Oktatási reform: az idő most nem a tanároknak dolgozik

Lassan véget ér a tanév, úgyhogy épp itt az ideje mérleget vonni, és megnézni, hogy hol tart az az oktatási reform, amit év eleje táján kezdtek el követelni a tanárok. Az ide vezető utat most nem mondjuk el, de itt és itt elolvashatja.

Az egyértelműen látszik, hogy a tanárok és a szakszervezetek követeléseivel nem lehetett nem foglalkozni, vagyis hogy lesznek bizonyos változások, és ígéretekben és ötletekben nincs hiány. A kérdés csak az, hogy mi lesz ebből a valóságban, hogyan valósul meg a gyakorlatban. Persze mindig kicsit másképp, mint ahogy a tiltakozó tanárok szeretnék.

Lássuk tehát, hogy mit ígértek, vagy mégsem. Mert a dolgok jelenleg úgy állnak, hogy valaki mond valamit, másvalaki pedig rövid időn belül igyekszik cáfolni, szóval valójában tényekről nem beszélhetünk, de lehet, hogy mi vagyunk csak túl gyanakvók, meg a tiltakozó tanárok.

D KOS20160411020
Koszticsák Szilárd / MTI

Erkölcstan/hittan: vegyük például a kötelező erkölcstan órákat, amit egyes hírek szerint meg fognak szüntetni, pár óra múlva viszont ugyanezt már cáfolták, hát ember legyen a talpán, aki itt egyrészt eligazodik, másrészt mivel állították az eltörlését és a megtartását is, akárhogyan lesz is, biztosan elhangzott már az igazság.

Tanulói terhek: már idén szeptembertől csökkenhetnek a tanulói terhek, méghozzá úgy, hogy meghatároznak egy tantárgyi tudásszintet, „nemzeti minimumot”, amit az általános és középiskolában el kell sajátítani.  Balog Zoltán miniszter szerint ki kell mondani és garantálni kell, hogy kerettantervek által rögzített maximum tanulói óraszámot nem lehet túllépni. Tantárgyanként tudás minimumszintet kell meghatározni, ugyanakkor bizonyos iskolatípusokban lesz lehetőség további ismereteket elsajátítani. 

A tanterv : Átírják a Nemzeti Alaptantervet, az új (nat) koncepcióját 2017. december 31-ig elfogadják, és a tervek szerint 2018 szeptemberétől vezetik be. Van rá másfél évük, hajrá! Az iskolák és a tanárok mozgástere ezzel együtt 10-ről 30 százalékra nőhet. A mindennapos testnevelés állítólag megmarad, a hit- és erkölcstan szintén, vagy nem, vagy igen. Vagy nem.

Kilencosztályos alapoktatás:  A NAT átírásával párhuzamosan döntenek majd arról, hogy bevezetik-e a 9 évfolyamos általános iskolát. Ami nem is lenne hülyeség, feltéve, hogy nem rakják meg további tudnivalókkal, hanem a plusz egy évvel időt biztosítanak az alapkészségek elmélyítésére.

Tankönyvek : Az 1-2. évfolyamon megszűnik a kötelező tankönyvhasználat, amivel alighanem a tartós tankönyvekre gondol a miniszter, és a diákok új könyveket kapnak.

A tankönyvpiac liberalizálásáról szó sincs, vagyis továbbra is a hibáktól hemzsegő és „kísérleti” tankönyveket lehet rendelni.

Államosítás: a kormány meg van győződve arról, hogy a vegyes - állami és önkormányzati - működtetésű rendszer nem hatékony, át kell alakítani, erről még tárgyalnak. Ez valószínűleg úgy fog kinézni, hogy eddig a KLIK által fenntartott és az önkormányzatok által működtetett iskolákat teljesen államosítják, és persze nem fizet az állam az iskolákért egy fillért sem a településeknek. Nesze neked önkormányzatiság elve.

A KLIK-ről és iskolaigazgatók jogköréről: A KLIK ebben a formájában megszűnik. A tankerületi központok önállóak lesznek, vagyis nem egy országos giga alá tartoznak majd. Egy tankerületben, vagy valami más nevű dologban 60-80 iskola lesz. Talán. A miniszter közlése szerint bővül az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőinek hatásköre gazdálkodási és szakmai tekintetben egyaránt, és sokkal közelebb kerül a döntéshozatal az iskolákhoz, akármit is jelentsen ez. Vagyis egyelőre nem tudni, hogy például ki vehet fel új tanárt, és végső soron miről dönthetnek majd az igazgatók, például a krétavásárlásról igen, a táblacseréről nem?

A pedagógus életpályáról: Azok a pedagógusok, akiknek szeptember 1-jén már csak hét, vagy annál kevesebb évük van a nyugdíjig, automatikusan átkerülnek a pedagógus II. fokozatba. Az ideiglenesen pedagógus II-ben levőknek pedig eltörlik a minősítési kötelezettségét.  A nyugdíjas korú pedagógusok legfeljebb még két évig továbbfoglalkoztathatók lesznek az intézményvezető egyetértésével.

Az oktatás-nevelési munkát segítők béremelése : Itt többségében minimálbér közelében kereső konyhás nénikről és pedagógiai asszisztensek béréről van szó. Akik az EMMI-hez tartozó intézményekben dolgoznak, kétszer 35 ezer forintos plusz juttatást kapnak állítólag. Valamint az államtitkárság egyeztet a többi iskolafenntartó minisztériummal ugyanerről (a szakközépiskolák és a szakképzők más minisztériumokhoz tartoznak, és akkor az egyházi iskolákról még nem is beszéltünk). Ezen felül 2017. január 1-től minden pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítő dolgozó 10 százalékos emelésben részesül (vagyis a fizetésük így elérheti akár már a nettó nyolcvanezer forintot is).

Béremelés: a kerekasztal azt javasolta, hogy az utolsó, 2017. szeptemberi része differenciált legyen, amiről az iskolaigazgatók és a tankerületi vezetők közösen döntenek majd. Ezt a felvetést a kormány támogatni tudja – jelezte Balog Zoltán miniszter. Szóval lesz, aki a megígérthez képest többet kap majd, és lesz, aki kevesebbet.

Hát így állnak a dolgok. Többen már most siratják a reformokat, mondván, nem lesz ebből semmi, és az oktatás bajai ugyanúgy megmaradnak, ami valószínűleg nem is áll olyan távol a valóságtól.

A nyílt tiltakozást kiváltó Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai szerint nincs más választás, mint tovább sztrájkolni, csak hát a nyári szünetben viszonylag kevés fennakadást okoz, hogy a tanárok nem veszik fel a munkát. Az idő pedig most nem nekik dolgozik.  
Azért pedagógusnapra, június 5-ére megint szerveznek a tiltakozó tanárok egy demonstrációt, ennek a részletei hamarosan ki is derülnek. 

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek