Smárolt ma már?

Jó, ez nem olyan nagy dolog, nincs az évben olyan nap, ami ne lenne valaminek a világnapja. Van a fáknak, a tejnek, az alvásnak, a víznek, a csóknak miért ne lenne? Hogy miért épp július 6-ra esik, azt nem tudjuk, mindenesetre ma ünnepelnünk kell, hiszen a csók "az a világnyelv, amit mindenütt értenek” – így nyilatkozott 2009-ben a Die Welt című napilapnak Elisbeth Oberzaucher, a bécsi egyetem magatartáskutatója.

19610101 alb a90 261189
Northfoto

Mikor és miért kezdtünk el csókolózni?

A csókolózás kezdetével kapcsolatban a tudósok nem jutottak még konszenzusra. Egyes antropológusok azt állítják, a csók története több millió évvel ezelőtti időszakra nyúlik vissza, arra az időre, amikor az anyák a megrágott ételt egyenesen a szájukból juttatták csecsemőjük szájába. Ezen elmélet kidolgozói szerint ebből az evolúciós létfenntartó folyamatból alakult ki csókolózás, ami a gondoskodás, a közelség, a szeretet és a kötődés jelképe lett. Egyes népeknél ez a fajta etetés még ma is dívik, például Namíbiában, a himba törzsnél, vagy az Új-Guineában élő pápua anyák körében.

Egy másik elmélet szerint a csókon keresztül két ember valóban „kóstolgatja”, kölcsönösen vizsgálja egymást. Tudat alatt ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy genetikailag összeillünk-e a másikkal: a nyál íze azt az információt nyújtja a csókolózó feleknek, hogy immunrendszerük harmonizál-e egymással. „Az ember genetikailag úgy van beprogramozva, hogy keressen magának egy párt, majd gondoskodjon az utódnemzésről. Ennek kapcsán a csók annak eszközévé vált, hogy mindehhez megtaláljuk az igazi partnert" – vezette le a bécsi egyetemi professzor a Die Weltnek.

Az intimitás rítusának legkorábbi irodalmi bizonyítéka időszámításunk előtt 1500-ból, az indai szanszkrit írásokból származik – írja a The Dailybest –, amiben ugyan a mai értelemben vett csókról nem írnak, de említik az orrok összedörgölését, valamint azt, hogy „egymás szájáról itták a nedvességet”. Az időszámításunk előtt III-IV. században írt Káma-Szútra aztán már egy egész fejezet szentel a csókolózásra és annak különböző technikának ismertetésére.

A mediterrán országokban a hagyományok szerint a borivásból eredeztetik a csókolózást. Az ókori Rómában létezett egy törvény, miszerint az asszonyoknak tilos volt bort inniuk, de akadtak persze, akik ezt megszegték. Mivel alkoholszonda akkoriban nem létezett, így a férfiaknak jogukban állt úgy ellenőrizni asszonyaikat – sőt, összes nőrokonukat, nőismerősüket –, hogy ajkaikkal a nők ajkait érintették, megbizonyosodva arról, leheletük borszagú-e vagy sem. A hagyomány szerint akadtak olyan pajkos teremtések is, akik a kiszemelt férfinak egy este alatt többször is önként bizonyították, nem ittak ők bort, persze mindezt csak azért, hogy ajkaik összeérhessenek. A „szondáztató minőség” az idő előrehaladtával a feledésbe merült, az ajkak ennek ellenére azért össze-összeértek, és a monda szerint így maradt fenn a csókolózás. (Forrás: Tarka Világ - Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, I. évfolyam, 1. szám, 1879. április 6.)

Macaulay Culkin csókja a My Girlben
Macaulay Culkin csókja a My GirlbenNorthfoto

Ókori Róma ide, Namíbia oda, a nyugati kultúrában a csók a gyengédség, a vonzalom és a szenvedély kifejezésének eszközévé vált. A csókolózás – a megfelelő partnerrel – nem csak jó, hanem egészséges is.

A csókolózás pozitív hatásai

– Csókolózás közben a szervezetben endorfin szabadul fel, mely nem véletlenül kapta a „boldogsághormon” nevet, hiszen termelődése által az ember felszabadultnak érzi magát, és a nevezett hormon még a stresszt is elűzi.

– A csókolózás erősíti az immunrendszert. Egy hosszan tartó csókolózás alkalmával a szervezet elkezd olyan antitesteket termelni, melyek felveszik a küzdelmet a kórokozókkal szemben.

– A csókolózás csökkenti az allergiás tüneteket. Egy japán tanulmány kimutatta, hogy harminc perc csókolózás csökkenti az olyan kellemetlen allergiás tüneteket, mint a tüsszögés és az orrfolyás.

– Csókolózás során a nyál semlegesíti azokat a káros savakat, melyek fogszuvasodást okozhatnak, a nyálban lévő ásványi sók pedig erősítik a fogzománcot.

– Már egy perc intenzív csókolózás 6 és fél kalóriát éget el, és az arcizmokat is megdolgozza, ami jót tesz a ráncosodás ellen. (Egy intenzívebb csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe.)

Rodin szobra: A csók
Rodin szobra: A csókflickriver.com

Érdekességek a csókolózással kapcsolatban

– Afrikában és Ázsiában léteznek olyan ősi kultúrák, ahol a jelek szerint a csókolózás ismeretlen.

– A csókolózás veszélyes is lehet. 2008-ban egy kínai nőt partnere olyan szenvedélyesen csókolt meg, hogy a nő ideiglenesen megsüketült. A csók közben a férfi olyan erősen és hirtelen szívta ki a levegőt a nő szájából, hogy annak a nyomáskülönbségtől beszakadt a dobhártyája.

– Az eszkimói inuitok hagyományos értelemben véve nem csókolóznak, helyette az összedörgölik az orrukat, de ugyanolyan indítékkal, mint a hagyományos módszer követői.

– Csókolózáskor az emberek oldalra fordítják a fejüket, hogy az orrok ne ütközzenek össze. 2003-ban a Nature Magazin egyik cikkében Onur Güntürkün pszichológus 2003-ban arról számolt be, hogy kétszer annyian fordítják jobbra a fejüket, mint balra. Güntürkün szerint ez újszülöttkori preferenciára vezethető vissza.

– A Velvet egy korábbi cikke alapján az 5 legemlékezetesebb csók az életünkben az első csók, csók az ömlő esőben – ugye emlékeznek még az esőben csókolózós Pannon GSM reklámra? –, meglepetésszerűen egy idegennel, azonos neművel, valamint az oltár előtt csókolózni.

tk3s abaca 298183 001
Northfoto

– A csókolózó Obamával reklámozó Benetton díjat nyert a szokatlan ötletért.

– Idén februárban a Thaiföldön rendezett csók világrekord kísérleten két férfi nyerte meg a Világ Leghosszabb Folyamatos Csókja versenyt. Új rekordot állítottak fel: 50 óra 25 perc 1 másodpercig csókolóztak. – olvashattuk a helybenavilag.hu-n.

– 2011-ben a Velvet összegyűjtötte a magyar filmtörténet leghíresebb leszbikus csókjait, valamint a filmtörténet leghíresebb meleg csókjait is.

(Források: Die WeltVelvetWikipédia)

Alfred Eisenstaedt világhírű fotója 1945-ből.
Alfred Eisenstaedt világhírű fotója 1945-ből.ibtimes.com

Csók és a művészet találkozása

– A Bibliában Júdás csókkal árulta el Jézust.

– A Csipkerózsika mesében és a görög Pügmalión-mítoszban a férfi csókkal kelti életre a nőt.

– A békaherceges tündérmesékben viszont a nő csókja változtatja vissza a férfit békából.

– Auguste Rodin híres szobra A csók (Le Baiser).

– Constantine Brâncuşi: A csók kapuja Zsilvásárhelyen.

– Az 1896-os A csók című filmben egy negyvenhét másodpercig tartó csók van, a jelenet abban az időben botrányosnak számított.

– Alfred Eisenstaedt világhírű fotográfiát készített egy párról, akik 1945-ben a japán felett aratott győzelmi ünnepségen vettek részt a Time Square-en, aminek megkapó történetéről az alábbi linkre kattintva tudhatunk meg többet.

Oszd meg másokkal is!
Mustra