SZÜLŐSÉG

A gyermek és a gyász

2006. november 1., szerda 10:45

Millió sápadt krizantém, tengernyi ragyogó mécses a sírokon, csendben gyászoló emberek a temetők útjain. Némelyik anyuka apró gyermekkezet szorongat. Hogyan élik meg a gyermekek a halottak napját? Mit értenek meg az elmúlásból?


Sok édesanya gondolkozik azon, hogy kivigye-e magával gyermekét a temetőbe.

Attól félnek, hogy a temetőben tapasztaltak miatt szorongani fognak az apróságok. A szakértő szerint csak abban az esetben vigyék magukkal a gyermeküket, ha képesek vele foglalkozni, és a temetői látogatást úgy tudják felfogni, mint egy kirándulást.

„Három éves kor előtt a gyermekeknek még nincs konkrét halálfogalmuk, ezzel együtt halálfélelmük sincs” – mondta Regős Judit, a Szülők háza családi tanácsadója. „Ami szorongást okozhat nekik, az az anyától való elszakadás miatt érzett félelem. Az anya hangulata, az ő félelme és szorongásai azok, amik átragadhatnak a gyerekre.”

Tehát, ha a szülő azon aggódik, hogy jól teszi-e, hogy kiviszi a gyermeket a temetőbe, akkor a gyerek ezt a szorongást fogja megérezni és ő is szorongani fog. Ezt pedig a szülő később úgy is értelmezheti, hogy a temetőben tapasztaltak miatt szorong a gyermeke, holott csak a saját érzését fogja viszontlátni.

Szüleink gyermeknevelési bibliájának szerzője, Spock szerint óvodáskorban túl kicsi még a gyerek ahhoz, hogy felfogja, a halál végleges. Így elképzelhető, hogy azt hiszi, a halott egyszer majd visszatér. Arra is hajlamos, hogy felelősnek érezze magát, azt képzelheti, hogy a halál az ő ártó gondolatainak következménye. Azt is gondolhatja, hogy a halál "elkapható", és félhet attól, hogy mások is meghalnak. Ez az úgynevezett mágikus gondolkozás, mely néha még a felnőttek világképében is megjelenik, pl. babona. A doktor szerint mindenképpen mondjuk meg a gyereknek, hogy nem ő idézte elő a halált, és hogy a halál az élet része. (Spock doktor csecsemő- és gyermekgondozása, Medicina, 2005).

Hat éves kor körül már felfogják a gyerekek, hogy a halál ténye visszafordíthatatlan, tudtuk meg a családi tanácsadótól. Sok gyerek kezd el ilyenkor rettegni a szülei halálától. Azt ugyan már tudják, hogy a halál főleg az öregeket fenyegeti, de ebben a korban még nincsenek tisztában az idő múlásának ütemével, ezért úgy érzik, hogy a szüleik bármikor megöregedhetnek és meghalnak.

A hét, nyolc éves gyermekek, már teljes bizonyossággal átélik és átérzik, hogy a halál alól nincs kivétel, törvényszerűen bekövetkezik. Ebben a korban kezdődik a felnőtt halálfogalom kialakulása.

Természetes egy család életében, hogy a gyermek találkozik egy hozzátartozója halálával. Hogyan tudunk segíteni gyermekeinknek, abban, hogy egészségesen feldolgozhassák, azt a mindenki számára nehezen megélhető tényt, hogy életünk véges?

Regős Judit szerint a legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha nem titkoljuk a veszteség miatt érzett fájdalmunkat. Megértő odafordulással meséljünk gyermekeinknek érzéseinkről, és velük együtt emlékezzünk az elhunyt családtagra. Ezzel könnyebbé tesszük a gyerekeknek a gyász feldolgozását.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2006.11.02 19:19:41Agnes

    Agnes vagyok. Udvozlok mindenkit, uj vagyok itt.
    Kulfoldon elek s 1 honapja eltavozott Edesanyam s emiatt 2 hetre kislanyom az apukajaval maradt.Ami persze meg soha nem tortent meg a 8 ev alatt hogy a kislany nelkulem volt.Edesanyam elvesztese ot is nagyon megrazta s ugy erzem nem tudja feldolgozni o
    sem de en sem. Emiatt nagyon sok problemank van itthon. A kislany ok nelkul fel, kiabal s neha sirogorcsot kap.Szeretnek tanacsot kerni, hogy ilyenkor , hogy lehet segiteni egy nagyon erzekeny
    kislanyon aki elvesztette a nagymamajat.
    Udbozlettel Agnes

  • 2006.11.02 21:00:05gyöngy

    Ágnes! Én a helyedben először is leülnék a lányommal, és beszélnék neki az életről és a halálról. Feltétlenül elmondanám neki, hogy mit éreztem az anyukám iránt, milyen jó emlékeim vannak Róla. Utána mindenképp elmondanám Neki, hogy mit érzek most, mikor elvesztettem. Ezzel hátha megnyílik Ő is, és elmondja, hogy Ő mit gondol, érez mostanában. Lehet, hogy csak tájékozatlan, de lehet, hogy tévképzetei vannak. Ha 8 év alatt csak most, hogy egy nagy trauma ért Téged, akkor maradt az apjával, lehet, hogy pl. attól fél, hogy TE bármikor elhagyhatod, akár örökre. Vagy lehet, hogy attól fél, hogy Ő, vagy valaki más szerette is hirtelen eltávozik az élők sorából. Ha elmondja miket gondol, akkor meg lehet nyugtatni. Elmondanám azt is, hogy Én hogy próbálom feldolgozni ezt a veszteséget. Amikor az én gyerekeim olyasmi idősek voltak, mint most a Tiéd, akkor beszélgettünk a halálról, és azt is elmondtam Nekik, hogy ha én váratlanul meghalnék, akkor bármikor egyedül éreznék magukat, vagy tanácstalanok lennének, akkor csak kérdezzék meg magukat, hogy mit mondana erre anya, hogy döntene, mit választana. És biztosak lehetnek benne, hogy jön majd egy jó válasz, mintha csak ott lennék és én súgnám Nekik. Most Ti is megkérdezhetitek magatokat: Mit szeretne a nagyi. Azt látni, hogy sírógörcsöt kaptok, hogy nem tudjátok feldolgozni a hiányát, hogy romlik a kapcsolatotok, vagy azt, hogy szerettel gondoltok Rá, mindent frappánsan megoldottok, és boldogan éltek. Gondoljatok hálával arra, hogy eddig Veletek volt, és ha szeretettel gondoltok Rá, mindíg is Veletek marad.
    A gyerekek nagyon érzékenyek. Amíg TE sem tudod feldolgozni a veszteséget, ne várd hogy a lányod ne érzékeljen Téged. Ha a lányod nem ismerte volna a mamáját, csak a TE viselkedés változásod, és az hogy 2 hétig nélküled volt is kiválthatna ilyen reakciókat belőle. /mint pl. "ok nélkül fél"/
    Ha nem boldogulnék, pszihológus segítségét kérném.
    Nagyon jó probléma megoldást kívánok!

  • 2006.11.02 21:46:13Tünde

    Kedves Ágnes!



    Emailben elküldtem Neked a Velvet tanácsadójának elérhetőségét, vagy itt is tudsz segítséget kérni tőle, ha szeretnél:

    Kérdezze az életvezetési tanácsadót!

  • 2006.11.03 09:52:59moon

    szerintem itt a megoldas kulcsa: "ugy erzem nem tudja feldolgozni o sem de en sem". Eloszor neked kell elvegezned a gyaszmunkat, es utana (kozben) tudsz segiteni a gyerekednek ebben. Amig rajtad erzi a kiborulast, o se lesz jobban.

  • 2006.11.04 17:04:19Virnya

    Sziasztok!
    Az a gyerek, akit pici korától rendszeresen visznek temetőbe, nem csak halottak napján, amikor maga a tömeg is nyomasztó, (én pár hetes kora óta lemegyek vele a nagypapához-dédszülőkhöz) annak ez teljesen természetes lesz. Itt alszik a nagypapa aki vendéglős volt, a dédi aki szép bútorokat gyártott.... így lesz képe az ősökről. Anno velem is ezt tette az anyukám, -igaz mi közel lakunk a nagy családi sírhoz - és soha nem féltem a temetőben.

Blogok, amiket olvasunk

KERTÉSZ Ötletek zöldségágyások beültetéséhez

A nyár általában a pihenés időszaka, ezért a legtöbben ilyenkor már nem akarnak intenzív gondoskodást megkövetelő zöldségeket vetni. Lássuk, mint lehet tenni!

OTTHONTÉRKÉP Hagyd le a képről apu sörhasát!

A nappali ajtaján belógó hatalmas sörhas, egy csak félig látszó kutya vakarózó hátsó lába, lerágott csirkecsont a könyvespolcon – biztosan mindenki látott hasonló vicces vagy visszataszító fotókat ingatlanhirdetésekben.

MÁS TÉSZTA Búzadara dal - megyek panírozni

A nyár minden bizonnyal legújszerűbb dallamos hip-hop slágerében réteslisztről, búzadaráról és kenyérlisztről énekelnek a debreceni egyetem afrikai származású hallgatói. Ne hagyd ki!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta