Idén szeptembertől már több új óratípussal találkozhatnak az iskolások az új kerettantervek alapján, sőt, a középiskolások érettségijének feltétele ötven órás közösségi szolgálat lesz. Kötelező lesz a napi testnevelésóra, felmenő rendszerben bevezetik az erkölcstant és a hittant, az óraszámok tíz százalékáról, pedig az iskolák dönthetnek. Ha nem emelt szinten oktatják majd valamelyik tantárgyat, akkor szabadon választható, extra órákat tarthatnak, ezen lehetőségek között néztünk körül, és tanulmányoztuk át a kerettanterveket - amit egyébként minden gyerekes szülőnek nagyon ajánlunk, bár idéztünk is belőle néhány helyen -, de a bírálatot az olvasóra hagytuk.
Testnevelés
Nem teljesen új a minden napos testnevelés óra bevezetése, hiszen 2012 szeptemberében az első, ötödik és kilencedik évfolyamon már bevezették felmenő rendszerben. Nekik továbbra is kötelező marad, és az újonnan ezekbe az évfolyamba lépőknek is kötelező lesz már a mindennapos sport. Ha valaki versenyszerűen sportol, vagy amatőr sportolói szerződéssel rendelkezik, akkor két órát kiválthat. Az órákon egyébként relaxációt is kell tanítani heti fél órában, sőt néhány iskola ingyenes lovaglást is biztosít.
Hit- és erkölcstan / Erkölcstan
A nagy port kavart óratípus is felmenő rendszerben kerül be az oktatásba idén, egyaránt kötelező lesz az első és az ötödik évfolyamon, valamint a hat évfolyamos gimnáziumoknál a második évben, valamint a kollégiumokban. Választani lehetett a sima erkölcstan, illetve a hittannal egybekötött típus között, amik között év közben nincs átjárási lehetőség. Az egyelőre nem világos számunkra sem, hogy ezen az órán mit fognak osztályozni, és mi történik ha valaki nem ért egyet, de a kerettanterv szerint a vitakultúra fejlesztése és mások véleményének tiszteletben tartásának elsajátítása is a cél. (Egyébként tényleg ajánljuk, hogy olvassák el milyen témákról fognak beszélgetni a gyerekek, mert ha nem egyeztetnek előre, könnyen kiderülhetnek akár a családi élet nem éppen publikus részletei is az egész osztály és a tanárok elé).
Dráma és Tánc
Ötödik és kilencedik osztályban tanulhatják ezt a tárgyat a gyerekek. A kerettanterv szerint „a dráma és a tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást”. Egyébként évente egyszer a tantárgy keretein belül színházba is lehet menni, de állampolgárságra, demokráciára is nevel, fejleszti a kommunikációt, és más kultúrák sokszínűségével is megismerheti a gyerekeket.
Hon- és népismeret
Ötödik osztályban a dráma és tánc helyett tanulhatnak hon- és népismeretet is a gyerekek, ami megismerteti őket a néphagyományokkal, a harmonikusan működő családi mintákkal, helytörténettel, helyi hagyományokkal, vagy a jeles napokkal és ünnepi szokásokkal. „A tanulók felfedezik, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik eligazodni a jelenben. Felismerik, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges.”
Mozgókép- és médiaismeret
Ezt a tárgyat a diákok kilencedik osztályban is választhatják a dráma és tánc helyett, vagy 11-12. évfolyamon a művészeti tantárgyak között is választható jobb esetben, rosszabb esetben pedig az iskola dönti el, hogy melyik tantárgyat oktatja. Itt a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztése, valamint az audiovizuális média társadalmi szerepének, működésének tisztázása a cél. „Mivel a média képes arra, hogy átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.”
Természettudományi gyakorlatok
Ez egy választható óratípus, aminek központjában, ahogy a neve is mutatja, a természettudományi tárgyak állnak: biológia, fizika, kémia és egy kis természetföldrajz, amik mélyebb elsajátítását kísérletekkel, megfigyelésekkel, tapasztalatszerzéssel érik el az órákon a diákok. Itt tényleg mindenfajta kísérletre kell gondolni, de az optikai csalódások, állatok légzőszervének vizsgálata is a tantervben szerepel.
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek
A tanterv leírásai szerint ezeken az órákon a 11-12. évfolyamos diákok szabadon választható keretek között szereznek olyan komplex ismereteket, amik „segítik a diákok állampolgári szocializációját”. Politológia, jogtudomány, közgazdaságtudomány és szociológiai alapismereteket sajátíthatnak el azok akik ezt az órát választják. Gyakorlati tudnivalókat is tanulnak, mint például a hivatalos ügyek intézési módjai (azt azért meg kell jegyeznünk, hogy egy 17-18 éves gyerek eddig már biztos, hogy túl van a személyi igazolvány igénylésén, akik diákként 16 éves koruk óta dolgoznak, azok már adóazonosító jelet igényeltek, és bankszámlát is nyitottak, és az útlevéligénylésen is át szoktak már esni a szerencsésebbek ekkorra). Felkészítik őket az országgyűlési és helyhatósági választásokra, tanulnak az EU intézményrendszeréről, de megismerkednek a vállalkozási formákkal, pénzügyi alapfogalmakkal, valamint a globalitás és lokalitás összefüggéseivel.
Családi életre nevelés
A kerettanterv 6. számú mellékleteként jelentek meg olyan óratípusok, amik egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készítettek. Egyik ilyen a családi életre nevelés, ami 1-12. évfolyamig szerepel az iskolarendszerben. Ez a felelős párkapcsolatok kialakítása mellett segít a családi életben megjelenő konfliktusok kezelésében, sőt a szexuális kultúra kérdésével is foglalkozik. Az erkölcstan órával átfedésben itt is szó esik majd a családi szerepekről, és az „egészséges szexuális élethez szükséges ismeretekről”. A tanterv készítői fontosnak tartják, hogy segítsék a diákokat a „genetikai nemnek megfelelő nemi identitás megerősödésében”, a „férfi/apa – női/anya szerepekkel kapcsolatos káros sztereotípiák lebontásában”, valamint a „a termékenységtudatos szemlélet kialakulásában, ahol a gyermek mint ajándék jelenik meg”. Ebben a tantárgyban nincs osztályzat.
Jelenismeret
7-12. évfolyamig tanulhatnak a jelenről a gyerekek, itt a fő cél, hogy a gyerekek „tudatos felnőtté váljanak, akik nem sodródnak gondolkodás nélkül arra, amerre épp a körülöttük lévő világ vinné őket, akik törekszenek saját maguk, társaik és az őket körülvevő valóság megértésére.” A gyakorlatban jövőtervet készíthetnek, megismerhetik a médiát, ezzel együtt a manipulációt, a sztárkultuszt és a reklámok erejét, de a 7-8. évfolyamosok tantervében szó van a valóságshowkról (mármint, hogy az nem a valóság), sőt bekerültek a romantikus-vámpíros sorozatok is (nem viccelünk, külön pontban szerepelnek), és megbeszélik a gyerekekkel, hogy a vámpíros filmek azt üzenik, hogy a normális unalmas, a vámpír nem dolgozik, de mégis van pénze, és sosem beteg. A felsőbb éveseket megkímélik a vámpíroktól, ott a magyarságról, a népművészetről, családi értékekről, a közösségi oldalak veszélyeiről, párbeszédkultúráról, valamint a bulvármédiáról, és a sorok között olvasásról esik szó.
Pénzügyi és gazdasági kultúra
A vállalkozói kompetencia fejlesztését tűzte ki célul a 7-8 osztályosok valamint a 9-10 évfolyamosok tananyaga. „A családok felelős gazdálkodása nélkül a nemzetgazdaság, az ország sem gyarapodhat, ezért rendkívül fontos, hogy a felnövekvő generáció felkészült legyen saját háztartásának racionális vezetésére.” Fontos, hogy a gyerek a családban ne csak fogyasztó legyen, hanem értse hogyan működik, és mit bír el a családi kassza, valamint lássa át a pénz szerepét a hazai és a nemzetközi gazdaságban. Szó esik majd a hiteltípusokról, és arról is, hogy mennyiből lehet megélni, és mi a család bevétele és kiadása. Beszélnek az áfáról és a kamatadóról, és a bankszámlák típusai mellett, a kormány fiskális politikáját is megvitatják a gyerekek.
Vállalkozzunk!
7-10 évfolyamon a diákok betekintést nyerhetnek a vállalkozások működésébe, sőt akár kedvet is kaphatnak egy későbbi üzleti modell kialakításához. A cél, hogy „ismerjék meg a vállalkozók áldozatos, kockázatos és leleményes munkáját, becsüljék a tisztességes, felelős vállalkozói magatartást. Értsék meg, hogy a vállalkozások nélkül nem működik a piacgazdaság, a többi gazdasági szereplő az általuk előállított javakon osztozik, azokból részesül.” Megismerik a vállalkozás formáit, a szereplőket, a piaci igények felmérésének módjait, a termelés költségeit, a kiemelt adóformákat, de üzleti etikáról és marketingről is tanulnak.
Etikus vállalkozói ismeretek
A felsőbb évesek, tehát a 11-12 évfolyam, akik megfelelő tőke megszerzésével már akár lassan be is indíthatják a vállalkozásukat, az etikus vállalkozási ismeretek órán sajátíthatják el, hogyan lehetnek felelős polgárok, szakmailag elismert munkavállalók vagy vállalkozók. Megismerik az etika, a morál és a társadalmi felelősség legfontosabb kérdéseit, szervezeti szabályzatokat, munkatársakkal, beosztottakkal való kapcsolat legfontosabb ismérveit. Prezentációs technikákat tanulnak és üzleti tervet is kidolgoznak, ha már megvan a jó ötlet.
Munkapiac
9-10. évfolyamon a munkapiac óra célja, hogy a gyerekek munkavállalóként, de akár munkáltatóként is megismerjék a munkaerőpiacra való kilépés szabályait. Megismerik önmagukat, a lehetőségeket, de pályaorintációs beszélgetéseket is tartanak amellett, hogy bevezetést kapnak a munkajog világába. Megtanulnak önéletrajzot írni, és azt is, hogy az állásinterjún mire kell odafigyelni.
Katonai alapismeretek
Ebből az órából egyébként érettségizhetnek is majd a diákok, alapvető célja a hazafiasság, a hazaszeretet és haza védelme. „Hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy megértsék, mi adhat értelmes tartalmat ma a hazafiság fogalmának, miként válhatnak értékesebb személyiséggé azon élmények által, amelyeket a cselekvő hazaszeretet adhat a számukra, és felismerjék, milyen kötelezettségekkel is jár magyar állampolgárnak és jó hazafinak lenni.” Az oktatás során szó esik Magyarország biztonságpolitikai helyzetéről, a NATO, az EU és az ENSZ szerepéről. Tanulnak a Magyar Honvédség szervezeti felépítéséről, történelméről, korunk háborúinak jellemzőiről, a legkorszerűbb vadászrepülőkről és harckocsikról, valamint gyakorlati jellegű feladatokat is kapnak.
Sakk, kajak-kenu, vitorlázás, nemzeti lovaskultúra
A szerencsések lovagolhatnak, vitorlázhatnak, kajakozhatnak, vízi ismereteket tanulhatnak az iskolában, de a túrázás népszerűsítése céljából bevezették a bejárható Magyarország nevű tantárgyat is. A bringaakadémia órán többek között a kerékpárosokra vonatkozó KRESZ- szabályokat sajátíthatják el az általános iskolás gyerekek, de néhány alapismereti fogást is tanulnak, hogy hogyan állítsák be, vagy egyszerűbb dolgokat hogyan szereljenek meg maguknak a biciklijükön.
