STÍLFŰRÉSZ, A DÍVÁNY KULTÚRBLOGJA

Dél-Koreában tuti a Valentin-nap túladagolás

Miklya Anna 2017. február 14., kedd 15:33

Stresszeli a Valentin-nap? Dél-Koreában három is van belőle! Sőt, ha máshogy nézzük, tizenkettő. De miért, hogyan, és főleg: kinek áll ez érdekében?!

Ahhoz, hogy megértsük a dél-koreaiak Valentin-napjait, tudni kell, hogy az ország erősen tradicionális, borzasztóan partiarchális, és a házasság a modern fiatalok életének (is) egyik elsődleges célja. És hogy mit jelent ez? Kapcsolatban lenni menő, és mindenki ezt igyekszik elérni.

De miért is van ez?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Műveltség kvíz: Ki fordította magyarra?

Brownie 2017. február 14., kedd 07:06

A színházplakátokon, a műsorújságokban vagy a versidézetek mellett általában nem tüntetik fel a nevüket és sokszor a világirodalmi műveket lapozgatva is elsiklik a figyelmünk kilétük fölött. Pedig nem kevés időt és energiát fektetnek abba, hogy mindannyian élvezhessük az eredetileg idegen nyelven írt, több száz éves verseket vagy kedvenc kortárs regényeinket. „Nagyon ritka az az esemény, amelyen a műfordítók megkapják a megérdemelt figyelmet, gyakran csak a hibáikat vagy vélt hibáikat veszik észre" – mondta M. Nagy Miklós, az Európa Kiadó igazgatója a Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállítása, a Műfordítógép megnyitóján.

20170122 163646
Fotó: Dívány

Mi is részt vettünk az izgalmas tárlatvezetésen, ahol beleshettünk a műfordítás mint művészeti tevékenység kulisszái mögé; megnézhettük Babits Mihály pálcikaembereit, amikkel az Isteni színjáték egy-egy jelenetét illusztrálta; Szabó Lőrinc matematika füzetét, amibe Majakovszkij verseinek fordítási jegyzeteit írta; és tanúi lehettünk annak is, hogy hogyan dolgozik Nádori Lídia, Varjú Kata vagy Nádasdy Ádám egy-egy külföldi mű anyanyelvünkre ültetésén. Közben pedig jól elgondolkodtunk, hány világirodalmi alkotás magyar fordítóját/fordítóit tudnánk megnevezni. Ön hogyan boldogulna ezzel a feladattal? Íme, 15 kérdés, amiből kiderül, mennyire jártas a műfordítások terén.

Távolról sincs vége, olvasson még »

5 film arról, hogy a drogos csaj imidzs mégse olyan szexi

bb 2017. február 12., vasárnap 15:13

Gyakori témája a film- és divatiparnak a kábítószer- és gyógyszerfüggőség, ami nem véletlen, hiszen a hetvenes és a nyolcvanas években tíz amerikaiból legalább egy rendszeres fogyasztója volt a kokainnak; a becslések szerint pedig napjainkban 600 ezer heroinhasználó él csak az Egyesült Államokban. Az amerikai népegészségügyi hivatal (Center for Disease Control) adatai szerint 2014-ben körülbelül 47 ezer ember halt meg véletlen túladagolásban, ebből több mint 29 ezren opioid típusú gyógyszerek miatt, ami magában foglalja a vényköteles fájdalomcsillapítókat és a heroint is.

A drog viszont, amilyen káros és veszélyes, annyira izgalmas és szexi is. Nem volt véletlen tehát, hogy a 90-es években számos divatkampány és fotósorozat készült az úgynevezett “Heroin Chic” témában, az elmúlt években pedig az olasz Gucci és a Moschino “népszerűsítette” a drog és gyógyszerfüggőséget – írja a DazedDigital.com. És ennek hatása az is, hogy bár a (férfiak dominálta) filmiparban elsősorban a férfiak szenvedélybetegségeivel szoktak foglalkozni, készült azért pár olyan alkotás is, ami a nők (némileg eltérő alapokon nyugvó) narkotikumhasználatát ábrázolja. A hajtás után mutatjuk, mi jutott eszébe a rendezőknek a drogfüggő, önpusztító nőkről az elmúlt évtizedekben!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt a filmet még Jézus sem menti meg

cukorka 2017. február 11., szombat 16:26

Jól ki lehetnek akadva a franciák (a belgák is), akik most Jézus, mobil, fejvadászok címen dobtak piacra egy másfél órás vígjátékot (persze csak a magyar címe ennyire a szar, az eredeti Les Premiers les Derniers). A kiakadára mondjuk kizárólag abból következtethetek, hogy ebben a filmben iszonyúan próbálkoznak, mégis hetvenhárom perc kell ahhoz, hogy egyáltalán egy kicsit megkedveljük a szereplőket és elfogadjuk a történetet. Röviden ennyiben összefoglalható az inkább színészként tevékenykedő Bouli Lanners (Rozsda és csont, Hosszú jegyesség, Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát!) rendezése, de azért meg is magyarázzuk, szerintünk hol rontotta el, hiszen a forgatókönyvet is ő írta. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A sármos sebesült katona esete a lányiskolával

Adamek Alma 2017. február 10., péntek 15:06

Sofia Coppolának köszönhetően már nemcsak az új Trainspottingot, az új Twin Peakset és az új Jarmusch filmet várjuk izgatottan 2017-ben, hanem az egyik legnagyobb hatású női rendező új filmjét, a The Beguiled-et is. Az Öngyilkos szüzek a forró Délen? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

"Minden családnak megvan a maga mély és masszív története"

Sáfár-Williams Zsófia 2017. február 10., péntek 15:05

"Három krumpli, központi fűtés, palacsinta, pongyola" - brillírozott szerény magyar szókincsével Charlotte Mendelson angol írónő, aki múlt hétvégén járt először Magyarországon, bár bevallása szerint már rég itt volt az ideje, hogy megejtse ezt a vizitet. A cseh és magyar felmenőkkel büszkélkedő írónő Man Booker-díjra jelölt negyedik regénye, az Almost English tavaly jelent meg nálunk Törtmagyar címmel, ami egy második generációs bevándorló kamaszlány beilleszkedésének nehézségeiről szól. A könyv születéséről, homályos családi múltakról, az alkotás folyamatáról és a magyar nyelv szépségeiről beszélgettünk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az Utazók ötven sötét árnyalata

Miklya Anna 2017. február 9., csütörtök 17:56

Azt már ugye, tudja, miért ne nézze meg (olvassa el) A szürke ötven árnyalatát? Nem azért, mert rossz, hanem mert kifejezetten káros. És sajnos ugyanezért nem szabadna senkinek sem beülnie sem az Utazókra, sem a Szürke filmes folytatásaként készült, a héten bemutatott A sötét ötven árnyalatára. Főleg romantikus randifilmnek ne használja egyiket sem, mert a cukormázas felszín alatt valójában nagyon is ijesztő üzenetet hordoznak. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Vigyázat, kontrolfreak anya a színpadon!

Divany.hu 2017. február 9., csütörtök 12:28

Az Anton Lachky Company: Mellékhatások (Side Effects) című vendégjátéka február 9-10-én látható a Trafóban, a 200% tánc sorozatukban. Az előadás egy olyan nő burjánzó képzeletébe vezet be, aki uralkodni akar férfiakon és nőkön, de saját ösztönei felett elveszíti hatalmát. "Lényegében egy kontrollmániás, egoista nőről (Patricia Rotondaro) és mondjuk úgy, a családjáról szól a történet, valamint arról, hogy ebben a viszonyrendszerben a gyerekek teljesen alá vannak rendelve anyjuk akaratának" – mondta el a Libariusnak Varga Csaba, az előadás táncosa, aki ismerős lehet Hiroaki Umeda, Mészáros Máté, vagy Fülöp László koreográfiáiból is. 

SIDE EFFECTS trailer from bram smeyers on Vimeo.

A történetben az anya három gyermekét terelgeti a maga módján, akik így vagy úgy, de kénytelenek engedelmeskedni neki. A profi táncosok mellett egy rendkívül szellemes történet kerekedik ki a próbálkozásokból.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ma minden skandinávfilm-rajongónak a Toldiban a helye!

Miklya Anna 2017. február 8., szerda 14:37

A skandináv remekek közül sokat nézzük a dán, de még a svéd vagy akár norvég filmeket is, miközben elfeledkezünk szegény finnekről. Pedig ez a csilingelő nyelvű nemzet ott északon, ami ebben az évben ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját, filmművészetét tekintve is teljesen beleillik abba a képbe, amiért a skandináv filmeket annyira szeretjük. Ha annak idején bejött önnek a Leningrad Cowboys menni Amerika, akkor jó az ízlése, de épp ideje alaposabban is beleásnia magát a kortárs termésbe: a tél legsötétebb napjain most egy maréknyi újabb kedves vagy komoly, fanyar humorú vagy éppen drámai film vár ránk február 8. és 12. közt a Finn Filmnapokon, ahová a szervező Finnagora.hu az elmúlt évek legérdekesebb, legnagyobb visszhangot kiváltó finn filmjeit hozta el a Toldi Moziba.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az indiai özvegyek is a gyermekházasságok áldozatai

Farkas Edina Lina 2017. február 8., szerda 13:58

Filmklubot indított a MIGhelp Egyesület: ezentúl kéthetente különleges, ritkán látható, kulturálisan érzékeny témákat feszegető filmeket mutatnak majd be. Első alkalommal Női sorsok Indiából címmel vetítettek két dokumentumfilmet, mindkét alkotás a világ egyik leghatalmasabb országát feszítő óriási ellentétekre reflektált. Natalya Kadiryova Invisible Women - The Outcast Widows of India (Láthatatlan asszonyok - India számkivetett özvegyei) című filmje az özvegyen maradt nőkről szól, akiknek társadalmi megbecsülése a nullával egyenlő, és már az is fejlődésnek számít a helyzetükben, ha ma már legalább nem égetik el őket az elhunyt férjükkel együtt. A másik rövidfilm, Nishtha Jain Gulabi Gangje pedig egy olyan asszonyt és az általa létrehozott nőjogi civil szervezetet mutatta be, akik a nők védelmében fellépve alapvető emberi jogokért küzdenek: például az oktatáshoz, a munkához és a biztonságos élethez való jogért. És mindeközben önvédelemre is tanítják őket.

A két film mentén azonban most nemcsak a társadalmi számkivetettségben élő özvegyek sorsát járjuk körül, hanem tágabb értelemben az indiai nők jelenlegi helyzetét is, amely – a korábbi statisztikák és a legújabb Amnesty International jelentés szerint egyaránt – messze az egyik legrosszabb az egész világon. A gazdaságilag, regionálisan, kulturálisan és vallásilag is megosztott India egyes részein ugyanis a lánygyermekek számára már az is nagy szó, ha születésük után egyáltalán életben hagyják őket. Vagy ha egyáltalán megérik, hogy megszülethessenek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Légyszi ne ugrálj a halott nagyimon, köszi!

suze 2017. február 5., vasárnap 17:25

Az elmúlt héten járta be a netet és a közösségi médiát Shahak Shapira izraeli származású, de Berlinben élő művész erősen vitriolos projektje, a Yolocaust.de weboldal. A Yolocaust név eleve egy morbid szóvicc: a Holokauszt és a YOLO (You Only Live Once, azaz "egyszer élsz") hashtag ötvözete. Ugyanígy morbid a projekt maga: a művész a berlini Holokauszt-emlékmű látogatóinak szerinte kifogásolható viselkedését állította pellengérre oly módon, hogy összegyűjtött 12 itt készült, közösségi oldalakról nyilvánosan hozzáférhető csücsörítős-pózolós-hülyéskedős szelfit - majd adott nekik egy erős sokkfaktort. A fotók kulisszájául szolgáló Meggyilkolt európai zsidóság emlékművének hatalmas betontömbjei helyére ugyanis Photoshoppal odatette azokat, akiket ezek a betontömbök jelképeznek: a meggyilkoltak millióit. 

Berlinnek rengeteg olyan helye van, ahol bárki sokkal menőbb koktélozgatós-csücsörítős hájlájf-turistaszelfiket lőhet magáról. A 2005-ben elkészült emlékmű azonban gyorsan olyannyira hangsúlyos városképi elemmé vált, hogy az ötödik legnépszerűbb turistalátványosságnak számít az odalátogatók számára. Ez pedig magával vonzza azt is, hogy megörökítik: ki-ki képességei szerint.

Ha valakinek (és a fotóit lájkolóknak) nem esett volna le elsőre, hogy ott a történelem egyik legnagyobb népirtása emlékére pózolt vidáman, az egyfajta jókora virtuális tockos keretében ráébredhetett, amikor viszontlátta magát a Yolocaust.de fotóválogatásában a felstószolt, csontvázzá soványodott holttestek közt pucsítani. Ha pedig ettől észbe kapott, akár le is kerülhetett az oldalról: csak írnia kellett egy mailt az undouche.me@yolocaust.de mailcímre. Ez erősen szabad fordításban kábé annyi, hogy "légyszi.hadd.ne.legyek.seggfej".

Az oldal mindössze egyetlen hétig volt aktív: ez idő alatt több mint két és fél millió látogatója volt, és híre eljutott mind a 12 fotó tulajdonosához, akik jelentkeztek is, hogy lekerülhessenek az oldalról (a cikkünkben szereplő fotókat még korábban mentettük le az oldalról, de épp ezért takartuk ki utólag a rajtuk szereplők arcát). Ma már csak Shapira rövid összefoglalója olvasható a helyükön, valamint egy rövid válogatás a beérkezett reakciókból.

Ó, hát akkor ez kész sikertörténet, nem? Nem egyértelműen.

7-photo 012517081543 cenzura
Fotó: yolocaust.de
Távolról sincs vége, olvasson még »

Ilyen, ha klasszikus festmények alakjai Nápolyban kóborolnak

Dívány 2017. február 4., szombat 10:17

Georg Gisze, a jómódú gdanski kereskedő kicsit elveszettnek tűnik a lepukkant, kockás terítős nápolyi kiskocsmában. Nem tudjuk, kire várhat, miért épp ide beszéltek meg találkozót, vagy esetleg már végzett a vacsorájával és indulni készül-e, de első pillantásra nem mondaná senki, hogy a reneszánsz festészet egyik legnagyobb mestere, Hans Holbein egyik leghíresebb portréjának alanya olyan nagyon idegenül hatna ebben az új környezetben. Alekszej Kondakov ukrán digitális művész ezúttal is igazán jó munkát végzett a photoshoppal, amikor immár harmadik olyan sorozatát alkotta meg, ahol híres klasszikus festmények festett alakjait helyezte át mai városi környezetbe. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Elég jó zenék mennek Fliegauf Bence fejében

Farkas Edina Lina 2017. február 3., péntek 15:11

Kicsit meglepődtem, amikor az Ezüst Medve-díjas Fliegauf Bence, akinek olyan remek filmeket köszönhetünk, mint a Csak a szél, a Dealer, vagy a legutóbbi, a Liliom ösvény (hogy csak párat említsünk), átküldte a Glowing Wormhole linkjét. Ez viszont nem egy újabb filmjének, hanem az első zenei albumának Woody Empire című számát  takarta. 

Fliegauf pedig zenében is hozza a filmjeire is jellemző összetettséget, precizitást, és szerencsére a speciális (egyesek szerint sötét) hangulatról sem kell lemondanunk. Sőt, az albumot hallgatva érdekes tapasztalat volt, hogy hasonló érzéseket vált ki, mint amikor a filmjeit nézem: ezeknél ugyanis nem egyszer kapott már el az az érzés, mintha nem is mozifilmet, hanem egy elnyújtott, zenével együtt élő klipet néznék. Az albumot hallgatva pedig hasonló az érzés, csak a történet nem a vásznon, hanem a saját fejemben pörög.

Hogy mit gondol minderről, meg úgy egyáltalán, milyen élmény volt zenét írni, arról a rendezővel beszélgettünk a virtuális térben. Ahol elküldött nekünk két újabb számot is az albumról, amik most a Díványon hallgathatóak meg először.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezek lettek Budapest legjobb szórakozóhelyei

Farkas Edina Lina 2017. február 3., péntek 11:19

Idén is kiderült, melyik szórakozóhelyekre szeretnek járni a budapestiek, mint ahogy az is, hogy igényeljük a minifesztiválokat, még mindig kedvenc a Madách téri Bermuda-háromszög, és egyre inkább szeretünk koncertekre járni a PARK-ba. A Budapest Nightlife Awards pályázat nevezetteire ezúttal is bárki szavazhatott, vagyis a virtuális voksok döntötték el, hogy a 12 kategóriában kik lettek a nyertesek. Mutatjuk az eredményt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A TÁP Színház visszahozta Király Linda elfuserált Himnuszát

cukorka 2017. február 2., csütörtök 11:33

Emlékeznek még a jobb sorsra érdemes üdvöskére, Király Lindára, és az ő vállalhatatlanul előadott Himnuszára? Hogy ugyanis szegény Amerikában felnőtt – akkor még – kislánynak nem sikerült megtanulnia Himnuszunk első versszakának a szövegét? Szerencsénkre (vagy épp szerencsétlenségünkre) Vajdai Vilmos, a Táp Színház atyja emlékszik rá, olyannyira, hogy bár az énekesnő üzletember apukája megpróbálta az incidens minden nyomát eltüntetni a netről, Vajdai megtalálta, úgyhogy a frissen bemutatott MagyarIQm című rendezését ennek a hangfelvételnek lejátszásával kezdi a Trafóban. 

Ami jó, abból a szempontból, hogy egyetlen jelenetben megmutatja, mi a baj az országgal, hiszen ez az állítólag mai napig aktív(?) énekesnő/celeb még mindig szerepel magyarságukat túlságosan is fontoskodva hangsúlyozó tévék repertoárjában, másrészről rossz, mert körülbelül a szám elhangzása után haza is mehettünk volna mindannyian a Trafóból azzal, hogy mélyen elgondolkodjunk, hol is élünk valójában. 

pzs 2082
Fotó: Puskel Zsolt / port.hu

De a Trafóba és úgy általában tápos előadásokra amúgy is olyan emberek járnak, akik talán szoktak ezen gondolkozni, többet is mint kéne. Így viszont Vajdai feldobott egy nagyon magas labdát, amit utána senki nem kapott el. A MagyarIQm lényege amúgy az lett volna, hogy a Magyar Narancs utolsó oldalán megtalálható Szüret elnevezésű rovatból szemezgesse ki hazánk sajtótermékeinek magyartalanságait, és ebből rittyentsen egy valamelyest összefüggő színdarabot. Feltételezem, hogy az idő rövidsége miatt, ez csak részben sikerült vagy inkább részben sem. 

Vajdai a Királyos hangfelvétel után az oktatási rendszerünket kritizálja egy olyan jelenettel, amiben mi vagyunk a nebulók, ő pedig az osztályfőnök, és megmutatja mennyire hülyének nézik a gyerekeket a felnőttek – mintha amúgy nem tudnánk. De ennek a jelenetnek sincs következménye, mert amit utána látunk a színpadon, az nem egy átgondolt színházi előadás, hanem egy felolvasóest, amiben értelmezhetetlenül sok színész van jelen a színpadon – csak a jóisten tudja, miért (a kórus miatt, de ennyit meg nem ér az egész). 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hat film, ami segíthet túlélni

Divany.hu 2017. február 1., szerda 18:22

A művészet egyik fontos célja, hogy segítsen a hasonlóan megélt élmények feldolgozásában. Mert bármennyire rettenetes volt, ami velünk történt, biztos, hogy vannak a világon még sokan mások, akik hasonló dolgokat tapasztaltak, amik hasonló érzéseket váltottak ki belőlük. Bár egy baleset túlélése, vagy egy szerettünk hirtelen elvesztése hatalmas trauma, amely szakszerű segítséget igényel, ugyancsak segíthet a megfelelő könyv vagy film a megfelelő időben. Ezek történeteiben, szereplőiben ugyanis könnyen ismerhetünk magunkra vagy a környezetünkre, és a szórakoztatáson kívül tanulhatunk is belőlük: viselkedési, megküzdési formákat, ha például olyan negatív érzésekről van szó, mint a gyász, a fájdalom, vagy a traumák. Most olyan filmeket válogattunk össze (a teljesség minden igénye nélkül), amiket mi nagyon szerettünk, és amiket hasznosnak gondolunk, ha valaki hirtelen olyan élethelyzetbe került, amelyben a visszafordíthatatlannal kell szembenéznie.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mellbimbókkal is lehet küzdeni a női szabadságjogokért

Böszörményi Edina 2017. január 31., kedd 15:59

Mindennapos, hogy akár szolid családanyák fotóit (vagy akár fiókját is) törlik közösségi vagy fotómegosztó oldalak egyetlen szoptatós kép, v agy akár egyetlen festett mellbimbó miatt, miközben az teljesen elfogadott, ha egy férfi félmeztelen képet tölt fel magáról ilyen helyekre. Nem véletlen, hogy e kettős mérce megszüntetéséért már különböző mozgalmak és oldalak is küzdenek. Ilyen volt a női mellrákmegelőző önvizsgálatára buzdító kampány szőrös férfimellekkel, vagy félmeztelen nők fotóival, melyekkel kifejezetten az eltávolításra utaztak, és ilyen egy új, provokatív, a nők egyenjogúsítását célzó kampány, amelyekben nagyon trükkös módon pontosan a kriminalizált mellbimbók kapnak központi szerepet.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Első díjat nyert Kaszás Tamás Miskolci Elvis sorozata

km 2017. január 30., hétfő 11:29

Képszerkesztő-fotós kollégánk, Kaszás Tamás első helyezést ért el a 35. Magyar Sajtófotó Pályázaton "Művészet – műalkotás vagy művészeti tevékenység ábrázolása fotóriporteri eszközökkel - sorozat" kategóriában a Miskolci Elvisről készített sorozatával. Kaszás a Budapesti Metropolitan Egyetem Fotográfia szakán, azon belül pedig fotóriporter specializáción diplomázott, a sorozatot diplomamunkaként készítette: egy évig kísérte Nádaski Attila Elvis-imitátort magyar haknijain.

Nádaski Attila – művésznevén Miskolci Elvis – már gyerekkorában is szerette Elvis Presley-t, mivel az édesanyja sokszor hallgatta az énekes dalait. Többévnyi zenélés után, 2003-ban járt Las Vegasban, ahol megnézte több imitátor műsorát. Úgy érezte, ezt ő is meg tudná csinálni. Miután hazatért, saját produkciójával kezdte járni Magyarországot. A fellépőruháját felesége készítette, az övet díszítő sasok pedig Las Vegasból érkeztek. Attila felesége szintén énekes, ő Marilyn Monroe-ként szokott fellépni Elvisszel. Lányukat Konstantina Priszcillának hívják, Elvis Presley felesége után kapta a nevét.

Nézze meg az első díjat érdemlő fotósorozatot galériánkban, Kaszás Tamásnak pedig ezúton is gratulálunk!

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Futótűz egy életre a retinánkba ég

cukorka 2017. január 30., hétfő 09:25

Kováts Adél színházrendezői minősítésben Alföldi Róbertet bízta meg azzal, hogy állítsa színpadra Wajdi Mouawad (mára már) kanadai író Futótűz című, sokszoros díjnyertes drámáját. Alföldinek pedig szerencséje volt, hiszen rendezői minősítésben egy olyan színdarabot kapott a kezébe, amit még ha nagyon elrontanának is, akkorát üt, hogy a déli határzár adja a másikat. Az a helyzet ugyanis, hogy a Mouawad családjával kisgyermekkorában menekülni kényszerült Libanonból Franciaországba, majd onnan Kanadába; színműve, a Futótűz ebből kifolyólag a menekültek traumáját, ezen felül is a családra gyakorolt hatását tolja az arcunkba úgy, hogy valóban nem könnyű felállni utána. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

David Bowie bélyeget dob piacra az angol posta

Dívány 2017. január 29., vasárnap 17:15

Örülhetnek a popkulturális kollekciókra utazó bélyeggyűjtők, ugyanis március 17-étől elérhető a brit postánál az a bélyegsorozat, amin az egy éve elhunyt David Bowie fényképei, lemezborítói láthatóak - írja az Art Net.

Távolról sincs vége, olvasson még »

"Ági, neked nem szabadna dolgoznod, te díva vagy!"

Miklya Anna 2017. január 28., szombat 13:04

Bárdos Deák Ági az 1980-ban induló legendás Kontroll Csoport énekeseként vált ismertté és lett az underground kultúra fekete démonja és femme fatale-ja, aki a zenekar rövid, hároméves pályafutása után alapította meg a (kisebb nagyobb megszakításokkal) a mai napig működő Ági és a Fiúk zenekarát. A küzdelmes és/de nagyon izgalmas és fordulatos életet élő énekesnő bevallottan küzdött alkoholproblémákkal és magánéleti gondokkal egyaránt, de képes volt a saját erejéből felállni belőle. A kétezres évek után nemcsak a zenei világban, hanem az irodalmi életben is feltűnt: először programszervezőként, majd maga is sikeresen írni kezdett.

Bárdos Deák Ági döbbenetesen örökifjú: tavaly ünnepelte hatvanadik születésnapját, aminek alkalmából zenész-rajongói nagy koncerttel köszöntötték, de ő is összeállt régi és mostani zenekari tagjaival egy-egy koncert erejéig. Ebbe a megünnepelt hatvan évbe belefértek a nyolcvanas és kilencvenes évek legnagyobb hatású alternatív zenekarai a Kontroll Csoporttól a Sziámiig, és az azóta is működő Ági és Fiúkig. Az év végi budapesti koncertek nagy sikere után az Ági és a Fiúk legközelebb Győrben zenél majd február negyedikén, márciusban pedig a Gödörben lépnek fel.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Marvel új szuperhősnője mindaz, amit Donald Trump utál

Dívány 2017. január 28., szombat 11:30

Az amerikai szuperhős-képregények világát kevésbé ismerők is hallottak már valószínűleg Amerika kapitányról, a legnagyobb hazafiról, aki tökéletes reklámfigurája lehetne az izmos testével, ragyogó intellektusával és hősiességével a Donald Trump és szellemi holdudvara által is hirdetett, de talán sosem létezett ideális Amerikának. A képregények világában viszonylag elterjedt, hogy egy-egy nagy formátumú hősnek elkészül a női változata is, és ahogy Batman mellett létezik Batwoman és Batgirl, vagy Hulk mellett ott van She-Hulk, Amerika kapitány mintájára már az 1940-es években, az első női szuperhősök megjelenése idején feltűnt Miss America. Nos, őt szabták át most úgy, hogy nagyjából mindent magában foglal, ami ellen Trump és a konzervatívok ádáz harcot hirdettek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Cukkiniként élni tényleg nem gyerekmese

Miklya Anna 2017. január 27., péntek 17:49

Épp ennek a filmnek a kezdetét vártam a moziban, amikor a legjobb barátnőm rákérdezett messengeren, éppen melyik filmet nézem – amikor pedig válaszoltam neki, azt felelte, ez a világ legkirályabb filmcíme, akármiről is legyen szó. Ez így van. Az Életem Cukkiniként címe nagyon vagány, és nemcsak így önmagában, hanem azért is, mert az alapjául szolgáló regény egy átlagos, de közben szörnyen szomorú történetet mesél el, és ehhez a rengeteg felmerülő, egyszerűbb vagy éppen szívhez szólóbb címlehetőség helyett valami teljesen szokatlant (viszont a szereplők és a célközönség korosztályának logikájába és fókuszába tökéletesen illeszkedőt) választott. Ez az igény nem csak a címválasztás, hanem a történetmesélés logikájában, és aztán az animációs film elkészítésében is megmutatkozik. Nem véletlenül áll 100%-on a Rottentomatoeson (!) Claude Barras filmje, és nem véletlenül jelölték a különböző fesztiválok sikerei után a legjobb külföldi film Oscarjára is. 

931042 0
Fotó: Vertigo Média Kft
Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez egy olyan menekültekről szóló film, amitől nem fog sírni

Farkas Edina Lina 2017. január 26., csütörtök 19:52

Megmondom őszintén, amikor a rovatvezetőm átdobta nekem Denstad Langlo Üdvözöljük Norvégiában című filmjének sajtómeghívóját azzal a felütéssel, hogy "ez olyan neked való", nem voltam abban biztos, hogy meg akarom nézni. Mert bár alapvetően nagyon foglalkoztat a menekültválság, és főleg az integráció összetettsége, azért néha még nekem is sok, hogy egymást érik az ezzel foglalkozó filmes alkotások.

Mielőtt azonban rávágtam volna, hogy "aznap sajnos nem érek rá!", azért belekattintottam a trailerbe, vajon ezúttal mekkora nyomasztás elé néznék, ha mégis bevállalnám. Azt nem állítom, hogy a videóból sok minden kiderült, de annyi bizonyossá vált, hogy legalább egy erős poénra számíthatok a film készítőitől. Ha pedig valaki képes intelligens humorral tálalni egy amúgy alapvetően emberi tragédiákra épülő, komplikált és nagyon fontos témát, akkor nálam eléri, hogy kíváncsi legyek belőle többre is.

Távolról sincs vége, olvasson még »

"Magyarország már a második otthonom"

Farkas Edina Lina 2017. január 26., csütörtök 11:07

Arghavan Shekari hat évvel ezelőtt érkezett Iránból Magyarországra. Textil- és ruhatervező, mellette gyerekeknek tanít mesejógát és angolt. Ma pedig debütál a mozikban Az állampolgár című magyar mozifilm (melyről bővebben itt már írtunk): ebben amatőr színészként egy perzsa lányt alakít. Filmbéli karakterével sok dologban nem hasonlítanak, de abban nagyon is, hogy mindketten egy szabad világban képzelik el a gyerekeik jövőjét.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85

Blogok, amiket olvasunk

JÓZAN Mit ad az alkohol, mit ad a józanság?

Hazugság lenne, ha azt mondanám, józannak lenni mindig csodás vagy könnyű. Akkor mégis mit ad? Összeszedtem, nekem miért jó nem inni.

KETTŐS MÉRCE Tényleg bezárják a CEU-t, mert... Soros?

Nem lehetne kivételesen a magyar diákok és professzorok érdekeit nézni, meg azt, hogy viszik jó hírünket a nagyvilágban?

SZUBKULTÚR Ez a könyvtár olyan menő, hogy arra nincsenek szavak

Hipermodern űrhajóval a Gutenberg galaxisba? Ezt itt komolyan vették, és építettek egy olyan könyvtárat, hogy a képeket nézve dalra fakad a szívünk. Mennyire menő már!
Ajánlok blogbejegyzést

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés