PORONTY

Kilencosztályos általános, jó lesz az nekünk?

2017. március 7., kedd 07:31

Balogh Zoltán a minap bejelentette, a legutóbbi kormányülésen eldöntötték: elindulnak a kilencosztályos általános iskola irányába. Azt még nem tudják, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat, vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne a jó megoldás, de a bevezetést komoly társadalmi vita fogja megelőzni – ígérte az emberi erőforrás miniszter.

De jó lesz ez nekünk? 

Röviden: akár még jó is lehet.

Minden azon múlik, hogy hogyan valósítják meg, hová kerül az a plusz egy év. Aki figyeli az események alakulását, nagyjából már ennél a mondatnál gyanút fog, mivel mostanában nem igazán szokott semmit sem társadalmi vita megelőzni, ha valamit be akarnak vezetni, azt egy tollvonással szokták, másrészt viszont ha valami, az oktatás aztán tényleg szakmai kérdés, szóval nem társadalmi, hanem szakmai vitára lenne szükség, abból viszont széleskörűre.

shutterstock 184985330

De hát ne ragadjunk le itt, félre a fenntartásokkal, tételezzük fel, hogy belátták, mondjuk a szégyenletes PISA eredmények kapcsán, hogy ez így nem mehet tovább, és tényleg jót akarnak, és úgy boncolgassuk kicsit a dolgot.

A kilencosztályos általános iskola ötletét egyébként nem először lengetik be, nagyjából évente előveszik a témát, az eredményt látjuk. Már megint rosszindulatúak vagyunk. Én igyekszem, tényleg nagyon próbálom komolyan elhinni, hogy most az egyszer sikerülni fog, meghallgatnak minden szakmai érvet, és végül hoznak egy bölcs döntést, amitől valóban javulni fog az oktatás színvonala, hiszen ez az ország érdeke. Például a következő kipróbált, és jól bevált módon:

A lengyel csoda

Amikor a kilencosztályos általános iskola bevezetéséről beszélünk, nem kell túl messzire menni, hogy jó példát találjunk. A lengyel csoda már-már akkora közhely, mint a finn oktatási rendszer: mindenki hallott már róla. De miről is van szó?

Induljunk egy kicsit távolabbról. Az oktatásunk alapvető rákfenéje az egyenlőtlenség, más néven méltánytalanság, amit koloncként cipel az egész társadalom. Az iskolában elért eredmények, (majd pedig a munkaerőpiacon való elhelyezkedés) Magyarországon kiugróan nagymértékben függnek attól, hogy honnan jön a gyerek, milyen a szociokulturális háttere.

Vagyis, hogy mik a szülei, hol, és milyen körülmények között élnek. Ha durván akarnánk fogalmazni, mondhatnánk, hogy kasztrendszerben élünk, aki ahova született, ott is marad. Vagy beszélgessünk a minőségi oktatásról egy borsodi zsákfaluban? Köszönöm.

Tulajdonképpen a kilencosztályos általános iskola bevezetésénél az a kérdés, hogy melyik az az oktatási szakasz, amit meg kellene erősíteni ahhoz, hogy a gyengébben teljesítő, nagyobb hátrányból induló diákok is fel tudjanak zárkózni, és ne a lemaradásukat görgessék tovább életük hátralévő részében. A kutatások szerint a válasz egyértelműen az, hogy már negyedik osztályban is hatalmas különbségek látszanak a legjobban és a legrosszabbul teljesítő öt százalék eredményei között.

Ha tehát azt szeretnénk, hogy ne csak a jó helyre született gyerekek érjenek el jó eredményeket, hanem az oktatás tényleg mindenki számára lehetőség, esély legyen a normális - és a társadalom, a közös egész számára is hasznot hozó - életre, vagyis az tényleg a társadalom javát szolgálja, az alsó évfolyamokon megszerezhető alapkompetenciákat kell megerősíteni. Magyarul: bombabiztosan tudjon számolni, olvasni, szöveget értelmezni, írni a gyerek.

Most már tényleg jöjjön a lengyel példa

Lengyelországban 1999-ben indult el az az átfogó reform, amely tulajdonképpen a közoktatás minden elemét átalakította, a szerkezettől az irányításon keresztül a pedagógiáig.
Ahogy nálunk jelenleg, úgy a reform előtt Lengyelországban is a nyolcosztályos általános iskola után mehettek középiskolába vagy szakképzőbe a diákok. Ezt alakították át 1999-től kezdve kilencosztályos képzéssé, méghozzá úgy, hogy az alapiskola hatosztályos lett, és erre épül rá a háromosztályos felső tagozat.

Szó sincs tehát arról, hogy simán egy évvel meghosszabbították volna az általános iskolát, sőt, a felső évfolyam még le is rövidült egy évvel, amit megkapott az alsó szint a plusz egy évvel együtt, így lett 6-3. Elnézést.

Ezzel párhuzamosan a szigorú mérést is bevezették, a negyedik és a hatodik osztály végén országosan egységes tesztet tölt ki minden gyerek – vagyis pontosan nyomon követhető, hogy országosan melyik iskola hogyan teljesít. 

Az első hat osztály után a felsőbe lépő diákoknak vidéken korszerű iskolaközpontokat hoztak létre. A felsőbb évfolyamokat tehát már mindenki minőségi környezetben, a városokban végzi, nem pedig a faluban, elzártan. Egyúttal megszüntették a központi tantervet és tanmeneteket, és az iskoláknak maguknak kellett kitölteniük az állami alaptantervet és kidolgozniuk a helyi tanterveket. Ezzel párhuzamosan új tananyagok is készültek, a tanároknak pedig továbbképzéseken kellett részt venniük, vagyis tényleg mindent átalakítottak, nem csak a tanulóévek számát.

