A sajtófotó nem műalkotás, hanem az életed

Péntektől látogatható a 2014-es év legemlékezetesebb pillanatait bemutató 33. Magyar Sajtófotó Kiállítás. Mivel kollégákról van szó, így a szokásosnál is nagyobb kedvvel mentem el a sajtótájékoztatóra.

Idén a pályázók és a pályázatok száma is kiemelkedő volt: 243 fotós összesen 7 164 képpel nevezett a szokásos 13+6 (utóbbiak a különdíjak) kategóriába – a kiállításon ebből 413 látható. A zsűrit az az Adrian Evans vezette, aki korábban már háromszor is részt vett a World Press Photo díjnyertes képeinek kiválogatásában – az ítészek között pedig helyet foglalt még Eric Baradat (AFP Photo főszerkesztő), Bócsi Krisztián (Bloomberg Finance fotós), Marián Pauer (fotótörténész, kurátor) és Reviczky Zsolt (Népszabadság fotóriporter) is.

Öt díjat nyert az Index.hu

"Szülőatyánk", az Index.hu munkatársait is díjazták, név szerint Ajpek Orsit (Neohippi törzs járta táncát Nógrádban) Bődey Jánost (Visszatérés a csillagos házakba és Akiket mindenhonnan kitaszít a rendszer), illetve Huszti Istvánt (Tüntetés a netadó ellen). Ezúton is gratulálunk nekik!

„A sajtófotó nem műalkotás, hiszen az újsággal együtt a szemétre kerül. Látszólag tehát a jó sajtófotónak nincs más dolga, mint hogy az adott helyi értéken, a lap adott felületén, rovatában megjelenve tudósítson, informáljon, jelentést tegyen" – mondta Szigeti Tamás, a kiállítás kurátora. „Megpróbáltuk a Capa Központ falain megjeleníteni az újságok, magazinok hangulatát, formavilágát. Arra tettünk kísérletet, hogy a képek a saját, eredeti, természetes közegükhöz minél inkább hasonló környezetben jelenjenek meg" – tette hozzá. „Nagyon örülünk, hogy mindig jön a fiatalokból álló utánpótlás és nem is akármilyen szinten" – hangzott el még a sajtótájékoztatón.

Idén az ukrajnai események dominálnak, minden falszakasz egy-egy témát ölel fel - így került egy helyre a pályázat két nagydíja, Béli Balázs Úton Európába és Balázs Attila A hajléktalan karácsonya című anyaga is. A „kiállításon minden díjazott fotója megtalálható, hogy hűen tükrözze a zsűri véleményét. Ezeken kívül más, szubjektív szempontok alapján kiválogatott képek is helyet kaptak" – mondta el Szigeti Tamás, aki röviden a Díványnak is mesélt a kiválasztás szempontjairól.

Önnek melyik volt az az anyag, amelyet amikor meglátott, azt mondta: „Na, ezt jelenti a sajtófotó számomra" ?

Sz.T: Nagyon nehéz nekem ilyet meghatározni, mert tulajdonképpen ezekkel a képekkel élek együtt már több hónapja.

Van kedvenc témája? Inkább az aktualitás, vagy az "örök", újra és újra feldolgozható témák állnak közelebb önhöz?

Sz.T.: Azt látnunk kell, hogy mégis csak sajtófotóról van szó, így az aktualitás és a hírérték mindennél fontosabb. Hadd ne mondjak ítéletet, de a kiállítás elején látható, az ukrajnai eseményekről szóló anyag nagyon közel áll a szívemhez – a hírértéke, a képi feldolgozottsága és a fotóriporteri attitűd miatt is, ahogyan készült. Azért is nehéz kedvencet választani, mert mind olyan témákat dolgoznak fel – legyen az akármi a bevándorlástól a szegénységig –, amelyek az elmúlt hónapokban-években szinte napi szinten terítéken voltak. Aminek örülök, hogy ezek mind-mind ilyen gyönyörű képi feldolgozásban jelennek meg.

Színes vagy fekete-fehér?

Sz. T.: Abszolút témától függ. Ugyanakkor divat mostanában az is, hogy ami nem néz ki jól színesben, azt egyszerűen átrakják fekete-fehérbe. Úgy gondolom, mindkettőnek van létjogosultsága, ha a mondanivalóhoz rendeli hozzá a formát. Még a sport rovatban is van olyan sorozat [Illyés Tibor - Asszonyok], amiről azt gondolom, hogy egy nagyon tudatos és jó választás volt, ugyanis alátamasztja vele a mondanivalót.

A kiállítás támogatója egyébként a Canon volt, amely elég menő módon a Vöröskeresztről készített egy sorozatot, és a szervezet ezután ezeket a képeket nyugodtan használhatja saját maga népszerűsítéhez. A képeket (számos másikkal együtt megnézheti a galériánkban. A kiállítás március 20-a és május 17-e között látogatható.

Oszd meg másokkal is!
Mustra