Rosszindulatú játék Tracy Hogg szavaival
A Suttogóról lesz szó, és kötekedni fogok. De előre leszögezem, nincs semmi problémám Tracy módszereivel. Valószínűleg beválnak, teljesen emberségesnek tűnnek, és határozottan támpontot nyújtanak a tanácstalan szülőknek, akik ezáltal visszanyerhetik önbizalmukat.
Kettővel van bajom: a stílusával és a tudományosan, khm, meglehetősen megalapozatlan kijelentéseivel, úgy is mint nagyi-féle bölcsességek. Nem akadémiai értekézeseket várnék. Csak picit lennének elfogadhatóan megindokolva azok a fránya kategorikus kijelentések arról, hogy milyenek a gyerekek és mit miért tesznek. Hol is kezdjem?
Talán a címnél: nem vadló. Az enyém nem. Maximum Áttentő Redáznak hívom. De nem akarom betörni. Vagy amikor igen, akkor cseppet sem gondolom, hogy az az ő érdeke. Aztán folytassuk a hátlapnál: hogy Tracy varázslatosan érti a csecsemők testbeszédét és sírását. Ám inkább úgy éreztem, hogy nagyon ragaszkodik a receptjeihez, amiket bizonyos helyzetekben használ, és amiknek az adott körülmények között mindig megvan az eredménye. A különbségeket külső tényezők okozzák, a recept igazolva van, tehát a baba azt gondolta, amit Tracy szerint abban a helyzetben gondolnia kellett. Nem vagyok egy baba-expert, de nekem úgy hiányozna valami a „lám-lám, mégis mi voltunk az erősebbek, tehát nekünk volt igazunk” hozzáálláson kívül, valami arról, hogy tényleg, mégis mi van a fejében. Egy ici-pici kísérletecske, objektívebb magyarázatocska. Csak hogy ne gondoljam, hogy nem megtanítottunk valamit a babának, hanem megtörtük az ellenállását. És akkor itt azt hiszem, át is térhetünk a szavakra. Meg a szemléletre, amit közvetít. A szemlélet röviden összefoglalható: én mindent megoldok, mindig tudom, mi a pálya, és ha engem olvasol, te is ilyen leszel – szülő-isten, aki tudja, hogy mi a jó a gyerekének, érti, hogy mit mond, és arra mi a megoldás, és rá is vezeti (haha). Lényeg: nem magunkért tesszük ezt, hanem a gyerekért.Pedig szerintem nyugodtan, őszintén lehet azt mondani, hogy ha gyerekem nem Tracy gyerekszabászatában készült, és ezért, let us say, nem akarja abbahagyni a láncszopizást két hónapos kora körül, és engem ez zavar, én nem akarom, nekem sok, akkor az én igényem, gordonosan szólva, az én problémám, hogy este nyolctól tízig a mellemen csüng. Nem az övé. Neki jó. Neki láthatóan ez az igénye. Persze le lehet szoktatni, mert én is ember vagyok, és nekem is lehetnek igényeim. Csak ne mondjuk, hogy az ő igénye/érdeke/kell neki. Nekem kell.
És akkor be is kanyarodtunk Tracy kedvenc szavához, a rászoktatás-leszoktatáshoz. De tegyünk előbb még egy kis fogalmi kitérőt. A rászoktatók, azok az ún. ötletszerűen nevelő szülők. De ezt nem is így kéne írnom, hanem így: The Ötletszerűen Nevelő Szülők. A sötét oldal. Kik is ők? Akiknek nem a napirend az istene, és nem következetesek (nem merevek, avagy megértik, hogy ha ők egyszer délben ebédelnek, egyszer meg 3-kor, akkor ez a gyerekükkel is előfordulhat). Kicsit megint lehetne pszichózni, például hogy a következetesség azt is jelenti, hogy azt hazudjuk, hogy valamire mindig egyformán reagálunk: csak nem azért mert állandó tökéletességbe merevedtünk, és csak a külvilág lehet változatos? Szóval ÖNSz az, aki nem azt tartja jónak, amit Tracy. De vissza a szoktatáshoz. És kezdjük a cicivel. Az van, hogy a gyereket napirendre kell szoktatni, mert neki jó. Nem nekem, neki. Sőt. Ő olyan biológiailag, mert hát az állatok is ugyanazt ugyanúgy csinálják minden nap, és akkor mi is. Igen, például nézzük meg a kismacskákat: egész nap fekszenek anyu mellett és rágják a mellét, néha végignyalja őket anyu, aztán később nekiállnak rohangászni, a girhes anyjuk meg utánuk és cipeli őket vissza. De hol itt a napirend, my friends? No de ez csak egy a jól megalapozott analógiák közül, és már megint elkanyarodtam. Szóval a gyereket nem szabad rászoktatni a cicin alvásra. Mert evés, ébrenlét, édes álom. Mert nehogy azt higgye, hogy az evés és alvás az egymásba következik. Meg kétévesen is azt fogja akarni. Mert ne csináljunk olyat, amit később nem akarunk. Node kérdem én: ne pelenkázzunk, mert tíz évesen nem fogunk akarni? Ne pusziljunk a nyakába, mert még tizennyolc évesen is az kell? A gyerek meg nem hiszi azt, hiszen ő cumizik. A mamája cicijét. Ugyanis nem rászoktatjuk, és itt van a nagy csúsztatás, hanem le. Ő ugyanis úgy van programozva, hogy cumizva aludjon. És mivel az Úristen csak nőt és férfi teremtett, de játszócumit nem, ezért az anyja mellét cumizza. Persze lehet neki cumit adni, csak ne mondjuk akkor azt, hogy nem a szopizva elalvás neki a természetes. Mert az. Meg azt se, hogy az együttalvásra rászoktatjuk. Mert a biológia bizony azt mondja, hogy ha anya elmegy, üvölts, de gyorsan, nehogy itt hagyjon és megfagyjál, megegyen a kardfogú tigris meg egyebek. Nem kell felkapdosni, ha nem akarjuk – csak tudjuk, hogy mi nem akarjuk, nem ő nem akarja. Nyugodtan szoktassuk a gyereket, mert mi is emberek vagyunk, és nekünk az a jó, de nem azért mert neki az az igénye. Nem lesz semmi baja, ha szeretjük egyébként, csak legyünk őszinték vele is meg magunkkal is. A fentiekről tehát LEszoktatni lehet. Nem pedig rá.
Még egy pontba belekötök, aztán vége is (pedig mennyi, de mennyi lenne!): a kellék. Az úgy van, hogy ha a gyerekben összekötünk bizonyos szükségletkielégítéseket (evés, alvás, szopás) olyan dolgokkal, amik felett nincs kontrollja, akkor nem lesz önálló. Példa: ringatásos elaltatás: szülő = kellék, gyerek nem tud önállóan aludni, ha majd nagy lesz és nehéz, mit csinálsz? Hát egy: azt majd akkor kitalálom, minek basszak ki vele már akkor, amikor még kicsi és könnyű? Azért, mert könnyebb megtörni, mert rövidebb ideig sír, mert halkabban, mert kevésbé erős az akaratmegnyilvánulása? Ez is oké, csak ne tegyünk úgy, mintha magasb célok vezérelnének. Mondjuk van, amikor megoldódik a dolog. A másik meg az, hogy nem zavar. Hogy elringatom. Mert szerintem az a jó neki, és hát mit ad isten, én az önállóan alvó kéthónapost lehet hogy magányosnak hívom. Mert itt is van egy csúnya csúsztatás. Hogy igaziból semmiféle kontroll nincs nála. Nem is lehet. Amíg egész kicsi, nálunk a kontroll és nálunk a felelősség. Biztos, hogyha helyettesítői vannak, akkor azt gondolja, de jó, ripszropsz elalszom önállóan? Nem lehet, hogy azt, hogy anya azt szeretné, ha egyedül aludnék el. Úgyse adja oda a cicit, ami nekem a világ, úgyhogy befordulok, és alszom egyedül.
Gyorsan hozzáteszem: egy gyerek, akit szeretnek, és aki felé ezt folyamatosan kommunikálják is (anélkül fura is lenne szeretni), az nem hinném, hogy traumatizálódna, ha a szülei keresztülvisznek valamit, ami az ő valamilyen igényét negligálja, viszont egy fontos szülői igényt kielégít. Csak ne mondjuk, hogy mi jobban tudjuk, hogy mit érzel, mit akarsz, és nekünk jobban fáj, és csak a te érdekedben, és jobb lesz neked. Nekünk lesz jobb. Mi akarjuk. Semmi baj. Akarhatjuk. Vannak érdekeink és érzelmeink. És akkor akár Tracy módszereivel is elérhetjük.
UI.: Nem akarom, hogy anya ajtaján napközben is kopogni kelljen. Nincs csukva. Legyen együtt az egész család egy nagy nappaliban.
KOMMENTEK
2007.05.29 21:02:08hanna
Kovvacs: iszonyatosan jó csak néha sok
manci: én az iskolai táborokban azzal sokkoltam a szobatársaimat hogy nyitott szemmel alszom
ennek az a htulütője hogy csak teljesen sötétben tudok aludni az első nafényre felébredek
hu elég szar azért vessző nélkül írni
2007.05.29 21:09:48hanna
Ja csak azt felejtettem el hogy tök egyet értek mancival
2007.05.29 21:20:45manci
hanna: mindig így alszol vagy csak néha fordul elő?
Elsőre tényleg elég félelmetes lehet!
Ja! Lea lányka nagyon ügyes! :)
2007.05.29 21:35:19suri
Az a fura h az én lányom tényleg kedveli az egyedüllétet is. Este, ha nem nagyon éhes, kifejezetten csak az ujját hajlandó szopizni, és nem a mellemet. Kicsi kora óta jobban szeret a földön fetrengeni, mint karban lenni. Ez persze nem azt jelenti h nem örül a szülői közeléségnek, de van benne egy nagyfokú autonómia, amit ő igényel. Persze ez kényelmes is, és mi amúgy sem rendeljünk alá mindenünket neki, értsd van saját életünk is. De annyira jól sikerült ez az összecsicsolódás h egy db könyvet sem olvastam még, minek az ideológiai nevelés, amíg megy magától minden?
2007.05.29 21:58:12druantia
Meg te pszichológus is vagy, jól emlékszem?
2007.05.29 22:00:17hanna
Lea is kilöki magát a karomból naközben inkább mindig csak mászkálna én meg kapdossam el ha hanyatt vágódik:) Hiába kell még egy hogy megint babusgathassunk valakit:))
2007.05.29 22:04:23hanna
Én sem olvastam Lea előtt semmit kivéve egy vékony kées utmutatót arról hogy hogyan kell a gyereket felvenni meg fürdetni annyira féltem hogy kitörik a nyaka ha rosszul veszem fel mert mindenki elmondta hogy tartani kell a fejét:)) Meg wur szotatós füzetét katam a védőnőtől. A többit az ösztönök és a mamám és az internet. De ment minden magától csak a szotatással szenvedtünk-seznvedünk. Most éldául van egy lyuk a mellbimbómon Lea új foga csinálta és veszettül fáj minden mellretételnél:((
2007.05.29 22:11:11druantia
Én olyan amatőr voltam a legelején, hogy nagy pocakkal elő kellett vennem a gyerekkori alvós babámat és azon gyakorolni a hasra fordítást :-). A kórházban meg, amikor életemben először láttam testközelből frissen született gyereket (egyből a sajátomat), szégyenszemre előfordult, hogy ha bőgött, ki kellett futnom a nővérért, hogy jöjjön már be valaki, sír a gyerekem :-). Annyira féltem, hogy elrontom, valamit rosszul csinálok, vagy csak nem tudom megnyugtatni, hogy teljesen beparáztam.
Aztán egy idősebb csecsemős nővér elmagyarázta, hogy nem tudom tönkretenni, onnét kezdve azért megjött az önbizalmam :-).
2007.05.29 22:14:25druantia
Mekkora égés ilyesmit bevallani...
2007.05.29 22:21:25hanna
Nekem megszüntek az ilyen paráim amikor már megvolt. Olyan nagy volt és erős. ersze kicsi és törékeny is de azért az elkézelhetetlen volt hogy kárt tegyek benne. Csak a fürdetéstől féltem nagyon ezért két hétig csak a maciszivaccsal mosogaattam a elenkázón aztán a Mamám megfürdette és én is. De nagyon aggódtam folyton szörnyeket álmodtam hogy mi minden történhet vele. edig még beteg se volt soha nem tom mi lenne, ha beteg lenne.
2007.05.29 22:28:19lii
hehh.. a vita úgy felkeltette az érdeklődésem, h. ma megvettem a suttogó 1. részét. :)) még nem olvastam bele.
ártani nem árthat. nekem legalábbis.. a leghalványabb fogalmam nincs a gyerekgondozásról. most még higgadt vagyok, de pár héten (napon?! -az orvosom ma már nagyon kongatta a vészharangot-) belül a kezembe adják a babáimat, én eddig kb. addig jutottam, hogy: oké, nem rúg, nem harap, és mellre kell helyezni etetés céljából. valahogy csak lesz majd. :)
(a védőnő tartott egy eligazítást, meg anyámat is megkérdezhetem biztosan, bár ő velem anno egyik kezében gyerek, másik kezében dr. spock-féle 1000 oldalas könyv, így nyomta. aztán később belejött.)
2007.05.29 22:31:44druantia
Én érdekes módon nem féltem a fürdetéstől, meg attól sem, hogy megfogjam. Az egyetlen félelmem az volt, hogy sír, felveszem, és még jobban fog bőgni. Nem tudom, talán tudat alatt attól féltem, hogy nem szeret úgy, ahogy én őt, vagy valami ilyesmi. Aztán persze egy nap után rendbe jöttünk.
Furcsa ebbe így belegondolni, mert nagyon nagy örömmel vártam, és amikor megszületett, tele voltam erővel, energiával és eufórikus boldogsággal :-).
Ezen a félelmen kívül csak egy negatív érzésre emlékszem: amikor hazajöttünk a kórházból, egész este bőgtem szegénykére, merthogy olyan ártatlan, olyan szép és annyira sokszor lesz szomorú, én meg nem tehetek ellene semmit...
2007.05.29 22:32:16mulan
Peppermint, Havas Henrik szerintem egy szánalmas hülye (és most próbáltam finoman fogalmazni). Soha nem volt a munkáiban tizedannyi ész sem, mint ebben az egy postban itt. Amúgy meg nyilván nem az a cél, hogy mások hibáit átvegyük, hanem hogy ne kövessük el ugyanazokat, nem?
Tényleg nem akarok ebbe belemenni, amit írt valaki más is, hogy a "megtehetem, tehát meg is teszem", ez hogy is mondjam, nem a legszimpatikusabb érvelési mód, de lehet, hogy akkor csak kettőnknek nem tetszett. Nem bántani akartam Hannát, csak nekem bántotta a fülem.
De én ezt a témát most szeretném ezzel lezárni, ha szabad. :)
2007.05.29 22:34:58mulan
hanna 2007.05.29 22:04:23
Lucának gyereknapkor kibújt végre a foga, szóval ne ijesztgess ezekkel a plusz lyukakkal! :D
Cicivel eddig még nem vettem észre, csak az ujjammal éreztem, meg az orvul megkaparintott papírra harapdált egy kis mintázatot. :)
2007.05.30 08:46:22marcangoló
Tényleg sokkal inkább benne kellene lennie a kislányok, nagylányok fejében, hogy a babák sokkal masszívabbak, mnt azt az ember elképzeli. A dédnagyanyám majdnem sírt, mikor az elemi mozgásmintákat nézegettük a legidősebb keresztfiamnál, hogy ha nem tartjuk a fejét, mi lesz. Miközben gyerek gyalogolt az asztalon, meg kúszott ezerrel. :-)
Hanna, ha beteg lesz, majd meggyógyul. ;-)
2007.05.30 09:21:39napos oldal
B-
Kicsi babánál nem kell semmi ilyen "megszokja és akkor mi lesz majd" dolgon gondolkozni, tegyél meg bármit, amit bírsz fizikailag. Én 3 hónapos korától gondolkodtam el azon, hogy milyen határokat alakítok ki, mire szoktatom rá/le. (Ne hamuzzon a szőnyegre, stb.)
Éjjel nem bírtam volna aludni, ha nem fejem le, nagyon fájt, és folyt ki.
2007.05.30 12:32:08suri
Druantia: pszichológus vagyok, de szerencsére nem gyerek és ezt próbálom felejteni a gyerekkel kapcsolatban.
2007.05.30 13:12:22marcangoló
Suri, úgy látszik, errefelé ritka, aki a gyerek- vonalon mozog, sem Peppermint, sem Anyaállat, sem Bonyolult (bár ő majd dúla lesz). ;-)
2007.05.30 13:31:46B-
Egyébként még annyi jutott eszembe, hogy ha azt mondom a gyereknek, hogy "döntsd el, hazarángatlak vagy jössz magadtól" vagy "válassz: én rakom vissza a polcra a gumicukrot, vagy te", arra én nem mondanám, hogy "döntéshelyzetet kínálok a gyereknek". Szerintem a helyzetet jobban lefedi a "megfenyegetem" vagy a "megalázom" kifejezés (hiszen mindkét esetben az lesz, amit én akarok, és a választás abból áll, vagy megtörik magától vagy én töröm meg a fizikai erőfölényemmel élve).
2007.05.30 13:52:37iricc
Kedves hanna!
Szerintem túlságosan, halálosan komolyan vetted ezt a könyvet! Az ellenérveidben nagyon sok a csúsztatás, így már szinte nem is ellenérveknek tűnnek, hanem egy haragtól hörgő vádbeszédnek.
Lazaság!
Speciel én javarészt suttogó-hívő vagyok, a stílusán nincs mit kiakadni, ez egy amerikai könyv, hát mit várunk?
Azokkal a részekkel, amikkel nem értek egyet, azokat átlapozom.
Mégis, ha van bármi problémám, a Suttogó az egyetlen könyv, amiben eddig mindig találtam megoldást.
Ezzel a módszerrel szokott vissza a saját ágyába a lányom, teljesen "fájdalommentesen", és gyorsan. És azt kell lássam, hogy neki(!) sokkal jobb ott aludnia, mert azóta sokkal, de sokkal jobban alszik.
mint ahogy sokkal jobb kedélyű gyerek vált belőle, mikor elkezdtem tartani egy nagyjábóli napirendet. nehezemre esett, mert én rettenetesen szétszórt vagyok. aztán lett napirend, és a gyerekeim imádják. ők jobban érzik magukat egy olyan rendszerben, ahol tudják mi mi után következik.
persze kellő rugalmassággal kell ezt kezelni (és ha jól emlékszem a suttogó is ezt írja).
Na és igen, ír hülyeséget is, mi tagadás, ilyen a 18 hónapos biliztetése is. Hát evvan, senki sem tökéletes, lehet vállat megvonni, aztán lapozni.
2007.05.30 14:07:55marcangoló
Iricc, tök jó, hogy neked bejött! A zuram épp azt kifogásolta a minap, hogy a Porontyon mindenki olyan pc, leírja a véleményét, aztán ha más máshogy gondolja, visszakozik, meg finomít, meg egyikanyailyen, másikolyanozik... De ez ilyen csajos oldal, és mi nem hadakozni szeretünk, hanem támogatni egymást, ahogy Kovvacsg egyszer olyan jól kifejtette. :-)
2007.05.30 14:21:06druantia
Nem tudom, más hogy van vele, de én néha változtatom a véleményemet. Vagy árnyalom :-). Elsősorban azért, mert a hsz-ek sokszor megvilágítják új oldalról is a dolgot, ami az én kis buta agyamig magától nem jutott el. Meg aztán ott volt az a számomra nagyon emlékezetes első abortuszos poszt, ahol az első kommentemben jól kihőbörögtem magam, aztán visszaolvasva rájöttem én is (meg sokan visítva hívták rá fel a figyelmemet), hogy nem fogalmaztam elég finoman. Magamban ugyan különbséget tettem abortusz és abortusz között, de ezt valahogy nem úgy sikerült kommunikálnom, ahogy akartam. Meg hát tényleg semmi jogom belepofázni mások dolgaiba.
