Csak az államkincstárba ne!

Zanza!

Megszületett a gyermek, megvolt a hajnali izgalom, vidámság és könnyek, anyuka és a kisded békésen alszik a kórházban. De mi vár apukára? Hosszú, unalmas papírmunkával töltött órák. A Poronty segít megküzdeni a bürokráciával és kellemes presszókat javasol levezető jelleggel.


A kezdő apa első útja a szülés és az ünneplések után a születés helye szerinti anyakönyvi hivatalba kell, hogy vezessen. Ide az ember elviszi az anya személyijét, a sajátját, az anya lakcímkártyáját, meg a sajátját is, a házassági anyakönyvi kivonatát, ha házas egyáltalán, meg minden papírt, ami a terhesség megállapítása óta keletkezett, mert akkor nem hagy otthon semmit és nem kell kétszer menni.

A lényeg, hogy a szüléshez összekészített holmik mellé érdemes összedobni egy dossziét, amiben minden egyben van. Az ember megkapja az születési anyakönyvi kivonatot és a gyermek lakcímkártyáját, így papírja is lesz arról, hogy apa. Ez a IX. kerületben nagyjából fél-egy órába kerül, attól függően, hogy mennyire felkészült versenyzők állnak az ember előtt, melyikük hány papírt hagyott otthon. Mindenestre az ügyintézők kedvesek, és gyorsak. Ajánlott kocsma: Orfeusz.

Innen a következő út a helyi tb-központba vezet, hogy a kölök tb-kártyát kapjon, és így jogosult legyen a különféle ellátásokra, mint gyerekorvos, támogatott seggkenőcs, lélegeztetőgép. Budapesten ez a Teve utcában található, és bár milliónak tűnik a sorbanállók tömege, fél óra alatt megszerezhető a kártya, a biztonsági őr segít a sorszámhúzásban, ad igénylőlapot, amit ki kell tölteni, és itt is kedvesek az emberek. Toll viszont nincs, úgyhogy vinni nem árt. Az anya papírjai és a születési anyakönyvi kivonat elengedhetetlenek. Ajánlott kocsma: Charlie, Angyalföldi út-Apály utca sarok.

Szerencsés régi XI. kerületiekként még kerületi születési támogatásra is jogosultak vagyunk, de ez annyira jól működik, hogy az ember viszi a paksamétáját, kitölti 1 perc alatt az igénylőlapot, és a második percben már végzett is. Ráadásul két hét múlva már utalnak is. Ajánlott kocsma emiatt nincs, de a kerületből azért a Nelsont és a Libellát feltétlenül ajánljuk.

A horror a Magyar Államkincstár kirendeltségénél kezdődik, ami Budapesten a Lőportár utcában található. Az ember itt igényel családi pótlékot és anyasági támogatást, ami azért kell, az állam nem érdemli meg, hogy benne hagyjunk 58 K-t. Itt már fokozódik a dráma. A hely lepusztult, kényelmetlen, a hetvenes évekből származó szálkás ócska bútorokkal berendezett borzadály. A várakozók száma garantáltan 60 körüli, a várakozási idő legalább két óra, de a három is simán belefér. De legalább a szükséges papírokat le lehet tölteni, nem kell helyben vacakolni ezzel. Nehezítésként viszont kérik még az anya adókártyáját, igazolást az orvostól, hogy igen, az anya járt kellő számú terhesgondozáson, meg lényegében az összes papírt, ami idáig keletkezett, meg az anya személyijét, lakcímkártyáját.

Az igénylőlap letölthető, de nem árt figyelni arra, hogy van hozzá kitöltési útmutató is, aminek a végén van még egy oldal, amit ki kell tölteni, amit ha nem töltesz ki, mérgesen néznek az amúgy itt is kedves, ám iszonyúan leterhelt előadók. Ha egyszer az ember sorra kerül a lehangoló díszletek között. Ajánlott kocsma: bármi, ami közel van, de annyira lepukkant a környék, hogy inkább ne.
Blogmustra