Nézegess aurát!

Zanza!

auraMi az az aura? Energiaburok. Neked is van, nekem is van, a szomszéd néninek is van. Sőt, kapaszkodj meg, minden élőlénynek van, még a tarajos gőtének is, sőt a fikusznak a szobádban – és ami még ezt is tetézi: a tárgyaknak is van!

Mindennek van egyfajta elektromos töltése, kisugárzása, energiája, amelyi mérhető, speciális eszközzel lefényképezhető.
Ha ma valaki legyint arra, hogy aura, humbugnak tartja, kóklerségnek, nagyon téved.
Az ember körüli aura hétrétegű, és minden rétegnek más-más színe van. Ha valamelyik testrészed beteg, ott az energiaáramlás akadozik, így az aura, mint egy térkép, megmutatja a bajt.


Nem látnok, csak bamba

Azok az emberek, akik szabad szemmel látják az aurát, és értenek egy kicsit az anatómiához, azonnal megmondják – anélkül, hogy levetkőznél vagy röntgenre utaltatnád magad –, hogy melyik szerved beteg. Ilyenkor ellazítják a szemizmaikat, belebambulnak a semmibe, némelyikük bandzsít is egy kicsit, és egyszer csak hopp, meglátják.


A Német Imi tehet mindenről

Az aura a régi sérülések nyomát is őrzi, az enyémen például jól látható, hogy tizenhárom évesen, amikor hajlobogtatva száguldoztam a játszón a szomszéd fiú kempingbringáján, és alig vártam, hogy előkerüljön a Német Imi, és meglásson, és belém szeressen, merthogy képtelen lesz ellenállni a csodálatos tüneménynek, amit én a lebegő, három szál hajammal a bringán produkálok, szóval akkor történt egy kis gikszer. Az igaz, hogy simán leért a lábam, sőt térdben behajlott, mert csak leeresztett üléssel mertem biciklizni, de még így is üldözőbe vett a Német Imi. Neki persze hatalmas versenybringája volt, később, amikor véres orrát törölgette, és az első kerékből képződött nyolcast próbálta kiegyenesíteni sírva, kiderült, hogy a bátyjáé.
Nem csigázlak, az történt, hogy meglátva engem a Német Imi, nyomban üldözőbe vett, mire én még jobban tekerni kezdtem, már begörcsölt a combom, úgy téptem, hogy juszt se érjen utol, de ő persze utolért, nemhiába volt ő a Német Imi. És ahogy elém akart vágni, hogy még egyértelműbb legyen, ki a király, akkor az ő hátsó kerekének az agya beleakadt az én első kerekem agyába, és huss. Együtt szálltunk, a Német Imi meg én. Jobbra-balra tőlünk meg a két bringa bukfencezett és hányta a szikrát. Szép volt.
Nekem hat héten túl gyógyuló zúzódásokat szenvedett a jobb karom és a jobb csípőcsontom, na és a fejemet is rendesen bevertem, neki pedig betört az orra, ám az semmi sem volt ahhoz képest, amit később a bátyjától kapott cangaügyben.


Mit bámul ez?

Kicsit elkalandoztam, de a lényeg az, hogy ezeket az ősrégi sérüléseket simán le lehetett venni az aurámból, mert ugyanis az történt, hogy az auralátó ember így szólt hozzám.

(Kicsit ijesztő volt a jelenet, mert odaállított a fehérre festett ajtó elé, hátrált tőlem két lépést, és hunyorogva nézegetett – akkor már vagy tíz perce.)
Kezdett kínossá válni a dolog. De akkor végre megszólalt:

– Az aurája jobb oldala régi sérülések nyomát őrzi. Volt valami balesete, amelyben megsérült a karja, a csípője és a feje? Mutassa csak a szemét! Ugye kicsit rosszabbul lát a jobb szemével? Ezen könnyen tudok segíteni – és már hozzá is kezdett, hogy két tenyerével energiát nyomjon a fejembe, hogy ne legyek már olyan kis bandzsa.
De ekkor megrémültem, lefogtam a kezét, megköszöntem szépen a gyógytevékenységet, és elrohantam.

Akkoriban ugyanis még nem volt ám olyan kézenfekvő, hogy csak úgy gyógyítgatunk meg kézráteszünk, ezért hát frászt kaptam attól, hogy ad egy gellert az amúgy is zavaros fejemnek. Mi van, ha balul sül el?


Nem szivárvány, aura

Szóval az aurára visszatérve… Az aura olyannyira létezik, hogy kisgyerekek rajzain szépen meg is figyelhető. Ha a gyereked színes szivárványt rajzol a dolgok köré, ne kérdezd meg, hogy az micsoda, ne szólj rá, hogy csak olyasmit rajzoljon, ami van, és ne mondd neki, hogy ne képzelegjen. Mert ugyanis nem képzeleg. Aurát lát. A hat év alatti gyerekek még gyakran ellazulnak, és ebben az ellazult állapotban tisztán látják az aurát. Ahogy aztán cseperedünk, a szülők, az iskola megtanít minket „a lényegre koncentrálva” látni, vagyis csak a tárgyi dolgokra fókuszálni. Ekkor veszítjük el ezt a csodát, hogy szabad szemmel képesek legyünk meglátni a dolgokat körülvevő energiát. De nem örökre.

Mert bárki láthat aurát. Az auralátás ugyanis megtanulható. Sorozatunkból megtudhatod, hogyan.

Folytatjuk

Blogmustra