Az azért tényleg jó lenne, ha nem sértődne végig senki olyan hsz-eken, amikben egyáltalán nincs személyeskedés, lealázás vagy bántás. Elég szar, hogy szinte odáig jutottam én is, hogy minden komment végére automatice oda kell biggyesztenem, hogy "bocs, nem akartam senkit megbántani". Akkor is, ha csak jó napot kívánok :-).
2007.05.30 14:27:26hanna
Sziazstok!
Félreértés ne essék: mindenki úgy altat szerintem ahogy gondolja. A posztban azt írom hogy nem tudhatjuk, mi van a gyerek fejében tehát ne tegyünk róla olyan biztos kijelentéseket nagyvonalúan.
A módszerekkel iricc, mint írtam, semmi bajom, Tök jó, hogy neked jó.
Suttogó sok helyütt emlti a rugalmasságot de a konkrét eseteknél mégsem az. Ez egy a sok ellentmondsból. Pl. ha mindig kilenig alszik akkor is keltsd fel hétkor hogy a napirend ne boruljon.
Az érveimet megvédem bármikor magánlevélben nem hörgök és komolyan vettem tényleg egyébként sokan mások is végülis komolyan írta Tracy is nem? ez egy ilyen babamamablog és babamamdogokról írnak babamamák ha megvan róla a véleményük, nekem volt
Lazaságomat ne féltsd, bár ha lendületes és tüzes stílusomat dicsérted eztzel, akkor köszi:)
Az amerikaikat meg ne szidjuk mert pont egy kicsit se butébbak nálunk
És igen egyébkétn nem rtam sok részletet a postban de egyenesen károsnak tartom a szoptatással kapcsolatos igénytelenségét ahogy valaki jól megfogalmazta: hogy kéthetesen cumisüvegre megtanítani mert a cumizavart az Igény Szerinti Lobbi találta ki, és ő még nagy praxisa alatt nem látott olyat, hogy cumi mert afölött önállóan rendelkezik, hog ha fáj a foga, akkor fájdolomcsillapíts+kicsi babusgatás de az alvásrend ne boruljon miatta, hogy nolc hetesen hogyan kell 5 lépésben leszoktatni a láncszopiról, hogy ne hagyjuk nassolni meg cumizni a cicit, mert az káros, hogy ne aludjon el evés után a cicin mert mi se ájulunk a tányérba (micsoda blődség! de kaja után tévézünk/eszívunk egy cigit és elalszunk. Hát a kicsi is szopik-eszik majd cumizik-relaxál és elalszik) és egy csomó ilyen. Egyébként a szobatisztaságos rész is durva.
Szóval nem azzal van a bajom hogy ki hogyan altat-etet stb hanem hogy itt megalapozatlan hol jobb hol rosszabb módszerek a mindentudás piedesztáljáról kinyilatkoztatnak és egyébként rengeteg példányban fogy nyilván sokan olvassák. Én egyébknt az apámtól kaptam meg karácsonyra és tök rossz érzés volt mert úgy éreztem hogy nem elégedett velem illetve azzal amit én a Leával csinálok. Szerencsére nem így van. Csak egy rossz ötlet volt de nélküle ez a poszt nem lenne:))
2007.05.30 14:29:55hanna
Hihetetlenül olvashatatlan a szövegem ezzel a lerobbant billentyűzettel. NA holnap elvitetem az urammal a cuccot a szervízbe asszem.
2007.05.30 14:44:47marcangoló
Hanna, nálatok nem állnak hegyekben a cserebillentyűzetek? (Vagy laptop?) ;-)
Egyébként sokat szidják a Szoptatós Ligát, de nekem attól hitelesek, hogy nem akarnak eladni nekem semmit. Mi az üzlet abban, hogy szoptass kizárólagosan, ráérsz a hozzátáplásssal, ne adj mesterséges termékeket (cumit, cumisüveget, teát, bébiételt, ha még kicsi) a gyereknek? Ezzel szemben herótom van attól, hogy a valahonnan megszerzett címemmel visszaélve mindenféle tápszermintákat és bébiételeket, meg gyerekteát akarnak nekem eladni sokan, azzal a címszóval, hogy a gyerek már elmúlt 4 hónapos, úgyhogy hajrá... De világosítsatok fel!
2007.05.30 14:48:54iricc
hanna, igen, mondhatjuk úgy is, hogy lendületes, tüzes a stílusod :-D
szerintem pár neked nem tetsző része miatt ne vágd sutba az egész könyvet, mert egy csomó hasznos, jó tanácstól fosztanád meg magad.
amig csak a lányom volt, nem is értettem, hogy hogy a fenébe lehet az, hogy más anyukák úgy elcseszik a dolgokat, hisztis, nyavajgós, sírós, szökős a gyerekük. biztos ők csinálják rosszul.
persze, mert a lányom egy tökéletes kis angyal volt, el sem lehetett rontani.
aztán megszületett a fiam, és rögtön megértettem, miről beszélnek mások :-)))
én is hörögtem, hogy milyen hülyeség ez, hogy ne cicin aludjon be, és kajálás után ne aludjon el rögtön, és ne lógjon állandóan cicin.
hiszen ő ezt akarja!
aztán kipróbáltam őket a mindig elégedetlen, sírós, nyavajgós fiamon, mint utolsó szalmaszálat, és láss csodát, működött.
Elmúlt a hasfájás, rendeződött a kajaritmusa, és jobban, nagyobbakat aludt, tehát kipihentebb és jókedvűbb volt.
szóval nem minden fekete vagy fehér.
A lányomnak nem is kellett napirend, mert 3 hetesen 1 hétig kórházban volt, ott szigorúan 3 óránkánt mehettünk be szoptatni, éjjel meg lefejt tejet kaptak.
Mire hazavittem, volt egy tökéletes kis óraművem, aki átaludta az éjszakát. Hát mit mondjak, igaz csak 4 éves, de nem tűnik úgy,hogy maradandó károsodást szenvedett volna :-)
2007.05.30 14:55:57iricc
Nekem a szopatós ligával csak az a bajom, hogy rettenetesen nagy feszültséget gerjeszt az anyukákban. Valahogy az a szemlélet, hogy ha nem szoptatsz, nem is vagy jó anya. És aki egy kicsit is bizonytalanabb, azt rendesen sikerül is ezzel kikészíteni.
Félreértés ne essék, én is szoptatás párti vagyok (mindkét gyerekem 6 hóig csak anyatejet kapott, majd még 9 hónapos korukig szopiztak), de van hogy nem megy.
Ez az immunrendszer dolog is csak nagyvonalakban igaz, mert bár mindkét gyerekem pontosan ugyanannyit és ugyanúgy szopott (sőt, emma 17 hónaposan még repetázott is fél évig az öccse mellett (cumisüvegből lefejt tejet), a lányom 3 hónapos korától kezdve szinte folyamatosan betegeskedik, a fiam meg egy vasgyúró, életében talán 3x volt beteg.
2007.05.30 15:00:03marcangoló
Iricc, de legalább próbálnak segíteni. Mert egész más lenne, ha azt mondanák, szoptass, mert különben rossz anya vagy, aztán hátradőlnének, és néznék, mi lesz. De ott vannak a neten, fel lehet hívni őket telefonon, házhoz mennek, tanfolyamokat, szülőcsoportokat tartanak. Nem mondhatod, hogy nem tesznek meg mindent maguk is az ügyért. A védőnők is nyomatják a szoptatás témáját, mégsem rájuk haragszanak, hogy szítják a feszültséget...
Azt sosem tudhatja az ember, mi lett volna, ha még az anyatej sincs...
2007.05.30 15:09:15iricc
marcangoló egyetértünk.
nekem csak a végletekkel van bajom, és én azt annak érzem.
És tényleg az a röhej, hogy valójában egyetértek velük, csak a mód nem tetszik, szerintem erőszakosak.
Nekem szerencsém volt, nem volt különösebb gondom a szoptatással, volt tejem bőven. Annak ellenére, hogy anyám végigkuvikolta a 9 hónapot,hogy majd jól nem lesz, neki sem volt...
de vannak olyan barátnőim, akiknek nem ment ilyen könnyen, és amúgy is önbizalomhiányban szenvedtek. na ők teljesen összomlottak...
2007.05.30 16:45:36Tish
iricc, szívemből szóltál. Nekem volt tejem, de a szülés utáni műtét és gyógyszeres kezelés miatt nem tudott a lányom szopni, és néhány nap alatt leszokott a ciciről:( Pár ml tejet tudtam csak az szopizás hiányában lefejni, a többit pótoltam tápszerrel.
Iszonyat rosszul esett az agit propjuk. És igen, egyetértek velül, valóban anyatej kell a babáknak, de hogy a francba csináltam volna?!?
És pluszban még azzal is meg kellett birkóznom magamban, hogy az én érzékenységem az oka a kiegészítő tápszernek, mert a védőnőnk felajánlotta, hogy anyatejet kaphatna más anyukáktól, -akiknek sok a tejük és leadják-, de viszolyogtam tőle:S
Nyugodtan kövezzetek meg érte, de az én babámnak másét nem!
2007.05.31 11:28:43Tjuca
Sziasztok!
Eddig nem szerettem volna írni, mert agyoncsócsált a téma. Csak pár kérdés.
Honnan tudjuk, hogy a gyereknek a 23 órás cicizés vagy a 3 +/- 1 óra az igénye? Igen ösztön. Kinga mindig kevés időt töltött evéssel, de akkor habzsolt. 1 hónap alatt több, mint 1,5 kilót rántott magára. No most magyarázhattam, hogy lassabban, kulturáltan... :-) Fájt a hasa. Viszont ahogy ez nem volt tuttifrankó, úgy a 23 óra sem az.
Ki dönti el, hogy a gyerek, szülők, másik gyerek(ek) igényeit milyen százalékos arányban és sorrendben vegyük figyelembe? Az előző példa árnyaltabban. Az uszkve 23 óra egy gyerekkel megoldható, de akkor mikor eszik, alszik, mosdik, WC-zik a kedves anya, és mondjuk a másik gyerek igénye, aki menne a játszóra, enne, aludna, mesélne?...
Az együtt vagy különalvásról nem nyitok vitát, ez egyéni dolog. Másik poszton leírtam a fóbiám. Lehet Kingának az lenne az igénye, hogy köztünk szuszogjon, de én rettegek, hogy ráfekszem, nem tudok alaudni, így esélye nincs velem aludni. Nem hiszem, hogy ettől lenne alvászavaros, de ha igen, akkor sem. Másrészt mondjuk nekem is van igényem alvásra, sőt a férjemnek is. Mondjuk nem nyolctól. Sőt igényem van egy egy filmre, éjszakai traccsra, vacsira, huncutra miegymás. Tehát itt dőlt a mérleg.
Kinek az érdeke egy rugalmas napirend/anarchia? Igen a szülőnek, de állítom a gyereknek is. Azt ugyi elvárjuk, hogy éjjel aludjon, vagy párszor szopizzon, de alapvetően legyen különbség az éjjel és nappal között. Right. Azért van egyéb ritmus is, mint mondjuk *-szer kajálunk, egyszer fürdünk, azért kimegyünk a lakásból... Erre legalább olyan szüksége van a gyereknek, mint a szülőnek szvsz.
Isten mentsen én sem védeni nem akarom a suttogót, sem ócsárolni, csak itt elég érdekes a cikk. Én nem értek egyet az abszolút ősanyai attitűddel, sem az óraművel. Úgy érzem elég ösztönös vagyok, és eddig egészen jól boldogultunk. Pedig volt horrorszopi, amire a szoptatási tanácsadó a videot látva bebuktázott...:-)
Mikor a gyerek megszületik, valamennyire alkalmazkodnia kell a külvilághoz. Értsd nem kap folyamatosan cickót, nem csüng minden percben a hasamon stb. Ez nagy feladat neki is, és nekünk is, és itt nem mindegy, hogy milyen százalékos leosztásban vannak az igények. Eszterrel értek egyet, ha az anya egészséges, boldog, megbírkózik a feladattal, az akkor OK, bármilyen módszerrel. Ha elúszik, bedepizik, ki sem mozdul stb. az nem OK, bármilyen módszerrel. És azt hiszem ezt nem is kell tovább ragozni.
HH pedig nem mérce, ő az utolsó, akit etalonként említenék ;-P
Mulan!
Csatlakoznék harmadiknak. 8)
2007.05.31 12:13:23cantaloupe
TJuca, ez a hozzaszolas csillagos otos! :)))
Az "igenyem van huncutra" kifejezest pedig atveszem a szotaramba, annyira kiraly. ;)
2007.06.01 12:50:06Katalma
Hamár...
Van valakinek ötlete, hogy lehet átszoktatni nappal alvó, éjjel kukorékoló csemetémet arra, hogy fordítva csinálja? Nappal én nem tudok aludni, éjjel meg a fennmaradás okoz gondot... Szegény apja is kezd hulla lenni már.
2007.06.01 13:30:29Alvomacko
Katalma: brutál, de mi van, ha nem hagyod aludni napközben? Húzod a lefeketetés idejét vagy felkelted hamarabb a nappali alvásoknál?
2007.06.01 14:05:17nyeglah
Katalma!
Nálunk ugyanez van. Próbáltam a nappal nem alvást, de semmi. Persze csak úgy, hogy nappal lekötöttem a figyelmét, alvás helyett, de nem volt szívem napokig felrázni az elalvó picit.
Védőnő szerint neki nem árt, ha amúgy megvan az alvásmennyiség, csak nekünk rossz. Nálunk 9 hós lesz a baba.
2007.06.01 17:16:15Katalma
Megfigyelés: ha aludni akar, akkor alszik, esetleg, sír. Nem nagyon tudom még ébren tartani pl. hogy lekötöm a figyelmét. Amúgy egészen rendben volt az utóbbi időben minden végre, azt hittem, lesz normális napirendünk. Egészen a 2 hónapos szuriig, uis annak hatására másnap átaludta az egész napot, de estére kiheverte, és azóta van ez...
Persze a Zsófi még kicsi, csak ha valakinek lett volna használható ötlete...
2007.06.01 17:25:23Katalma
Azt is próbáltam, hogy kora reggel kávézom egyet, hátha a szopi miatt lesz hatása... de semmi.
2007.06.01 17:32:02Alvomacko
Katalma: hát igen, őt még csak úgy tudod ébren tartani, ha a kezedben van, folyton beszélsz neki, sétálgatsz vele. De akkor meg lehet, hogy hozzászokik a kézben léthez.
Te nem tudsz nappal pihenni? Esetleg vele együtt?
2007.06.02 23:24:34kovvacs
Megvettem ma "A suttogó mindent megold" c. kötetet.
Beleolvastam olyan témánál, ami most aktuális.
Majdnem választ is kaptam, csak visszautalt az előző fejezetre.
Azt elkezdtem olvasni, de abban még sűrűbb a korábbi fejezetekre való utalás.
Vszínű muszáj lezsek az elejétől végignyálazni a könyvet, ha le akarom követni a dolgokat.
Közben majdnem egy órányit összeolvastam,
és mire ennyire elmerültem a könyvben,
már-már elfeledkeztem arról, hogy a nagyobbik gyermekemmel szinte semmilyen problémám sincs.
Arról is elfeledkeztem, hogy szegény egyáltalán a világon van.
Ugyanis mélységesen sikerült megrémülnöm attól, hogy milyen marha bonyolult a gyereknevelés, és felvetettem magamban a kérdést, hogy ezek után merjek-e gyereket vállalni. Merthogy tökéletesen alkalmatlan vagyok rá.
Aztán felriadtam a rémületből, mert a 28 hetes kisfiam bentről jól megrúgott - erről meg eszembe jutott a 17 hónapos leányzóm, akit be kellene takargatni, meg ne fázzon.
2007.06.02 23:33:00Tori
kovvacs :D :D
Amikor vezetni tanultam, az egyik legforgalmasabb utcában kellett találkoznom az oktatómmal. Az első alkalommal a kormány mögé ültetett, és közölte, hogy vigyem ki a rutinpályára... összeszartam magam a félelemtől, és húszcentinként fulladtam le, de aztán csak kivittem. Ha nem így csinálja, még mindig nem lenne jogsim. Jó ez a gyereknevelésnél is, az ember belevág, és ha nem nagyon hülye vagy nagyon beteg vagy nagyon gonosz, akkor ráér menet közben mindig hozzátanulni.
A fiadnak meg igaza van. :D Elvégre a porontyaink tanítanak meg minket igazán a szülőségre, nem?
2007.06.02 23:34:14Alvomacko
kovvacs: üdv a realitások talaján! :-))))
Ááááá, ennyire azért nem bonyolult! És a mai tapasztalataim szerint nem szabad kizárólag tudományos alapokon csinálni. A génjeid, meg a szíved pontosan tudja, hogy mikor mit és hogyan kell tenned. Édeasanyád sem olvasott állandóan szakirodalmat (mivel nem is volt túl sok...) és te is felnőttél.
A könyvek meg egy csomó olyan helyzetet leírnak, amelyek veletek valszeg elő sem fognak fordulni.
És néha az olyan jó, ha az ember ki tud kapcsolni. Annyi neked is jár. :-)
Ja, és minden bonyolult kérdés el fog múlni. Egy napon megszűnnek az alvásproblémák, az evési mizéria, kinövi az állandóan rajtad lógást, elmúlik a hiszti és dackorszak, megtanul beszélni, kinövi a betegeskedést stb. Sőt, még a füves cigit is leteszi. :-) (Mint ahogyan azt már többen is írták itt.)
Szóval semmi nem tart örökké és a gyerekek is felnőnek.
2007.06.05 13:38:14kovvacs
Nahm, nyakig benne vagyok Tracy Hogg harmadik kötetében, A suttogó mindent megold.
Egyre vegyesebb a kép, ami alakulgat bennem.
Nem tudom, miket művelt az első két kötetben, de ebben átlag 5 oldalanként le van írva kb. az, hogy "anyuka, hallgasson a józan eszére. Nincs két egyforma baba. Figyelje a gyereket és csinálja úgy, ahogy a gyereknek meg magának jó." Vagy "ne próbálja szó szerint alkalmazni az itt leírtakat, mert minden baba más. Tekintse iránymutatásnak és ne szó szerint betartandó receptnek" stb.
Na ezektől szimpi a csaj.
Aztán mivel elkezdtem a könyvet elölről, és ettől kicsit követhetőbb, kevésbé vagyok lerémülve.
Vszínűleg azért lett amcsiban nagy kultusza, mert ott nincs védőnői hálózat.
Sztem azért nincs tudományos magyarázat, és azért hemzseg az olyan szöveg, hoyg "azért csinálja így, mert higgyen nekem, beválik", mert a csajnak nincs semmilyen komoly elméleti háttere. Mint ahogy nem biztos, hogy egy pásztorbácsinak van bármiféle tudományos ismerete a juhokról, de attól még lehet, hogy nagyon tudja, hogy működnek a gyakorlatban.
Sztem azért válik be a csajnál (szegény különben meghalt 3 évvel ezelőtt) a módszer, mert meggyőződéses és megszállott. Úgy értem, lehet, hogy a módszerei kiállnák a tudományos próbákat 50-80 százalékban, de a maradék is ki van pótolva meggyőződéssel.
Nekem az jött le itt a porontyon általában, hogy ez a csaj egy kicsit szadista. Nem nagyon, de egy kicsit igen. Mondjuk annyira, mint dr spock. Amolyan "szivatom a gyereket a gyerek érdekében mert én vagyok az okosabb". Ehhez képest (legalábbis ebben a harmadik kötetben) amit eddig olvastam, abban állandóan visszatérő mondandó, hogy nézd a gyerek szemszögéből a világot, képzeld magad a helyébe, guggolj le, nézd meg, ő mit lát-hall, figyelj nagyon a megérzéseidre. És vannak állandóan gyerekpárti mániák: NE hagyd sírni, nem azért sír, mert nincs jobb dolga, hanem a segítségedre-szeretetedre van szüksége stb. (Ehhez képest Spock tényleg egy ááálat.)
Meglepődtem, hogy az alapelvei (napirend) nagyon hasonlítanak ahhoz, amivé nálam átfejlődte magát az igény szerinti szoptatás. Persze a csaj nem lenne velem még így se megelégedve, de valahol beálltam anno a kettő közé. Mert én arra voltam hajlandó az elején (kb két hét végikimerültség és valódi igény szerinti szoptatás után), hogy igény szerint max két óránként és alkalmanként max 40-60 percig szoptassak. Utána abbahagytam. Na ez félút az igény szerinti és a Tracy Hogg szerinti között.
Vicces volt, hogy az idős dokinénink azt mondta, ne engedjem 15 percnél tovább szopni (!) a babát, mert ellustul. Erre Tracy Hogg szerint töknormális, ha az újszülött 40 percig szopik. Szerintem is. Nálunk végül magától szopott ennyit.
Arról nem vagyok még meggyőzve, hogy nem szadizmus egy jóízű szopiból alvás után felébreszteni a gyereket.
Nekem most azér van nagy lelki szükségletem a könyv iránt, mert gyün a következő gyerlőc, a kettő közt csak 20 hónap lesz, és nem szeretnék atomjaimra esni. És még nem tudom pontosan, hogyan fogom csinálni.
2007.06.05 13:53:33manci
kowacs: én is elkezdtem a 2. kötetet, de mindjárt az elején, a gyerekek típusba sorolásánál elakadtam. Megcsináltam becsülettel a tesztet, de az én lányom úgy tűnik besorolhatatlan: a Tracy szerint létező 5 típusból 4-nél nagyjából azonos számú pontokat kapott. Na, itt ment el a kedvem.
Persze azért lehet, hogy mégegyszer elkap a lendület.
2007.06.05 13:55:20kovvacs
manci, ez a harmadik.
Asszem az első A suttogó titkai I., a második a suttogó titkai II., ez meg A suttogó mindent megold.
Bár lehet, hogy ebben van a teszt, én még csak a 4É-nél tartok :))))))))
2007.06.05 13:55:51manci
Jaj, ez a max 15 perces szopizás!!! Ezer helyről hallottam ezt a hülyeséget. Aztán persze jön a "nem jól fejlődik a gyerek", meg a "tápszert kéne adni" duma.
2007.06.05 13:56:38kovvacs
manci:
1, És most eszünk
2, És most még ne aludj
3, Édes álom
4, Érdekes, háztartás, férj és másik gyerek is van a világon :P
2007.06.05 13:58:02manci
kowacs: vettem, hogy nem ugyanazt olvassuk. Úgy kellett volna fogalmaznom: én a 2. kötetet kezdtem el olvasni... :)
2007.06.05 14:02:04kovvacs
Éééés most megyek füvet nyírni :P
2007.06.05 14:14:34marcangoló
Az én lányommal milyen boldog lett volna Trészi, simán ment az 5 perces szopi is. Hiába, második gyerek...
Kovvacs, miért gondolod, hogy atomjaidra fogsz esni kettővel? Persze, célszerű erre számítani, aztán örülni, hogy mégsem.
2007.06.05 14:16:14marcangoló
A vicces az, hogy eddig soha sehol nem láttam a Suttogó könyveket, de most a piacon belefutottam I-III-ig. :-)
2007.06.05 14:20:36Tori
Én a Kismamában találkoztam velük, ahol eleve fenntartásokkal kezelték. Később a könyvtárban olvastam bele, ahol úgy éreztem, hülyegyerekként kezeli az olvasót, úgyhogy ennyiben hagytam. De mostanra jólmegmondós divatkönyv lett.
2007.06.05 14:26:10marcangoló
Már úgy értem élőben. Mert hallani sokat hallottam róla. :-) Piszok sokan küzdenek, hogy megcsinálják, amit a Trészi mond. Még ha azt is mondja, hogy ne hallgassanak rá.
2007.06.05 20:58:17kovvacs
marcangoló, izé.
Van egy lányom, aki hmmm, hogy mondjam. Az a fajta, akiből miniszterelnök lesz nő létére, feltéve, ha ez még akkor eléggé extrém kihívásnak számít majd.
És itt a fiam a hasamban, aki élénkebb, aktívabb a nővérénél. Megvan már most a véleménye. Pl. az előbb belerúgott az asztalba.
Be vagyok tojva, ez az igazság.
Legalább elképzeléseket szeretnék felvázolni magamnak a kétkisgyerekes jövőre, hogy legyen mihez képest másképp csinálni.
Mert ha nem leszek elég talpraesett, segítséget kapok. Jön az anyósom. Abba már belenyugodtam, hogy gyermekágyasként két kisgyerekkel nem fogok tudni füvet nyírni...
2007.06.05 21:02:47kovvacs
Éééés most házimunka, mert eleget lógtam.
2007.06.05 22:10:23Anyatünde
Kovvacs, ma beleolvastam a Suttogó mindent megold-ba. Az előszóba, meg kicsit lapozgattam.
Nem lett szimpibb.
1. előszó: 2 szitut is leírtak, mikor anyuka HALÁL KÉTSÉGBEESETTEN hívja Trészit.
Egyik szitu: 3 hetes baba 2 óránként, időnként akár óránként szopni akar. Ennyi idősen a 3 gyerekemből kettő így csinált. Más forrásokban is olvastam, hogy ez 3 hetesen OK.
Másik szitu: 8 hetes baba éjjel felkel szopizni. Ezt először 8 hónaposnak olvastam, bólogattam is egyetértően, hogy megértem anyukát, ha Trészit akar... ;-)) de aztán jobban megnéztem, és láttam, hogy 8 HETES a baba. Ilyenkor az éjjeli dorbéz még teljesen OK.
Tehát sztem mindkét anyuka NEM NORMÁLISnak vélt NORMÁLISnak mondható (ámbár piszok fárasztó ;-)) ) picibaba-viselkedést. Nem tudom, miért. Talán babakönyvekben előzőleg mást olvastak? Csak nem a Suttogó első kötetét olvasták?? ;-)))
2., és ez amit most írok elég gáz sztem. Trészi ír arról, hogy mi van, ha nem válnak be a tanácsai. GYAKORLATILAG A NYOMORULT SZÜLŐT KEZDI EL CSESZTETNI. Azaz: írja, hogy ilyenkor a szülőnek át kell gondolnia, hogy tényleg megtett-e mindent az Ő (Trészi) tanácsai szerint, hogy a lelkük mélyén tényleg el vannak-e szánva arra, hogy megteszik ezeket a lépéseket. Hogy igazán, legbelül nem maradtak-e mégiscsak Ötletszerűen Nevelő Szülők.
Mintha a szerencsétlen szülő már addig is nem elsősorban magában kereste volna a hibát, ami miatt nehézségei vannak a kisbabájával.
Hatásosabb lenne, ha szószerint idézném, de ez utóbbin úgy felhúztam magam, hogy nem voltam hajlandó (Alvómackó, figyelsz??) kiadni érte a 2800 (vagy mennyi) pénzt.
Hogy ne csak rosszat szóljak: Káposztalepke írt gy tippet valamelyik Suttogóból, ahol választási lehetőségeket kínál fel az ember a gyereknek, p. játszóról hazainduláskor. Ezt próbáltam én is, gázos szitukban, és működik. (Eddig még...)
Kovvács megint: én sokkal jobban ura voltam a helyzetnek, mikor a kislányom megszületett, mint az első gyerekem születése után, azzal együtt, hogy két gyereket kellett ellátnom. Igaz, nálunk kicsit nagyobb a korkülönbség, csaknem napra pontosan 2 év.
De attól még pelenkáztam 15 hónapig kettőt. Ebédkor bal karomban a kislányom, szopizott, jobb kezemmel etettem a kisfiamat, mert ő akkor még nem tudott (vagy nem akart? nem tudom) kanalazni.
MINDEZEKKEL EGYÜTT sokkal jobb volt, mint a nagyobbik kisfiam születésekor. Volt, amikor kezelhetetlen volt a Nagy (ma már tudni vélem, hogy miért), olyan is volt, hogy én nem voltam a helyzet magaslatán (nagyon nem), de ezeket is beleszámítva mondom, amit mondtam.
Most eredetileg 19-20 hónap korkülönbséget szerettünk volna a Kicsi és a majdani Legkisebb között, na ezt már bebuktuk...;-)).
No, megyek rakodni én is. Csőváz!
2007.06.05 22:34:31anyaallat
Suttogó téma:
Amikor először beleolvastam messze elhajítottam, azzal, hogy egy ilyen merev baromságot kézbe sem veszek. Aztán írtam megfigyeléseket a kicsinyről és észrevettem, hogy teljesen azt csinálja magától,ami a könyvben le van írva napirend címszó alatt. Ezek után újra elővettem ,mert azért lehet benne valami. Szerintem nagyon prakitus és használható tanácsok vannak benne, nekem egy csomó dolog bevált. Pl.: a fáradság jelei rész. Írja, hogy a baba nem akkor fáradt, amikor fáradtnak néz ki, hanem pont ellenkezőleg, amikor hangosabban kezd kiabálni, meg vadabbul játszani. Na olyan olyankor kell letenni aludni. Ez nálunk teljesen bevált, ha erről lecsúszok óriási hiszti van a lefekvésnél. Szerintem ez egy tök okos dolog és én magamtól nem jöttem volna rá, pedig gyerekpszichológia szakirányon végeztem. (ott ilyen praktikus dolgokról nincs szó). Amúgy a stílusa szerintem is elképesztően tukkó és ostorozó, de általában ezek az amerikai népszerűsítő tanácsadó könyvek mind ilyenek. Gondolom ez egyfajta rosszul értelmezett törekvés a közérthetőségre. Amúgy meg olyan mint minden más tanácsadó könyv, az a tanácsot ami értelmesnek tűnik azt kipróbálom, ami meg távol áll a felfogásomtól azt meg nem.
2007.06.05 23:23:35kovvacs
Anyatünde, nekem senki a csaj, de azér megpróbáltam megkeresni az említett részeket.
Ja, a szülőt cseszteti, hogy tán nem eléggé akarja azt a változást. Majd lapoznod se kell és odaírja, hogy "Olyasmivel próbálkozik, ami nem felel meg a családnak vagy Önnek". Merthogy felsorol kb 10 különböző okot arra, hogy miért nem működik konkrét esetekben a módszere. Csak az egyik a szülő csesztetése, és sok más is van :P
Kedvenc példád a nyolchetes nem aludja át az éjszakát.
Na ezt begépelem:)
"Egy nyolchetes baba anyukája ezt írta:
"Azt szeretném, ha este héttől reggel hétig aludna. Mit javasolsz?"
Azt javasolom, hogy az _anyuka_ térjen jobb belátásra.
Legyen realista: az első hónapokban a baba még nem alussza át az egész éjszakát" stb.
Mondom, ott nincs védőnői hálózat:P
Ja és mindenki halálkétségbeesetten keresi trészit méretes f*szsággal. Valószínűleg ez amcsi tünet.
De mosmá elolvasom, akármi is van :)))))
2007.06.05 23:50:19Anyatünde
kovvacs, mi az, hogy :P ? Biztos valami hangulatjelző emotikon-pótló, de azon belül?
"Ja és mindenki halálkétségbeesetten keresi trészit méretes f*szsággal. Valószínűleg ez amcsi tünet."
Ezt nem mondtam. Kettő példa nem mindenki.
Mégiscsak meg kellett volna vennem, és szó szerint idézni.
Igen, a szülő csesztetése. A többit nem olvastam, mert ezen a ponton tettem le. Addig is csak kutyafuttában, Kicsivel postára, majd babaruha-boltba rohanás közben.
Egyébként én most akarom kölcsönkérni az első két kötetet, és kimazsolázni belőle, ami használhatónak tűnik. Csak ezt az előző hsz.-ba elfelejtettem beleírni.
Szóval úgy általában senki és semmi nem egyértelműen fekete vagy fehér. Trészi sem. Meg én sem ;-)) Én például egy konzervatív liberálkeresztény ex-biofizikus gyógyszerész-hivatalnok vagyok. jelenleg GYED-en. ;-)))))
2007.06.06 01:57:17kanga
Jo kesore jottem ra, hogy ez a konyv eloszor itt jelent meg. Nem is hallottam meg rola; az ismeroseim meg en is egy teljesen mas sorozat darabjat vettuk meg. "what to expect ...". Van egy ami a terhessegrol szol, meg van egy ami egy eves korig irja le a gyerek fejlodeset, meg van egy ami 2-3 eves gyerekrol szol. Nekem az elso ketto van meg, es elegge bevallt. Egyik sem allitja hogy valszt ad minden felmerulo problemara, inkabb informacioval szolgal. Es nem leckeztet es nem tart lelkifroccsot, amitol en speci kiborulnek. A babakonyv leirja a gyerek feljodeset honaprol honapra, de kihangsulyozza hogy minden gyerek mas, nem fejlodnek azonos ritmusban. Otleteket ad, pl arra hogy mit kezdjen az ember amikor elkezdi a szilard ennivalo bevezeteset, de egyikre sem eskuszik, az a hozza allasa hogy az ember probalkozzon, majd csak bevalik valami. JOl jott az is, hogy leirta, hogy kb mikor mit lehet bevezetni az etrendbe. Meg a konyv vegen elegge jol leirja a gyakoribb gyerekbetegsegek tuneteit, igy legalabb az ember tudja, hogy essen-e azonnal panikba, vagy raer, ha masnap rohan az orvoshoz.
A terheskonyv is hasonlo stilusban irodott, ott is sok jo informaciot talaltam
2007.06.06 06:09:42Alvomacko
Anyatünde: figyeltem! :-)))
Milyen az a liberálkeresztény? Tudom, tudom! Olyan mint te vagy. :-)
Ja, én meg egy nonkonformista, demokratikus reformer vagyok némi indulatos, öntörvényű bezzeg anya beütéssel. :-)
Mosmán muszáj lesz ezt a Suttogós cuccost a kezembe venni. De ez a suttogó cím tök gáz! A fülembe suttogja, hogy mit kell tennem, de azért a többiek ne hallják? Nekem ne suttogjon, hanem beszéljen hangosan és érthetően. :-)
2007.06.06 11:25:33kovvacs
Alvomacko,
abból jön a suttogó, hogy az amcsi kultúrában a lónak kitüntetett szerepe van, és azok az állatgondozók(?), akik különösen értenek a lóhoz, azok kapják a "suttogó" megtisztelő elnevezést. Vagy ehhez valami hasonló a lényeg, mert csak kb tudom, de azér fontos volt leírnom. Volt is valami ilyen film, aminek ez volt a címe, hogy Suttogó, én nem láttam.
A trészi-kultuszban maga trészi A Suttogó, mert ahogy a vadló megszelidül pár perc alatt a profi állatgondozó kezében, úgy "a halálosan kétségbeesett anyák" eredetileg házhoz hívták trészit, kezébe nyomtak egy ordító csecsemőt, aki csodákcsodája, pár perc alatt megnyugodott.
Jaj a lányom szerint MOST menjek be hozzá úgyhogy majd eccer folytköv
Anyatünde, a :P elfordítva mikor vigyorogsz és kicsit költöd a nyelvedet. Amolyan pimasz mosoly
2007.06.06 11:31:46Alvomacko
kovvacs: Köszi. Én sem láttam a filmet, de hallottam róla.
Nekem akkor se suttogjanak a fülembe, utálom! :-)
2007.06.06 11:58:37kovvacs
Anyatünde, tudom, hogy nem mondtad, hogy mindenki halálos kétségbeeséssel fordul trészihez, de én mondom. Valahogy ez a stílusa a könyvnek. Olyan nagyon amcsi. Minden "nagyon". Tele vannak a példalevelek - szinte az összes ilyen - vagy az elején, vagy a végén azzal, hogy "Segíts!". Már karaktertakarékosságból is kihagytam volna, de nem, sztem ő oda is berakta, ahol eredetileg nem volt :))))
2007.06.06 12:09:08babó
ezzel nekem az a bajom, hogy ha adott egy kétségbeesett, zaklatott anyuka, akkor naná, hogy üvölt a csecsemő, és lenyugszik, ha valaki olyan veszi a kezébe, aki nyugodtan, biztos kézzel fogja.
amikor a lányom született, és először volt velem egész nap a korházban, odasántikáltam vele az első adandó alkalommal a pelenkázópulthoz, és kértem az épp ott lévő csecsemőst, hogy mutassa már meg, hogyan is kell tisztába tenni. a nővér egy amúgy kedves, de elsőre rémisztő, kisminkelt-szőkített-lakkozott középkorú kiképzőőrmester volt, fogta a csajt, letette, pikk-pakk semmi finomkodás, letépjük, töröljük, zitty-zutty ezzel kenjük azzal kenjük, rá a pelenka, kész műsort adott elő. olyan tempóban, hogy csak pislogtam. de a lényeg: gyerkőc teljesen nyugodtan, békésen tűrte, semmi hiszti nem volt.
én azért finomabban csinálom :))
szóval önbizalom! :))
2007.06.06 13:26:55kovvacs
babóka, jaja, lehet, hogy trészi is így csinálta szegény.
2007.06.06 13:30:30kovvacs
Angolt jól bíróknak:
www.thebabywhisperer.com/babywhisperer.html
és itt van a message boards.
Ha jól látom, a 4É angolul: E.A.S.Y. :P
2007.06.06 15:23:28Anyatünde
OFF, de mekkora ;-)
Alvómackó: na szóval a liberálkeresztény.
Nehéz megmagyarázni direkt politizálás nélkül, az meg itt nem célszerű? ildomos? kívánatos? meg tán még el is küldenének az indexes politika-fórumokra, ahova semmi kedvem menni. (Beleolvastam egyszer-kétszer, azért. Akkor már inkább a vasútbolond-fórum.)
Inkább mondok példákat, ezek talán megmutatják, mi az.
Például könnyesre bírom röhögni magam - sokadszorra is - a Brian életé-n.
Például a Passió c. film (r.: Mel Gibson) bizonyos részeitől kifejezetten viszolygok.
Ugyanakkor a teljes film, Húsvét előtt nem sokkal megnézve döbbenetes élmény volt. De nem nézném meg sokszor...
Például nagyon szívesen olvastam Lengyel László Várszegi Asztrikkal készült interjúkötetét (ha jól emlékszem, beszélgetőkönyvecske volt a címe) - akár többször is.
Most eszembe jutott még valami, amit csak nagyon bizonytalanul és halkan mondok: sokszor úgy tűnik, hogy katolikus társaságban (értelmiségi társaságban is, sajnos) mintha eléggé "uniformizáltan" járna az emberek agya, legalábbis némely kérdésben. (Nem mindenkié, de jónéhány emberé, és most NEM teológiai kérdésekre gondolok.)
És elkezdesz gondolkodni, hogy bizonyos dolgokat miért gondolnak úgy, ahogy, és nem találsz értelmes magyarázatot.
Egy ilyen példa (az enyhébb fajtából): "Nem olvasunk Népszabit, fújjj."
Én meg nagyon csípem pl. az újság térképvázlatait, vázlatos helyszínrajzait. És Bacher Iván írásait. Bocs, nem találom az a betűt, két ponttal a tetején.
Tudom, megjelentek kötetei is. De pl. volt olyan írása Bacher Ivánnak, amit eddig egyik kötetében sem találtam meg, és a Népszabadság Online archívumában sincs meg. A SOTE I. Szülészeti Klinika Perinatális Intenzív Centrumáról szólt az írás, még valamikor évekkel ezelőtt (Talán 2003 novemberében) olvastam.
Visszatérve az unifomizált észjárásra: vannak egészen paranoidnak tűnő elgondolások is.
No, szerintem eléég volt ebből ennyi.
ON
2007.06.06 17:02:00kovvacs
Azért szívesen vennék egy komplett kötetet a
WUR féle
iskolától.
Léteznek ugyanis elképzelések, hiszen a Kismama magazinban fel-feltűnnek ilyesmik. Konkrétan rémlik az éjszakai alvásról is valami jó hosszú cikk. Rémlik valami a napirendről.
Tehát jó lenne egy WUR-féle általános csecsemőgondozói és kisgyerekterelgető könyv.
Mert nem minden a szoptatás. Persze, iszonyúan fontos, és nyilván egy ilyen típusú könyvben magától értetődő túlsúlya volna a szoptatásnak, hiszen az egész élet a szoptatás köré szerveződik.
---
Hihetetlenül ellenszenvesek trészi stílusának egyes jellegzetességei - amely akár fordírási baklövés is lehet, de tartok tőle, hogy nem az.
A gyereket "legyőzzük", szó szerint talán nem volt ilyen, de "betörjük" - jaja, csakis a gyerek érdekében, mert mi felnőttek aztán olyan marha okosak vagyunk.
Ez azért nem kicsit gáz.
2007.06.06 18:05:06marcangoló
Kovvacs, elvileg mostanában jelent meg egy könyv, Dr. W. Sears: Éjszakai gondoskodás a címe. Elvileg az altatásról szól, de biztosan másról is. Ajánlja a LLL is, úgyhogy szerintem az általad kívánt megközelítésben íródott. ;-)
2007.06.06 18:12:10Alvomacko
Anyatünde: szóval ez olyan mindenből egy kicsit filozófia. Tetszik. Mert valahol középútra emlékeztet. :-)
2007.06.06 18:14:41Tjuca
Anyatünde!
Liberálkeresztény :-) Jessz.
2007.06.06 22:46:24Anyatünde
Mindenből egy kicsi? Nem tudom.
Hit, erkölcs és hasonlók dolgában semmiképpen.
Talán röviden annyi, hogy nem utasítok el látatlanban valamit PUSZTÁN AZÉRT, mert a "másik oldal" kedveli, vagy egyetért vele.
Gondolkodó keresztény. Sztem van ilyen, én már találkoztam ilyen emberekkel. A családomban több is van, szóval ez lehet, hogy valami genetikai defekt. ;-))
Szomorú lenne, ha így lenne... Szomorú, hogy bizonyításra szorul, hogy létezik ez a kategória...
(Kovvacs meg a gondolkodó konzervativ ;-)) )
2007.06.06 22:51:14kovvacs
Anyatünde, tuti hogy van ilyen kategória, csak nincs benne túl sok ember. De itt pl. rögtön van kettő-három is. (Marcangolóra meg Csörére gondolok Rajtad kívül.)
Meg aztán a fene se tudja. Ha odaát élnék, ahol trészihogg élt, lehet, hogy belőlem is az lenne, mint belőled...
2007.06.06 22:54:01druantia
Sears-éknek van egy jó kis oldaluk a neten. Most lusta meg fáradt vagyok rákeresni, de ha "attachment parenting" néven keres az ember, nagyon jó dolgokat találhat. Legalábbis az én ízlésemnek megfelelően jókat :-).
2007.06.06 22:54:01marcangoló
Nálunk mindenki mindig ellenzéki volt (még Annakidején, tudjátok), az utóbbi időben lettek valamilyen pártiak. De pl. sokan liberálisból alakultak át konzervatívvá, követve a párt pálfordulását.... Most megint teljes az egység. És béke honol. Az öcsém a legmarkánsabb, de őt a "papok nevelték", ahogy anyám szokta mondani. Én meg az undok liberalista, mert néha belekérdőjelezek az "evidenciákba". Meg szeretem a Mancsot... ;-)
2007.06.06 23:00:28kovvacs
marcangoló, nem-nem-nem, nem úgy értettem, hogy az általam kívánt megközelítés.
Azt szeretném látni úgy teljes egészében, ahogy WUR leírja vagy vmelyik kolleginája, hogy GLOBÁLISAN hogy csinálja. Az egészet. Szoptatás ÉS alvás-altatás ÉS áttérés a vegyes étrendre ÉS nembolondulsz meg a kialvatlanságtól mint felnőtt ÉS egyéb gyereknevelési cuccok (pl. szobatisztaság stb).
Ja és azért szeretném látni, hogy legyen min köszörülnöm a nyelvem.
Könnyű a trészi féle megoldásokat fikázni, ha nem lehet összehasonlítani a másik oskola fullos világnézetével. Én WUR vonalon indultam el, és nehogy azt hidd, hogy a gyerekem kéthetes korában egy percre is leszállt volna a cicimről éjjel. Csak akkor bökdösött meg, ha szerinte cserélni kellett és jöjjön a másik. Valahogy az kimaradt a WUR féle kiképzésből, hogy mit csináljak a gyerekkel, ha igény szerint szopik a hetedik órája és minden tagom fáj.
És én asse tudtam, ki ez a trészi, de ettől elindultam magamtól is efelé. És valahol félúton vagyok. És mocskosul éreztem magam közben, és nem fért a fejembe, hogy más hogy nem képes eközben megbolondulni - ha ilyen jóevő ciciközpontú gyermeke van és TÉNYLEG igény szerint szoptatja. (Igen, én is szoptattam WC-n ülve, boltban, minden elképzelhető formában. És nem vagyok benne biztos, hogy nem tett ré mindez egy lapáttal az amúgy se teljesen ép állapotomra.)
2007.06.06 23:09:13marcangoló
Kovvacs, mire gondolsz? Én mint gondokodó keresztény, vagy liberálkeresztény? Vagy gondolkodó konzervatív? Mert tisztességes kereszténynek én nem vagyok mondható. Esetleg a kistesóm, vagy a családom egyéb tagjai. De én otthon a rebellis elhajló vagyok. :-)
Jaaa, hát igen, azért az nem valami nagy buli, ha pont a te gyereked az, aki igény szerint nonstop szopizna.:-( Bevállalhatnák a dolgot, bár szerintem a Kismamát olvasva, meg a szoptatási tanácsadókat (Pl. Diószegi Esztert, aki pszichológus), nekem már kezd kikristályosodni egy szemléletmód. Amit egyébként én szeretek követni. Ajánlani már csak a legeslegjobb barátaimnak. :-) Azok talán nem ütnek agyon, ha nem úgy sül el a dolog, ahogy kellene.
2007.06.06 23:18:28babó
bocs, mi az a WUR? (ki?) lehet, hogy nekem is van olyan füzetem?
mondjuk most már nem aktuális, de a következőnél esetleg...
2007.06.06 23:20:25kovvacs
marcangoló, ez az:
ki van már a szemléletmód kiristályosodva,
csak be kéne szépen könyvben vállalni.
Megvenném,
végigolvasnám,
az tutter.
És ugyanúgy csemegéznék belőle, mint trésziből. Mmint a könyvből. (ggrrr, vizuális vagyok és eszembe jutott, hogy már halott)
2007.06.06 23:21:24marcangoló
W. Ungváry Renáta, a Kismama főszerkesztője. :-) Kovvacs szokott rá hivatkozni az igény szerinti szoptatásnál...
2007.06.06 23:22:41kovvacs
W. Ungváry Renáta
hivatalosan nem tudom, mi a státusza, de hívhatjuk az Igényszerinti Szoptatás Magyar Apostolnőjének is.
2007.06.06 23:22:49marcangoló
Én megírom, aztán nagy pénzt akasztok. Csak az a baj, hogy nem bírnék ilyen kategorikus lenni, mint Trészi, akkor meg hogyan nyomnám el az amerikai piacon?!
2007.06.06 23:23:52marcangoló
Kovvacs, nagyon pikírt vagy, csak mert nem jött be a nonstop szopi.:-) De hát az nem is neked van, hanem a gyereknek. Bár, ebben az esetben már mondhatjuk, hogy neked is szopás. ;-)
2007.06.06 23:34:57babó
á, köszönöm
kismamát csak reklámpéldányt olvastam, szép-szép, jó-jó, de marhára nem fogott meg, mint a "női" újságok általában.
az igény szerinti szoptatásról meg: lányom fogta magát és 2,5 hónapos korától négyszer szopott egy nap, kész passz. akkor egy órát. 9 hónaposan már alig érdekelte a cici. pedig úgy képzeltem 1-1,5 éves koráig tuti szoptatom, aztán meglátjuk :(( szóval a fejünkre is állhatunk az elveinkkel, ketten vagyunk a picivel a játékban.
2007.06.06 23:35:02kovvacs
marcangoló, na ez az amit nem értettem egy idő után. Hogy én hol vagyok. És azt senki se mondja, hogy sehol, mert akkor hogy a búbánatba íródnak a cikkek a Kismamába? Asse üres oldalakkal jelenik meg.
Olyanokat nem is kérdezek, hogy mikor és hol csinálják a következő gyereket. Biztos a mosógépen két szoptatás között, hiszen a közös hitvesi ágyban már alszik kettő, 2 és 4 évesek, akik még szopnak. Igény szerint.
2007.06.06 23:41:24marcangoló
Kovvacs, már ha ennyi szoptatás mellett még teherbe lehet esni.:-: /Egyébként a mi gyerekeink rendre a nappali kanapéján készülnek./
Vagy olyan iszonyú mázlijuk van, mint nekem, hogy a gyermekeim teljesen anyabarát módon igénylik a cicit. Két- három óránként, majd a fiam egyre kevesebbszer, aztán már egyáltalán nem. Jó, nekem mindig kiment a fejemből, hogy ha elesett, fáj valamije, cicivel vígasztaljam, így nálunk a szoptatás az evést szolgálta. Maradi vagyok, de most már mindegy.
2007.06.07 21:12:51kovvacs
Ma kipróbáltam trészi susog-ütöget mócerét a 4 hónapos unokaöcsémen és remekül műxik. Igaz, ő egy "Mintababa", azaz mindent úgy csinál, mint az összes könyvekben le van írva, hogy kéne.
2007.06.07 21:19:38marcangoló
Ez nem Trészi módszere, hanem az enyém. Én már így csináltam, mielőtt hallottam volna róla. :-))))) Na, csak kötekszem.
2007.06.07 21:56:05zsuli
kowacs: ha fél év múlva lesz időd, légyszi írj egy posztot a tesózásről, jó?
Mi még gondolkodunk a másodikon, de túl sok kérdés merül fel (pedig nem is kényeztetem el a lányom szerintem...):
mit csinál az ember a szoptatás alatt a nagyobbal?
ha az esti fürdés és az előtte levő játék apa reszortja, akkor a nagy nem kapja már meg, vagy a kicsi ne ismerje meg ezt a jó szokást? stb., stb.
Ha lesznek rá válaszaid, oszd meg velem, oké?
2007.06.07 23:13:40kovvacs
marcangoló, én is úgy csináltam már korábban is, de nem mindig susogtam. Néha dúdolgattam, néha nem szóltam egy szót se. Mit adott ehhez trészi? Csak két darab infót: 1; a gyerek kettőnél több dologra nem tud figyelni (háta egyenletes, könnyű, picike ütögetése + a susogás), ezért hagyja abba a sírást, majd alszik el - 2; feltéve, ha TÉNYLEG álmos, csak nem tudott magától elaludni.
Tehát: érdemes mindkét műveletet tudatosan egyszerre csinálni; valamint nemálmos gyereknél nem fog bejönni, hogy elaltasd. (TUDOM, tudom, hogy ez evidencia, de első gyereknél mégis mit tudtunk magunktól - mikor éhes, álmos, fáradt, túlpörgős stb? Nem olyan egyszerű az.)
2007.06.07 23:15:40kovvacs
zsuli, OK!
Sőt, köszi, mert ez egy jó ötlet:
amint időm lesz levegőt venni, írok "sorozatban" egy-egy témáról, hogy hogyan alakulgat jól-rosszul nálunk.
Különben még én sem tudom meg szorongok is (akkor is szorongok marcangoló, ha nem kéne), hogy pl hogyan lehet a két gyerek napirendjét összehangolni, és igen, pl. itt a fürdetési kérdéskör.
2007.06.08 00:23:45yucu
én olvastam asszem az elsô kettôt. nekem pár dolog bejött, pár nem. azért azt lássuk be, olyan ez, mint a horoszkóp, abba kapaszkodsz, amivel egyetértesz, a többi elsikkad.
van amiben lazább vagyok, van amiben sokkal durvább. pl a kölyköm cicin alszik el este még mindig, sôt sokszor nappal is. az apja le tudja tenni, de tôlem elvárja. amíg nekem jó és neki is... nekem az a fél óra napközben lelkifurdancsmentes, igazolt pihenés... próbáltam anélkül lerakni délután, végül is félórás üvöltés és birkózás után beájul... nekem egyszer?bb nyugiban. majd valahogy megoldódik, csak nem fogja gimiben is követelni...?
amikor viszont rákapott a 2-3-4 éjszakai felébredésre és cicizésre pár hónapja, nem tudtam gakorlatba áttenni azt, amit írt, hogy menjünk be és fektessük vissza akár százszor is, míg végre elájul... én azt nem bírtam sem idegekkel, sem derékkal. egyedül nyüszögött szegény, 3 éjjel, csökkenô tendenciát mutatva, 30-15-5 percet, ámde a probléma megoldódott, azóta is újra alszik 9-tôl 7-ig. az ágyában.
szóval én zord anya vagyok, külön szobában alszik a malacka. én már akkor sem jól alszom, ha egy szobában vagyunk, nemhogy egy ágyban... nemtom mi lesz, ha jön egyszer a kistesó... bele se merek gondolni.
na meg a tracy stílusa elég amerikás, néhol gyermeteg és túlmagyarázó, fele ekkora könyvbe belefért volna ennyi információ... na de ez van, kell olvasni mást is, de nekem a kismama magazinos paráztatásoktól is herótom van. ismer valaki "cumizavaros" gyereket? mármint nagy tömegben, mert úgy írnak róla, mintha népbetegség volna.
2007.06.08 06:21:37Alvomacko
zsuli: mi - helyesbben én, mert én voltam a kivitelező - kis "kerítést" szereltünk a gyerekszoba ajtajára, így tudtam megakadályozni, hogy mondjuk a konyhában kolbászoljon egyedül a Nagy szoptatás/etetés alatt. Amikor Lilla nagyobb volt már és az etetésnél már nem merültünk el egymásban, akkor a gyerekszobában is etettem cumisüvegből. Később az etetőszékben felváltva ettek. Előbb a Kicsi, ő gyorsan és jól evett mindig. Ha végzett, akkor őt letettem aludni, utána meg jött a Nagy. Nálunk még 2 évesen is etetőszékben evett Nóri, mert így nem tudott elmászkálni, mert leugrálni a székről.
Fürdetés: Lilla fürdött előbb, addig Nóri játszott még. Aztán amikor Lilla már tudott ülni, akkor együtt ültek a kádban két tenyérnyi vízben. Volt, hogy a kádban felejtettem őket a kihűlt vízben, mert ez volt az az idő, amikor a gyerekszoba romjait takarítottam össze és néha hosszúra sikeredett. Ők meg játszottak a kihűlt vízben...
Lilla a fürdés után vacsizott. Addig Nóri pancsolt a vízben. Nem akarok bezzeg anya lenni, de én minden fürdetést egyedül csináltam végig. Történelmileg így alakult. Csak azért írom, hogy egyedül is meg lehet csinálni két gyerekkel. legtöbbeteknek meg a férje segít a fürdetésben ahogyan olvasgattam. Vacsi után Lilla ment az ágyba. Jött Nóri vacsiztatása, majd ő is irány az ágy. Ekkor még hátra volt az olvasás.
Mindig igyekeztem úgy csinálni, hogy már nem maradjon sok házimunka a fektetés utánra, mert akkor már nem sok erőm maradt. Meg kedvem sem. Eyg jó kis intenzív nap után nekem is nagyon kellett a pihenés. :-)
2008.09.15 21:26:01ebatta
Kedves Hanna!
4 évesek a hármasikreim! 3 hós koruk óta alszanak éjszaka...sorolhatnám (és nem ébresztettem őket soha, se tracy se a védőnő javaslatára pontosan időbe) , mégis van , volt napirend..ami nem percre pontos, de működik..anyukák kérdezik ha látnak bennünket:-Hogy csináltátok? hogy bírjátok?? 1xrű a válasz! suttógó segítségével...lehet hogy azt mondod..kegyetlen vagyok, mert nem akartam hogy kedvükre cicizzenek amikor csak akarnak stb?? hát tudod 4 év után, ugyan úgy szeretnek a gyerekeim és megtisztelnek a hisztijükkel, mint az ötlet szerű nevelést alkalmazók...de nekem már sokkal könnyebb!
Jó látni , hogy aki annó elitélt engem a módszer miatt most irigykedik! Mert van akinél a nyúl viszi a puskát........
2008.09.15 22:34:23Hűbele
Épp kezdett hiányérzetem lenni, hogy ma még nem olvastam bezzeg-anya bejegyzést:-)))
2008.09.15 23:05:44ebatta
K.arikától idézek:
Valahogy pár gondolat megragadt bennem, és azóta is profitálok belőle...
Ez a lényeg, nem a stopper, nem szó szerint betartani amit ír...megfogott eleve az...:minden gyerek más( tracytől).... bizony határozottan állíthatom hogy egyszerre született egynemű 3 gyerek is teljesen más..más igényekkel, más indulatokkal, más "hőmérséklettel" más dilivel, ...mégis egyszerre szoktak be csont nélkül az oviba..mégis csont nélkül ott aludtak első este mikor otthagytuk őket maminál...mai napig egyidőben csendespihenőznek ebéd után, egy időben vacsoráznak, egyszerre fürdenek...most akkor hogy is van ez? szerinted ha igény szerint szoptattam volna??? nem 5 hónap után apadt volna el a tejem, hanem 4 nap után...másfél hónaposak voltak mikor először aludtam 2 órát egyhuzamban....(szigor mellett a z ellenzők szerint! )
2008.09.15 23:10:19ebatta
Ninc s időm fórumokra..igazából gina fordról kerestem valami infót, akkor találtam rátok!
Akkor csak ennyit:
SUTTOGÓ TITKAI ALAPELVE BEVÁLT, NAGYON IS, KÍVÜLÁLLÓK ELISMERIK AMIT CSINÁLOK ÉS CSINÁLTAM A GYEREKEKKEL..., IKRESEKNEK ÉS TÖBBESIKRESEKNEK ÚJRA ÉS ÚJRA BÁTRAN AJÁNLOM!
2008.09.16 03:21:25cozumel
Ebatta
Szia :-)
Roxall nicknevu kommentezonk (ikresek.hu) viszont igeny szerint szoptatta a harmasikreit.
Neki meg az jott be.
2008.09.16 07:34:26Anyatünde
Ebatta, abban teljesen egyetértek, hogy ikreket, vagy hármasikreket UGYANÚGY igény szerint ellátni, mint ahogy az ember egyetlen babával teszi, vsz. fizikailag lehetetlen.
Viszont én így a partvonalról (4. babát várjuk, de ikreim nincsenek) úgy gondolom, hogy az egy hatalmas plusz és különlegesség az ikrek számára, hogy ott vannak egymásnak, és ahogyan ott vannak egymásnak.
DE: Az igény szerinti szoptatást ésatöbbit ne mossuk már össze az "ötletszerű neveléssel".
Nem csak 100 %-ban a Tracy Hogg-féle irányt követve lehet az ember következetes a gyerekeivel sztem. (amúgy én beleolvasgattam a könyveibe, és találtam pár jó ötletet is, ami nálunk is működött.)
Pl. én a csecsemőkorában nagyon sokat beteg kisebbik fiamat (4 hónaposan esett át bárányhimlőn, és két nagy tesó hordta haza neki az oviból a nyavalyákat) biza nem is próbáltam leszoktatni az éjjeli szopizásról. És 15 hónaposan, mikor volt kb. 1-1.5 hónap betegség nélkül, akkor magától leszokott róla.
Továbbá az én gyerekeim is csont nélkül aludtak ott a nagymaminál. Amikor annak eljött az ideje.
Az oviba beszokást meg hagyjuk. Az legalább annyira függ a gyerek alaptermészetétől, mint a következetes vagy "ötletszerű" neveléstől.
Még egy: ha valakinek simábban megy valami valamelyik gyerekével - vagy ikrekkel akár - ott azért játszik a mázli-faktor is. Saját példa: ha a kisebbik fiam lenne az első gyerekem, és még nem lenne tesója, akkor vsz. hatalmas arcom lenne, de a nagyobbik fiam után már tudom, hogy egy ritka kiegyensúlyozott gyereket dobott nekem a gép így harmadszorra, aki előtt még ott áll a dackorszak vastagja... :-P (2.5 éves)
2009.07.16 14:26:03Mano83
Hát Hanna, te is tudsz ám blődségeket írni! Legalább annyit, mint szerinted Tracy...