PORONTY

Autizmus: valami történik a 20. héten

2014. augusztus 2., szombat 16:34

Az autizmus spektrumba tartozó zavarok eredetét még mindig nem pontosan értjük. Úgy tűnik, a betegségnek genetikai eredete van, vagyis több gén együttes hatásának eredményeként jönnek létre a tünetek, a családokban halmozódik. Ugyanakkor a genetikai hajlam mellett környezeti tényezők is szerepet játszanak a zavar kialakulásában.

A környezeti tényezők közül már elég sokféle gyanúba keveredett az elutasító anyától kezdve a szoptatáshoz való hozzáálláson át az MMR-oltásig – ezeket nem sikerült igazolni. A zavar gyakoriságát jelenleg 0,6 %-ra becsülik a teljes populációban, bár a gyakoriság növekszik.

Egyes esetekben az autista babák már az első élethónapokban a megszokottól eltérően fejlődnek, de az is előfordul, hogy csak a második vagy a harmadik életévben válnak nyilvánvalóvá a tünetek. A legfrisebb kutatások szerint azonban már ennél is korábban, magzatkorban történik valami a később autistaként diagnosztizált gyermekek fejlődésével: más ütemben gyarapodnak, más ütemben változik az agyuk mérete is, emellett egyes magzatkori kémiai ártalmak növelik a kórkép kialakulásának kockázatát.

Mi történik a huszadik héten?

Az autista spektrumba tartozó gyermekek agya és testméretei gyorsabban nőnek magzatkorban, mint az egészséges gyermekeké. Legalábbis egy új kutatás szerint a később autistává váló gyermekek a terhesség második trimeszterében végzett ultrahangon nagyobb fejkörfogat- és haskörfogat méretekkel és nagyobb méretű aggyal rendelkeztek, mint nem autista társaik.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 20. heti ultrahangon nagy méretekkel rendelkező babák autisták lesznek, vagy hogy magzati méretek alapján bárhogyan következtetni lehetne a későbbi betegségre. Sem azt nem jelenti, hogy meg kellene ijednünk, ha a magzati ultrahangon a babánk a nagyobb méretű tartományba esik!

Inkább arról van szó, hogy az autista gyermekek más ütemben nőnek: a 18-24 hét körül hirtelen begyorsul a növekedésük. Még ez alapján sem lehet persze diagnosztizálni vagy szűrni, hiszen felgyorsult növekedés számos más, köztük néhány teljesen veszélytelen környezeti tényezőnek is lehet a következménye (a nem veszélytelenek közül a leggyakoribb a terhességi cukorbetegség, a veszélytelenek közül pedig a fogamzás idejének és így a terhesség korának téves meghatározása).

Csupán arra hívja fel a figyelmet a kutatás, hogy az autizmushoz vezető változások már magzatkorban, a terhesség huszadik hetében jelen vannak, megkezdődnek a szervezetben.

Elvileg tehát az autista magzatok ebben a korban már megkülönböztethetőek lennének a nem autista magzatoktól, ha találnánk valami, a méretnél specifikusabb módszert. A kutatók további célja tehát az lenne, hogy felderítsék, pontosan milyen változások mennek végbe a 20. terhességi hét környékén, amelyek aztán méretbeli különbségben jelennek meg; és hogyan lehetne ezeket a mögöttes változásokat kimutatni. Hiszen ha erre megtalálnák a választ, akkor akár már magzatkorban meg lehetne jósolni, kell-e a születendő gyermek esetén autizmus spekrtumba tartozó betegségre számítani vagy sem.

De mi értelme van ennek?

Mi lenne ennek az értelme? Ez nehéz kérdés. Az autizmust ugyanis nem lehet „meggyógyítani”, sem magzatkorban, sem máskor. Ugyanakkor az autista gyerekek nagyon jól fejleszthetőek, és minél korábban kezdődik a célzott fejlesztés, annál jobb eredményeket lehet elérni. Ha már születéskor tudni lehetne a kockázatról, akkor nem késne a diagnózis, amely még ma is gyakran csak 3-4 éves korban, ritkán még később történik meg.

Veszélyes permetszerek

Egy másik kutatás az autizmus spektrumbetegségek és az organofoszfát típusú permetszerek közötti kapcsolatot támasztja alá. Már korábban is sejtették, hogy ha terhesség alatt ilyen permetszerekkel kerül kapcsolatba az anya, az a magzatban növeli az autizmus és egyéb fejlődési zavarok kockázatát.

Kalifornia államban például évi 200 millió font (kb. 90 millió kiló) permetszert használnak el. Dr. Hertz-Picciotto és kutatócsoportja 970 kaliforniai anyát vizsgáltak: megnézték, terhesen mennyire közel laktak a permetezett területekhez, és hogy gyermekeiknél milyen eséllyel diagnosztizáltak autizmust vagy más fejlődési zavart. Az anyák terhesség alatti lakcímét vették figyelembe, a permetszer-használatot pedig a California Pesticide Use Report nevű adatbázis alapján számították ki. Kaliforniában ugyanis a permetszerek használatát szigorúan dokumentálni kell, így visszakereshető, pontosan milyen szert, mikor, hol és milyen formában terítettek szét.

shutterstock 73439746

A vizsgálatban részt vevőknek nagyjából egyharmada lakott viszonylag közel (1,25-1,75 km-re) permetezett területekhez.Többféle permetszert is találtak, amelyek használata fokozott autizmus kockátattal járt. Az organofoszfátok például ilyenek voltak, különösen, ha az anya a terhesség harmadik trimeszterében találkozott velük.

Azok az anyák, akik a teherbe esést megelőzően vagy a harmadik trimeszterben laktak a piretoidok csoportjába tartozó rovarirtóval permetezett helyek közelében, szintén nagyobb eséllyel hoztak a világra autista gyermeket. A fenti két szer, azaz az organofoszfátok és a piretoidok a két leggyakrabban alkalmazott mezőgazdasági permetszer. A fenti összefüggések annál kifejezettebben voltak, minél közelebb lakott a terhes nő a permetezett területhez.

A kutatók szerint elengedhetetlen lenne a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentése, hiszen ez már nem az első tanulmány, amely összefüggésbe hoz bizonyos germekkori fejlődési zavarokat a használatukkal: nemrégiben a diszlexia és a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktív zavar hátterében is felvetődött a növényvédő szerek szerepe.

Egyáltalán betegség ez?

Az autizmus a társas készségek, a kommunikációs készségek és a gondolkodás összetett zavara. Súlyos esetekben nem kérdés, hogy betegségről van-e szó, hiszen az érintettek egész életen át ellátásra szorulnak. Ugyanakkor sok esetben a zavar enyhébb, és csak bizonyos fokú támogatást igényelnek az érintettek. Megfelelő módszerekkel nagyon jó eredmények érhetőek el főleg a kommunikáció és a társas beilleszkedés korrigálásában, de nagyon fontos, hogy a fejlesztés minél korábban megkezdődjön.

97982502
Fotó: The Washington Post / Europress / Getty

A legenyhébb esetekben nehézségeket okoz ugyan, de normál életvitelt tesz lehetővé. Mivel ennyira különböző megjelenési formái és kórlefolyása létezik, a modern szakirodalomban helyesen már nem is autizmusról, hanem „az autisztikus spektrumba tartozó zavarok”-ról szokás beszélni.

Érdekesség, hogy egyes jól funkcionáló, azaz a zavar enyhe formájával élő autisták kifejezetten ellenzik a gyógyítási törekvéseket: szerintük a zavar nem betegség vagy fogyatékosság, hanem az emberi sokféleség egy megjelenési formája. Ők nem akarnak megváltozni, hiszen az ő személyiségük ilyen: csupán különbözik az átlagtól. Szószólóik szerint az autista típusú személyiségjegyeket nem meggyógyítani kell, hanem elfogadni, az autista személyek megszokottól eltérő önkifejezési módját bátorítani, de legalábbis megérteni, és inkább olyan ellátórendszert kellene létrehozni, amely nem kényszeríti az autizmussal élőket az átlagnak megfelelő viselkedésre, hanem lehetővé teszi, hogy autistaként éljenek. Ugyanakkor tény, hogy a súlyos autizmussal élőkre nem csupán szokatlan kommunikáció jellemző, hanem gyakran szellemi fogyatékossággal is küzdenek, esetükben a fogyatékosság egész életük során fennáll és ellátásra szorulnak.

KOMMENTEK

  • 2014.08.03 00:03:56dukeekud

    Nem kicsit lenne durva, ha kiderulne, hogy az autizmus is, az emberi kapzsisag, vegeredmenye. Olyan mertekben elszennyeztuk magunkat, vegyszerekkel, genkezelt novenyekkel, hogy nehezen hiheto, hogy ennek a sok fele anyagnak ne legyen negativ hatasa.

  • 2014.08.03 09:53:58Tudatos Anyák Csoportja

    Mondjuk azt nem értem, ez a teória mitől biztosabb, mint a szintén vegyi anyagokat tartalmazó oltások kizárása? Ha egy oltásra allergiás reakciót adott gyereket sem lehet kivizsgálni, mert oltás előtt még nem találkozott az oltóanyaggal, utána meg már nem tudják megmondani, az oltóanyagban lévő vírusokra adja a szervezete az ellenanyag termelést vagy a mellette jelen lévő egyéb tartósító, fokozó és táptalaj maradvány stb. anyagokra, akkor hogyan mondhatja egyetlen tudomány képviselője is azt, hogy már az anyaméhben látszik eltérés? Akkor, mikor maga az ultrahang is pontatlan? Ez a cikk épp olyan fikció, mint bármi más. Ennél kicsit komolyabban kellene venni a vegyi anyagok kizárását minden téren! Oltásoknál is!

  • 2014.08.03 16:27:48Temesvári Bernadett

    Sajnos nekem is autizmus spektrum zavarban szenved a kisfiam de a terhesség alatt semmi rendelleneséget nem találtak.Volt,hogy a nagynéném megkérdezte,hogy hol hordom a gyereket mert egyáltalán nem volt nagy baba.Azt viszont biztosan állítom,hogy mikor megkapta a 6 éves kötelező oltást attól kezdve megváltozott benne valami mert azóta sajnos nyugtatót kell szednie mert olyan dühkitörései vannak,hogy másképp nem lehet kezelni.Ezért kéne az oltó anyagokban lévő vegyszereknek azalapos kivizsgálása!!!

  • 2014.08.03 16:38:34mildi

    javítsd ki a nickedet Tudálékosra.

  • 2014.08.03 16:43:56mildi

    T.B.
    mert biztos az oltás! mi más?! nem lehet 600ezer más oka, pl. a tény önmagában, hogy autista... ááá dehogy...

    és persze hogy nem vizsgálják az oltóanyagokat. csak simán beadják őket, aztán hátradőlve röhögnek az eseményeket figyelve. biztos így van. direkt gonoszkodnak.

  • 2014.08.03 21:00:00amit még megtehetsz

    erre annyit lehet válaszul mondani h xezer másik gyerek is megkapta az oltásokat és kutyabaja
    nem lehet csak és kizárólag az oltásokat hibáztatni

  • 2014.08.04 10:38:19galaxiscsirke

    Nem kell 1ből 1másnak ugrani. Találtak 1 összefüggést,amit későbbi , hosszabb távú kutatások vagy megerősítenek,vagy nem. A lényeg az,hogy ha gyanítjuk,hogy a baba esélyes, hogy beleesik a spektrumba (akár megüti majd a diag. kritériumokat,akár nem), mert mondjuk volt/van a családban, meg esetleg hasonló vegyi hatásoknak van kitéve, stbstb,tehát a kockázat megvan, akkor már a lehető legkorábban úgy lehet vele foglalkozni,hogy szem előtt tartjuk,hogy mi van,ha az. Az egészséges gyereknek nem lesz kárára, ha úgy van vele foglalkozva,mint az autistagyanússal, ellenben ha tényleg az, akkor jelentősen javul a hosszabb távú fejleszthetőség, és elég korán el lehet dönteni,hogy érdemes-e alaposabban kivizsgálni (elég hamar kiderül,ha a baba nem szemkontaktol, esetleg direkt kerüli az arcra nézést,nem kötik le az új és érdekes dolgok,stbstb).

  • 2014.08.04 11:22:39proudest_monkey

    Nagyon remélem egyébként, hogy sosem lesz megbízható szűrés az autizmusspektrumra magzati korban, a hátamon futkározott a hideg, amikor az esetleges morfológiai jegyekről olvastam. Értem, hogy a kutatás és cikk célja sem ez, de csupa jószándéknak is lehet rettenetes következménye. Mi lett volna például, ha pl. Einstein, Monroe, Bartók vagy Bill Gates szülei tudták volna előre, hogy a magzatuk valahol az autizmusspektrumon van?

  • 2014.08.04 20:40:10galaxiscsirke

    proudest_monkey: jó kérdés, mi lett volna, viszont manapság nem lenne baj,ha időben tudni lehetne. Én pl. aspergeresként pontosan tudom,hogy ha a kislányom (nem autista és nem aspergeres,bár produkál néhány spektrumtünetet, főleg nyelvértelmezés terén) látszólag nem ért vmit,azonnal tudom,hogyan kell egyértelműen fogalmazni, v. mi az a pont,ahol elvesztette a fonalat, és ilyenkor másodikra hibátlanul műxik, és nyilván könnyebb a babának is nyugodt,megnyugtató környezetet biztosítani már akkora korban is,amikor még nem tudjuk,hogy miért is sír akkor is,ha látszólag minden OK, mert lehet,hogy egy olyan kismértékű v. a standard szerint lényegtelen különbség van a környezetben,amit más észre se vesz,neki meg nyugtalanító.

  • 2014.08.05 00:21:33fordulo_bogyo

    @Tudatos Anyák Csoportja: Eppenseggel cikk szerint kemiai szerek novelik az autizmus eselyet.
    Azoknak a franya "genkezelt" azaz genetikailag modositott novenyeknek az egyik elonye, hogy nem kell oket rovarirtoval permetezni.
    Azaz tamogatnotok kellene a genkezelt novenyeket, hgy kevesebb vegyszert kelljen kiszorni a foldekre.

  • 2014.08.05 01:34:27galaxiscsirke

    fordulo_bogyo: Egyetértek, és hozzáteszek annyit,hogy a növénynemesítők régen nem éppen génmódosítást végeztek?Dehogynem, addig kereszteztek/oltottak/kísérleteztek,amíg a számukra az éppen adott szempontból legkedvezőbb "fajtát" létre nem hozták. Mi ez,ha nem génmódosítás? Csak éppen jóval lassabb,és nehezebben tervezhető.Úgyhogy aki a génmódosítást ördögtől valónak kiáltja ki,az ne egyen a mai standard gabonákból se,mert azok is hosszú nemesítés (=génmódosítás) eredményei.

  • 2014.08.05 01:56:01Beer Monster

    "Mondjuk azt nem értem, ez a teória mitől biztosabb"

    Itt valami bődületes félreértés lehet. Talán abból ered, hogy az nem egy teória, hanem egy összefüggés.

    (A többi kérdést és felkiáltást viszont inkább mellőzzük, mert azok elég fennhéjázóak.)

  • 2014.08.05 10:38:50proudest_monkey

    @galaxiscsirke: Helló, spektrumtárs. :) Egyetértek, sokkal szélesebb körben kellene ismernie mindenkinek az autizmusspektrumon levők jellegzetességeit, kevesebb félelem és előítélet lenne az emberekben, természtesebben tudnák kezelni az adódó helyzeteket, mindenkinek jobb lenne. Nekem csak a magzati korban lévő szűrés és a cikk egész hangvétele (amely mégis inkább betegségként, rendellenességként tálalja az egészet) tett gombócot a torkomba, elgondolkodtam rajta, hogy akár meg sem születhettem volna.

  • 2014.08.05 14:41:48Beer Monster

    proudest_monkey:

    Miért kellene, ez olyan elvárás, mint hogy a társadalomnak többet kellene tudnia a biciklistákról vagy a nagyothallókról.


    A lehetőség amúgy itt van, ha leírod, ti/te hogyan élitek meg, azt többen el fogják olvasni.

  • 2014.08.05 14:55:32hegyilany

    Iszonyú nagy tévedés, hogy a génpiszkált növényekre kevesebb növényvédőszer kell. Sokszor éppenhogy olyanra módosítják őket, hogy egy bazi erős, minden más növényt elpusztító gyomirtóval szemben ellenállóvá legyenek. Ami olykor "szupergyomok" kialakulásához vezet, amelyek ellen aztán még erősebb gyomirtókat kell bevetni.

    A növénynemesítés pedig NAGYON nem azonos a génmódosítással. A növénynemesítés során a természetes mutációval létrejött egyedek közül választják ki a nemesítési célnak leginkább megfelelőt. A génmódosításban idegen szervezetek (pl. baktériumok, állatok) génjeit juttatják növényekbe, ami a természetben sosem fordulna elő.

  • 2014.08.05 16:15:37dieter1

    Nálunk a négyből egy lett autista, szerencsére nem súlyos fajta, rendes iskolába jár. Ezt húztuk, ez van. Azért persze igencsak aggódunk, mi lesz a pályaválasztással meg a párválasztással, ha eljön az ideje. Amúgy klassz srác :-)

  • 2014.08.05 18:48:10Beer Monster

    hegyilany:

    Mit jelent az, hogy egy gyomirtó "erős"? Hogy elpusztítja a növényeket? Máskülönben nem hívnák gyomirtónak. Vagy pontosan mit?

  • 2014.08.06 02:32:52galaxiscsirke

    hegyilany: Hogyne lenne génmódosítás. Olyanokat is kereszteznek,amik természetes módon sose kereszteződnének,mert pl. egy kontinensnyivel odébb honosak, tehát "természetes" úton sose keletkezhetnének. Utána meg az is lehet,hogy egy keresztezéssel létrehozott fajtát kereszteznek egy harmadikkal,végül olyanokat kitenyésztve,amik garantáltan nem tudnak természetesen keletkezni. Tehát bizonyos mértékig bizony génmódosítás, mert emberi beavatkozás nélkül nem jönnének létre.

  • 2014.08.06 08:45:33galaxiscsirke

    proudest_monkey: Egy "kollega" :) Igen,sajnos még mindig az a köztudat,hogy ez vmi "betegség", ahelyett,hogy rájönnének,hogy csak egy más "szoftverkészlet", ami más dolgokra van kihegyezve, mint a "standard", és sok esetben az adott dolgokban jobb és hatékonyabb. Az más kérdés,hogy azokban meg többnyire kevésbé,amik a mindennapi életben gyakrabban előfordulnak,ezért akadnak problémáink. Viszont az a másik,hogy sajnos a többséget tekintik normának (a "normális" szó is ennyit jelent,nem kéne összemosni a jelentését a "jó" v. "megfelelő" szavakkal), és aki ettől eltér,az "nem normális", és súlyos szóértelmezési hibából kifolyólag ezt 1ből rosszabbnak tekintik. Olyan,mintha azt mondanánk,hogy a traktor rosszabb,mint az autó,pedig csak másra van specializálva. Tény,hogy közúton többen közlekednek,a traktor ebben kevésbé jó,de ez nem jelenti azt, hogy a traktorokat ki kellene szűrni.

  • 2014.08.06 11:09:02Beer Monster

    galaxiscsirke:
    "sajnos még mindig az a köztudat"

    Ezzel szemben megint nem tudtunk meg semmit a valóságról a "téves" köztudat helyett. Szociális kompetenciátok tényleg elég gyenge :)

  • 2014.08.06 16:51:36proudest_monkey

    Beer Monster:
    Elnézést, azt, hogy 'kellene', nem úgy értettem, hogy kötelessége mindenkinek, hanem hogy jó lenne. Ettől függetlenül ha sokat van dolgod bringásokkal (mondjuk autót vezetsz Budapesten :P) vagy nagyothallókkal, akkor szerintem elemi érdeked, hogy többet tudj róluk.
    Annak, hogy nem kaptál választ, annak a szociális kompetenciához nem sok köze van, az ilyen egyértelmű helyzetekkel nem szokott gondom lenni, ha kérdeznek, válaszolok, csak azóta nem jártam erre. (Arra azért figyelj oda, hogy at utolsó mondatod így megfogalmazva azért sértésszámba megy, szmájli ide vagy oda. Ha egy vaknak azt mondod, hogy 'te nem nagyon látsz, mi?', azt a világ összes szmájlija sem tudja kedvessé varázsolni. A magam részéről nem vagyok sértődős, csak szóltam, hátha nem akartál másokat megbántani.)
    Amiért nem mennék bele a részletekbe, az az, hogy ezt pár kommentben úgy sem lehet elmesélni, és megtették ezt mások előttem szép számban, tele van a net infóval, magyarul is. Ha tényleg érdekel, pár kattintásra vagy a válaszoktól. :) Azért itt egy blog indulásnak, az egyik kedvencem.
    [link]
    Nem csak aspergereseknek, nem csak az aspergerről. Mindenkinek, aki szélesíteni akarja a látókörét, aki látni is akar, nem csak nézni.

  • 2014.08.06 18:36:09galaxiscsirke

    Beer Monster: Nem feladatom, hogy én ismertessem meg mindenkivel a valóságot, éppen azért,mert tudom,hogy teljesen mindegy,mivel/hogyan akarnám érzékeltetni,nem fog sikerülni,ugyanúgy,ahogy senki nem tudja elképzelni,hogy milyen lehet az az érzés,hogy a született vak nem tudja,mi pl. a kék. Hiába akármilyen szemléltetés, egyszerűen nem lehet. Aspi aggyal nekem magától értetődőnek tűnik 1 pár dolog,hogy miért is úgy működök,ahogy, de azt hiába magyaráznám el,aki nem úgy látja a dolgokat, továbbra is érthetetlen lesz. Amúgy a "valóságról" nincs mit magyarázni,1szerűen kijelentem,hogy nem betegség,csak más agyberendezés. Pont. Egyes dolgokra alkalmasabb,mint a többség, másokra kevésbé. Hogy ennek mi az oka,genetika, magzati behatás, bármiegyéb,sok kutakodás árán fog kiderülni,ha ki fog. És ha ki fog,akkor mi van? Megakadályozzuk? Ha vki születésénél fogva pl. hajlékonyabb testalkatú, de kisebb izomzattal,abból kiváló táncos lehet. Ha erősebb,kevésbé hajlékony, nehezebb csontozatú, akkor minden,nagy erőkifejtést igénylő tevékenységre tökéletesen alkalmas lesz, táncosnak kevésbé. Nem látom be, miért kéne megkülönböztetni az ilyen alkati különbségeket és az agyberendezés veleszületett különbségeit.

  • 2014.08.06 18:42:38galaxiscsirke

    Beer Monster: Ja, amúgy valóban eléggé vackul műxik a szociális kompetencia nálam (már amennyi van belőle), éppen ezért nem fogok "ismertetési hadjáratba" kezdeni, ha vkit érdekel, megkérdezi tőlem,amit akar,én meg válaszolok, és vagy tud kezdeni vmit az infoval,vagy nem (annyi tapasztalatom azért van,hogy akit valóban érdekel a dolog,az tesz erőfeszítést a megértésre,és némi melóval sikerül is egész jó mértékig).

  • 2014.08.07 00:37:02Beer Monster

    proudest_monkey:
    Köszönöm. Nagyon kiabsztrahált szövegeket látok ezen a blogon, amit nem tudok hova kötni, bennfentes témának tűnik. Tehát konkrét motivációk, gondolatok, érzések vagy szituációk úgy látom, hogy nem nagyon szerepelnek a cikkekben, enélkül tényleg nem tudom elképzelni a valóságot. Valami "analitikusabb" megközelítésű írás nincs?

  • 2014.08.07 00:38:15Beer Monster

    proudest_monkey:
    Mindjárt belekérdezek. A theory of mind sérülését értem. De például ezt az idézetet nem tudom ez alapján teljesen értelmezni:

    "A mai napig megtörténik velem, hogy megbeszélek valakivel egy időpontot, és utána elfelejtem tájékoztatni a férjemet arról, hogy abban az időpontban elfoglaltságom van, mert valahogy természetesnek veszem azt, hogyha én tudom, akkor bizonyára ő is tudja."

    Ez nem puszta logikai szükségszerűség lenne?

  • 2014.08.07 00:51:12Beer Monster

    galaxiscsirke:
    Betegségnek azért tekintik, mert szívsz miatta. Ez nevezéktani kérdés csak. Mivel az autisztikus tulajdonsággal rendelkezők szélsőséges esetei teljesen alkalmatlanok az önálló életre, nem nagyon merül fel, hogy ne lenne betegség. A tulajdonság enyhébb megjelenése pedig ugyanarra a mechanizmusra vezetődik vissza. Ha pl a 200 kg-s túlsúlyost betegnek tekintjük mert mondjuk járásképtelen, akkor a 110 kg-st is enyhébb mértékben, hacsak nincs olyan jó karban, hogy felszalad a hatodik emeletre, mint egy átlagos alkatú.


    Nem értek egyet, hogy ne lehetne elég pontosan megértetni. A pszichológia ma már nagyon jól ért sok kognitív folyamatot, és amit egy pszichológus megérthet, azt bárki értelmes ember is megértheti.

  • 2014.08.07 22:42:33galaxiscsirke

    Beer Monster:
    Jó, nyilván van 1 bizonyos mérték,amin túl az akadályoztatás mértéke betegségnek nevezhető. De még nekem is olyan feelinggel közölték a diagnózist,hogy "hát bizony", mintha vmi rossz dolog derülne ki, holott ők is pontosan tudták,hogy 36 éven keresztül mindezidáig fennállt ez a tényálladék,tehát semmi nem változott,csak kimondták hivatalosan azt,amit már jó pár éve gyanítottam. Én viszont úgy voltam vele,hogy "végre,megvan a megfejtés" arra,hogy mi van a furcsa dolgaim mögött. Mond6nám,hogy kissé megkönnyebbültem,hogy van magyarázat.
    Nem jól fogalmaztam a megértéssel kapcsolatban ezexerint,de nem tudom máshogy. Egy dolog,hogy érti az ember a gondolatmenetet,de egészen más azt elképzelni,hogy nem TUDOM másféleképpen látni/gondolni. Na ez az az érzés,amit szerintem nemigen lehet úgy átadni,hogy a másik is megélje.

  • 2014.08.09 17:30:21Beer Monster

    Vehetünk egy példát? Mondjuk beszélgetsz a szomszéddal a ház előtt, aki épp az árokparton nyírja a füvet villanyfűnyíróval. Rakosgatja ide-oda közben a kábelt, hogy ne vágja el.

    Ez a szitu milyen gondolatokat és érzéseket ébreszt, úgy önmagától?

  • 2014.08.14 23:01:31galaxiscsirke

    Beer Monster:
    Mit kellene,hogy ébresszen?Attól függ,miről van a beszélés.Nem világos a kérdés.

  • 2014.08.23 22:19:14Beer Monster

    Na mert az egészséges embernek kb. ezek jutnak róla eszébe:
    - "kényelmetlen a kábel miatt füvet nyírni"
    - "elvonja a figyelmet a beszélgetésről a vacakolás a kábellel"
    - megfogja a kábelt és adagolja a szomszédnak

    Egyébként nem is annak a figyelmét vonja el, aki nyírja a füvet, hanem sokkal jobban azét, aki nézi a bénázást. Vagyis nem azért segít, mert elvárás vagy viszonzásra számít. Hanem mert az emberbe bele van programozva. Kb ugyanolyan ösztönös, mint kánikulában az árnyékos részre húzódni, mert a melegben kényelmetlen.

  • 2014.08.23 22:25:54Beer Monster

    Szóval zavarja az is, ha nem a csoportérdeknek megfelelően alakulnak a dolgok.

    Apropó, pl. miként tud egy autista felnevelni egy gyereket?

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

OnGo beszámolók

Hirdetés