Tejfakasztó buli helyett a kórházban segítenek a spanyol apák

2009.11.17. 15:03 - olvir

 
spanyol3

Spanyolországban szülés után két nappal kiraknak a kórházból császármetszés esetén is, senki nem háborodik fel, ha az anya az utcán szoptat, a spanyol nők borzasztó hangosak és általában a gyereket négy hónapig szoptatják, utána visszamennek dolgozni - holott nem lenne muszáj. Külföldön élő olvasóink életét, tapasztalatait bemutató sorozatunk mai részében mormi meséli el, milyen az élet a napfényes Spanyolországban egy spanyol férjjel és egy kisgyerekkel. Külföldön élsz és megosztanád tapasztalataid a Poronty olvasóival? Írj erre a címre!

Az én történetem ott kezdődik, hogy egy rosszul végződött kapcsolat után az életem a tipikus szingli munka-buli-utazás szentháromsága körül forgott. Egészen addig, amíg egy néhány hónapos külföldi munka áldásos mellékhatásaként megismertem az igazimat, vagy ahogy a spanyolok mondjak, a félnarancsomat (media naranja).

A kiküldetés végeztével mindketten hazatértünk kiindulási országunkba, ahol is gyorsan felismertük, hogy nem tudunk egymás nélkül élni, így elkezdtünk munkát keresni: az emberem Magyarországon, én Spanyolországban. Fél év elteltével nekem jött be először egy ajánlat, amit rettentően izgulva, de nagy örömmel elfogadtam, összepakoltam az életemet két bőröndbe és kiköltöztem Madridba.

Nagy terveink emígyen szóltak: először is megtanulunk együtt élni, beutazzuk az országot (és egy kicsit a világot) együtt, megtanulok rendesen spanyolul, beilleszkedem es utána jöhetnek a gyerkőcök, szám szerint kettő. De ugye ember tervez... Összeköltözésünk feletti felhőtlen örömünkben sikerült összehozni a megtervezett, ámde időben későbbre várt első gyermeket a legeslegelső héten! Így dolgozni már terhesen kezdtem, habár még nem tudtam róla.

A cégem nagy multi, az akkori aktuális főnököm épp egy gyermektelen német hölgy volt, aki a próbaidő alatt tett váratlan bejelentésemet maximális megértéssel és empátiával fogadta, még ő aggódott a beszélgetés végén, hogy megnyugodtam-e, hogy nem lesz baj.

Belecsöppentem hát a spanyol egészségügyi rendszer gépezetébe, amely úgy működik, hogy beutaló nélkül kizárólag csak a körzeti orvoshoz lehet elmenni. Terhesség esetén szintén ez volt az első teendő, a körzeti elküldött egy laboratóriumi terhességi tesztre és csak ezután utalt be a szülész/nőgyógyászatra valamint a védőnőhöz, ahová így a 8. hét előtt nem nagyon lehet eljutni. Gyakorlatilag a 12. hétig nem is vizsgált meg senki, csak laborba kellett menni kétszer. Se UH, se egyéb, csak beszélgetés. Ez, ismerve a magyar rendszert, nekem nem kis pánikot okozott.

Az orvos pedig nem írja ki a terhest csak úgy: ha nincs rá komoly oka, akkor bizony a spanyol anyák nagy része az irodából megy a szülőszobára. Remek példa a spanyol anyaideálra a legutóbbi választásokkor a Védelmi Miniszteri feladatkört elnyert hölgy, aki a miniszterré avatását követő néhány hétben szülte meg első gyermekét, majd a szülést követő pár hétben már munkába is állt – érdekes volt, amint ott tisztelgett a spanyol hadsereg díszszázada előtt egy még amolyan terhesruhaszerű tunikában.

Terhesnek lenni abból a szempontból nehéz itt, hogy a spanyolok rengeteget dohányoznak és a dohányosok nincsenek tekintettel másra. A tömegközlekedési eszközökön pedig csak a középkorú nők adják át a helyet - akik már voltak terhesek és tudják milyen az.

A másik dolog, amit rendkívül nehezen viseltem a terhesség alatt, az az étkezési idő. Ebédelni ugyanis fél 2 előtt szinte lehetetlen, a vacsoraidő pedig 10-kor indul – az éttermek akkor nyitnak, amikor a magyar konyhák már zárnak! Amellett, hogy nehéz ezt megszokni (máig nem sikerült), nem is tartom egészségesnek. A spanyolok pedig úgy tesznek, mintha még sosem utaztak volna, és rendkívüli megdöbbenésüknek adnak hangot, amikor valaki elmeséli nekik, hogy a világ többi országában már délben ebédelni szokás.

spanyol2

Orvos- és kórházválasztás akkor van, ha van magánbiztosításod. Nekem volt, mégis az államit választottuk, mert az a hír járja, hogy a magánkórházak kevésbé felszereltek azokra az esetekre, amikor speciális kezelést igényel a baba. Így inkább lemondtam a külön szobáról és a plazmatévéről.

Az állami kórház sem vészes, kétágyas szobák vannak és az apukáknak be van téve egy-egy fotel, ugyanis figyelem: a spanyol apuka nem húz el holmi tejfakasztó bulira a haverokkal, hanem bent alszik a kórházban a széken kuporogva és segít! Én ugyan megpróbáltam rávenni a páromat, hogy ha nem is bulizni, de aludni ugyan menjen már haza, de ezt ő felháborodottan visszautasította és ott kuporgott egész éjjel kerékbe törve a fotelben, míg újdonsült anya és gyermeke vígan húzta a lóbőrt az ágyban.

A szülést hosszától függően több műszak szülésznő kíséri végig, az orvos pedig csak szükség esetén kerül elő, például ha gátmetszésre van szükség. Az epidurált határozottan ajánlják és nagyon profi módon adagolják. A kórházban 2 napig tartanak csak bent, császár után is.

Az éghajlat áldásos hatása következében kicsi babával is ki lehet menni ősszel/télen is szinte bármikor és elég megszokott látvány a csecsemőjét nyílt színen szoptató kismama. A gyerek az élet természetes része, nem kell vele bezárkózni, nyáron a bárok teraszain ott szunyálnak a picik a babakocsiban, míg a szülők esznek-isznak, a nagyobb gyerekek pedig körülöttük randalíroznak akár hajnali 1-ig is. Nekem először ez meredeknek tűnt, mert ugye este a gyereknek ágyban van a helye, később mégis rájöttem, hogy ez jó szokás. Bár most még ott tartunk, hogy a babakocsiban durmol a gyermek, a hajnal 1-ig tartó dorbézolást még mindig túlzónak tartom. Mire oda jutunk korban, talán azzal is megbarátkozom.

Azzal viszont sosem fogok megbarátkozni, hogy télen a gyerekeket, sőt a babákat a füstös bárokba be is viszik. Az éghajlat kedvezőtlen kihatása viszont az, hogy nyáron napközben úgy este 7-ig, 8-ig, főleg pici gyerekkel a hőség miatt nem tanácsos az utcára kimerészkedni.

Na de beszéljünk egy kicsit az őrült spanyolokról: nem véletlenül választották a Spanyolországot népszerűsítő turisztikai kampány mottójává azt, hogy “Spain is different” (Spanyolország más). Terhesen, háborgó hormonokkal telten valóságos kulturális sokk ért, engem, akit világéletében mindenhol spanyolnak néztek, aki élt már külföldön kétszer is korábban életében, és aki azt gondolta, nagy meglepetés nem érheti. Hát ért.

A spanyolok hangosak, hiperaktívak, őrültek, sokszor zavaróan közvetlenek és a végletekig magabiztosak. Különösen a nők! A klasszikus családi felállás: egy határozott, magyar szemmel már-már a házisárkányságra eséllyel pályázó anyuka és a nála klasszisokkal csendesebb, alkalmazkodó, figyelmes és rettentően gyerekcentrikus apuka. Nekem úgy tűnik, a nők állandóan hisztérikusak, amikor beszélgetnek, az inkább hasonlít egy haragos tirádára, mintsem kellemes csevejre. A hangjuk meg eleve genetikai okok miatt is Amanda Lear utánérzés, de a sok cigi miatt sokszor egy hajléktalan alkoholista megirigyelhetné. Olyan hangosan tudnak beszélni, hogy magyar ember szerintem fizikailag képtelen erre.

A férfiak macsósága abban nyilvánul meg, hogy ha egy kétirányú, ámde két kocsinak túl szűk utcában két autó egymással szembe kerül, akkor erődemonstrációt tartanak, ülnek a kocsiban és farkasszemet néznek egymással arra várva, hogy a másik adja fel és tolasson hátra. Ezzel a jelenettel az elmúlt héten kétszer is találkoztam, de sosem vártam ki a végkifejletet.

A másik aggodalmam fiús anya lévén az, hogy itt évente rendeznek Pamplonában bikafuttatást, melynek során a jelentkezők 5-6 darab több tonnás rohanó bika előtt futnak a város utcáin egészen az arénáig. Idén is volt halálos áldozat is, én pedig már most rettegek, hogy felnőve a fiam nehogy kipróbálja majd ezt az őrült spanyol tradíciót.

A fentieket a kisfiam születése után tapasztaltam meg keményen a bőrömön, amikor a spanyol család és a barátok általam egyszer-kétszer látott tagjai a szülés utáni hetekben azonnal inváziót indítottak babanézés címén, berontottak cipővel, fogdosták az újszülöttet kézmosás nélkül, kitakarták alvás közben, egyszerre öten kiabáltak beszélgetés címén és gondtalanul söröztek, míg én megsemmisülve ültem a sarokban, nem lévén még elég bátor arra, hogy spanyol tudásommal belefolyjak a társalgásba.

spanyol1

Anyós például egyik reggeli érkezésekor fékezés nélkül rontott be a hálószobánkba, ahol én még felkelés előtti állapotban, az ágyban szoptattam a kicsit. Éppen csak, hogy nem feküdt be mellénk. Olyan nagynéni is volt, aki felkapta a kisfiamat, majd nem volt hajlandó visszaadni nekem, mert én most pihenjek, a baba pedig nála érzi jól magát.

Párom egyik barátjával és nejével (orvos házaspár) egy évig fasírtban voltunk, mert a szülés után két héttel bejelentkeztek látogatásra és a párom meg merte kérdezni tőlem, jöhetnek-e. Én igent mondtam, de már a tény, hogy ilyet egyáltalán megkérdezett tőlem és nem természetes, hogy egy barát jöhet a szülés után rögtön, úgy felháborította őket, hogy egy évnek kellett eltelnie a kiengesztelődésig.

A spanyolok híresek arról, hogy állandóan puszilkodnak. Engem elég komoly meglepetésként ért az, amikor az első napomon a cégnél a HR-es hölgy kéznyújtás helyett lenyomott két puszit a bemutatkozáskor. Ennél viszont jobban zavar az, amikor ismerősök, sőt ismeretlenek tömegei támadják le a pici fiamat “adj egy puszikát” felkiáltással vagy vadidegenek meglapogatják a fejét az utcán séta közben. Egyszer sétáltunk Madridban az utcán, hirtelen kiugrott egy nő a butikjából és harsány “de cuki, puszikát neki” felkiáltással már vetette volna rá magát a kisbabámra, akit pánikszerű meneküléssel sikerült megmentenem a finom közeledéstől. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem az sok, hogy bárki vadidegen gondol egyet és összenyálaz vagy fogdos egy kicsi babát.

A fiam most már kétéves, bölcsibe még nem jár, itthon vagyok vele. Ez pedig itt ritka lehetőség, a szülési szabi itt ugyanis 16 hét, majd jár még körülbelül 1 hónap úgynevezett szoptatási szabi, plusz kiveheted a rendes szabikat. Aki ennél többet szeretne a gyerekével tölteni, annak még egy lehetősége van, mégpedig a fizetés nélküli szabadság, melyet a gyerek hároméves koráig lehet igénybe venni. Amikor én ezt az elképzelésemet elővezettem a cégem HR-es hölgyeinek, úgy néztek rám, mint egy ufóra. De ami jár, az jár. No és persze hozzá kell azt is tenni, hogy itt azért meg lehet élni egy fizetésből is nem is olyan rosszul, legalábbis magyar szemmel nézve egész jó színvonalon.

Tapasztalataim szerint a fenti (fizu nélküli) lehetőséggel nagyon kevesen élnek, még olyan anyukát is ismerek, akiről tudjuk, hogy anyagilag egyáltalán nem szorul rá, mégis visszament négy hónap után, mert unatkozott otthon. Ráadásul teljes munkaidőbe, pedig itt a gyermek nyolcéves korág joga van a szülőnek a csökkentett munkaidőre. Valahogy itt más a mentalitás, nagyon komolyan veszik a női egyenjogúságot. Aki “csak” anya, az nem modern ember, az nem él a személyes szabadság, kiteljesedés és önmegvalósítás jogával. Meglátásom szerint átestek egy kicsit a ló túlsó oldalára.

Rengeteg méregdrága magánbölcsi van, ahova akár reggel 7-től este 8-ig is elhelyezhetők a kicsik, 16 hetes kortól. Állami intézetbe bejutni lehetetlen. Viszont az iskola már hároméves kortól kötelező és ingyenes. Reggel 9-től délután 4-ig járnak suliba, az ebédidő idejére (másfél óra) hazavihetők a gyerekek.

A bölcsibe és az iskolába való beszoktatás annyiból áll, hogy 2 hétig egyre hosszabb időtartamra hagyhatod ott a gyerekedet, viszont a szülő nem teheti be a lábát az intézmény terülétére, az ajtóban kell átadni a síró kicsit, majd ott várakozni és átvenni ismét. Minden bölcsőde és iskola fel van készülve az allergiás gyerekek fogadására, ezt azért tudom, mert nálunk sajnos van ilyen probléma, bár még nem tapasztaltuk meg, hogyan működik ez a gyakorlatban.

A gyerekorvosi ellátást jónak találom, bár az ügyelet nem jön ki, 40 fok feletti lázzal is be kell menni a kórház ügyeletére. Ami furcsa nekem, az az, hogy nagyon spártai módon bánnak egyes orvosok illetve nővérek a gyerekekkel vizsgálat alatt, hangoztatva azt, hogy szükségük van kemény kézre is, majd amikor a rossz élmények miatt a gyerek sír és be sem akar lépni a rendelőbe, akkor a szülőknek tartanak kiselőadást, hogy ez a gyerek mennyire el van kényeztetve és kistesóra lenne már szüksége, avagy bölcsődére.

A szülők nem jogosultak táppénzre a gyerek betegsége idejére, ha nincs bevethető nagyszülő vagy más segítség, akkor bizony az éves normál szabadság terhére megy az otthon maradás.

A spanyol gyógyszereket viszont nagyon jónak tartom: mindig szirup formájában kapják a picik, amiből elég 2-3 köbcentit beadni egy műanyag fecskendő segítségével, így könnyen meg tudják inni. Egyszer egy magyarországi tartózkodás alkalmával írt fel gyógyszert egy otthoni orvos és vért izzadtunk, míg a fél dl vízben feloldandó port beadtuk neki, ami nem akart feloldódni, valamint ilyen mennyiségben egy rossz ízű valamit megitatni egy picivel művészet.

Amint azt fent már említettem, a szoptatás elfogadott nyílt színen is, viszont a munkába állással nagyjából egy időben, ami ugyebár a babák alig 4 hónapos korában többnyire megtörténik, be is fejezik a spanyol nők a szoptatást. Egy alkalommal, amikor kisebb baleset érte az akkor 13 hónapos kisfiamat, egy orvosnő megkérdezte, mit evett ma. Válaszomra, hogy anyatejet, hihetetlen megdöbbenéssel és felháborodással reagált: de hiszen már van foga, harap?!?! Mivel nem akartam vitát nyitni a témáról akkor ott, annyival elintéztem, hogy nem harap és az én hazámban ez így szokás.

Kisfiunk 3 nyelvet tanul születése óta: én magyarul beszélek vele, az apja spanyolul és az angolt is napi szinten hallja, mivel mi az apjával angolul beszélünk. Egyelőre a magyar vezet, a spanyol is jól halad, angolul pedig egy-egy szót mond, illetve időnként elismétli, amit mi mondunk egymásnak. Néha alkot hibrid mondatokat, egy-egy spanyol szót belepakol a tökéletesen megszerkesztett magyar mondatba és a magyar ragozási szabályok szerint ragozza is. Szerencsére itt Madridban rengeteg náció él, ezért a többnyelvűség egyáltalán nem ritka. Van például szenegáli ismerősünk is a játszótérről, aki szintén három nyelven tanul: szenegáliul, franciául és spanyolul.

Madridban rengeteg játszótér van, viszont csak délelőtt érdemes menni, amikor csak a kevés renitens, nem dolgozó anyuka viszi ki csemetéjét játszani, mert délután mindegyik zsúfolásig tömve van. Így a délelőtti turnuson belül egész jó kis családias hangulat alakul ki. Nagyon kell figyelni a gyerekekre, arról a játszótérről, ahova mi járunk, egy forgalmas délutánon megpróbáltak kézen fogni és elvinni egy gyereket. Sajnos a kirakott kukák nem mindenkinek jelentenek felhívó erőt, rengeteg az eldobált ételmaradék és sokszor az üvegszilánkok is (a tinik éjjeli bulijai után).

A közlekedés viszont nagyon nehézkes babakocsival. A metrómegállók nagy részében csak normál lépcső van, méghozzá 4-5 fordulós, egyszóval lehetetlen feladat. A busz esetében pedig egy rendkívül érdekes szabályozás van érvényben: egyszerre csak egy babakocsi szállhat fel egy buszra és ha tömeg van, köteles a szülő a babakocsival összecsukva utazni. A városi legenda szerint a korábbi rendelet alapján egyáltalán nem lehetett babakocsival buszra szállni, de egyszer egy feldühödött apuka megverte a buszsofőrt, aki nem akarta felengedni a feleségét és a kisfiát, ezért aztán emígyen átgondolták a szabályozást... Ezek miatt én csak gyalog közlekedem, szerencsére a környékünkön kiváló az infrastruktúra, minden szükséges dolog elérhető gyalogszerrel is (végső esetben pedig taxi, ha a párom épp dolgozik és nála van a kocsi).

Ami nagyon tetszik, az az, hogy rengeteget utaznak a spanyolok az országon belül, rengeteg gyönyörű hely van, amit érdemes megnézni. Mi is sokat megyünk, bár gyerekkel, sőt ételallergiás gyerekkel ez erősen nehezített pálya, de nem lehetetlen. Tetszik az is, hogy nagyon életigenlőek, nyoma sincs a magyar édesbús, enyhén depressziós hangulatnak, no de ahol az év 365 napjából kb. 360-on kisüt a nap, ott ez nem is csoda.

Tetszik még, hogy mindennapi dolog az, hogy beül egy család egy üdítőre/sörre egy bárba, teraszra, vagy tapast enni és ha rendelsz egy salátát, automatikusan annyi villát hoznak hozzá, ahányan az asztalnál ülnek, nem néznek rád rossz szemmel, ha nem rendelsz több fogást.

Én úgy gondolom, hogy gyökeresen megváltoztam, amióta itt élek, sokszor elgondolkodom, hogy vajon ugyanaz az ember vagyok-e még? Változott az ország, ahol élek, a klíma, a nyelv, a kultúra, az étkezési szokások, az életstílus, az emberek habitusa, a munkám, szingliből anyává és kvázi feleséggé lettem, új család és barátok vesznek körül.

Anya és kvázi feleség státuszommal maximálisan elégedett vagyok, egyelőre egyáltalán nem vágyom vissza a multik látástól mikulásig dolgozó világába. Viszont az itt töltött három év után még nem vagyok meggyőződve róla, hogy itt szeretném leélni az egész életemet. Szerencsére a párom ebben rendkívül rugalmas, ő is szívesen élne Magyarországon legalább egy ideig. Fontosnak tartja ő is, hogy a gyerekeink mind a kettőnk kultúráját testközelből megismerjék. Szerencsére teljes gőzzel tanul magyarul, így aztán ennek van is reális esélye.

De ezen korai még gondolkodni, mert ami most előttünk áll, az a kistesó születése, ugyanis most vagyok 9 hetes terhes a kisebbikkel. Ezért egyelőre mindenképpen maradunk itt és meglátjuk, hogy így, tapasztaltabban, félig-meddig beilleszkedve mennyivel lesz más ismét végigmenni ezen a 9 hónapon, no és ami utána jön. Mert más, már most más, hiszen ezt most terveztük, időzítettük és már tudom, mire számíthatok az őrült spanyolok napsütötte országában.

mormi

Címkék:

Kommentek

  • 2009.11.18 13:06:27madz

    nemnem, én nem ilyen alsószinthodályos, amerikaikonyhás, gyeppes, citromsárga, kistornyos, távirányítósgarázsos kertes házat szeretnék! hanem olyat, amilyenben a nyarakat töltöttem a nagymamámnál egy hhh-faluban.
    ja és nem is a parasztházutánérzéses, bioökoházra gondolok...

  • 2009.11.18 13:11:35keke80

    Szövet, az általad leírt mentalitás még csak csírájában sincs meg a családunkban, nem méghogy bennünk!!! Albérletben lakunk, amit lassan kinövünk. Még legalább 1gyereket tervezünk, plusz szüleink is messze laknak, kell a hely, ha látogatóba jönnek. Jelenleg csak váltásban lehetséges, mert nincs annyi fekhelyünk, hogy anyuékat és anyósékat egyszerre le tudjuk fektetni. 1WC van, ami a reggeli herce-hurca alatt igen kínos tud lenni. Én nem rinyából akarok kertes házat, hanem praktikus okokból.

  • 2009.11.18 13:11:57Temptation

    Bizots van olyan is, amiről szövetszöcske ír, és olyanok is, akik gatyára adósodnak, ahogy nyina&mikae írja- ezek egyike sem jó, sőt!

    Mi azért gondolkodtunk kertesben, mert én olyanban nőttem föl, a férjem meg hatlakásos társasban, de nagy kerttel, és nem szerettünk volna olyan helyen lakni, ahol nincs kert.Sajnos a férjemék társasháziját el kellett adni, pedig ott is jó volt lakni.
    Így Bp-től 20 km-re építkeztünk 15 éve.
    Nem vagyok én sem egy kertész alkat, leginkább fű van a kertben.
    De gyerekekkel nagyon jó, hogy van kert, tényleg, ha épp nem tudsz velük elmenni sehova, akkor is lehetnek levegőn.Szomszédokkal szerencsénk van.
    Meg aki szereti bográcsolhat, szalonnát süthet.Este ki lehet ülni a kertbe, beszélgetni, kellemes nagyon.

  • 2009.11.18 13:12:37Heatherette

    jaj, szöcsi, veled álmodtam

  • 2009.11.18 13:16:59baudolinA

    madz,
    nekem bioökoház kellene, legalábbis abban az értelemben, hogy ha pl. lehet, akkor geotermikus fűtést szeretnék, napelemeket a ház tetejére, komposztálót a kert végébe stb. De ezek még csak kósza tervek, majd akkor nézek alaposan utána, ha tényleg felmerül a megvalósítás.

  • 2009.11.18 13:18:49Magenta

    A 10 lakásos tégla is társasház, meg a panel is társasház, csak másból épült. :) Még ha a téglaépítésűben lakók ugyanúgy felsőbbrendűnek érzik is magukat, mint a családi házban élők, csak nem tudom, mire fel.

    Mi azért lakunk panelban és agglóban, mert itt tudtunk úgy megvenni egy lakást, hogy nem kellett előleget fizetni, cserébe nyögjük a hitelt (amit igen, százszor átszámoltunk előtte, hogy belefér még "kényelmesen", aztán jött a válság és másfélszer annyit fizetünk). Ha most idepottyanna annyi zsé, amennyiből ki tudjuk fizetni, ülnénk a seggünkön tovább a panelban és nem vennénk fel újabb hitelt azért, hogy családi házat újítsunk fel belőle.

    Mellesleg pedig közlekedés: 20 perc busszal vagy vonattal Pest, 15 kocsival.

  • 2009.11.18 13:19:32Magenta

    baud, épp ma csodáltuk meg a városunkban felépült geotermikus fűtéssel működő társasházat. :D

    Ne akard tudni, mibe fáj ott egy kisebb lakás. :(

  • 2009.11.18 13:21:39keke80

    Baud: dettó!!! Napelemek jöhetnek. De a geotermikus fütés egyik mellékhatása lehet, hogy beszakad alattad a ház... Itt Németo.ban rengeteg ilyen eset van. Megvizsgálták a talajt, lefúrtak, uppssz, vízbuborékot találtak, a meszes talajba belefolyt a víz, az elkezdett kitágulni. Az eredmény: havonta 1centit emelkedik az egész falu. Rengeteg ház vált lakhatatlanná, értéktelenné, és persze egyik biztosító sem akar fizetni. Mindezt miért? Hogy a városháza fütését korszerüsítsék...

  • 2009.11.18 13:21:40madz

    baud, tényleg nem lenne olyan rossz egy olyan, de én úgy látom, egyelőre abban merül ki a bioöko, hogy kecskéket tartunk. az igazi öko kicseszettül drága

  • 2009.11.18 13:22:32Magenta

    "Miből gondoljátok, hogy csakis embertelen kölcsönnel lehet kertes házat szerezni?

    Mi pl. örököltük az anyám házának a felét, és plussz eladtuk a sajátunkat, igaz ehhez is kellett még kölcsön, de 10 év alatt letudtuk. "

    Ehhez meg annyit, hogy nekünk a szülők annyival tudtak segíteni a kezdésben, hogy felajánlották, kifizetik az esküvőt, miénk a menyasszontáncpénz.
    Ezen kívül, ha örökölünk (mindkét oldalról!), az a panelhitelünkre se lesz elég.

    Mi már csak ilyen "ügyesen" találkoztunk össze, hogy magunknak kell boldogulni.

  • 2009.11.18 13:23:27Veg_

    2009.11.18 13:16:59baudolinA: igen, ezek nekem is tetszenek :)

  • 2009.11.18 13:25:20keke80

    Igen, Magenta, mi is csak magunkra számíthatunk. Bár mindkettönk szülei tudják, hogy szívesen építkeznénk, de annál többet, hogy sok sikert kívánnak, nem igazán tudnak tenni az ügy érdekében. Úgyhogy még marad az albérlet meg a lottó.

  • 2009.11.18 13:27:07Vakmacska

    Hát igen, mindenkinek más oka van.
    Én Józsefvárosban kezdtem, körfolyosósban. Na akkor jön a szitu, hogy a 150 éves ház körfolyosója pár éven belül leszakad, ha nem újítjuk fel, lehet pályázni is, x az önrész, szavazzuk meg elftársak.
    De nem szavazzák meg, mert 100% kell, köztük Mancika, aki 82 éves, pénze semmi, körfolyosót leszarja mert a földszinten lakik. Meg Géza, aki kiadta a lakást kínaiaknak és elment Dubajba, és szintén leszarja, hogy leszakad-e.
    Én a másodikon laktam, nem akartam húsz métert esni se kivárni míg feldúcolják az egészet. Volt még kismillió ilyen eset.

    Utána 3 lakásos, osztatlan közös tulajdon. Na ott volt a szét nem választott vízóra, szarul volt megépítve, nem tudtuk leválasztani, meg a bácsi, aki telerakta az EGÉSZ pincét nagyjából tűzveszélyes szeméttel meg vécékagylóval. Aztán többen is lettünk, és amúgy is kinőttük.

    Örököltünk. Beletettük a viskóba, ami olyan amilyen, de nincs a halál micsodájában, és nem kell összegyűjtenem 50 aláírást ha ki akarom festeni a kazánházat. Vödör, pemzli, csókolom. Tetszik.

  • 2009.11.18 13:29:26manó99

    Magenta

    Tényleg nem vagy egyedül ,mi is csak magunkra számíthatunk.
    És igen nyögjük a hitelt.És akkor mi van?

    De szívesen jövök haza,és szeretek itthon lenni.

  • 2009.11.18 13:30:03Veg_

    2009.11.18 13:18:49Magenta: Pontosan! Ha lakóházról van szó, a kertes ház ellentetje a társasház, nem a panelház. Az egyik telken, pár utcányira a telkünkön panelház van. Kertes, családi...
    Egyébként panelban nőttem fel, elöször egy négyszintesben, majd egy tizemeletesben :)
    Egyikben se volt áthallás (kivéve, mikor a szomszéd üvöltette a bazi hangfalait, de az tán még az extra hangszigetelésen is áthallattszott volna), mindben volt nyugi, azt csináltunk, amit akartunk, mert az esti mosást se hallottad - most, a téglában nálam hallani, anyuéknál a mostani téglában nem, előző lakásomban lehetett hallani, nem az anyagon mulik.
    És egyikben se szerettem szomszédolni, kivétel az első panel, ahol a szomszéd gyerek egyidős volt velem, és közös csoportunk volt az oviban :)
    Szóval ahogy a fehér és a lila se ellentét szinek, a panel pont annyira nem ellentéte a kertesnek...

  • 2009.11.18 13:34:14Sanima

    Veg_

    "Van bazi tévém beépitett vinyóval, lakásom, telek, kocsi. Nincs egyiken se hitel, nem is volt. Másodrendü vagyok-é, mert nem lakom összejáró faluban?"

    Ezt konkrétan nem is értem.

    Silver, hol mondtam, hogy másodrendű ember, aki társasházban lakik????

    Azt mondtam, hogy nekem nem jött be, és hogy nem összetartó a közösség.
    Ebből hol jön az, hogy másodrendű?

    nyina:

    "egyébiránt fogalmam nincs, hogy jön ide, hogy a társasházban lakók nem összetartóak."

    Onnan jött, hogy továbbfűztem a saját gondolatomat, amit elkezdtem azzal, hogy én is laktam panelben.

    És továbbra sem értem, hogy miért hergeled magad TE azzal, ha más hitelt vesz fel.

    Ja, és egyébként is, nem értem a felháborodást, ha nekem azt kell olvasnom, hogy a kertes ház milyen kibaszott szar dolog, akkor tán én is elmondhatom, hogy szerintem meg a társasház nem buli...

    18 évig éltem vidéken (nem falun, mert bizony vidéken városok is vannak, ki hitte volna) kertes házban és senki macskáját nem mérgeztük meg.
    Viszont mikor panelben laktam, köszöntem a lakóknak, mert vidéken az már csak úgy szokás, és nem is köszöntek vissza.

  • 2009.11.18 13:37:34Veg_

    2009.11.18 13:34:14Sanima: Vidéken társasházban is köszönnek a lakók, mert ugy szokás, ha nem is járnak össze.
    Nem kezdem magyarázni, ha nem érted, nem érted. Gondolom, ha többünknek ugyanez jött le, akkor tuti mi vagyunk a hibásak :D

  • 2009.11.18 13:39:45Vicuska.blog.hu

    Magenta, manó99: csatlakozom.
    Párom apja nincs képben, anyja nem tud semmivel segíteni, a szüleim meg úgy vannak vele, hogy vettek nekem meg öcsémnek egy panellakást (hozzáteszem az ő nevükön van az is, mint a sajátunk)és éljünk benne, vagy fizesse ki egyikünk a másikunkat és akkor újítsa fel és használja. Na mármost én nem élek Magyarországon, az öcsém velük lakik, de belátható időn belül Pestre költözik a munkája miatt, és ott áll a lakás, mert majd jó lesz valamire. Nekünk az árának a felét nem adják ide, mert még nem döntöttük el, hogy hol fogunk az elköv. 40 évben élni (mert országok közt ugye nem lehet költözni, de városok közt is csak egyszer, oszt ott maradsz, míg meg nem halsz), az öcsém meg szintén nem akar vele semmit kezdeni, úgyhogy áll a lakás. De nekik inkább ez, minthogy segítsenek. Ennyit a háromgenerációs magyar értelmiségről. Úgyhogy önerőből gyűjtögetés, meg vásárlásnál gondolkozás. Ami főleg úgy vicces, hogy nekem itt bármennyire is szeretném egyenlőre nincs munkám.

  • 2009.11.18 13:41:03Sanima

    Veg_
    Ez bizonyára így van.

  • 2009.11.18 13:54:19Sanima

    Az én vidéki kertes ház vágyamban az is benne van, hogy bármennyire is szeretem immár 9 éve Budapestet, nem szeretnék itt megöregedni, és a gyerekemet sem szeretném itt felnevelni.

    És akkor most hozzáteszem: de aki itt neveli a gyerekét, az is királyság, és nincs vele bajom, pláne nem tekintem másodrendűnek, CSAK ÉN nem szeretném.

  • 2009.11.18 13:54:37Magenta

    Nem mellesleg, ha nem kéne a hitelt fizetnünk, akkor is abból indulok ki, hogy a nagyok kirepülnek pár év múlva, plusz csak félig laknak itt, úgyhogy azt a lét inkább elraknám arra, hogy megtámogassam a kirepülésüket a nagybetűsbe. Meg hogy utazhassunk. :)

    Családi házat akkor vennénk/építenénk, ha a lottón nyernénk, de olyanba nem mennék bele, hogy félig össze van rogyva és még hitelt vegyek fel arra, hogy ne szakadjon rám a tető. Pedig ezt a lakást úgy vettük meg, hogy kellett nyílászárókat cserélni, meg felújítottuk, amennyire tudtuk, de olyan sokszor nem vágyom erre.
    Valamint köszönök a házban lakóknak, sőt, itt a lakóközösség egy része szokott "bandázni" együtt, megszavazok mindent, ami a háznak jó, de sajnos ahol többszáz lakás van, nem lehet mindenki "normális".

    Ahogy vidéken is vannak olyan kertes házak, hogy látszik, szarik bele a gazdája az egészbe és a kert csak lomtárnak van.

  • 2009.11.18 14:04:50Silverveil

    Sanima,

    "Apámnak speciel az a véleménye a panelban lakókról, hogy igen lusta emberek, mert pl. a házak környékét sem hajlandók tisztán tartani, mindig mástól várják, hogy lenyírja a füvet, meg parkosítson, meg söpörjön, mert ugye "az nem az én dolgom, az nem az enyém".
    Apám véleménye elég sarkos, de mondjuk abba van valami, hogy a társasházi közösség nem egy összetartó közösség, kb. annyi az összetartás, hogy fizetik a közös költséget."

    Nekem úgy tűnik, hogy a negatívumok sorába illesztetted be záróelemként. Azóta újraolvastam kétszer, de azóta sem tűnik pozitívabbnak. Semmi gond, jogod van a véleményedhez.
    A macskamérgezős célzással mit akartál elérni?

  • 2009.11.18 14:11:04manó99

    Sanima,"Apámnak speciel az a véleménye a panelban lakókról, hogy igen lusta emberek, mert pl. a házak környékét sem hajlandók tisztán tartani, mindig mástól várják, hogy lenyírja a füvet, meg parkosítson, meg söpörjön, mert ugye "az nem az én dolgom, az nem az enyém".
    Apám véleménye elég sarkos, de mondjuk abba van valami, hogy a társasházi közösség nem egy összetartó közösség, kb. annyi az összetartás, hogy fizetik a közös költséget."

    Ez így elég negatív!

    Néhány kertes házban lakóra is igaz!

  • 2009.11.18 14:21:29mazsola84

    Hát nem tudom, azon a környéken ahol lakunk áprilistól szeptemberig mindenki kint van, általában a kertben baszakszik, nagyon ritka az elhanyagolt kert. Arról nem is beszélve, hogy a ház előtti részt is rendben kell tartani, minden évben jön egy önkormányzatis egy rendőrrel, és ahol kurva nagy gaz van, ott szólnak, sőt asszem büntethetnek is.

    Van aki szerint ettől már rendőrállam van, én meg csípem, hogy nem hagyják, hogy a város úgy nézzen ki, mint a szemétdomb.

  • 2009.11.18 14:23:55nyina&mika

    Sanima, ha nem érted, miért nem jó nekem, aktív korú nőnek, hogy meredeken ível felfelé azok száma a társadalomban, amiben én is élek, a bedőlt hitelekkel rendelkezők száma, az utcára kerülő családok száma, a hitelt hitelből fizetők száma, az uzsorakamatra kiadott maffiapénzek száma, akkor felteszem a kezem.
    ha nem tiszta, hogy más lakáshitelt felvenni értelmesen, hogy legyen hol lakni, vagy fóliasátorra, hogy tavasszal télen legyen mit enni és más hitelre plazmatévét venni és házat építeni, amit aztán nem tudnak 18 foknál többre fűteni, akkor ismét csak felteszem a kezem.

    ha szerinted arra, hogy ÉN irtó szarul érezném magam kertesházban és meghalnék, ha a szabadidőmet gyomlálással, fűnyírással, levélbezacskózással és hólapátolással kéne töltenem, tehát a kertesház az én életemben csapás lenne - az a válasz, hogy a panelben élők prosztók, mert nem köszönnek és eldobják a cigit a betonon..
    egészségedre.

  • 2009.11.18 14:24:18mazsola84

    Mindkét lakástípussal dolgozni kell. A társasház hátránya csak annyi, hogy nem akkor újítasz fel dolgokat vagy alakítasz át, amikor akarsz vagy van rá pénzed, hanem amikor a másik 10 is úgy akarja.
    A kerttel sok munka van, ezt is bele kell kalkulálni, mindenkinek más okoz örömet.

  • 2009.11.18 14:25:00Sanima

    Silver,

    valaki írta, hogy a kertes házban lakók meg egymás macskáit mérgezik.

    manó99,

    sajnos, ez igaz! Rengeteg gusztustalan, elhanyagolt kertes házat láttam én is.

    Lehet, hogy inkább emberfüggő a dolog?

    Nem tudom, nekem rossz tapasztalataim vannak. Laktam gangos házban, panelben, de mindig olyan érzésem volt, ha meghalnék, a lakók kb. 5 év múlva fedeznék fel a mumifikálódott tetememet, mikor a közös-költség nem fizetése miatt a végrehajtó rám töretné a rendőrrel a lakást.

    Bár a barátnőm meg (szintén gangos ház) arról számolt be, hogy az egyik szomszéd néni nyáron reggel 7-kor kiül a gangra, és este 7-ig ott ül, és figyel. Ha a barátnőm a lakásból jön ki vagy be, át kell mászni a figyelő nénin.

  • 2009.11.18 14:32:31manó99

    "valaki írta, hogy a kertes házban lakók meg egymás macskáit mérgezik."

    Én minden nap amikor a fűben lévő macska szart(bocsi)meglátom,elgondolkodom a dolgon.De mély levegőt veszek és össze szedem,még mielőtt beletrafálna valaki.:))

  • 2009.11.18 14:37:08Silverveil

    Nyina,

    Én nagyon szeretem a kertes házat, csak nagyon rossz szomszédokat fogtam ki előzőleg, viszont képes vagyok pofátlanul ott jól érezni magam, ahol épp élnem kell.
    Hát nem tudom, mit képzelünk:)

  • 2009.11.18 14:45:55Silverveil

    Sanima,

    Igazából a saját konkrét szomszédaimról beszéltem, a sorozatban tényleg túlzás volt részemről, csak 3-at mérgeztek meg, kettőt lelőttek.

    A világon semmi gond nincs azzal, ha nem szívesen olvasod a hozzászólásaimat, meg be is szólhatsz, ha akarsz, van neked is hely az anti-silver klubban:) Részemről a vita lezárva.

  • 2009.11.18 14:46:39Farkasokkal táncikáló

    Én nem értem ezt a hülye vitát.
    Mindenkinek más a jó.
    -Fiataloknak szingliként sokkal jobban megfelel egy belvárosi kia lakás, ahol közel van minden, lehet bulizni, későn hazajárni.
    -Fiatal házasként szintén megfelel a többségnek ugyanez, csak akkor legyen már a laksá legalább másfél szobás.
    -Kisgyerekesként megfelelőbb a kertes ház, és ez eltart elég sokáig.
    -Ha a gyerekek kirepültek, akkor megfeleő lenne az öreg szüléknek egy - mondjuk - lakóparki másfélszobás lakás, ahol van közös park, padokkal.

    Szerintem nem kell mindenkinek ott megöregednie, ahol született. Ezért is lenne jó az, ha inkább bérbe lehetne venni a különböző ingatlanokat, kinek-kinek a pénztárcájához mérten nem?

  • 2009.11.18 14:50:26manó99

    FT.
    Egyetértek.

    Ma nem csak a gyerekemnél van front::((

  • 2009.11.18 14:55:12Sanima

    "A világon semmi gond nincs azzal, ha nem szívesen olvasod a hozzászólásaimat, meg be is szólhatsz, ha akarsz, van neked is hely az anti-silver klubban:) Részemről a vita lezárva."


    Mi vaaaan?

  • 2009.11.18 15:02:31Sanima

    Nyina,

    Köszönöm, nagyon szép volt, amit írtál, mélyen megérintett.
    Kérlek bocsáss meg, hogy az egyetemen felvettem a diákhitelt, amit azóta is pecízen törlesztek- vagyis, gondolom azt is te fizeted.

    Azért különösen gyötör most a lelkiismeret, hogy a pénzt nem tankönyvekre és fóliasátorra költöttem, hanem remekül szórakoztam belőle.

  • 2009.11.18 15:04:23Sanima

    Silver, ezt tényleg nem vágom. Mikor szóltam be neked, és mit?

  • 2009.11.18 15:11:50cozumel

    Szocske

    hogy mi milyen egyformak vagyunk :)
    en se banom a kora reggeli buszmegalloban toporgast, en is szeretem a tomeg kozlekedest, es is el tudom magam foglalni a buszon, neha meg csak bamulom az embereket, dumalok a helyi felig megkattant de nagyon kedves alkesszal, a buszvezetoket nevrol ismerem, igaz, ez nem egy oriasi varos, olyan 140 ezres, de jo dolgok ezek...

    Es Spanyoloban is tudnek elni, valoszinuleg, Mexikoban is tudtam, abszolut nem zavart a kozvetlenseg, nem zavart, hogy idegenek fogdossak az ikreket, ott annyira szeretik a babakat az emberek, hogy az hihetetlen... a terhes no egyszeruen istenno, az autosok satufeket nyomnak, ha at akarsz menni az uton, a pasik is kiveszik a babakat a kezedbol es ringatjak oket... OK, hangosak, es megbizhatatlanok, de a fel nyolchoz rutinbol hozza kell adni haromnegyed orat, azt jol van :)

  • 2009.11.18 15:15:15manó99

    Bár hová megyek mindenhol ez az idióta van!!!!!!!!!!!!!!!!!
    Dezsőfia

  • 2009.11.18 15:15:25cozumel

    Sanima

    most miert veszed magadra, amit Nyina ir?

    Ertelemszeruen nem rolad, a te hazadrol/diakhiteledrol beszel.
    De miert kell tagadni, hogy nagyon is szeles az a reteg, akirol Nyina beszel?

    Miert kell megsertodni valamin, ami nem rolad/neked szol?
    Nyina nem azt mondta, hogy minden kertes hazas ember oriasi hiteleket vett fel, vagy hogy minden plazmatv irrealis koltekezes.

    Hanem azt, hogy sokaknal igy igaz a dolog.

    Ha Te nem vagy benne, akkor felesleges duzzogni, mert _nem_rolad_szol_.

  • 2009.11.18 15:25:16Sanima

    cozumel,

    igazad van. Felesleges volt felhúznom magam.

    De most már idegesít ez a kis pöcs Dezső, ki ez, az a nyomi Wolf-csávó?

  • 2009.11.18 15:27:17Heatherette

    nem az, ő ugrott volna a nickemre, mert izgatom

  • 2009.11.18 15:27:51rita a felcser

    Dezsofia=Feherlofia

    Egy legendas feher lo spriccolta egy szamarba,derektol lefele oszver.
    Hunnia szfinxe.

  • 2009.11.18 15:29:41manó99

    Heatherette
    Ezt láttam a múltkor és azt hittem most is ezt teszi.

  • 2009.11.18 15:30:07Sanima

    Heatherette, és mivel vívtad ki az izgatást?

  • 2009.11.18 15:31:22rita a felcser

    Anyadba

  • 2009.11.18 15:32:49Heatherette

    hát nemtom, feláll neki a buzikra, ha meg még travinak is vannak öltözve, akkor meg pláne. ezt maga vallotta be

  • 2009.11.18 15:33:03manó99

    Rita hagyd rá légyszi!

  • 2009.11.18 15:35:40vica78

    Egészen idáig hozzá szerettem volna szólni a témához. Aztán elolvastam az utolsó pár kommentet. :((

  • 2009.11.18 15:37:20cozumel

    Rita

    ne vedd fel, irtam Tundenek, szerintem amint olvassa jon es torol.

  • 2009.11.18 15:37:49Heatherette

    kurva, aki sok mindenkivel
    rohadt kurva, aki mindenkivel
    büdös kurva, aki mindenkivel, csak velem nem

    igaz, dezsőci? :)

  • 2009.11.18 15:43:14Sanima

    Heatherette: hát akkor gondolom, megtalált párszor... én a Wolf-időszak 97%-ról lemaradtam szerencsére.

    Akkor vegyük fel a fonalat újra:

    Spanyolországban tényleg nem adják át a helyüket a férfiak a tömegközlekedésen? Ezt már egy barinőm mondta, és itt is olvastam.
    Ezen biztos fortyognék terhes nőként állva a buszon.

  • 2009.11.18 15:43:22Heatherette

    te cozu, mit fontoskodol itten? :)

  • 2009.11.18 15:47:09manó99

    Sanima
    Megnyugtatlak itthon sem .Nekem volt a nyáron szerencsém ilyen emberhez,bár én nagyon ritkán tömegközlekedem.De a 70 éves néni az átadta volna a helyét.Ez ciki.

  • 2009.11.18 15:51:33rita a felcser

    Dezsofia.
    En legszivesebben osszekotnelek Angelina Jolieval vagy Johnny Deppel.
    Osszevarrnam a szatokat.
    kapnatok hanytatot.
    Aztan hanynatok egymasba.
    Aztan meg megkoszorulnem a virsliden a molarisomat.

  • 2009.11.18 15:53:05szövetszöcske

    Mi aza molaris, valami láncfűrészmárka?

  • 2009.11.18 15:55:15muci

    Majdnem:)
    Örlôfog

  • 2009.11.18 15:56:43szövetszöcske

    Aha, ez valami szakmabeli átok lehet akkor.

  • 2009.11.18 15:59:12vica78

    Dezsőfia fogd már be a pofád! Senki nem kívácsni rád és a szarkeverésedre! Tűnj már innen!

  • 2009.11.18 16:01:58vica78

    Ezt miért csinálod? Normális vagy? Mellesleg NŐKÉNT nem kéne ilyen csúnyán beszélned!

  • 2009.11.18 16:02:42rita a felcser

    Rendbe.
    Talalkozunk Prypiatban,a kulturotthonnal.

  • 2009.11.18 16:03:06manó99

    Komolyan NŐ?

  • 2009.11.18 16:03:37manó99

    És miért jó nekem ha tudom?

  • 2009.11.18 16:03:51rita a felcser

    Sajnos nem vagy.
    pedig akkora fassszal inkabb oda sorolnanak.

  • 2009.11.18 16:05:51vica78

    "jobb ha mindenki tudja"

    És kit érdekel??? Lehet, hogy te még nagyobb vagy, de engem ez sem érdekel.

  • 2009.11.18 16:09:45Sanima

    manó, szerintem úgy van, ahogy vica mondja,ez egy csaj. Annyira egyértelmű. A csajok szoktak ilyeneket csinálni.
    A csúnyábbak, akik elől elhappolják a jó pasit.

    Szóval D. valószínűleg egy irigy, ronda nő.

    És akkor remélem megtaláltam a megoldást manó felvetésére, kéretik csatlakozni!

  • 2009.11.18 16:12:48Heatherette

    én még mindig arra tippelek, h ez a kisfaszú, hisz ha megnézitek, folyton ezért sír: h tág neki a pina. hát 11 centinek kié nem az?

  • 2009.11.18 16:22:22manó99

    Sanima
    Nem hiszem.Szerintem Heatherette-nek van igaza.Egy Durcás pasi akinek nincs semmije és senkije és itt éli ki magát ahelyett hogy elmenne végre a pi..ba!

  • 2009.11.18 16:23:08nanemárrr

    Dezsőfia!
    Kíváncsivá tettél. Ki vagy te? És honnan ez az indulat rita felé...és mostmár felénk is?!

  • 2009.11.18 16:24:52Sanima

    manó99,

    Te mondtad, hogy csináljuk ki, nem volt jobb ötletem, ha már a kicsipöcs dumára nem ugrik.
    :)
    De most már mindegy...

  • 2009.11.18 16:25:56Sanima

    Ja, a Pripjaty kultúrotthont én is ajánlanám neki...be is költözhetne végleg.
    Egy egész város csak az övé lehetne.

  • 2009.11.18 16:27:01manó99

    Most már le léptek!Remélem

  • 2009.11.18 16:28:33cozumel

    H.

    ne dumalj, hat mit tudsz te a tag/szuk pinarol ?:D:D:D

  • 2009.11.18 16:38:53rita a felcser

    Nem.VOlt egy poszt ket napja,kispeniszu ferfiakrol.ott elmondtam,hogy en a kcsit nem szeretem.De kozepes meg nagy az jo.
    Onnan a gyulolet.

  • 2009.11.18 16:40:58Heatherette

    hát, hál' istennek, nem sokat :)

  • 2009.11.18 16:44:01Sanima

    Hál'Istennek másokéról én sem!

  • 2009.11.18 16:45:39Puss-in-boot

    Mormi,

    en is Madrid kozeleben elek kulfoldi ferjjel es 2 eves kisfiammal. Szerintem lenne mirol beszelgetnunk, nagyon hasonlok a tapasztalatok.Ha gondolod,irj a puss_in_boot@hotmail.com -ra

  • 2009.11.18 18:26:47mormi

    Hu, mi tortent itt? Most jottem vissza es mar csak azt latom, hogy kimoderalodott par dolog, de hevesek a megmaradt hozzaszolasok is...

    Naszoval...elofordult persze, hogy atadtak a helyet a metron, de jellemzoen kozepkoru nok. Sok fiatal srac nagyon hangsulyosan masfele nez, az a tipikus helyzet, amikor tudod, hogy eszrevettek de ugy tesznek, mintha nem.

    Puss-in-boot: de jo, egy sorstars, irok majd!!

  • 2009.11.18 18:56:29baudolinA

    Magenta,
    nekem egyelőre terveim vannak, aztán majd amikor a megvalósításra kerül a sor, addigra már rég megszedem magam pénzzel, mert sztártolmács leszek. :)

    (Meg persze kikérek néhány szakértői véleményt, elolvasom a kapcsolódó cikkeket, és kiokosítom magam a témában, hehe.)

    Sanima,
    helyátadás: Franciaországban sem divat. Sőt: amikor szállnál le, nem várja meg, hanem jön szembe. És még én szégyelltem magam, hogy a Balkánról jövök...

  • 2009.11.18 19:04:16mormi

    Ez itt is nagyon jellemzo: a befele igyekvok nem engedik elore a kimenni szandekozokat, csak nyomulnak befele. Es ha az utcan beled utkozik valaki, nem mondja, hogy bocs.

  • 2009.11.18 19:11:50Heatherette

    @baud jééé, ki gondolta volna, h Nyugaton is paraszt a nép?

  • 2009.11.18 19:14:43baudolinA

    Gondoltam én korábban is, csak ilyen tömegesen még nem találkoztam vele. Eddig német területeken voltam, ott jóval kevesebb volt a szembejövő marha. Ez valami gall jellegzetesség lehet. :D

  • 2009.11.19 12:51:25gyöngy1

    Belgiumban szörnyü tömegközlekedni:
    1 szar a hàlozat
    2 ritkàn jön minden
    3 parasztok az utasok, soha nem tanultak meg közlekedni. Ajtoban megàllnak, nem engednek le, hangoskodnak, leülnek a földre (benn az utastérben a metroszerelvényekben).

  • 2009.11.19 12:59:05baudolinA

    gyöngy,
    én akkor döntöttem el, hogy nem akarok Brüsszelben élni, amikor láttam, hogy minden metrómegálló húgyszagú, és tele volt szeméttel.

  • 2009.11.19 13:13:43gyöngy1

    Szörnyü a helyzet. Ennyi pisilö pasval még soha nem talàlkoztam mint itt (garàzsfeljàro, park, utca stb)
    Mindennap Bp-re vàgyok, a mi kis orosz metronkba, a hév-re stb... (mivel nincs jogsim, tudom kellene, mindig tömegközlekedtek Bp-en és Veszprémben is)

  • 2009.11.19 13:15:19Rosa Rugosa

    Babakocsis buszra szállás a hátsó ajtónál (helyközi járat) volt a kedvencem.:)
    A végén már szinte sportot űztem belőle...
    Azért általában az emberek nem nézték, hogy ott bénázzak. A kamasz fiatalok voltak általában, akik kitekert nyakkal bámultak ki az ablakon, de szerintem nem azért, mert bunkók, csak sokszor inkább zavarban vannak.
    Én meg rendes voltam és segítettem eligazodniuk az élet útvesztőiben.
    -Segítenél feltenni a babakocsit?
    Ez volt a varázsmondat és legalább 3-an ugrottak, mert hirtelen mindnek ciki lett.:)
    Szerintem legközelebb segítettek.:)
    Szólni szoktam és nem puffogni, meg csúnyán nézni, az sokkal megszégyenítőbb.:)

  • 2009.11.19 13:24:19animaniacca

    igazad vcan rosa... de bevallom mi is ilyenek voltunk. benne van az emberben hogy segitsen..de nehez mozdulni

  • 2009.11.25 22:01:30beranna

    Ezt szerintem Spanyolországban forgatták valahol délen Andalúziában.
    http://www.youtube.com/watch?v=Gaw-IQFTyBg
    De lehet, hogy mégis Dél-Olaszországban? :)

1 | 2 | 3

Kedves Olvasónk!

A Díványon korábban megszokott belépés helyett, hozzászóláshoz Indapassra lesz szükséged, mely az Index és az Inda szolgáltatásainak egységes beléptetőrendszere.

Nincs még Indapassod? Regisztrálj most!
Maradjak belépve
Elfelejtettem a jelszavam

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Friss kommentek

  • Farsangi ajánlatok
    Farsangi ajánlatok Fergeteges farsangi mulatságok belföldön már 8.580 Ft / fő / éjtől! Böngésszen és kérjen ajánlatot!
  • Törökország
    Törökország Utazzon a téli hidegből a meleg napsütésbe! Törökországi ajánlatok már 69.900 Ft / fő / 7 éjtől!
  • Valentin-nap
    Valentin-nap Lepje meg kedvesét és töltsenek el egy romantikus hétvégét együtt! Valentin-napi akciók már 7.625 Ft / fő / éjtől!