Nem szeretnénk senkit arra bátorítani, hogy dicsérje meg a gyereket a rossz szokásaiért, de egy harminc évig tartó vizsgálat nemrégiben közölt eredményei szerint azoknál a kisgyerekeknél, akik nem tudnak ellenállni az ujjszopásnak vagy a körömrágásnak, a későbbi években sokkal kisebb eséllyel alakulnak ki allergiás tünetek. A pozitív hatás ráadásul a felnőttkorig kitart.
Az új-zélandi Otago Egyetem kutatói egy a mai napig folyamatban lévő vizsgálat eddigi eredményeiből szemezgettek, amelybe több mint ezer, 1972-ben és 1973-ban született kisgyereket (azóta már felnőttek) vontak be. A szülőket összesen négy alkalommal, a gyerekek 5, 7, 9 és 11 éves korában kérdezték a két rossz szokás mértékéről, majd 13 éves korukban egy bőrteszt segítségével az allergiára való hajlamukat is megvizsgálták. Mintegy húsz év elteltével pedig újabb vizsgálatokat végeztek el az alanyokon.
Kiderült, hogy a gyerekként az ujjukat szopó vagy a körmüket rágó alanyok 38 százalékánál alakult ki később legalább egyfajta allergia, míg ez az arány 49 százalék volt azoknak a körében, akiknek kisgyerekként nem voltak ilyen káros szokásaik. Az összefüggés az alanyok 32 éves korában is ugyanígy kimutatható volt, sőt akkor is, amikor a kutatók figyelembe vettek olyan tényezőket, amik befolyásolhatják az allergiák kialakulásának kockázatát: például azt, hogy tartanak-e otthon háziállatot, hogy csecsemőként anyatejjel vagy tápszerrel etették-e őket, vagy hogy a szülők dohányoznak-e, illetve allergiások-e bármire,
Mindemellett a szakértők azt is megállapították, hogy 13 éves korukra még kisebb valószínűséggel alakult ki allergiája azoknak, akik korábban a körmüket is rágták és az ujjukat is szopták – azokkal szemben, akiknél „csak” az egyik káros szokást figyelték meg. (Ez az összefüggés azonban felnőttkorban már nem volt kimutatható.)
A következtetések összhangban vannak egy korábbi tanulmány eredményeivel, amely szerint kisebb a kockázata az allergiák kialakulásának azoknál a csecsemőknél, akiknek szülei a szájukba veszik a gyerek cumiját, hogy megtisztítsák. „Bár a kórokozóknak való kitettség a mechanizmustól és az életkortól függően változik, mindkét tanulmány azt sugallja, hogy az immunválaszt és az allergiák kockázatát a szájüregi baktériumoknak vagy más mikrobáknak való kitettség is befolyásolhatja” – írják a Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmány szerzői.
A vizsgálati eredményeket az úgynevezett higiénia hipotézis is alátámasztja, amely szerint a tisztább környezet összefügg bizonyos allergiák és autoimmun betegségek nagyobb kockázatával, mivel az ártalmatlan, velünk élő baktériumok hiánya csökkenti az immunrendszer működését.
