SPICC

Stresszoldó borászat: ahová kocsival el sem jutsz

2011. május 18., szerda 14:08



Bodó Judit, a Bott pince fiatal borásza a Csallóközből érkezett férjével Magyarországra. Saját honlapján azt írja, többek között azért borászkodik, mert ha sikerrel jár, az másoknak is örömöt szerez. Miközben ezerrel pörög, hihetetlen nyugalom árad belőle. Bár ki nem mondta, úgy éreztük, ezt a nyugalmat szeretné viszontlátni minden emberben. Ennek egyik eszköze a bor, a másik a természet.

Az Olaszliszka határában fekvő Csontos dűlő lábánál áll a régi présházuk, amit még a Zsedényi család építtetett a huszadik század elején. Bodó álma, hogy itt alakítsák ki a kóstolótermüket, hogy a vásárlóik, és a barátaik is lássák, hol terem a szőlő, amiből a bort készítik.

A présház pár száz méterre áll a bekötő úttól, ide már nem lehet majd autóval feljönni, hogy a városi stresszt és feszültséget az autóban hagyják a kedves vendégek. Lesznek viszont pokrócok és kis piknikkosarak is, ki lehet majd feküdni az erdő aljára egy jót piknikezni.

Dél-Tirolból Tokajba

Bodó Judit 2000-ben még Dél-Tirolban dolgozott családi pincészeteknél, és később, amikor az olasz tulajdonosok Tokajban is elindítottak egy kisebb pincészetet, felkérték az igazgatására. Ettől kezdve egészen a kisfia megszületéséig a Füleky pincészet munkatársa volt.

Sokáig csak álmodoztak saját birtokról, míg a férje megtette az első lépést: megvásároltak egy szép fekvésű, de igencsak agyonterhelt, lisztharmatos szőlőt. Innen szép nyerni, gondolták, ettől már csak jobb lehet. Később, szintén Bodó József volt a lelkesebb, amikor a Csontos dűlőre lelve nem is bírt aludni. Érdemes volt kitartania, 2006-ban be is jegyezték közös cégüket a Bott pincét.

A család négyszáz kilométerre

Bodóék egy gyönyörűen felújított parasztházban élnek, négyszáz kilométerre a családtól. Ide nem szalad csak úgy el a nagymama, ha hirtelen vigyázni kell az unokákra, de sok logisztikával sikerül megoldani, hogy ne csak fényképeken lássák egymást. Sőt, a nagypapa is rendszeresen segédkezik a szőlőben, mint mondja, rengeteget lehet ott gondolkodni.

Össze fog dőlni, meneküljetek!

Amikor a fiatal pár házat vett Bodrogkisfaludon, büszkén mutatták az ismerősöknek a szerzeményt, lelkesen ecsetelve, hogyan is fog kinézni a felújítás után. Többen hófehér arccal közölték, hogy a háznak egyáltalán nincs alapozása, egyszerűen a földre építették, és hiába száz éves, össze fog dőlni, és kész. Azóta felújítás befejeződött, a ház gyönyörű, és még legalább száz évig a helyén fog állni, az biztos.

Minden nagypapának van egy rettenetese

A Csallóköz nem éppen a borairól híres vidék, de Judit nagypapáját - mint legtöbbünkét – nem igazán foglalkoztatták az ilyen apróságok, igenis bort készített a szőlőjéből. Annyira vigyázott a gyümölcsre, hogy az unokák a szőlő közelébe se mehettek, és persze rettenetesen büszke volt a borára. Innen jutottak el odáig, hogy ma már bort kérnek karácsonyra a rokonok, és szép lassan megismerkednek a többi magyar borvidékkel is, jöhetnek már akár a  somlai furmintok is.

Nem vásárlók, mecénások

József, Bodó Judit férje fogalmazta meg, mit is jelent kézműves borásznak lenni. Azok az emberek, akik a boraikat vásárolják, évek során a barátaik lettek. Visszajárnak, ismerik a házaspárt, jókat beszélgetnek. Amikor a vásárlóból barát lesz, mecénássá is válik.

Hozzájárul ahhoz, hogy szép lassan növekedjen a szőlőterület, hogy sikerüljön alkalmazottat felvenni a munkanélküliséggel súlyosan terhelt országrészben, és hogy egyszer elkészüljön a kóstolóház is a Csontos lábánál.

Bíznak magukban, máshogy nem lehet

Amikor egy területet újra telepítenek szőlővel, tulajdonképpen a jövőnek dolgoznak. Bár a tőkék öt év után már teremnek, az első igazi évjárat csak tizenöt év után szüretelhető.

A gyerekek beleszületnek a borászkodásba. A hidegben látják, ahogy metszenek, tavasszal ott vannak, amikor a hajtást válogatják, nyáron pedig a fürtválogatásnál. Ősszel benne élnek a szüretben, és tudják, hogy az esti fektetés után anyáék még felcímkéznek és bedobozolnak pár üveg bort. A szülők abban bíznak, hogy majd ők viszik tovább a birtokot.

Amikor Gryllus Vilmos gitározik a konyhában

De nemcsak a munkát látják, hanem annak a gyümölcsét is élvezhetik. Kevés kisgyereknek gitározza el kedvenc meselemezét személyesen Gryllus Vilmos a saját konyhájukban, és nem mindenki szüleihez mennek ekkora szeretettel vásárolni. Szerettük őket, ez van.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta