STÍLFŰRÉSZ, A DÍVÁNY KULTÚRBLOGJA

A kanadai jegybank is Spock kapitány rajongója

mzd 2015. március 4., szerda 14:46

Február végén, 83 éves korában elhunyt Leonard Nimoy, akit a legtöbben a Star Trek Spock kapitányaként ismertek. A színész akkora népszerűségnek örvend, hogy a rajongói azóta is a legkülönfélébb módokon emlékeznek meg róla. Ennek egyik része a pár napja indult, "Spocking" nevet kapott jelenség, amelyet az generált, hogy valaki rájött: a kanadai ötdollároson található Sir Wilfrid Laurier, az ország korábbi miniszterelnöke pár tollvonással meggyőzően rajzolható át dr. Spockká. Az eredeti felhívás a Design Canadától érkezett, akik meg is osztották a saját verziójukat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mit érne meg önnek egy 25 éven át forgatott dokumentumfilm Kurt Vonnegutról?

Edicsek 2015. március 4., szerda 09:21

Majdnem 8 éve már, hogy elhunyt Kurt Vonnegut, akit az egyik legjelentősebb XX-XXI. századi íróként tartanak számon. A Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd vagy a Bajnokok reggelije című könyveiért több generáció is rajongott és világszerte ismerik a nevét. Az amúgy zárkózott életet élő író életében nem nagyon szeretett kamera elé állni, de még ennek fényében is meglepő, hogy nem készült róla egy rendes dokumentumfilm, ami a teljesség igényével dolgozná fel munkásságát és életének nem mindennapi fordulatait. Most azonban elkészülhet az első, nem is akármilyen: filmrendező barátja 25 éven át, egészen halálig filmezte Vonnegutot, és most a Kickstarteren szeretne pénzt gyűjteni rá, hogy a hatalmas archív anyagból film lehessen.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nézze csak, miből lett a Whiplash!

mzd 2015. március 3., kedd 13:48

Hosszú utat járt be a Whiplash az idei Oscar-gáláig, ahol több díjjal is jutalmazták. Damien Chazelle író-rendező már a kezdetekkor játékfilmnek szánta, azonban nem tudott elég pénzt összegyűjteni rá. Ezért elkészítette a lent látható 18 perces kisfilmet, amit aztán bemutattak a 2013-as Sundance filmfesztiválon. Innentől minden sínen volt, a Bold Films 3,3 millió dollárt adott, és a Whiplash a 2014-es Sundance-en már meg is nyerte a legjobb játékfilmnek járó díjat. 

A kisfilm most már mindenki számára elérhető, és igen, már ebben is J. K. Simmons alakítja a tanárt, aki a későbbi Oscar-díjas alkotást is sikerre vitte. Ha van szűk 20 perce, nézze meg, miből született az idei év egyik legnagyobb zenés filmje. Ha összehasonlítaná, annak a trailerét ide kattintva találja

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Távolról sincs vége, olvasson még »

Banksy dokumentumfilmet forgatott Gázáról

Edicsek 2015. március 3., kedd 10:49

Az angol graffiti művész, Banksy nem csak művei, hanem azok politikai üzenetei miatt is vált világhírűvé. Gyakran hívja fel aktuális politikai vagy éppen társadalmi problémákra a figyelmet, és élesen kritizálja a döntéshozókat. Nem egyszerű üzenetekkel, vagy szlogenekkel operál, hanem olyan képekkel, amihez nem kell mondani semmit, az üzenet egyértelmű mindenki számára. 

Most Gázába látogatott el, ahol a szétbombázott házak között készített egy rövid dokumentumfilmet az ott élők helyzetéről, mindezt azzal az iróniával, amit már képei során megszokhattunk tőle: az egész ugyanis egy utazási iroda reklámjára hajaz. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Lásson velünk Csodákat!

Dívány 2015. március 2., hétfő 14:40

Ismét ingyen mozizhat a Dívánnyal, márciusi cirkós vetítésünk a Csodák című olasz-svájci-német filmdráma. A történet szerint "Gelsomina és három húga életében nagy változásokat hoz az idei nyár. Gelsomina egy furcsa, elzárt birodalom örököse, amelyet apja hozott létre, hogy megvédje családját a világvégétől. Ezen a különös nyáron azonban elkezdenek felbomlani a szigorú szabályok, amelyek eddig összetartották a családot. Az eddigi rend átalakulásának több oka van: megérkezik Martin, az ifjúsági rehabilitációs programban részt vevő német fiú, a helyi közösség pedig szerepet kap a Falusi csodák című televíziós vetélkedőben, amelynek műsorvezetője a titokzatos Milly Catena." 

A vetítés március 4-én szerdán, fél hétkor lesz, ezúton várunk rá minden érdeklődőt. Ha ingyen mozizna, mindössze annyi a dolga, hogy ír egy e-mailt a cirkofilm@cirkofilm.hu címre, a levél tárgya legyen Csodák. A szervezők az érkezés sorrendjében fogadják a jelentkezéseket.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 

Berlin egész évben az egyik legmelegebb világváros

Steiner Kristóf 2015. március 1., vasárnap 13:31

Az utóbbi évtizedben Berlin afféle második aranykorát éli. Az 1920-as évek után, majd egy kerek évszázaddal ismét csodaországként gondolhatnak a városra a szabad(os) élet szerelmesei: a móka sosem ér véget, a város dugig van szórakozóhelyekkel, klubokkal, bárokkal, és a budapestiekhez hasonlóan a helyiek is odavannak a romos (lássuk be, baromi ronda szocreál) épületekből/ben kialakított kreatív terekért. Ahol pedig a művészet, a kreativitás, és a tolerancia a sokféleség iránt együtt tudja megvetni a lábát, ott előbb-utóbb óhatatlanul afféle „meleg-mennyország” kezdi felütni a fejét – igaz ez Londonra, Tel Avivra, és ahogy a 20-as 30-as években is, most (ismét) Berlinre is. Születésnapi néhány napos kiruccanásom alkalmából végigjártunk néhány híres, hírhedt, vagy épp most híressé/hírhedtté váló melegbarát helyet, és mindketten egyetértettünk abban, hogy nem utoljára utaztunk Berlinbe.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Amire emlékszik a test

hv 2015. február 28., szombat 18:23

Nyugtalan nagyvárosi korrajz és egymásra találó testek a Tricks & Tracks folytatásában, Frenák Pál rutinból is szétrobbantja a Trafót.

Mire figyelsz?

1999-ben mutatták be a Frenák Pál Társulat Tricks & Tracks című darabját, amely már akkor is a korszellemet próbálta megidézni, miközben a test és a személyiség, az egyén és a közösség viszonyát boncolgatta. A tavaly márciusban a Trafóban bemutatott, majd most hétvégén, illetve legközelebb 2015. május 20-21-én ugyanitt játszott Tricks & Tracks 2. részben folytatása, részben pedig újragondolása az eredetinek. Vagy persze, ha úgy tetszik, egyik sem, hiszen magában is kiválóan érthető és élvezhető, nemcsak az átgondolt, minden mozdulatot helyére rakó koreográfiának, hanem a mérhetetlenül profi társulatnak is köszönhetően.

A rövid, nem egészen egy órás darabot heten táncolják, a felöltözöttség és a meztelenség különféle fokozataiban – a test ugyanis nemcsak egyértelműen ruhátlan, vagy egyértelműen felöltözött. Ez a kettősség csupán azért tűnhet első látásra egyértelműnek, mert a nyugati kultúrában kulturális értelemben csak a felöltözött test számít elfogadottnak. A meztelenség mindig jelez valamit.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tessék, ezt csinálják a szuperhősök két világmentés közt

