A kalcium létfontosságú ásványi anyag, ami nemcsak a fogaink, csontjaink, de még az izmaink, ideg- és immunrendszerünk, vérképzésünk megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. Számos táplálékunk tartalmazza, de a legtöbből nem jó hatásfokkal szívódik fel. Hiánya azonban kellő odafigyeléssel megelőzhető, de ezt nem lehet elég korán kezdeni.
A reklámok igen erős hatással bírnak a gyerekek gondolkodására, ismereteire. Ez persze nem mindig rossz, de azért nem árt odafigyelni, hogy mit látnak, hallanak, mert elég érdekes képzettársítások születhetnek ebből. Néhány évvel ezelőtt általános iskolásokat oktattunk a kolleganőimmel az egészséges táplálkozásra. Kiemelten a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás volt a téma, eközben kitértünk a bennük található főbb tápanyagokra is. Így persze szóba kerültek a vitaminok és az ásványi anyagok. Ugyan még csak hatodikosak voltak, és még se biológia, se kémia óráik nem voltak (ami számomra különösnek tűnt, mert mi ennyi idősen már tanultunk ilyeneket), elég sok mindent tudtak, hogy mi mire való és miben található meg leginkább.
Tíz osztályból kilencben arra a kérdésre, hogy miben van sok kalcium, egy idő után már borítékolható volt a kórusban elhangzó válasz: „Danonino!”. Ez itt nem a reklám helye, de így mindenki jobban érti. A PR-sok jó munkát végeztek, mert a gyerekek fejében a dinoszauruszfigurás gyümölcsjoghurt képe kapcsolódott össze a kalciummal. Ami végül is tejtermék, ha úgy vesszük, bár cukor és egyebek nélkül is ugyanolyan finom tud lenni.
Mivel ez egy igen fontos ásványi anyag, amelyből már egészen kis korban érdemes megfelelő mennyiséget fogyasztani, a továbbiakban ezt a témát járom körbe a Magyar Gyermekorvosok Társaságának Kisbögre és Tudomány c. Hírlevelének segítségével.
Születés után az első három évünkben intenzív fejlődésen megy keresztül szervezetünk. Izmaink, csontjaink nagy ütemben nőnek, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a gyerkőcök igen hamar kinövik a ruhákat, cipőket. 1-3 éves koruk között ez évente átlagosan 5-7 cm és 2-2 kg, ami egy 10 kg-os gyermeknél 40 százalékos növekedésnek felel meg. Ezért is kiemelten fontos ebben az időszakban a megfelelő kalciumbevitel. Sajnos, a hazai kutatási eredményeink azt mutatják, hogy 1-3 éves kor között a kisdedek 74%-a fogyasztott kevesebbet az ajánlottnál. Az első években a helytelen táplálkozás következményében kialakult kalciumhiánynak a későbbiekben olyan komoly következményei is lehetnek, mint például a fogkárosodás, csontfejlődési rendellenességek, csontlágyulás vagy a fogzás késése. Ezt szerencsére megfelelő táplálkozással és mozgással, életmóddal ki lehet védeni.
Mára már minden gyermek és felnőtt tudja, hogy a kalcium a csontjaink és fogaink építőköve. Ebben, mint láttuk, a reklámoknak is nagy szerepe van, hiszen már az alsósok is igen sokat tudnak a tápanyagokról, sőt, néha többet, mint a nagyobbak. A kalcium az emberi szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag: a csontok tömegéből 0,75-1,2 kg tiszta ebből épül fel. A kalcium mintegy 99 %-a található meg a csontokban és fogakban, a fennmaradó része a sejtekben és a sejtek közötti térben szabadon van. A kalcium-foszfát kristályok adják a csontok és a fogak keménységét, amíg a szabadon maradó mintegy 10 grammnyi kalciumnak az izmok, az idegrendszer, a véralvadás és néhány enzim működésében van jelentős szerepe.
A kálium- és nátriumionnal együtt a kalciumion nélkülözhetetlen az idegrendszeri parancsok átadásához, így például az izmok mozgatásához. A kalcium izomsejtbe áramlásának hatására húzódnak össze az izomrostok is. Hiányában - kalciumpótlással gyorsan megszüntethető - izomgörcsök is jelentkezhetnek.
Kevésbé gondolnánk arra, hogy a kalcium az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez is elengedhetetlen, hiszen számos biokémiai reakciót, fehérjék, enzimek működését a kalciumkoncentráció változása állítja be. Nem véletlenül adnak allergiás rohamok enyhítésére kalciumot például pezsgőtabletta vagy injekció formájában.
Már valószínűleg a könyökünkön jön ki, de a rend kedvéért felsorolom a kalciumban dús nyersanyagokat, ezek a tej, tejtermékek (joghurt, kefir, sajt, túró), a tejalapú gyerekitalok (amelyek tehéntejből készülnek megfelelő átalakítással, dúsítással, és ezáltal élelmiszernek tekinthetőek, nem tápszerek), a különböző tejpépek, olajos magvak (pl. dió, szezámmag, mák), illetve a kalciummal dúsított élelmiszerek (pl. narancslé, kenyér, müzli, rizstej) és a legtöbb ásványvíz.
Persze nem elég csak sok olyat enni, inni, ami kalciumban dúskál, mivel a kalcium felszívódása átlagosan csak 20-40% között mozog, vagyis az elfogyasztott kalciumból csak ennyi hasznosul. Ezt több tényező is befolyásolja. Ide tartozik a túlzott fehérje- és zsiradékfogyasztás, a túlzott foszforbevitel, azaz a kólafélék, kakaók túl gyakori fogyasztása is (amit pedig a kicsik szívesen isznak, sajnos, a kólát is). Az elégtelen D-vitamin-bevitel és az oxálsavtartalmú élelmiszerek (például a spenót, sóska, rebarbara) sem kedveznek a kalcium felszívódásának. Jó hír azonban, hogy a mozgás, a megfelelő D-vitamin-bevitel és a laktóz (tejcukor, emiatt a tej és a tejtermékek igen jó forrásainak számítanak) viszont segítik azt. Azoknak az 1-3 éves gyerekeknek, akik elég rosszevők, válogatósak, nem szeretik a tejet, tejtermékeket, egyfajta alternatíva lehet a tejalapú gyerekitalok fogyasztása, mivel ezek D-vitamint és laktózt is tartalmaznak, ráadásul a tehéntejhez képest 40%-kal kevesebb foszfortartalommal is bírnak. Napi 4 dl már a napi szükséglet (amely 1-3 éves kor között 800 mg) közel felét biztosítja, a többi pedig származhat tejtermékekből, magvakból, és egyéb élelmiszerekből vegyesen. A lényeg úgyis mindig a változatosság.
