusztrált fejezet a szülési pozíciókat részletezi, így azok a szerencsések, akik nem ágyon, háton fekve fognak szülni, már előre eltöprenghetnek a számukra legmegfelelőbb testhelyzeten. Szerencsére már egyre több kórház engedi a nőknek, hogy ők válasszák meg a vajúdás és a szülés pozitúráját: ez azért is fontos, mert függőleges helyzetben a gravitáció is segíti a folyamatot, hanyatt fekve azonban csak az orvosnak kényelmes a dolog.

Szó esik még többek között a kórházakban alkalmazott szülésmegindítási módszerekről, a gátmetszésről, a császármetszésről is. A könyv egyik leghasznosabb fejezete a végén található kérdéslista, melynek birtokában a szülésre készülő nő felvilágosultan választhat bábát, orvost, szülésznőt és dúlát, feltéve, hogy akar.

Ina May Gaskin: Útmutató szüléshez
Jaffa Kiadó, Budapest, 2006.
271 oldal, 2940 forint

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2006.11.02 09:54:00manci

    Otthonszülés Mo.-on? Hát nem is tudom.
    - Ha biztosítanának hozzá azért némi technikát, mint pl. Svájcban
    - ha kórház közelében laknánk
    - ha abban a bizonyos kórházban egy esetleges komplikáció esetén nem néznének rám úgy, mint a véres rongyra, akkor talán.
    Vagy talán mégse? Pontosan azért, mert a szülés pszichoszomatikus alapon működik, a kis lelkem mégis inkább egy kórházban érezné biztonságban magát, ahol azért kéznél van az orvos és a műtő.
    Egyébként abban a kórházban, ahol én szültem, nem volt beöntés, borotválás (mondjuk nem is nagyon lett volna mit, mert a javát valahogy mindig lebűvészkedtem), választhattam testhelyzetet (magam is meglepődtem, de nekem feküdni esett jól) és a vajúdás alatt jórészt kettesben voltunk a férjemmel békében, nyugalomban.
    De azért a könyvet elolvasom.

  • 2006.11.02 10:01:54kovvacs

    No ez érdekel. Kb. nulla az esélye, hogy én otthon szeretnék szülni, de az összes többi kérdés fontos lehet.

  • 2006.11.02 10:34:51Csöre

    Szerintem is ez a lényege. Én sem vállalkoznék rá, hogy itthon szüljek, egyszerűen nem érezném magam biztonságban, de az általam ismert anyukák, akik ezt az alternatívát választották, nos egyikük sem hippi (de van a hátuk mögött igen kellemetlen kórházi élmény...). Mellesleg szerintem a legnagyobb veszély, aminek ki vannak téve, a kórházi dolgozók ellenséges hozzáállása, ha mégis be kell menniük.

  • 2006.11.02 14:29:23eszter

    nekem is 3 kompliációmentes, borotválás, gátmetszés néküli szülésem volt, de valahogy nem bírnám megtenni, hogy a negyediket ennek örömére, csak úgy kinyomom itthon. Egyrészt felakasztanám magam, ha van valami gáz, a kórháziak pedig biztos meggyőznének, hogy csakis azért mert itthon voltam. De tök jó dolgok vannak az otthonszüléses írásokban, annak idején is olvasgattam őket, és így teljesen más dimenzióba került a szülés. Életem legszebb élményi lettek.

  • 2006.11.02 21:17:21gyöngy

    Én most épp ezt a könyvet olvasom. A dúla tanfolyamon is nagyon sok jó dolgot hallottam. Viszont én is kórházban fogok szülni márciusban, de háborítatlan szülést szeretnék.

  • 2006.11.03 01:30:13mulan

    Én szeretnék itthon szülni, de a családtagjaim szerint ez felelőtlenség. Pedig úgy érzem, hogy itthon jobban menne, mert szerintem a szüléshez az kell, hogy nagyon el tudjon lazulni az ember, és idegenek előtt ez nekem szerintem tutira nem fog menni, onnan kezdve meg reménytelen az egész.