Edicsek 2015. február 28., szombat 11:29

A szuperhősök életéből általában csak annyit látunk, hogy megmentik a világot, vagy hatalmas csatákat vívnak a gonosszal. De mi van az unalmas hétköznapokkal, vagy mikor a nagy csaták után meg kell javítgatni az elszaggatott kosztümjeiket, esetleg rájuk fér egy kis frizuraigazítás? Nem először foglalkoztatják a művészeket a a szuperhősök mindennapjai, tavaly Andreas Englund festményeit mutattuk be, most egy indonéziai fényképész, Edy Hardjoe játssza el kamerája előtt akciófigurákkal a legbanálisabb hétköznapi élethelyzeteiket. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Önnek is bejöttek az állatos magyar eurótervek? Meg is rendelheti őket

aa 2015. február 28., szombat 10:51

Futótűzként terjedt a közösségi oldalakon az elmúlt hetekben annak a mesterképzős magyar grafikusnak a diplomamunkája, aki megmutatta, hogy milyennek szeretné látni a magyar eurót, ha az lenne a fizetőeszközünk. Bernát Barbara ugyanis az elcsépelt híresember/épület vonalról leszakadva mert az öt eurósra fürge gyíkot, a tíz eurósra kerti pelét, a húsz eurósra dolmányos varjút, az ötven eurósra vörös rókát, míg a száz eurósra európai őzet képzelni, külön megbolondítva a koncepciót azzal, hogy UV-fény alatt az állatok csontváza is látszik.

A fiatal tervezőgrafikus a Díványnak elmondta, honnan jött a sorozat ötlete, és mik a tervei a jövőre nézve.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Neil Gaiman unalmában gerilladedikált a reptéren

Edicsek 2015. február 27., péntek 11:19

Neil Gaiman angol fantasy- képregény- és sci-fi regényíró, ha valakinek ez nem mond eleget, ő írta többek között a Sandman képregénysorozatot, de a Csillagpor, a Coraline vagy az Amerikai Istenek című regények is az ő nevéhez kötődnek (és ha ez nem volna elég, Amanda Palmer énekesnő férje).

Gaiman a napokban New Yorkban járt, a John F. Kennedy nemzetközi repülőtéren, ahol várakoznia kellett. Míg más ilyenkor kávézgatással vagy bambulással üti el az időt, Gaiman viszont jófejkedéssel: körülnézett a reptéri könyvesboltban, és titokban dedikálta a könyveit. De tényleg titokban: nem szólt senkinek, csak bement, aláírta legújabb novelláskötete, a Trigger Warning polcon talált darabjait, majd visszatette őket a többi közé. Nincsenek sehogy megjelölve, nem kerülnek többe, a könyvesbolt se tud róluk, egyszerűen csak arra várnak a reptéri könyvesboltban, hogy valaki megvásárolja őket. Gaiman azért adott egy tippet a rajongóinak, mikor mindezt csak úgy mellékesen elhintette a Facebook-oldalán. 

Utazás, konyha, Afrika, cseh filmek és Lamb a héten

Edicsek 2015. február 26., csütörtök 14:28

Ezen a héten nem győzi kapkodni a fejét: lesz mindenfajta kiállítás, utazás, konyha, sőt még biciklik között is válogathat vagy Afrikát is megismerheti jobban. A cseh és szlovák filmnapok mellet frankofón filmhét is lesz, meg egy csomó koncert: jön a Lamb, Jarboe, a Bad Manners, és játszik még egy rakat magyar zenekar. A filmekről vagy éppen Mundruczó Kornél színdarabjáról nem is beszélve. Na meg eljött a dömtő ideje, kiderül ki nyeri az Index dalversenyét. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

1,2 millióért megveheti Sid Vicious talán utolsó fotóját

Edicsek 2015. február 26., csütörtök 12:37

Sid Vicous a legendás Sex Pistols együttes basszusgitárosa, aki 1979-ben halt meg drogtúladagolásban. Vicious az egyik legvitatottabb zenész, leginkább azért mert úgy vált a világ egyik legismertebb basszusgitárosává, hogy nem igazán tudott játszani a hangszeren, viszont annál többet tett hozzá színpadi jelenlétével az élményhez. Most az eBayen árulnak róla egy fotót, ami nagy valószínűséggel a legutolsó, ami az 1979 februárjában bekövetkezett halála előtt készült róla. A fotón félmeztelenül térdel egy ágyon, kezében gitárral. A fénykép hátulján fekete filccel az áll "Nem valami jó kép rólam, de nincs másik". A kép datálását segítheti, hogy a gitár fején látható a kézzel odafirkált Sid '79 felirat, azaz legfeljebb két hónappal készülhetett a basszgitáros 1979 februári túladagolása előtt.

