Georg Gisze, a jómódú gdanski kereskedő kicsit elveszettnek tűnik a lepukkant, kockás terítős nápolyi kiskocsmában. Nem tudjuk, kire várhat, miért épp ide beszéltek meg találkozót, vagy esetleg már végzett a vacsorájával és indulni készül-e, de első pillantásra nem mondaná senki, hogy a reneszánsz festészet egyik legnagyobb mestere, Hans Holbein egyik leghíresebb portréjának alanya olyan nagyon idegenül hatna ebben az új környezetben. Alekszej Kondakov ukrán digitális művész ezúttal is igazán jó munkát végzett a photoshoppal, amikor immár harmadik olyan sorozatát alkotta meg, ahol híres klasszikus festmények festett alakjait helyezte át mai városi környezetbe.
William-Adolphe Bouguereau két múzsája a Művészet és Irodalom című festményéről is teljesen hitelesen hozza a képregényboltban turkáló vásárlók arckifejezését, akik zokon vették, hogy nem találják a legújabb Marvel-hősnő, America Chavez kalandjairól készült füzet első példányát (és kicsit sem vigasztalja őket, hogy nem azért, mert a bolt nem is rendelt belőle, hanem mert már elfogyott).
Dolgozzon az a képzelet!
Kondakov célja nem új, az egyszerűen csak Nápolyi Projekt címet kapott képekkel ugyanazt szeretné elérni, mint az előző két sorozatával: azzal, hogy a klasszikus festmények figuráinak mozdulatait-arckifejezéseit átértelmezi, egyben az új környezetüknek is új jelentéstartalmat ad. Szeretné, hogy nézői a megszokott városi részleteket új fényben lássák, miközben szabaduljon csak el a fantáziájuk, és találják ki a figurák történeteit saját maguk: mit keresnek ott? Mit csinálnak? Hogyan kerültek oda?
Olajfestmény-digitális fotó alkotásai azért különösen hatásosak, mert nemcsak a kollázs eszközeivel bánik jól, de nagyon jó szeme van a fényhez és a kompozícióhoz is: figuráihoz olyan környezetet keres, ahol hasonlóak a fényviszonyok és -irányok, és úgy tudja elhelyezni őket bennük, hogy ezáltal új értelmezési lehetőséget ad nekik. Ennek is köszönhető hogy az alakok olyan zökkenőmentesen simulnak új közegükbe.
Ha tetszenek Alekszej Kondakov művei, követheti őt a Facebookján és az Instagramján, vagy a Nápolyi Projekt önálló Tumblrjén – és az is jó játék ám, ha közben szépen utánakeresgél az eredeti festményeknek. Jó nyomozást és jó képzelődést!
