Ami csak kihozható a kerámiából

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Több mint 40 év közel 4000 alkotásából válogatott a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió az Iparművészetiben most nyíló kiállítására.

Ha ön Geszler Mária, Schrammel Imre, Dobány Sándor, Karsai Zsófia, vagy mondjuk Paul Soldner, Janet Mansfield és Yashuo Hayashi rajongója, akkor pénteken okvetlenül az Iparművészetiben a helye. Ha szimplán csak szeretne megismerkedni a kerámiaművészettel, akkor szeptemberig ráér, de a két időpont közt mindenképp érdemes ellátogatnia a május 17-én nyíló Művészet az agyag kolostorából című kiállításra. Az Iparművészeti Múzeumban szeptember 2-ig látható tárlat a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nemzetközi Kerámia Stúdiójának gyűjteményét mutatja be igen nagy részletességgel.

Fotó: imm.hu

A kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióról pedig azt kell tudni, hogy az 1970–1977 közötti években jött létre, és mindmáig Magyarország egyik legjelentősebb, egész évben folyamatosan működő művészeti alkotótelepe. Alapítása óta gyűjt kortárs kerámiaalkotásokat, és a meghívott művészek helyben készült műveit. Kollekciójukban jelenleg több mint ötszáz művész mintegy négyezer alkotása szerepel, öt kontinens negyvenöt különböző országából.

Fotó: icshu.org

A gyűjtemény egyik legemlékezetesebb hazai bemutatkozása a Múzeumalapító kiállítás volt 1995-ben, most az akkor be nem mutatott, valamint az az azóta eltelt időszakban a gyűjteménybe került alkotások láthatók: közel 200 alkotótól közel 300 tárgyat állítanak ki.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?