    (Nem tudok nem görcsölni, pl. a koleszban egyedül nekem saját zuhanyzófüggönyöm volt, azzal jártam fürdeni, hiába volt nem koedukált a zuhanyzó. Szóval a kórházi szülést nem olyanoknak találták ki, mint én vagyok.)

  • 2006.11.03 07:58:53manci

    Látod, mulan, többek között ezért is van értelme az orvos- ill. szülésznő választásnak, mert nem idegenek előtt szülsz. Én az orvossal rengetegszer és a szülésznővel is kb. nyolszor találkoztam, mert hozzá jártam ctg-re (mondjuk 10 nappal túlhordtam a gyerekemet, ezért gyakran kellett mennem) úgyhogy a nagy napon már régi ismerősként üdvözöltük egymást.

    Tulajdonképpen - ha belegondolsz - ha otthon szülsz is választott orvosod, bábád vagy dúlád van. Többször találkozol, beszélgetsz velük még a szülés előtt.

    Szóval olvasva a hozzászólásaidat, nekem tök szimpi vagy, mégha néhány dologban nem is értünk egyet. Nem semmi amiken keresztülmentél. Azzal is tisztában vagyok, hogy nemsokára világra jön a babád. Tudom, hogy orvost nem, de szülésznőt vagy dúlát választottál? Szerintem, ha ilyen görcseid vannak, sokat segít egy hozzáértő, támogató ember jelenléte.

  • 2006.11.03 08:03:03manci

    Egy "szakmai" kérdés: hogyan tudnék bekezdésekben írni, vagyis egy kicsit tagoltabban? Az entert hiába nyomogatom.

  • 2006.11.03 08:36:59Kékfelhő

    Alul van egy olyan sor, hogy "Auto-BR", pipáld ki, és máris elfogadja a sortöréseket.

  • 2006.11.03 08:53:54manci

    Köszi!

  • 2006.11.03 10:05:28mulan

    Kedves Manci, köszönöm, és abszolút van ráció, abban, amit mondasz, csak olyan rövid ez a 9 hónap: hogy is találhatnám meg az igazit hipp-hopp? :) Az ember általában kétféle helyzetben viseli el könnyebben ha kínos szituációba kerül: ha ha olyasvalaki előtt történik, akivel meghitt viszonyban van, és akkor talán nem is kínos a dolog, vagy vadidegenek előtt. Ismerősökkel a legnehezebb. :)

    Mindegy, kórházban fogok szülni, és bízom abban, hogy mivel nem fizetek, békén hagynak majd. :) A baba apukája megígérte, hogy velem lesz, és legalább nem kell amiatt aggódnom, hogy esetleg a véres látványosság rontja majd a szexuális életünket. :D (Inkább a jelenlegi barátnője helyében nem lennék most. Bár én nyilván nem járnék olyasvalakivel, akinek most szül az exe. De tkp. hagyjuk is ezt.)

  • 2006.11.03 10:34:05moon

    mulan, melyik korhaz? sztm is erdemes bemenned, megnezned a szuloszobat, beszelni a szulesznokkel es esetleg ledumalni egy szimpatikussal, hogy akkor o legyen az. van csomo forum is, ahol ajanlanak jo fej szulesznoket/dokikat. en minel jobban probalnam redukalni az ismeretlen tenyezok szamat

  • 2006.11.03 10:45:16mulan

    Kedves Moon, köszi, de nem akarok úgy bemenni, hogy azt mondom, 20 forintot sem tudok fizetni. Hivatalból valaki úgyis ott lesz majd, és nagyon kicsi azért az esély arra, hogy ki akarnának nyírni. :) Biztos nem a szülés a legviccesebb dolog a földön, de szerintem kisebb a kockázata, mint egy mandulaműtétnek, és minden ember, mindenki, aki él a földön, az úgy született. :)

    Igazából kevésbé félek attól, hogy gond lesz a szüléssel, mint attól, hogy nem rontja-e el a frizurámat valahol egy fodrász.

  • 2006.11.03 10:46:35mulan

    Én hiszek abban, hogy a szülés természetes dolog.

  • 2006.11.03 11:19:21mulan

    Csajok, tényleg annyira köszönök nektek mindent! Jóideje szebbé teszitek a mindennapjaimat, és ezért nem lehetek eléggé hálás. :) Néha biztos, hogy nem jól fejezem ki magam, és sokszor másképp látunk dolgokat, vagy legalábbis mások nálunk a prioritások, de nagyon jó véleményt és tapasztalatokat cserélni.

    Óriási puszi mindenkinek!

    (Remélem, nem lesz kimoderálva ez a hozzászólás, mint OFF, mert egyszerűen muszáj volt ezt megírnom.)

    Puszi! :)

  • 2006.11.03 11:30:47Kékfelhő

    Szerintem itt semmi nem lehet elég OFF :)

    Mi is örülünk neked, hidd el, és legfőképp drukkolunk, talán azért, mert mi már tudjuk (de most neked is megsúgom), hogy a szülés csak az első nehézség, lesz ez még rosszabb is. :)

    És sokkal-sokkal jobb is :))))



    Minap megéltem a tökéletes harmóniát:

    feküdtünk az ágyon a párommal onnan tévéztünk, a gyerek közénk vackolódott, ráhajtotta a fejét a párom vállára, én simogattam a buksiját, a hátát, a szeretett férfi vállát. És boldog voltam.

    Elárulom neked: a pasi nem a gyerekem apja, de apjaként szereti, ahogy a gyermekem is rajongja őt. Kívánom neked, hogy te is megtaláld azt a férfit, akivel ezt a pillanatot át tudod élni.

  • 2006.11.03 11:39:22mulan

    Szeretlek, Kékfelhő! :)

  • 2006.11.03 12:54:40Kékfelhő

    Ugyanmár. :)

  • 2006.11.03 12:56:04pepe

    Sziasztok! Nekem nagyon tetszett ez a könyv,sőt, tulajdonképpen nekem ez a könyv volt az első léplés az otthon szülés felé. Ugyanis én otthon szültem. Elolvastam minden ide vonatkozó irodalmat, átnéztem a statisztikákat, elvégeztem egy tanfolyamot, és már nem volt kérdéses, hogy mi számomra a legjobb választás.Nekem valahogy nem volt bizodalmam egyik kórházhoz és orvoshoz sem, és mivel nem akartam semmilyen beavatkozást (burokrepesztés, oxitocin infúzió, fájdalomcsillapitó injekció, gátmetszés) egyre inkább kézen fekvő volt, hogy nem megyek kórházba. A szülés alapja, hogy a szülő nő biztonságban érezze magát, és nekem a fertőtlenítőszag és a fehérköpenyes orvosok látványa nem jelentette a biztonságot. Sokkal inkább az otthonom! Ahogy mulan is írta, én otthon tudok a legjobban ellazulni, elengedni magam, és otthon tudok "nemviselkedni" ha értitek, mire gondolok. Tehát, nagyon fontos, hogy akinek kell a kórház adta biztonságérzet, az ne szüljön otthon, aki meg otthon érzi biztonságban magát, az ne menjen kórházba. Mi tervezünk még két gyereket, és ha hasonlóan problémamentes várandósságom lesz, nincs az a pénz, hogy én kórházba menjek.

Blogok, amiket olvasunk

TÖRI MÁSKÉPP Így nevelték a kis Habsburgokat

Már a kicsi születése előtt kiválasztották a nevelőnőt, aki aztán a királyi gyermek mindennapjait felügyelte, gyakorlatilag az anyukájává vált. A saját szülei naponta egyszer, a buzgóbb szülők akár kétszer is meglátogatták a porontyaikat.

STÍLER 6 zseniális koktél forró nyári napokra

A nyár a hűsítő és frissítő italok szezonja. Napközben szürcsölgetheted a kedvenc házi limonádédat, este pedig jöhet a koktél, amit pillanatok alatt elkészíthetsz.

EGY SZAKÁCS Azért mert az életed elb.sztad, a vacsorát nem kéne

Három hónap alatt 8 nap volt, mikor nem részegen aludtam el. Minden egyes nappal egyre mélyebbre kerültem. Megbánás, bűntudat, lelkiismeretfurdalás. Remek hármas, és csak még többet vonz, ha nem képes kezelni őket az ember.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta