Időrendi sorrendben közöl a régi idők bemondónőiről készült fotókat a Magyar Közszolgálati Televízió bemondónőinek emlékére született, I Love Bemondónők című Tumblr-blog. A megfelelően nosztalgikus hangulatba kerüléshez itt egy 1964-es felvétel a Magyar Televízió bemondóinak bakijairól. A videóban láthatjuk és hallhatjuk az összes nagy nevet: Takács Máriát, Tamási Esztert, Lénárd Juditot, Hódos Juditot, Kudlik Júliát, Lugossy Zsuzsát, Varga Józsefet, Bán Györgyöt, Kovács P. Józsefet, és Murányi Lászlót.
És lőn adás az égből
1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárulását adta a Magyar Televízió szervezeti kialakításához. Az első próbaadást a Gyáli úti postakísérleti állomásról 1953-ban, a második próbaadást 1955 júniusában a Szabadság hegyről sugározták. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági, aki ismert és kedvelt színésznő volt, a Mágnás Miska női főszereplője is egyben, aki mind a 15 nézővel közölte: a Magyar Televízió kísérleti adását látják. 1958 júliusában állt a kamerák elé Tamási Eszter, de még előtte felvették Takács Marikát is, aki 1957-től egészen haláláig, 1997-ig volt a Magyar Televízió bemondónője, az MTV Posztumusz Örökös Tagja.
A hatvanas évektől természetesen felgyorsultak az események a magyar televíziózás háza táján. 1964-ben történt az első műholdas közvetítés, egyenesen a tokiói olimpiáról. 1967-ben indult el a színes technika alkalmazása, ezzel ünnepelve az egymilliomodik előfizetőt. A piac törvényei viszonylag egyszerűek voltak: minél több néző, annál több pénz, annál több műsor. Ekkor tűnt fel a képernyőn Lénárd Judit, akinek 1966-os szilveszteri felkonfját az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg. Ekkoriban lépett a színre Kudlik Júlia is, akiről az Index munkatársai így emlékeztek meg 2006-os összeállításukban: „Bemondóból műsorvezető lett, majd amikor szemétkedtek vele a tévében, Orbán Viktor műsorvezetőjeként aktiválódott újra, megbosszulandó a komenistákat, akik ekkora sztárt csináltak belőle.” Megismerhették a tévénézők Kertész Zsuzsát is, aki lottósorsoláson is háziasszonykodott.
„A hatvanas években a bemondók voltak a televíziós sztárok, a szilveszteri ünnepi adásokban esztrádműsorral is szórakoztatták az országot. Ezeket az archív felvételeket még mostanában is lehet látni az Önök kérték című tévés kívánságműsorban, ami arra utal, hogy az idősebbek még mindig nem felejtették el a televíziózás hőskorának meghatározó arcait.”– írta az Index nosztalgiázva.
Aranykor
1971-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte a 2. csatornán való sugárzást, ami oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált. A hetvenes évek újabb bemondónőket mutattak be a nézőknek: Hajas Ilonát, aki a bemondás mellett tanári képesítéséből kifolyólag az Iskolatelevízió című műsort is vezette. Berkes Zsuzsa és Baleczky Annamária Hajas Ilonához hasonlóan szintén 1974-ben került a Magyar Televízióhoz.
Csurgay Judit 1975-ben megnyerte a Riporter kerestetik tehetségkutató műsort, 1975-ben és 1976-ban a MÚOSZ Újságíró Iskola diákja volt, 1976-tól 2008-ig dolgozott a Magyar Televíziónál.
A kecskeméti származású Bay Éva mosolyát és hangját a mai napig nem tudom kiverni a fejemből, 1976-tól köszöntötte a nézőket a képernyőn. Riporteri és szerkesztői feladatok mellett bemondónőként is dolgozott az MTV-nél Tarnai Katalin.
1980-ban debütált a képernyőn az énekes-dalszerző Lőrincz Gabriella, aki később a Z'zi Labor zenekar énekesnőjeként először ötvözte a "komoly" bemondónői munkát a celebléttel.
Talán rémlik még Önöknek Radványi Dorottya barátságos mosolya, aki éppen elég ideig viselt bundesliga-frizurát, de ha a fiatal kora ellenére ősz hajával villantó Tuba Mariannra, vagy az egykori vörös démonra, Palcsó Brigittára nem emlékeznek, akkor valószínűleg nem néztek tévét a 80-as években. A szép, szőke Szádvári Gabriella a legrövidebb karrierű bemondónőként lehet ismert, miután bundát lopott a Corvin Áruházból, száműzték is a képernyőről.
Újkor
A televíziók és a kilátások is színesedtek, a vasfüggőny lehullófélben, a televíziózás még mindig aranybánya. Sugár Ágnes mellett feltűnik a színen a CBA későbbi háziasszonya, Borbás Mária is. Nagy Judit karrierje talán a legkülönösebb az összes bemondóé közül: „a kilencvenes évek végén bemondóból népszerű hírolvasó lett az MTV Híradójában, majd 2005 decemberében kisebb botrányt kiváltva mégis a kevésbé nézett kora délutáni műsorsávba helyezték át”– írta az Index. Cserháti Ágnes és Bényi ildikó után Tóth Kriszta következik, akit még véletlenül se keverjünk össze D. Tóth Krisztával.
Egy időben Dobray Sarolta is köszöntötte különös szemöldöke alól bizonytalan fókuszú tekintettel a nézőket. „Egyértelműen a Takács Marika utáni korszak legszexisebb bemondónője, még az adáshibát is búgó hangon jelentette be, és közben úgy, de úgy tudott nézni. A CNN állítólag tőle lopta a bandzsa bemondónő ötletét. Az Index férfitagjai rajonganak érte, a csajok inkább gyűlölik.”– írták róla az Index rajongó munkatársai 2006-ban.
Video Killed the Radio Star
Az MTV 2006. szeptember 4-étől végleg megvált a bemondóktól, azóta a műsorok közt csak rövid wishek, önreklámok tájékoztatnak a programkínálatról. Azóta elengedték a kezünket: nem jelentkezik többé senki fikuszokkal határolt paraván elől, hogy elmondja, mit is láthatunk este, és nem magyarázza el nekünk búgó hangon, miért is volt adáshiba. Ha Önöknek is hiányoznak azért néha, vagy egyszerűen csak nosztalgiáznának, mindegyiküket megtalálhatják az I Love Bemondóknők blogon, amit a bemondónők előtti tisztelgés hívott életre, akárcsak ezt az ajánlót.