Erre a kilencosztályos képzésre épül rá a gimnázium, a szakközépiskola, illetve szakmunkásképző, előbbi kettő szintén standard érettségivel végződik.

Szép, szép, de bevált?

Be. A reform ugyebár 1999-ben indult, a 2000-es PISA-teszten (amikor a változás eredményei még egyáltalán nem érződhettek), a lengyel diákok a visegrádi országok szintje alatt teljesítettek. 2003-ra olvasásból elérték az OECD átlagot, újabb 3 évvel később, 2006-ban pedig már az összes mért ország között a 9. helyen végeztek. Közép-Európában messze a legjobbak, és ugyanez a helyzet matekból is. A legutolsó (2015-ös) adatsor szerint a résztvevő 72 ország rangsorában szövegértésből a 10, matekból a 14. helyen végeztek. (Magyarország: 30. és 39. hely)

Az így bevezetett kilencosztályos általános iskola tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Elsősorban a korábban gyengébben teljesítő diákoknak javult drámaian a teljesítménye, amit a közismereti tárgyak magas óraszámaival, a jól képzett tanárokkal, és a jó tanulók húzó hatásával magyaráznak. Van a Pisa felmérésnek egy idevágó részlete is: a szocioökonómiai háttérből adódó teljesítménykülönbség százalékban kifejezve, az OECD átlag 12,9 százalék, a lengyeleké 13 százalék, nálunk pedig 21 százalék. Ez a teljesítményjavulás egészen addig tartott, amíg át nem léptek a fiatalok a szakképzésbe, ott ugyanis az eredményeik hanyatlani kezdtek.

Vagyis, ha azt szeretnénk, hogy a közoktatás teljesítménye javuljon, akkor a legkritikusabb célcsoportok teljesítményét kell javítani – írta a téma kapcsán korábban Setényi János, oktatáskutató.  

Ha tehát valóban azt szeretnénk, hogy javuljanak azok a PISA eredmények, ne csak szétfolyjon a pénz az oktatásnak nevezett valamire, és ne csak az elitnek, hanem valóban széles tömegeknek, mindenkinek esélyt jelentsen a tanulás, akkor valóban itt az ideje bevezetni a kilencosztályos általános iskolát. De akkor úgy, ahogy a lengyelek: átfogó reformmal együtt, mert plusz egy évet odabiggyeszteni az elejére vagy a végére nem lesz elég. 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2017.03.07 08:47:41indapass

    Nyilván attól javul nagyot az átlag, ha a nagyon leszakadókat megsegítik.
    Azért a tehetséggondozásról is szívesen olvasnék, hogy azzal mi történik. Nem jó, ha az meg a nagy felzárkóztatás közepette megy a levesbe.

  • 2017.03.07 09:25:53marxengelszleninsz

    Újabb elmebaj a láthatáron.. A nyolc osztályos oktatást kéne rendberakni inkább!!.. Teljesen elhibázott oktatási rendszer, tehetségtelen, dilettáns pedagógusok, óriási mennyiségű haszontalan tananyag, végletekig túlterhelt gyerekek.. biztos hogy plusz egy év kell, és minden jó lesz..

  • 2017.03.07 09:26:45Nancsibacsi

    Az évek számát növelni ökörség. Miért? Mert 9 év, az +1/8 plusz igény MINDENBŐL. Itt nem csak az évi költségvetésről van szó - mert ott még el tudom képzelni hogy belerakják azt a +12.5 százalékot. De az oktatási "vagyont" is növelni kellene 1/8 résszel: tehát +ennyi épület kell. Ezen kívül a jó tanárok mennyiségét is növelni kellene 12.5 százalékkal - ez simán sci-fi. Miért jól kommunikálható mégis az egész manőver? Mert 8 év múlva kell az első forintot beletenni, amely már nem ennek, és nem is a következő kormánynak a dolga lesz, hanem a 8 év múlva regnáló, valószínűleg nem fideszes kormány számára gyártunk egy jó kis időzített bombát.

    Az oktatás minőségét az osztályok számának CSÖKKENTÉSÉVEL lehetne elérni. Miért? Mert így kevesebb tanárra lenne szükség - lehetne selejtezni aki megérett arra. Vagy ha a tanárok maradnának, akkor kisebb osztálylétszámokkal lehetne dolgozni, elfelejtve végre az integráció nevű elmebajt, és menni az egyetlen hatékony megoldás, a szegregáció felé. Az okos gyereknek nem az a feladata, hogy a butát is megtanítsa valamennyire. Az okosnak fejlődnie kell, a butának is fejlődnie kell, és ehhez más módszerekre van szükségük (buta helyett nyugodtan be lehet helyettesíteni az SNI, svéd - vagyis nem alapeset szavakat).

  • 2017.03.07 09:29:30okt

    És mi a helyzet a 6 és 8 osztályos középiskolákkal? Az értelmesebbjét, gazdagabbját (püff neked esély=ség) elviszik az áltatlános iskolákból az agyament felvételikkel (azzal is elbeszélgetnék, akik a felvételi feladatsorokat teljes szakmai és főleg emberi hozzá-nem-értést tanusítva összeállítják). Akik meg ott maradnak az általánosban, nem sok esélyük marad - bár biztosan vannak kivételek. És erről a jelenségről a szülők (IS) tehetnek, akik egymással versenyezve ettől várják, hogy csemetéik majd jól felkészültek lesznek... közben a tanulókat meg lelkileg hazavágják (stressz, kudarc). Írom ezt azon tapasztalaim birtokában, amik 15 év felkészítőtanári munkámból származnak...
    Valamint megint másokat majmolunk, amikor a pedagógusok és értelmesebb szülők már évek óta látják, hogy nem jó ez így.

  • 2017.03.07 09:29:58Nancsibacsi

    "A reform ugyebár 1999-ben indult, a 2000-es PISA-teszten (amikor a változás eredményei még egyáltalán nem érződhettek), a lengyel diákok a visegrádi országok szintje alatt teljesítettek. 2003-ra olvasásból elérték az OECD átlagot, újabb 3 évvel később, 2006-ban pedig már az összes mért ország között a 9. helyen végeztek."
    PISA tesztet 15 évesek írnak. Az 1999-ben 6 éves gyerekek 2006-ban 13 évesek voltak, szóval abszolúte nem befolyásolták a PISA tesztet. Azért tartunk itt, mert ilyen frankó "szakértőink" vannak a témában.

  • 2017.03.07 09:30:36Pirx

    Bocsi, de Magyarországon is működött elég sokáig az óvoda-iskola modell, ahol már a nagycsoportban megismerték az alsós tanítót, és az óvónő pedig második osztályig a csoporttal maradt. Nagyon jó eredményeket értek el, van olyan budapesti iskola, ahol négy ilyen csoport ment végig, vagyis 16 éven át csinálták.
    Aztán jött a KLIKK, és ment az óvoda-iskola.

  • 2017.03.07 09:47:20mézesbandi

    Arra nagyon kíváncsi lennék, hogy akár az óvodában, akár az iskolában lesz ez a plusz osztály, lesz-e erre elég terem és szakember. Már most óriási hiány van a jó szakemberekből. Tehetséggondozás ilyen szinten, na annak hiányáról tudnék mesélni.

  • 2017.03.07 09:49:59Feri nagyapa

    8 osztály normális tananyaggal, értelmes - Uram bocsá' - gyerekeket szerető, hozzájuk értő pedagógusokkal. PISA-tesztet nem tudom, hányan láttak közülünk, ugyanis nagyjából titkosak. Abban a néhány elérhető régebbi feladatsorban meg van jó pár hülyeség.

  • 2017.03.07 10:08:20zizi77

    Az ovis nagycsoportot kéne úgy átalakítani, hogy az tényleg előkészítő legyen. Mivel már 3 éves kortól kötelező az ovi, így nagycsoportban már lehetne célzottabb foglalkozásokat is tartani. Meg is lenne a plusz 1 év, viszonylag kis ráfordítással.

  • 2017.03.07 10:11:33mati88

    Azért én azt tartom tragédiának, hogy ennyi hozzáértő szakember van mindenütt, ugyanakkor a tanárokat mindenki hülyének tartja ahhoz hogy ez a felállás megváltozzon!

    No, szerintem addig nem is fog ez változni, amíg mindenki így tekint rájuk! Legfeljebb elmenekülnek a pályáról. Szerintem a legtöbbjük mindent megtesz, hogy az oktatás még valahogy menjen, mert nem az ő hibájuk a döglődés, de ilyen hozzáállással a társadalom részéről, szerintem egyre fásultabbak lesznek!

  • 2017.03.07 10:22:35okt

    zizi77, "Az ovis nagycsoportot kéne úgy átalakítani, hogy az tényleg előkészítő legyen..."
    szerintem hagyjuk az ovisokat játszani, nem kell előkészítő, mindent a maga idejében; majd alsóban, előkészületek nélkül is menni fog nekik. Persze, hogy mit kell tanulniuk, az vitatott. De vannak oktatással foglalkozó pompás szakembereink (ld. Nancsibacsi bejegyzését :) ), majd ők megoldják a tanítók és tanárok pénzének sokszorosáért. Tanítókat és tanarakat meg békiben hagyni (most divat fikázni őket), mert legtöbbjük megtesz mindent, ami elvárható tőlük - kivételek itt is vannak. Aki szídja őket, annak azt üzenem, hogy lehet próbálkozni, a pálya nyitva áll. Ahogy tanult kollégám mondotta volt: kici pénz kici tanítász.

  • 2017.03.07 11:17:02Terézágyú

    "Magyarországon is működött elég sokáig az óvoda-iskola modell, ahol már a nagycsoportban megismerték az alsós tanítót, és az óvónő pedig második osztályig a csoporttal maradt. Nagyon jó eredményeket értek el, van olyan budapesti iskola, ahol négy ilyen csoport ment végig, vagyis 16 éven át csinálták. "

    Ez csak EGY ilyen iskola volt, nyilván megválogatott tanárokkal...
    Az egész országban bevezetni nem lehetett volna úgyse...

  • 2017.03.07 11:17:02Nancsibacsi

    .

  • 2017.03.07 11:17:36Nancsibacsi

    @mati88: "Szerintem a legtöbbjük mindent megtesz, hogy az oktatás még valahogy menjen, mert nem az ő hibájuk a döglődés"
    A jelenlegi oktatási rendszerben két probléma van, ami azért jó, mert az egyik probléma tud mutogatni a másikra, így végül egyiket se kell megoldani:
    - sz.r tananyag
    - sz.r tanárok
    A tananyag rossz, mivel a gyereket csak magoltatják - most már eljutottunk oda, hogy matekból is: ami valljuk be, igazi bravúr. Ha semmi mást nem tennénk csak előkapnánk az 1990-es tananyagot, tankönyveket, az jobb lenne mint a mostani. Sok-sok energiát belefektetve sikerült rosszabb tananyagot csinálnunk, mint amink 25 éve volt.
    A tanárok is rosszak, mivel már 25-30 éve is az ment tanárnak, akit máshová nem vettek fel. És ezek közül is az maradt meg a tanári pályán, aki máshol nem tudott elhelyezkedni, tehát aki most tanít, az mind GYENGE. Ez teljesen egyértelműen az alacsony erkölcsi, és főleg anyagi megbecsülés miatt alakult így. Ezt a bérfejlesztés nem oldja meg: a pénztől senki se lesz okosabb. Nyilván mindig lesz egy marginális kisebbség, akit - 1-1 konkrét személyt - fel lehet hozni ellenpéldának mint szuper tanárt, de ez a trendeket nem befolyásolja: ma a tanárok 90+ százaléka alkalmatlan a pályára.

    Ez a két probléma már elég volna ahhoz, hogy a helyzetre azt mondjuk hogy reménytelen, de akkor jön még a bónusz: míg 100 éve egy tanár taníthatott ugyanúgy 20 meg 60 évesen, addig ma ez már elképzelhetetlen. Egy tanárnak ugyanúgy kellene fejlődnie, gyakorlatilag 5 évente KIDOBNI A TUDÁSA FELÉT, ahogy azt pl. egy programozó megteszi, mivel a világ sokkal gyorsabban változik, mint ahogy 100 éve változott. Gyakorlatilag a legjobbak legjobbjai lehetnének tanárok, az orvosnál, programozónál, mérnöknél magasabb tudással és anyagi, erkölcsi megbecsüléssel. Ez simán sci-fi.

  • 2017.03.07 11:21:51Terézágyú

    " Egy tanárnak ugyanúgy kellene fejlődnie, gyakorlatilag 5 évente KIDOBNI A TUDÁSA FELÉT, ahogy azt pl. egy programozó megteszi"

    Ja, az megteszi...

  • 2017.03.07 11:30:06mati88

    @Nancsibacsi: Nem értek egyet maradéktalanul!

    A tanárok legalább 60%-a már 40 év feletti, de szerintem több! Ők még azért mentek tanárnak, mert azok akartak lenni és 2 tárgyból emelt érettségit tettek (központi felvételi) azért hogy tanárok legyenek! Folyamatosan megújítják az ismereteiket, szakmódszertant, stb.

    Nem hiszem, hogy a lengyelek újra legyártották a tanáraik 90%-át, hisz ott is hasonló lehetett a helyzet.

    Fejezzük be a szakmaiatlan fröcsögést! :D

    Lassan nem lesznek tanárok!!!!!

  • 2017.03.07 12:00:44okt

    Nancsibacsi, "...aki most tanít, az mind GYENGE..." : általánosítasz, ami nagy hiba-és sértő is. Miért lenne értelmesebb egy HR-nek vagy válllakozónak "elvándorolt " volt tanár??? Csak mert élelmesebb és több pénzért pályát váltott?
    "...Egy tanárnak ugyanúgy kellene fejlődnie, gyakorlatilag 5 évente KIDOBNI A TUDÁSA FELÉT, ahogy azt pl. egy programozó megteszi..." - hát elég baj, ha az iskolákban átadandó tudásanyag fele elévül 5 év alatt - vagy az általános- és középiskolákban a legújabb technikai, term- és társ. tudományos ismereteket kellene oktatni (pl. kvantumfizikát 8. osztályban???). Egyetemekben igen, de lejebb nem. Továbbképzések? Azok is csak nagy üzletek, van akik sokat keresnek rajtuk. Most őszintén: egy középiskolai matektanárnak pl. a másodfokú egyenlet megoldásával kapcsolatos ismereteit miért kellene frissítnie, kidobnia? Nagy marhaság egy programozó munkájához hasonlítani, akinél pl. a hardver is olyan gyorsan változik, hogy ahhoz kell igazodni (új nyelvek, módszerek). Nehogymá' így működjön az alap-oktatás.

  • 2017.03.07 12:38:39Pirx

    @Terézágyú
    Nem egy iskola volt. Vidéken jelesül azt hiszem Debrecenben, illetve Békéscsabán is volt, de Budapesten is, mégpedig Csepelen.
    Be lehetett volna vezetni, nem kellett volna hozzá sokminden. Persze akarat az igen. És nem tanultak az óvodában, de a tanító megismerte a gyerekeket, az erősségeiket, a gyengéiket. A gyerekeknek nem volt hirtelen váltás, hiszen az óvónéni is velük jött.
    Persze több munka volt, de azok a pedagógusok, akiket ismerek, és ezt csinálták, mind szívesebben vették, még akkor is ha nehezebb volt. Mert az alsó tagozat végére remek köz9össéget alkottak. És a továbbtanulási eredmények - és már a felső tagozatra gondolok - nemhivatalos statisztika szerint jobbak voltak normál osztályba járókénál.
    És nem válogatott gyerekek voltak.

  • 2017.03.07 12:39:36Pirx

    Bocs. Nem felső tagozatra, hanem felsőoktatásra gondoltam.

  • 2017.03.07 12:40:49Pirx

    @Nancsibacsi
    Ugye tudod, hogy Newton a 17. században élt? Most akkor dobjuk ki?

  • 2017.03.07 13:03:43Nancsibacsi

    @mati88: "A tanárok legalább 60%-a már 40 év feletti, de szerintem több! Ők még azért mentek tanárnak, mert azok akartak lenni és 2 tárgyból emelt érettségit tettek (központi felvételi) azért hogy tanárok legyenek! "
    40 vagyok, tanárképzőbe vettek fel 95 ponttal, prog-matra nem vettek fel, mert ott 108 pont kellett volna. A tanárképző alatt kb csak a tanítóképző volt, meg a kohómérnök, olyan 85 pont körül. Ennyit arról hogy ki akart tanárnak menni.
    40 éve MINDENKI aki tovább akart tanulni központi felvételit írt 2 tárgyból. A tanárképzőben akik a szakon végeztünk 40-en abból kb 5 lett tanár - a 4 leggyengébb, meg egy megszállott.

  • 2017.03.07 13:10:25Nancsibacsi

    @okt: "Miért lenne értelmesebb egy HR-nek vagy válllakozónak "elvándorolt " volt tanár??? Csak mert élelmesebb és több pénzért pályát váltott?"
    Mert ő legalább szakmailag jó volt. A legtöbb ember simán nem tehette meg, hogy tanít, mert annyira keveset kerestek 20 éve a tanárok, hogy abból nem jól élni, de megélni se lehetett (nem futott ki egy garzon albérletet+rezsit). Ha az angoltanár elment az angollal titkárnőnek egy céghez, akkor többet keresett.

    "hát elég baj, ha az iskolákban átadandó tudásanyag fele elévül 5 év alatt"
    Van pedagógia is. Kézírást ma már minek tanítanak? Sose lesz rá szüksége. Minek magoltatnak BÁRMIt, amikor okostelefonon 5 perc alatt megtalálja? Miért nem tanítanak kreatív dolgokat, valami produktum létrehozását, mikor az egész világon ma erre van szükség, és nem a magolásra?
    5 év alatt komplett szakmák szűnnek meg, és újak születnek - ébredjünk már fel.

    "egy középiskolai matektanárnak pl. a másodfokú egyenlet megoldásával kapcsolatos ismereteit miért kellene frissítnie, kidobnia"
    Az állandó, bár szerintem praktikusabb volna ha azt tanulná meg, hogy a szöveges feladatból hogyan írja fel a másodfokú egyenletet, mikor ma már azt bármi ki tudja számolni. És mondjuk szinusz táblát is miért kell megtanulnia használni a négyjegyűben, mikor ma már rászólsz a mosógépre, és megmondja hogy mennyi sin(45) 20 tizedesjegy pontossággal?

  • 2017.03.07 13:27:20okt

    @Nancsibacsi "Van pedagógia is." na de az nem változik olyan mértékben és azt igazán nem lehet tanítani, ahhoz érzék, ösztön kell, bár abban igazad van, hogy jó tapasztalatot cserélni ez ügyben.

    a függvénytáblás trigonometria táblázattal kapcsolatban igazad van, 1et értek :)

    "Minek magoltatnak BÁRMIt, amikor okostelefonon 5 perc alatt megtalálja?" nem magolni, de megérteni, megjegyezni és bármikor visszaadni. Jah, okostelefon hülye embereknek - én inkább a hülyetelefont szeretem okos embereknek -bár informatikus is vagyok és értek ezekhez a vacakokhoz, de semmire sem becsülöm őket. Kényelmesek, de semmi több és ami a nagy baj, hogy mi is elkényelmesedünk így. Annak, aki bízik bennük, kívánom, hogy szaladjanak el túrázni valami komoly hegységbe okostelefonos gps-es segítséggel, aztán ha lemerül a teló, vagy esik egyet, akkor lehet tévelyegni. És ugyanez a hasonlát áll az élet egyéb, kevésbé vadregényes területeire a technikával kapcsolatban.
    A kézírás meg... finommotorika, hogy ne csak a telóját tudja nyomkodni. Volt Amerikában is ilyen elvetélt 5let, hogy kézírás minek..amerika kisbetűvel: a kultúra és a Világ urai - bravó. no comment.

  • 2017.03.07 13:32:09Pirx

    @Nancsibacsi
    "Kézírást ma már minek tanítanak? Sose lesz rá szüksége."
    Azért, mert fejleszti a finommotorikát, az agyat. Másrészt szükség van rá. MOndd csak! Hányszor jegyzeteltél már a mobilodon?
    " Minek magoltatnak BÁRMIt, amikor okostelefonon 5 perc alatt megtalálja? "
    És ha elfogyott a mobilnet keret? Tudod, mérnökként nagy villanyokkal dolgozom. Ha meglátnám, hogy egy kollégám a telefonon keresgél olyat, amire szüksége van munka közben, kapát-kaszát elhajítva menekülnék onnan, ölje meg magát egyedül.
    "mikor ma már azt bármi ki tudja számolni"
    Komolyan? akkor légyszíves a megoldóképletet írd már ide google nélkül! (De ha fejben többszöri deriválással megmondod a gyököket, és felrajzolod a függvényt, azzal is megelégszem!)
    " És mondjuk szinusz táblát is miért kell megtanulnia használni a négyjegyűben,"
    Miért? Meg kell tanulni? Nekem nem kellett. Persze az ember egy idő után tudja a nevezetes szögek szinuszát, koszinuszát. Csak arra az esetre, ha véletlenül nincs a közleben mosógép.

  • 2017.03.07 13:48:09zizi77

    okt, én úgy gondolom, hogy szövegértést, az írás előkészítését és a matek alapjait már 5 évesen is lehetne gyakorolni a gyerekekkel. Nyílván nem kötött 45 perces órákban, de hangsúlyosabban, mint most. A nyelv ovis korban való kezdése is bőven megtérül, ha azt játékos formában oktatják a gyerekeknek. Főleg, hogy most már középiskolában muszáj lesz nyelvvizsgát tenni a felvételihez. Nem elég 2-3 osztályban elkezdeni.
    Ebben a korban bőven felmérhető az is, hogy kinek kellene még maradni 1 évet az előkészítőben, és ki mehetne tovább suliba. Így könnyebben kiderülhetne az is, hogy kell-e valamilyen fejlesztés a gyereknek, mert sajnos rengeteg oviban nem fektetnek erre kellő hangsúlyt. Nekünk szerencsénk volt anno, mert nagyon jó óvópedagógusunk volt, és észrevette, hogy mi a gond a gyerekkel. 2 év különóra után most Ő volt egyedül kitűnő az osztályában ötödikben.

  • 2017.03.07 13:53:19okt

    zizi77 na jó, meggyőztél (a kicsikhez (egy számjegyű életkor) nem értek, minden elismerésem azoknak, akik velük foglalkoznak), de csak módjával azzal az előkészítéssel :)

  • 2017.03.07 14:23:01üveges17

    A cikkből kimaradt két lényeges dolog:
    A lengyel reform úgy kezdődött, hogy a településeknek visszaadták először az általános iskoláit, utána meg a középiskoláit is. Ellentétben velünk, mint köztudott.
    [link]

    Amúgy meg a tiltakozások miatt most akarnak visszatérni a régi nyolcosztályos szerkezetre:
    [link]

    Szóval ne példálózzunk semmilyen más ország oktatási rendszerével. Csináljuk meg a miénket, de jól és jobban!

  • 2017.03.07 14:27:43fizetekmegegysort

    zizi77: óvoda nagycsoportban az általad említett alapokat az úgynevezett szabad mozgás fejleszti legjobban. Udvar, levegő, játék.

  • 2017.03.07 15:04:08zizi77

    Fizetekmegegysort, az is fontos igen, de nem minden a kötetlen játék. Nem véletlen, hogy pl a diszlexiát is meghatározott mozdulatsorok ismétlésével kezelik. Lásd, alapozó terápia. Napi 2 foglalkozás előkészítő mellett bőven jut még idő a kötetlen rohangálásra is. Csak megfelelő tanterv kéne hozzá.

  • 2017.03.07 15:15:54Nancsibacsi

    @okt: ""Van pedagógia is." na de az nem változik olyan mértékben és azt igazán nem lehet tanítani"
    Egyrészt egy mai gyereket nem tudsz ugyanúgy motiválni mint egy 20 évvel ezelőttit, másrészt a jelenlegi tanárok olyan pedagógiai hibákat követnek el, hogy elsírom magam rajtuk. Bp-i nem rossz ált isk matektanára a hiányért pluszt ad, a szorgalmiért mínuszt, és ha kigyűlik 5 db akkor ahány +, olyan jegy jár (0+ is 1-es). Ha valakinek van ++-- októberben, akkor fog szerinted ő szorgalmit csinálni a 3-asért?

    "nem magolni, de megérteni, megjegyezni és bármikor visszaadni."
    De magolnak. 1000-ig tanulnak fejben 4 alapműveletet, amit én se tudok, holott van a témában diplomám. Verseket magolnak, óránként 4 versszakot. Minek? Mit fog ezektől megérteni, tudni? Fejszámolásként pont elég 20-ig +-, 100-ig */, mert minden mást meg lehet írásban csinálni. Ha később - mivel 100x csinálta - megragad hogy 48+12=60, akkor ragadjon meg - kit érdekel? De arra elb.szni az időt hogy ilyeneket tanulnak matematika helyett: az simán bűn.

  • 2017.03.07 15:16:00Nancsibacsi

    @okt:"Jah, okostelefon hülye embereknek - én inkább a hülyetelefont szeretem okos embereknek -bár informatikus is vagyok és értek ezekhez a vacakokhoz, de semmire sem becsülöm őket."
    15 éve hogy oldott meg egy informatikus egy ismeretlen problémát? Elővette az 1000 oldalas manuált, nyomtatott formában, és olvasott ÓRÁKIG. Ma hogy oldja meg? Rákeres, és 5 perc alatt megvan. Értem én hogy az 1. módszer ma is ugyanúgy működik, de ha a dél-koreai informatikus a 2. módszert használja, akkor elveszi a munkád, és éhen halsz mert hatékonyabb.

    "A kézírás meg... finommotorika, hogy ne csak a telóját tudja nyomkodni."
    Nem tudok már kézzel írni, holott 16 évig csak ezt csináltam suliban. Már a nevem is fura leírni, de ha írnom kellene egy A4-es oldalt, valószínűleg fizetnék valakinek, és lediktálnám. Ettől függetlenül jól keresek, és semmi hátrányát ennek nem érzem az életben.

  • 2017.03.07 15:24:16Nancsibacsi

    @Pirx

    ""Kézírást ma már minek tanítanak? Sose lesz rá szüksége."
    Azért, mert fejleszti a finommotorikát, az agyat."
    A finommotorikát 1000 más módon lehet fejleszteni, meg az agyat is.

    "Másrészt szükség van rá. MOndd csak! Hányszor jegyzeteltél már a mobilodon?"
    Ha jegyzetelnem kell, laptopon jegyzetelek. Suli óta nem írtam kézzel. Nem is tudok - a nevemet se tudom hasonlóan se leírni mint ahogy a személyin van.

    ""Minek magoltatnak BÁRMIt, amikor okostelefonon 5 perc alatt megtalálja? "
    És ha elfogyott a mobilnet keret?"
    Persze, meg felrobban a föld - hagyjál már a hülyeségekkel. 2017-ben nem megyek olyan helyre ahol nincs wifi - nincs az a pénz.
    "Tudod, mérnökként nagy villanyokkal dolgozom. Ha meglátnám, hogy egy kollégám a telefonon keresgél olyat, amire szüksége van munka közben, kapát-kaszát elhajítva menekülnék onnan, ölje meg magát egyedül."
    Nem bűn az, ha az ember megtanulja azt, amit minden nap használ. De az abszolúte ökörség, hogy valamit bemagolunk, mert hátha szükség lesz rá. Pl. verset minek tanul? Igen, fizikát minek magol? Nekem sose volt rá szükségem - más a szakmám. Amire meg szükségem lett volna, arról leginkább említés se esett. A versenyképesség alapja az, hogy azt tanuljuk, ami HASZNÁLHATÓ, ne azt, ami nem.

  • 2017.03.07 15:26:32Nancsibacsi

    @Pirx:""mikor ma már azt bármi ki tudja számolni"
    Komolyan? akkor légyszíves a megoldóképletet írd már ide google nélkül!"
    Melyik megoldóképletet? A negyedfokú egyenletére gondolsz? Azt is tanultam, tudtam, vizsgáztam belőle. De minek? Egyébként magolni azt se kellett, csak le kellett tudni vezetni. Amúgy még komplex számokkal se számoltam sose suli óta, tehát nemhogy negyedfokúra, de harmadfokúra se volt szükségem soha. Eleve egy szöveges feladatot nem tudnék mondani, ami negyedfokú volna, mivel az életben nem sok ilyen dolog van. Mondjuk másodfokúra is meg tudnám egy kezemen számolni hányszor volt szükség.
    Szóval a pöcsméregetésen kívül akkor mi is a jelentősége annak, hogy valaki fejből tudja-e "a megoldóképletet", vagy sem?

    "" És mondjuk szinusz táblát is miért kell megtanulnia használni a négyjegyűben,"
    Miért? Meg kell tanulni? Nekem nem kellett."
    De azért te is tudod mi az a négyjegyű függvénytáblázat, és valamire csak használtad. Ha másra minthogy ne billegjen az asztal, akkor valamit elkúrtak a te oktatásodban is.

  • 2017.03.07 15:31:16Nancsibacsi

    @zizi77: "Ebben a korban bőven felmérhető az is, hogy kinek kellene még maradni 1 évet az előkészítőben, és ki mehetne tovább suliba."
    Meg mondjuk jó volna ha szakmai alapon dőlne el az, hogy ki mikor megy suliba, és ott is mikor megy következő osztályba, és nem a szülők hisztije alapján. Jelenleg ugye a bukás az egy kudarc, ami miatt szülő-gyerek eret vág, holott az egy teljesen természetes dolog, hogy nem egyszerre érnek a gyerekek, és nem egyszerre lépnek tovább. Pl. a lányom 10 évesen már kimondta, hogy X és Y jobb lett volna ha megbuknak elsőben, mert még mindig nem tudnak olvasni, csak makognak, és így esélyük sincs felzárkózni, mert már elvárás a olvasás, nem pedig tananyag.

  • 2017.03.07 15:36:20zizi77

    Nancsibacsi, egyetértek, mert így közel hasonló szinten kezdhetnék az elsőt. Még így is bőven lesz különbség a gyerekek között.

  • 2017.03.07 16:00:24Pirx

    @Nancsibacsi
    Hát tudod, elolvasva amit írtál, nem az én oktatásomban kúrtak el valamit.
    Amúgy ha te nem vagy hajlandó olyan helyre menni, ahol nincs wi-fi, vagy net... Hát akkor annyit is érsz barátom. Nem gondolnám, hogy neked közöd lenne bármilyen felsőfokú műszaki végzetsséghez. Amúgy csak a másodfokú egyenletet kérdeztem.
    És nem számoltál komplex számokkal? Sajnálom. Én igen. Igaz, nem sokszor, de szükség volt rá.
    És használtam a négyjegyűt is. Mi ebben az elkúrás? Nem fejből mondtam a 43 fok szinuszát, hanem kikerestem. De ha műszaki emberként nem tudod legalább megbecsülni az értéket, akkor - ismételem magam, elkúrtak valamit az oktatásodban.
    És igen. A 30; 45; 60; 90 fok szögfügvényeit fejből tudom.

    Amúgy az ilyen "szakemberektől" menekülök, ahogy tudok. Mindig a prímás jut eszembe, aki Yehudi Menuhint hallgatva azt mondta:
    - Nem rossz! De asztalnál meghalna.

  • 2017.03.08 07:18:41fizetekmegegysort

    Zizi77: igen, az alapozó terápia. Ami azokat a mozdulatsorokat ismételgeti, ami a gyermek fejlődése során kimaradt, így nem kapcsoltak be bizonyos agyi funkciók. Vagy nem úgy. Az ok, amiért kimarad, születési probléma vagy a babakocsi/tévé/tablet háromszög, amiben a hyerek nem végez természetes mozgásokat. Mert 3 évesen már Helendoronon kell lenni, 4 évesen síelni/úszni, és öt évesen igazolt sportolónak lenni, Persze, értem, hogy azt mondod, nézzük meg 5 évesen, hogy kit kell fejleszteni, és fejlesszük. A baj csak az, hogy ez nem feltétlen látszik. Leginkább, mert az iskolaérettség egy folyamat, nem egy pont. Nekem pl 6
    5 évesen tök rendben volt a gyerek 7 évesen már figyelemzavaros volt (a sport "félrevitte", lábra fejlődött, mi is elkövettük az elsővel a hibát, hogy "tehetségnek" néztük és focizott)). Szóval inkább TÜRELEM kellene, olyan alsó tagozat, ahol halasztott írás olvasás van. Ahol a felszabaduló időt végre EMBERI dolgokkal töltik, pl szociális képességek fejlesztése, közösség építés, tanulási technikák (nem módszertan). Ennek fő akadályai a szülők, akik szerint az okos gyerekük majd "lemarad", ha nem tolják az anyagot a fejébe, és nem tud fél év alatt írni olvasni. Aztán mikor látszatra tud marha büszkék. És mikor 15 évesen mégse tud, akkor szidják a tanárt. Mert az értő olvasás nem alakult ki.

  • 2017.03.08 08:43:02R2D2 & C3PO

    Mati88!
    Kis naív vagy. A 40+ tanárok sem azért mentek tanítóképzőbe, mert hajde jók voltak... A jótanulók egyetemre mentek. A tanítóképzőkbe már a Kádár-rendszerben is azok jelentkeztek, akiknek máshová esélyük sem volt bejutni. Akik ott maradtak a pályán, azok azért tették, mert ennyire képesek. Jól elvannak a tyúkólakban...

  • 2017.03.08 08:46:18R2D2 & C3PO

    Okt!
    És látod, fel sem fogtad, amit írt!
    A másodfokú egyenlet megoldóképlete pont ugyanaz, csak a módszeren kellett VOLNA változtatnod. Ami a fentiek alapján a tudatodhoz SEM jut el...
    És ez tragédia. Hidd el! :(((

  • 2017.03.08 08:58:25R2D2 & C3PO

    Fizetekmégegysört! Hát ezzel teljesen azonosulni tudok!
    Szerintem is ez a helyzet.

    Mondjuk, a keresztgyerek tényleg tehetségesnek bizonyult. De valóban, nem az iskolai teljesítménye ad okot a büszkeségre. (De ettől függetlenül nálunk nincs balett és úszás 3 évesen, és az ovis tornaórákat is kihagyjuk. :P )

  • 2017.03.08 09:13:41zizi77

    Elszállt amit írtam!
    fizetekmegegysort, a legtöbb gyereknek, akivel alapozóra jártunk, semmi mozgásfejlődési hiány nem volt. Mind mozgékony gyerek/tablet akkor még nem is létezett ugye/ volt, mégsem alakultak ki azok a kapcsolatok. Az én lányomnak is középsőben látszott, hogy nincs térlátása. 2 év alapozó után azon kívül, hogy rondán ír, semmi baja nincs a tanulással. Ha ezt nem veszik észre, most lehet, hogy bukdácsolna szegény. Ehhez persze az is kellett, hogy mi is komolyan vettük a dolgot, de nem minden gyereknek tudnak a szülei ezzel így foglalkozni. Ezért is kell az oviban komolyan venni a fejlesztést már, mert aztán késő lesz. Lehet, hogy ha célzott foglalkozások vannak, akkor a fiadnál is hamarabb látszik a figyelemzavar/ami szerintem nem a foci miatt alakult ki/.
    Itt nem a teljesítmény orientációról van szó, hanem pont arról, hogy ne 1/2 év alatt kelljen nulláról a gyereknek olvasni elsőben. Abban igazad van, hogy idő kell arra, hogy az olvasás készség szinten menjen, de ezt pont támogatja az, ha már oviban is alapoznak.
    Ez mellett kell persze a kötetlen játék, de napi 2 foglalkozás mellett bőven maradna erre is idő.

  • 2017.03.18 21:36:47van benne valami

    Mindig oda térünk vissza, hogy fel kellene zárkózni, mindig az okozatot akarjuk megszüntetni, nem az okot,... erről kéne beszélni, nem arról, hogy 8 vagy 9, ez lényegtelen.

  • 2017.03.19 09:02:54van benne valami

    Minden életkorban a gyerek agyi és testi fejlettségének megfelelő terhelést kell adni. Játék, mozgás, cipőkötés - erre s kitalálták a tépőzárat - pedig egy gyereknek iszonyú nehéz agyi és kéz-láb-koordinációs tevékenység az első sikeres masni megkötése egyedül, a családi közös programok helyett a villanypásztor előtt ül (TV), otthon együtt a négyfős család, de 3 szobában, sport, mese - nem könyvből, majd később írás olvasás - a szülő beleszól az iskolai tananyagba- milyen alapon, memoriterek kellenek oviban is tanul mondókákat, verseket, ha még nem is érti pontosan mit mond - lásd pl tutálibemálibe...remélem pontosan idéztem, igen ezek nem azért kellenek, hogy 40 évesen is tudja a Petőfi szeptember végén című versét, hanem azért, hogy a gondolkodása fejlődjön, asszociálni, kombinálni tudjon, az esztétikai élmény meg csak hab a tortán.
    Kell a lexikai tudás, nagyon fontos, ami jó alapok esetén már önmagát fejleszti, ez az intelligencia,aki az újat irányítással vagy önállóan be tudja építeni a meglévő rendszerébe legyen az óvodás vagy akár egyetemista. Akiknél ez hiányos vagy nincs meg, az nyúl a mobilhoz rendszeresen és annyira leépíti magát, hogy csak arra hagyatkozik...
    Nagyon jó példa a HONFOGLALO játék a neten, a kérdések 60-70 % tippelgetős választ igényel, s úgy is nyerhetsz, ha nem tudsz semmit, de te voltál a legközelebb hozzá.. s azt hiszed, hogy tudsz valamit, pedig te voltál a "legkevésbé" buta...
    Kézírás... legalább olyan fontos agyi tevékenység minden életkorban. Egy eszköz, ami a gondolkodás képi manifesztálódása. Tervezés, elképzelés megvalósítás ellenőrzés...iszonyúan fontos... megszüntetni(?) a legnagyobb bűn... ha lesz reakció akkor szívesen folytatom, kíváncsi vagyok mások véleményére is...

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Blogok, amiket olvasunk

KETTŐS MÉRCE Percenként keres annyit, mint más havonta

Mészáros Lőrinc tavaly 96 milliárd forinttal gazdagodott. Napi 263 millió, percenként 183 ezer forint gyarapodás. Nem rossz!

KREATÍV PSZICHOLÓGIA Ezek a játszmák teszik tönkre a kapcsolatainkat

A játszmákkal nem csupán saját magunkat tehetjük boldogtalanná, de embertársainkat is az őrületbe kergethetjük játszi könnyedséggel.

HATÁRÁTKELŐ Hogyan szerezzünk barátokat külföldön?

Négy éve költöztünk Svédországba, nulla kapcsolattal. Innen épült fel a társaságunk. Tippek barátkozáshoz.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés