Összesen 2,3 milliós bírsággal megúszták a liszttel csaló cégek

Alapélelmiszerek (rizs, liszt, zsemlemorzsa, porcukor, stb.) nettó tömegét vizsgálta 2013-ban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, hogy kiszűrjék azokat a termékeket, amiknél helytelenül tüntették fel a tényleges tömeget. Az Aldiból, Auchanból, CBA-ból, Coopból, Intersparból, Lidlből, Metróból, Penny Marketből és Tescóból származó termékek közül több is elbukott a vizsgálat során, sőt, legtöbbször egyetlen gyártó több termékénél is megállapították: átverték a fogyasztókat. 

shutterstock 137808746

AZ NFH most sajtóközleményben hozta nyilvánosságra a tavaly március-áprilisban elvégzett vizsgálat eredményeit, igaz, tájékoztatásuk szerint a jogsértések azóta megszűntek, a termékek az üzletekben már nem találhatóak meg. Az NFH közlése szerint 8 esetben került sor a fogyasztóvédelmi bírság kiszabására, összesen 2 300 000 Ft értékben, és az érintett cégeknek az eljárás költségeit is ki kellett fizetniük. Egyes, ebben az ügyben érintett cégeket már 2009-ben megbüntettek, igaz, akkor kartellezésért. Kerestünk több céget is a megbírságoltak közül, de cikkünk megjelenéséig nem értük el képviselőiket telefonon.

Tömegrendelet: 13/2008. (VIII. 8.) NFGM-FVM együttes rendelet

A rendelet előrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegéről szól, illetve arról, hogy a terméken feltüntetett névleges mennyisége és a mért tényleges mennyiség között mekkora eltérés megengedett. Az előrecsomagolt élelmiszer nettó mennyiségét folyadék esetében térfogat egységben (liter, centiliter, milliliter), más termékeknél tömeg egységben (kilogramm, gramm) kell feltüntetni. Ha a szilárd élelmiszer folyadék közegben van, és az nem lényeges része az élelmiszernek (pl. savanyúságok, befőttek felöntőleve), akkor a nettó tömeg mellett a töltő tömeget (pl. uborka, paprika, barack tömege) is meg kell adni a csomagoláson. Azon élelmiszereknél, amelyeket a szokásnak megfelelően darabszám szerint értékesítenek (ilyen az étrend-kiegészítők jelentős része), nem kötelező a nettó mennyiség fentiek szerinti feltüntetése, ha a darabszám a jelölésen fel van tüntetve, vagy ha a termék kívülről jól látható és megszámlálható. 

  • névleges mennyiség (névleges tömege): az előrecsomagolt termék csomagolásán
  • tömeg- vagy térfogategységben feltüntetett mennyiség, amelyet az előrecsomagolt terméknek mérhetően tartalmaznia kell;
  • tényleges mennyiség: az a mennyiség (tömeg), amelyet az előrecsomagolt termék csomagolása ténylegesen tartalmaz;
  • negatív eltérés: az a mennyiség, amennyivel az előrecsomagolt termék tényleges mennyisége kevesebb, mint a névleges mennyisége.

Forrás: nfh.hu, oeti.hu, net.jogtar.hu

A vizsgálati jelentést ugyan nyilvánosságra hozták, de az ellenőrzött cégek nevét nem közölte a hatóság. Ezen a linken  egy 2008-as vizsgálati eredmény érhető el, de azóta több cég is megszűnt.

A legtöbben úgy vásárolnak, hogy megnézik a termék feltüntetett nettó tömegét, jobb esetben a fajlagos árát is. A felmérés szerint viszont ez még mindig nem elég, és azt se igazán érezzük megoldásnak, hogy ezentúl minden előre csomagolt termék súlyát ellenőrizgesse az áruházi mérlegen.

Nem ez volna az első eset

Tavaly év elején a Spar vödrös narancsos akciója ügyében folyt vizsgálat, akkor az volt a panasz, hogy a hirdetett 5,3 kiló helyett csak jóval - akár egy kilóval is - kevesebb fért a vödörbe. Ilyen akció azóta is van, mi a napokban teszteltük, és most sem sikerült az ígért 5 kilót belepasszíroznunk a vödörbe. Szerencsére idén már nem okoz problémát, ha a maradékot külön visszük a pénztárhoz, tavaly ezt még nem fogadták el. 

2013 júniusában pedig a fagyasztott halakat teszteltük: ekkor több termék esetében is kiderült, hogy a csomagban lévő hal súlya kiolvasztás után lényegesen kevesebb, mint amit a csomagolás ígér. Volt olyan termék, ahol 25 %-os eltérést tapasztaltunk. A halakat egyébként meg is kóstoltuk – ha érdekli, milyen ízük van és mennyiért szereztük be őket, kattintson.

Oszd meg másokkal is!
Mustra