Jól válassza meg a kúszónövényeit, hogy ne kapják szét a házat!

A növények szerelmesei sokszor úgy érzik, hiába a kert, az nem elég, be kell fednie mindent a virágtengernek. Ilyenkor ültetnek szebbnél szebb kúszónövényeket a ház oldalába, a kerítés, vagy éppen a kerti pergola tövébe, majd csillogó szemmel figyelik, ahogy a növények elképesztő sebességgel cseperednek. Ez a csillogás eltart egészen addig, amíg a kúszó szépségek gondokat nem kezdenek okozni: leszedik a vakolatot, beletúrnak a tetőcserepekbe, és olyan károkat eredményeznek, melyek alaposan megterhelik a családi kasszát. Hogy ezt elkerülhesse, mielőtt ültet, nézzen körül, mit és hova érdemes telepíteni.

GettyImages-604243683
Simon McGill / Europress / Getty

Az agresszívek

Egyes futónövények igen agresszíven növekednek. Ez azt jelenti, hogy semmi sem állhat az útjukba, ha kell, akkor a tetőcserepek alá is bekúsznak, ezzel pedig beázást és más károkat okoznak. A kordában tartásuk nem egyszerű, de szerencsére nem is lehetetlen feladat. A két legismertebb ilyen gyönyörű romboló a lilaakác és a trombitafolyondár.

Mindkettő csavarodva kúszó növény, így legjobban a támasztékon való tartással, az ahhoz való igazítással lehet őket kordában tartani. Ha a támaszték magas, és az egész fal magasságáig ér, sajnos még mindig van esély arra, hogy a növények innen a tetőcserepek közé vagy az ereszcsatorna tartószerkezetébe is belenövekszenek. Ezeket a hajtásokat tőből el kell távolítani, illetve radikálisabb metszéssel lehet védekezni. Ha ilyen növényt szeretnénk, akkor az apácarács vagy más támrendszer ne legyen túl magas, így nem tudnak ezek a típusú növények kárt tenni a házunkban.

Lényeges tulajdonság, hogy a kúszva csavarodó növényeken túl léggyökeret fejlesztő kúszónövények is léteznek, ilyen például a borostyán és egyes vadszőlők. Amennyiben a ház vakolata gyenge, illetve a tövek öregedésével túl nagy súlyú lesz a növény, úgy előfordulhat, hogy a ház vakolata már nem bírja el (például egy nagyobb viharban vagy esőzés után) a súlyát, és leszakadhat. Erre megoldás csak az lehet, ha lemondunk az ilyen növényekről, vagy kifejezetten nekik szánt támrendszerre futtatjuk őket, a falról pedig minden tavasszal eltávolítjuk a rágyökeresedő hajtásrészeket” – tanácsolja Kálmán Kata kertészmérnök, a Kertelünk Kft cégvezetője.

GettyImages-565820433
Yamaki Yuri / EyeEm / Europress / Getty

A visszafogottabbak

Azoknak, akik idegenkednek a sok munkával járó visszafogástól, érdemes olyan futónövényeket keresniük, melyek támasztékkal futtathatóak, így nem teszik tönkre a falakat, és nem is olyan agresszívek, hogy a tetőcserepekben kárt tegyenek. A romantikus megoldások kedvelői elégedettek lesznek a kúszó hortenziával, vagy éppen a rózsákkal.

„A futórózsák kifejezetten a napos helyeket szeretik. Támrendszer mellett nevelhetők, így nemcsak falak mellett nevelhetők, hanem lugasok is kialakíthatók belőlük. A rózsákat minden évben metszeni kell úgy, hogy az elöregedett, kettőnél több éves hajtásokat a rózsa vázkarjairól eltávolítjuk és egy fiatalabb egyéves vesszővel cseréljük le. Így elkerülhető a rózsa sűrűsödése és a virágzás is minden évben gazdag lesz. A kúszó hortenzia a többi hortenziához hasonlóan üde, tápdús talajt igényel, és a semleges vagy az enyhén savanyú kémhatású talajokon fejlődik a legszebben. Tapadókorongokkal kapaszkodik, ezért közvetlenül a vakolatra is támaszkodhat, de az eresz környéki hajtásokat rendszeresen vágjuk le! Ha jól érzi magát, akár 15 m magasra is felfuthat, de kezdetben támaszték kell neki.

A kúszó növekedésű loncok kevésbé erőteljesek, ezek is csavarodó hajtásokkal növekednek, ezért támasztékot igényelnek. A japánlonc ráadásul télizöld, és rendkívül illatos virágokat nevel. Sokkal kisebb méretű a repkénykecskerágó, amely léggyökereivel a vakolatba gyökerezik bele. Legfeljebb 1-1,5 m magasra kapaszkodik fel. Az iszalagok (klemátiszok) közül a legerősebb az alpesi iszalag, a többi változat kisebbre növekszik.”

GettyImages-521987773
Raimund Kutter / Europress / Getty

Egy nyár, egy szépség

Azoknak sem kell csüggedniük, akik nem szeretik, ha a kertjük állandó. A folyamatos megújulás jegyében is találhatnak kúszónövényeket, méghozzá szép számmal. Ráadásul az olyan egynyári kúszónövények, mint amilyen a hajnalka, igazán mutatósak, és virágaik is hatalmasak.

„A hajnalkák kisebb-nagyobb növények, melyek egyéves fejlődésűek. Nagy lomb- és virágtömeget nevelnek. A száraik csavarodva kúsznak, ezért támrendszer szükséges nevelésükhöz. Magról vethetők, és ha jól érzik magukat, akkor a következő évtől újravetik magukat az elhullajtott magvaikból. Szabadföldben nevelve igénytelenek, de dézsában tartva kifejezetten vízigényesek.

A serleglonc 4-5 cm hosszú, zöldből fehérre vagy lila színűre nyíló virágokat nevel. A tűzbabok szép virágszínűek, de az étkezési bab futó változata is szép levél- és virágdíszt biztosít. A lopótökök és a dísztökök is szépen futtathatók. A szárnyas feketeszem sárga, fehér vagy narancsszínű virágokat nevel” - fűzi hozzá a szakértő.

Oszd meg másokkal is!
Mustra