1
Fotó: ebay.com

Az eladó egy szintén kézzel írt eredetiségigazolást is mellékel a vásárláshoz, amelyben a fotó eredeti tulajdonosa tanúsítja, miszerint a kép és a hátán az írás teljesen eredeti, ő maga pedig Jock McDonaldtől vásárolta, aki a The Bollock Brothers nevű brit punkband menedzsere volt, és ilyen minőségében a 70-es években a Sex Pistolsszal és Viciousszel is sok időt töltött.  

Ha Vicious élne, valószínűleg egyáltalán nem tartaná punk dolognak ezt az egész netes árverést. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 

Madonna még egy óriási zakózásból is jól jön ki

Steiner Kristóf 2015. február 26., csütörtök 08:52

Azt szokás mondani, hogy Madonna mindig tudja, hogyan szolgáltasson híreket magáról, de a tegnapi Brit Awards után elkezdhetünk azon merengeni, hogy valójában a sors, a karma, vagy egyszerűen csak a jószerencse hordozza őt a tenyerén... és csapja a földhöz, hogy még jobban odafigyeljenek rá.

Madge a britek évente megrendezett zenei díjátadó gálájának fináléjaként lépett színpadra, hogy előadja napokon belül boltokba kerülő lemezének, a Rebel Heartnak első kislemezre másolt dalát, a Living For Love-ot. „A pillanat, amire mindannyian vártunk” – konferálták fel a popkirálynőt, aki drámai Armani köpenyben, két tucat minotaurusz-szarvat viselő táncos kíséretében lépett színpadra... azaz csak lépett volna, ha sikerül időben kikötnie a köpeny fűzőjét. Nem sikerült. A koreográfia szerint az egyik táncos elegánsan lehúzta volna a köpenyt Madonna válláról, ám az énekesnő a szalag fogságában azonnal elbotlott, és hanyadt esve a pódiumra vezető lépcsőkön akkorát zuhant a csípőcsontjára, hogy a mikrofon is kigurult a kezéből. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Miért van értelme lerohadt határátkelőket fotózni?

Edicsek 2015. február 25., szerda 15:35

A lengyel születésű Josef Schulz elhagyott határátkelőket fotóz: képein az országok közötti határellenőrzés megszűnésével feleslegessé vált, lassan rohadó határátkelőhelyek szerepelnek, köztük olyanok is, amelyek azóta már nem is léteznek. Schulz azt szeretné, ha sorozata azt tudná megmutatni, hogy ezek az épületek az egykori határvonalak fizikai megjelenései, vagyis az átkelők ne felejtődjenek el. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem csak Patricia Arquette-nek van elege a szexizmusból

Sáfár Zsófia 2015. február 24., kedd 19:11

Valószínűleg nemcsak a hollywoodi sorstársak, de a világ összes nője Patricia Arquette színésznőt ünnepli most az Oscar-díjátadón mondott beszéde miatt, amiben a nők által elszenvedett hátrányos megkülönböztetések ellen emelte fel a szavát. De nem Arquette az egyetlen, aki szereti a nagy nyilvánosság előtt helyretenni a Hollywoodot is mélyen átitató szexizmust. A www.mic.com összegyűjtötte az utóbbi évekből híres nők szexista megjegyzésekre vagy kérdésekre adott legfrappánsabb válaszreakcióit.

Felteteheti a könyvespolcra a Grand Budapest Hotelt

mzd 2015. február 23., hétfő 15:38

Bár rendezői Oscart végül nem nyert, azért a négy egyéb kategóriás szobrával (látvány, zene, jelmez, smink) a tavalyi év egyik legnagyobb durranása volt Wes Anderson Grand Budapest Hotel című filmje. Nem csoda, hogy mi is írtunk már róla többször, például hogy hogyan készült, vagy hogy ezt is utolérte a legósítás. Újabb jó hír a gyűjtőknek: az élményt már könyv formájában is beszerezhetik, bónuszként be is leshetnek benne a kulisszák mögé. Az album 256 oldalán találhatunk eddig soha nem publikált fotókat, jelmez- és díszletterveket és interjúkat is: Anderson az egyikben többek között azt is elárulja, hogy mi inspirálta a művét.

wes-anderson-09
Fotó: designscene.net

A rendezőn kívül olvashatunk Alexandre Desplat zeneszerzőről, Adam Stockhausen látványtervezőről és Milena Canonero jelmeztervezőről, valamint a főszerepet játszó Ralph Fiennes-ról is. A könyv az Amazonon elérhető, és igazán nem mondható luxusnak: alig kicsivel több mint hatezer forintot kérnek érte. A tavalyival ellentétben ebből – egyelőre – sajnos nincsen e-book verzió. Ha kíváncsi több fotóra, a fenti képre kattintva eljuthat hozzájuk!

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 

Sima szerelmesfilmnek indult a Liza, a rókatündér

maze 2015. február 22., vasárnap 13:04

Tomy Tani eredetileg csak a főcímdalt énekelte volna, Gyabronka József játszotta volna Zoltán zászlóst, a mangarajongók először gyűlölték a Liza teaserét, és egy egész hónapig csak arra próbáltak a szereplőkkel, hogy hogyan legyen egységes a játékuk. Ujj Mészáros Károllyal, a film rendezőjével beszélgettünk.

Azt nyilatkoztad, hogy amikor életedben először sushit ettél, az otthon szó jelent meg előtted, ez azt jelenti, hogy valami japán inkarnáció lehetsz?

Furcsa, mert azóta sem történt velem soha ilyen, hogy megjelenne egy konkrét szó, amikor beleharapok valamibe. Ez a kilencvenes évek végén történt, akkoriban nagyon sok japán zenét hallgattam és álmodtam is Japánnal, elég különösöket, például, hogy nagyon idillikus tengerparti halászfaluban vagyok körülvéve gyöngyhalász lányokkal - és arra is kifejezettem emlékszem, hogy az egyik ilyen visszatérő álmom Kobéban játszódik, ami a valóságban egy hatalmas betondzsungel, nem nagyon emlékeztet az álmaimra. Ez csak annyiban érdekes, hogy ha van is bármi köze a reinkarnációhoz, akkor az az énem több száz éve élhetett.

Ezzel szemben "csak" nyolc éve, hogy elkezdtétek megvalósítani a Liza, a rókatündér című filmet (kritikánk itt). Már akkor is a japán vonal volt a fő motívum? Nem féltél tőle, mit fog szólni hozzá a finnyás magyar közönség?

A japán vonal nem egyből költözött a filmbe. A második-harmadik verziónál került képbe, de akkor is csak alig. Először csak arra gondoltam, hogy majd egy japán énekes fogja énekelni a főcímdalt, belőle lett aztán Tomy Tani, a rókatündér-vonal meg még sokkal később jött. Attól a pillanattól viszont, hogy belekerült, egyáltalán nem tartottam attól, hogy ez bármiféle gondot okozhat. Pedig még 2008-ban csináltunk egy teasert, amire rögtön lecsaptak a magyar mangarajongók, nagyon nem szerették, hogy a japán mitológiához nyúltunk. A japán mondavilágban a róka alakja sokkal színesebb, mint nálunk, így a mangában is sok a róka. Remélem, azóta megértőbbek lettek, és ha megnézik a filmet, nem fognak elszomorodni nagyon, hogy mit csináltunk a róka motívummal.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hableányok márpedig vannak. És hablegények is.

mzd 2015. február 22., vasárnap 12:11

Január elején már második alkalommal rendezték meg Merfest Conventiont, azaz a hableány- és hablegény-találkozót Észak-Karolinában. A cosplay-ről írtunk már korábban, és jópofa dolognak tartjuk, mert nemcsak kreatív, de közösségépítő jellege is van. A tengeri lények eme ünnepének a Triangle Aquatic Center adott otthont Caryben, idén közel 300-an öltötték magukra a sellőjelmezt, az egész rendezvényről pedig a Coolhunting.com jelentetett meg egy pazar fotóösszeállítást.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Sok Karamazov semmiért

cukorka 2015. február 21., szombat 19:02

Pontosan nem tiszta számomra, hogy miért kell nekiesni a legnagyobb klasszikusoknak színpadon, biztos nem véletlen például az sem, hogy nem játsszák színházak a Bibliát. Néha mégis megszállja a rendezőket (ezúttal Valló Péter) az idea, hogy most aztán már itt van az ideje egy nagy dobásnak, és akkor amúgy zseniális dramaturgokkal (Morcsányi Géza) összehúzzák a Karamazov testvéreket, (persze közel sem eléggé) és színpadra állítják azt. 

Szívük joga, meg aztán az sem árt, ha olykor beesnek középiskolások a színházba, de arra már ott van a Radnóti Színháznak az Oresztész. Dosztovejszkij írását a sok húzás és leegyszerűsítés most mégis szappanoperai mélységekbe lökte, miközben az előadás görcsösen megpróbál megmaradni világirodalmi klasszikusnak. Valahol még ez is érthető, a Karamazov család kálváriája leegyszerűsítve nem is lehet több, mégis aligha valószínű, hogy ez lett volna a rendező szándéka.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nahát, Murakami Haruki nem a saját szexélményeit írja meg a könyveiben

mzd 2015. február 21., szombat 07:38

Az egyik legmenőbb kortárs japán íróról, Haruki Murakamiról legutóbb akkor írtunk, amikor megmutattuk, milyen zenét hallgasson műveihez. Januárban Murakami úgy döntött, tanácsadó rovatot indít honlapján, amelyben az olvasók által feltett kérdésekre/problémákra ad választ, illetve tanácsot. Azóta már több mint 5000 ilyen bejegyzése született – a kedvenc ételeitől kezdve egészen a popkultúráig, sajnos azonban japán nyelven. A Gawker azonban volt olyan rendes, hogy szemezgetett belőlük, szóval tessék egy válogatás, miként vélekedik Murakami az egyes témákról!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egyetlen ceruzával önből is művész lehet

mzd 2015. február 20., péntek 19:20

Szeretne részesévé válni egy nemzetközi közösségi együttműködéssel összedobott művészeti alkotásnak? Mindössze egy ceruzára lesz szüksége hozzá!

"Izgatottan jelentem be, hogy a Booooooom.com következő nyílt együttműködésű művészeti projektjét a vancouveri Tangible Interactionnel közösen készíti el, a végeredmény pedig egy Spanyolországban felállított installáció lesz" – írja az általa vezetett művészeti- és dizájnportálon Jeff Hamada. "Márciusban Barcelonába utazok egy kreatív konferenciára, ahol egy szobrot szeretnék építeni – méghozzá az önök segítségével. Ez egy mindenkinek szóló felhívás, a Booooom.com olvasóinak és a világ összes emberének egyaránt!" – tette hozzá.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Queen of the Stone Age-rajongók már várják a hétfőt

Edicsek 2015. február 19., csütörtök 08:46

Ezen a héten Torkos Csütörtök lesz, de eldől az is, hogy a bajai vagy a szegedi halászlé a jobb. Egész szombaton jógázhat, és Oscar-esélyes filmet is nézhet. Vagy mehet menő koncertekre: például a Mark Lanegan Bandére, Yann Tiersenére, esetleg meghallgathat pár Csókolom-dalt zongorakísérettel. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Magyar is, mese is, vicces és jó is, mi az?

cukorka 2015. február 19., csütörtök 08:30

Nagy pofon nekem, hogy a Liza, a rókatündér című filmet az Amelie csodálatos életéhez hasonlítják, mert ha valamitől epét hánytam, akkor az az übercuki, totál kamu Audrey Tautou és bájoskodó története volt. Annyiban azonban talán mégis lehet benne valami, hogy Ujj Mészáros Károly filmje is vagy nagyon bejön az embernek vagy egyáltalán nem - igaz, a bemutatón csak hosszas keresgélés után sikerült egyet találnunk, aki nem szerette. 

De például olyan se nagyon történt még, hogy a sajtóvetítésen tapsoljanak a kritikusok, szóval vannak még csodák, és úgy fest, ebben leginkább pont a film rendezője, a reklámokon edződött Ujj Mészáros Károly hisz. A Liza mesének ugyan kicsit vad, de romantikusnak tényleg romantikus, és egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ne csaljon letörölhetetlen vigyort az ember arcára. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Marky Ramone megmutatja, mit tegyen a színpad előtt szelfizőkkel

araya 2015. február 18., szerda 13:06

A Ramones zenekar úgy lett legendás és kultikus, hogy összesen csak két lemezükből lett aranylemez, ráadásul az egyik ebből egy válogatás, a másik pedig egy DVD. Ennek ellenére szinte mindenki ismeri a Ramones nevét (még ha zenéjüket nem is), és logójukat is sokan hordják pólójukon. Erről egyszer Marky Ramone is beszélt nekünk, aki volt annyira punk, hogy még meg is dícsért Ramones-polós embereket, akiknek a reakciójából kiderült, mennyire fogalmuk sincs, hogy éppen az elvileg kedvenc zenekaruk dobosával beszélgetnek. De most egy másik problémára hívja fel a figyelmet, ez pedig az okostelefonos koncertfotózás. Aki gyakran jár koncertre, bizonyára ugyanolyan ideges a színpad előtt egész végig okostelefonnal fényképezőkre és szelfizőkre, mint Marky Ramone. A legendás dobos előállt egy megoldással, ez pedig a Smartphone Swatter, ami igazi punk DIY-projekt: ragasszon egy dobverőre 7 inches punklemezt, és azzal verje ki az ilyenek kezéből a telefont! 

Oké, azért ne vegye száz százalékosan komolyan a dolgot, az akció természetesen reklámfogás, Marky Ramone Punk Rock Blitzkrieg: My Life as a Ramone című életrajzi könyvét harangozza be (ami a bemutató alapján szintén alkalmasnak tűnik arra, hogy kiverje mások kezéből a telefont vele). De tessék, nézze meg Marky Ramone-t, aki megmutatja, hogyan kell ezt profin csinálni! 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 

Schell Judit fejében gyakran megfordul, hogy abbahagyja a szakmát

maze 2015. február 17., kedd 14:58

Sikeres színésznő, egy felnőtt férfi és két kisgyerek anyukája, mégis gyakran szeretne másfajta életet élni. Most boldog, amiért új helyzetbe hozta a Thália Színház, és annak is örül, hogy végre nem mindig csak meghalnia kell a színpadon. Schell Judittal beszélgettünk.

Kicsit olyan nekem a Thália Színház, mintha a Radnóti kamaraszínháza lenne, már abban a tekintetben, hogy nagyon sok exradnótis játszik most ott. Milyen volt sok év után újra összekerülni velük? 

Nagyon örülök, hogy itt újra találkoztunk! Igaz, közben eltelt tíz év, amíg a Nemzeti tagja voltam, úgyhogy akár eléggé ki is éhezhettem rájuk. Ráadásul ezek az emberek, akikkel most újra összehozott a sors nagyon sokat jelentenek nekem a múltból, hiszen az számomra egy nagyon jó korszak volt. Sok remek történetünk, emlékünk, élményünk van Gyuszival (Szombathy - a szerk.), Tibivel (Szervét - a szerk.) és Sanyival (Csányi - a szerk.), így történhetett, hogy egy egészen jó társulat alakult ki mostanra a Tháliában. Szépen csiszolódunk össze, tudunk jól együttműködni, kíváncsiak vagyunk egymásra és meghallgatjuk egymást, szóval olyan igazi színház-színház szaga van. 

Kimondottan ezt az igényes bulvár-stílust próbálja belőni a színház főprofilként, nem voltak averzióid ezzel kapcsolatban? 

Nem, sőt! Ki is voltam éhezve az ilyen jellegű előadásokra és szerepekre. Gyakorlatilag az utolsó öt évben már majdnem mindig idegösszeomlást kaptam vagy kivégeztek, felnyársaltak. Szóval mindig egy kicsit bele kellett halni a szerepbe, és olyan is előfordult, hogy hiába, ami vitte is az energiát rendesen. Mert az rossz, amikor nincs visszaigazolás - és most nem a kritikusokat értem ez alatt, mert ők más szempontok szerint írnak, hanem hogy a nézők és a szakma részéről sincs igazi visszacsatolás. Azért a Nemzeti inkább volt nagyüzem, nem lehetett egyetlen pillanatra sem megállni és örülni valaminek, egy idő után szinte rutinná vált.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés

Hirdetés