KOMMENTEK

• 2007.05.28 15:47:51marcangoló

  Induljunk ki abból, hogy mindenkinek a gyereke adott feladattal jön a földre. Van, akinek azt kell megtanulnia, hogy az anyja igényei mások, mint az övéi, van aki örülhet, mert egyformán szeretnék ugyanazt.... :-)
  
  Timimimi, te komolyan gondolod, hogy van olyan gyerek, aki nem igényli az anyja közelségét újszülöttkorában? Azt, hogy egy ágyban, vagy kicsit távolabb, azt az evolúció nem szabályozza... Nyilván nagyobb korában (10 évesen)lehet, hogy zavarja a közelség, de picinek?

• 2007.05.28 16:18:44Timimimi

  Nem úgy, hogy az egész pici újszülött nem igényli az anya közelségét, persze hogy ő igényli, de lehet hogy egy hat, hét hónapos csecsemő, már nyugodtabban tud aludni a saját helyén, az én kisebbik fiam például, amikor elmúlott fél éves mellettem már nem tudott aludni nyugodtan, illetve annyira megszokta a saját ágyát, hogy éjszaka szoptatás után vissa kellett raknom , mert mellettem nem aludt vissza, a nagyfiam még két évessen is mellettünk szeretet aludni, sőt most öt éves, de még ha tehetné velünk aludna.

• 2007.05.28 16:25:02boszor

  Egy dolgot furcsállok az együttalvás témával kapcsolatban, az pedig a szülők szerelmi és szexuális élete, vagyis annak hiánya. Láttam, hogy Pafff már felvetette, de mégsem érzem megválaszoltnak a kérdést.
  
  Pár hónapos babánál oké, hogy a szülőkkel aludjon, főleg hogy olyankor még egyes anyukák sem igénylik a hancúrozást, de utána? Szerintem az nem megoldás, hgy máshol (évekig kanapén, szőnyegen, fürdőkádban???). Aztán akkora gyereknél végképp nem, aki már kimászik az ágyból és közlekedik a lakásban. Arra meg gondolni sem merek, hogy egy szobában a picivel, mert az szerintem horror mindenkinek.
  
  És akkor hogy kellene ennek működnie? Anyu-apu hidegre van téve pár évre? És mi lesz az ő párkapcsolatukkal? Ha az ő házasságuk megromlik, az megint csak a gyerekre üt vissza. Lehet, ha nekem is gyerekem lesz, másképp fogom gondolni, de szerintem nem kell egy olyan kisgyereknek a szülei ágyában aludnia, aki már stabilan végigalussza az éjszakákat. Mert hanem esetleg a szülők házassága bánja.

• 2007.05.28 16:27:05boszor

  Szülei szobájában, az utolsó előtti mondatban, bocs :)

• 2007.05.28 16:30:59Tori

  A mi lányunkat nincs hova tenni, de megoldjuk. :) Ezen az alapon minden egyszobás lakásban élő házassága gajra menne gyerekszülés után. :)

• 2007.05.28 16:39:39Anyatünde

  boszor: van az úgy, hogy több szoba nincs, csak egy. ott alszik apa, anya, baba. Fürdőszoba kicsi és télen-összel-tavasszal hideg, fürdőkád kicsi, konyha szintén hideg, előszoba dettó. Konyhaasztal rozoga. Akkor? Sietős numera állva a konyhában, tűzhely előtt? Nekem szimpatikusabb a hitvesi ágy, ha a baba alszik.

• 2007.05.28 16:40:14Anyatünde

  Úgy értem, baba a saját ágyában alszik...

• 2007.05.28 16:44:34peppermint

  Mindamellett, hogy rémesen kíváncsi vagyok, táncsak nem lekvárt kavargattok a másik kezetekkel, ejtenék pár szót a tanácsokról.
  
  Először is a tanácsot az én érzésem szerint akkor illik adni, ha kérik. Ha nem kéri valaki, de egy másvalaki rátukmálja és akkor is járatja a lepénylesőjét, amikor a kutya se kérdezte, hát az minimum stresszel, de nem mellesleg egy nagyon agresszív üzenet arról, hogy "elég hülyécske vagy, hát majd én segítek, te szerencsétlen".
  
  Nos ezek a jelenségek vettek körül már a terhességem idején. Kéretlenül jöttek a ráérő vén varjak és a saját gyerekükkel is hadakozó fiatal libák, akik úgy gondolták, majd az enyémmel "távvezérelve" kipróbélják, hátha máshogy működik, mint korábban náluk. Megjegyzem, egyikükkel sem voltam olyan viszonyban, hogy egyébként is kérdezősködtem volna. (Lásd.: zöldséges sztori).
  
  Szóval amikor megérkezett a picikém, úton útfélen jött a belepofázás. Ti is tudjátok, hogy mennyire bizonytalan és kimerült az ember az első időkben, szakma, szakkönyv stb. ide vagy oda. Hát ezek a beavatkozási kísérletek még inkább fárasztottak, amire azzal reagáltam, hogy igyekeztem minél hamarabb lerázni őket, ha nem ment szép szóval, akkor másmilyennel. :-)
  
  A lényeg azonban azt volt, hogy még a korábbinál is szívesebben fordultam információért a barátokon túl a könyvekhez, mert én választhattam meg, melyikre vagyok kíváncsi, nem hívogattak fel, ellenőrizvén, betartom-e az "utasításaikat", átalussza-e a gyerek 3 hetesen az éjszakát stb-stb.
  
  Így bizony a mai napig szívesen olvasgatok. Ezt a könyvet is átnéztem, az más kérdés, hogy én döntök, kipróbálom-e a javasolt eljárást vagy a magam elképzeléseit alkalmazom.
  
  Szóval nem a Bibliám, de nem is vetem meg. Még ha hanna ír is róla egy eceteset.:-)))
  
  OFF: nyaralás - megrendeltem egy utazóágyat. Naggggyon örülök neki. Alig várom, hogy megérkezzen.:-))

• 2007.05.28 16:45:43peppermint

  kipróbélják=kipróbálják

• 2007.05.28 16:51:02Tori

  peppermint, megértem, de
  
  1, kár itt beszólni a kéretlen tanácsadóknak, szerintem senki se osztotta nagy arccal az észt, csak vélemények hangzottak el, és ezt most nem Neked mondom, csak a Te hsz-edről jutott eszembe
  
  2, engem személy szerint jobban idegesít, ha védeni akarnak a kéretlen tanácsoktól, mert azt sugallja, nem tudnám megvédeni magam. És lehet, hogy tényleg nem, de azért mégis inkább a bizalom, mint a védelem.
  
  3, Senkit se kerget a párja az asztal körül, ha nem olvassa a Porontyot, a függők meg magukra vessenek, :) úgyhogy szerintem ezt is el lehet zárni, ha túl sok az áldás.

• 2007.05.28 16:56:28erősbors

  Nem is bírom végigolvasni a sok hsz-t, annyi lett itt, míg nem értem rá ideülni.
  
  
  
  Nem is nagyon van már helye annak, amit írni akarok, De egy valamit le kell szögeznem.
  
  Lehet, hogy félreérthető volt, amiket írtam, de soha nem adtam a gyerekemnek cici helyett szopit! Ha éhes, egyértelmű, hogy enni ad nekik az ember. Csakhogy nem mindig éhséget jelent a sírás, csak azért mert éppen éjjel sír.
  
  És ahogy azt is leírtam, nem a cumi szájba dugása az első reakció.
  
  Egyébként kíváncsi lennék a hasfájós gyereknek folyton cicit kínálókra. Mint azt elég sokan tudják épp ellenkező hatást váltunk ki vele, csak még tovább és még jobban fáj a pocak.
  
  Nálunk hasfájósság miatt került használatba a cumi, aztán maradt néha esti elalváshoz, de nem mindig. Napközben pedig nem szoktunk cumizni, csak ha nem figyelek oda, túlfárasztja magát és már a kézben csitítás sem segít.
  
  
  
  Vki kérdezte, 3-án lesz 6 hónapos a gyerkőcöm.

• 2007.05.28 17:03:33erősbors

  Marcangoló:
  
  Mindig a gyerek igényei után mentem, így történt, hogy a kórház hiába erőltette rá a három óránként evést, ő itthon csak 4 óránként evett. Az, hogy átaludta az éjszakát három hónaposan és azóta is, az is az ő dötése volt. Én a megszokott időben ott álltam az ágya mellett csodálkozva, hogy alszik. Onnantól viszont három óránként evett napközben. Minden szempontból mindig hozzá igazodtunk, ő alakította ki a saját rendjét.
  
  Talán nem kellett volna általánosítani anélkül, hogy erre rákérdeztél volna.

• 2007.05.28 17:05:57boszor

  Egy dologról meggyőztetek, egy szobás lakásba inkább ne tervezzek babát:-) persze istenigazából nem erre értettem, hanem arra a helyzetre, amikor van más lehetőség is.

• 2007.05.28 17:06:47peppermint

  Tori, baromira félreértettél. Nem szóltam be senkinek. Nem rólatok írtam. Arról írtam, hogy miután jöttek a kéretlen tanácsadók, jól esett inkább könyvet olvasni.
  
  Remélem, mostmár érted.

• 2007.05.28 17:15:10peppermint

  Szintén Torinak:
  
  És még valami. Ha arra következtettél, hogy nem tudok visszautasítani egy tolakodó tanácsosztogatót, látszik, hogy 1. nem értetted meg pontosan, amit írtam, 2. nagyon nem ismersz.
  
  Egyikért sem hibáztatlak. De ettől még a véleményemet nagyon is fenntartom.
  
  
  
  Sokan nagyunk sokfélék. Téged a jelenség egyik oldala idegesít, engem meg a másik. Azért még megírom a dolgot. Nem azért, hogy bárki úgy érezze, muszáj ellentmondania vagy egyetértenie.

• 2007.05.28 17:16:11peppermint

  boszor, ne már!:-)))
  
  

• 2007.05.28 17:19:21peppermint

  Szia erősbors! Látom belefutottál némi ideológiai vitába :-)))))
  
  Hajrá!:-)))))))

• 2007.05.28 17:28:52peppermint

  OFF: és most tanácsot kérek. Van valakinek elképzelése, mikor próbáljam meg a csőröspohárból itatás művészetét bevezetni?
  
  Kérem, akinek tapasztalata, ötlete van, vágjon oldalba vele! :o))))
  
  Elárulom, hogy megpróbáltam, de ... nem ment igazán.

• 2007.05.28 17:33:55kaposztalepke

  szerintem a cumi, együttalvás, stb is mind mind olyan dolog, amit lehet jól is csinálni, meg lehet rosszul is. mehetnek jól a dolgok különaludva is, együttaludva is, cumit használva is, cumit nem hazsnálva is, és persze el is lehet tolni mindent...
  
  
  
  na, hát ez most értelmes és jól használható hozzászólás lett:))) vannak konkrétabb gondolataim is, de most nem tudok gép előtt lenni..;) szerencsétekre :)))))

• 2007.05.28 18:02:31dijon

  Erősbors, szerintem klónjaink vannak:)

• 2007.05.28 18:05:01Tori

  peppermint, hozzászólásom első pontjának utsó félmondata idevágva: "és ezt most nem Neked mondom, csak a Te hsz-edről jutott eszembe"
  
  :D

• 2007.05.28 18:07:26Tori

  peppermint, ragaszkodsz a csőrös pohárhoz? Mert mink sima pohárral 9 hós kortól elég jól haladtunk, csak aztán egy kimerültségi hullám alatt odaadtam Lucának a cumisüveget, amit mai napig bánok. :( Pedig pohárral is elég jól ment, csak türelmetlen voltam.

• 2007.05.28 18:12:07druantia

  Tori, légyszi, szakérts nekem is egy kicsit. Írtam feljebb, hogy az ivással is van némi problémánk. Cumisüvegből adok neki, ha azt akarom, hogy igyon is, ugyanis tud pohárból is inni egy kicsit, csak olyankor elvicceli és kiköpdösi. Ez nálatok is így volt az elején? Lesz ebből még valami? Ha üres a pohara (a játékai között is van pár pohár vagy olyasmi tárgy is), ivást játszik belőle, sőt, engem is itat. Csak élesben nem megy (még).

• 2007.05.28 18:17:11Tori

  druantia, igen, eleinte szopizós nyelvmozdulatokat csinált a nyelvével és kilökdöste a teáját. Először kanállal próbálkoztunk, és aztán minimális innivalót kapott (öt réteg partedlivel a nyakában). Általában magam mellé tettem egy teli meg egy üres poharat, és egy-két teáskanálnyit áttettem az üresbe, hogy egyszerre csak kis mennyiséget kapjon, nehogy túl nagyot nyeljen és kiköhögje. Arra is rájöttem, hogy a gyerekemnek jók a tölcsérforma (felfelé szélesedő) poharak, mert nagyon figyeli, hol tart a folyadék, és abban jobban látja. Jót tett neki az is, hogy eleinte nehéz kerámiapoharat kapott (a kezem ott volt alatta), nem könnyű műanyagot, mert így nem tudta nagyon hirtelen megemelni és a nyakába dönteni, a súly miatt csak lassan bírkózott meg vele. Most hirtelen ennyi, majd ami eszembe jut, mondom. :)

• 2007.05.28 18:18:16Tori

  nyelvmozdulatokat a nyelvével... naná, majd a könyökével...

• 2007.05.28 18:20:08druantia

  :-))).

• 2007.05.28 18:20:27druantia

  Ja és köszönöm :-).

• 2007.05.28 18:20:37manci

  peppermint: a lányom 11-12 hós korától iszik csőrös pohárból. Próbáltam korábban is, de nem ment. Ivott belőle, de töredékét annak, mint cumisüvegből. Többször próbálkoztam, aztán mindig elraktam egy időre.
  
  A változást az hozta, hogy látott egy kisfiút a zenebölcsiben ugyanolyan pohárból inni, mint az övé. Hazajöttünk, a kezébe adtam, azóta abból iszik. Tud egyébként rendes pohárból is, gyümölcslevet mindig abban kap, de a víz mindig a kezeügyébe van lerakva csőröspohárban.

• 2007.05.28 18:21:23druantia

  Ezek tényleg nagyon jó ötletek.

• 2007.05.28 20:05:16peppermint

  Köszi, mélázok a témán. A cumisüveget szeretném kiváltani. 7 hónapos lesz a pici, ugyan szoptatom, de emellett jó sokat iszik gyümölcsteából, pláne a mostani kánikulában. A sima pohár lenne a legszerencsésebb...

• 2007.05.28 20:17:12erősbors

  Hahó Peppermint!!!:-)))
  
  Ez a csőröspohár nálunk is jó téma lett!
  
  Emma ivott már rendes pohárból is, meg most két napja a csőrösből, de bevallom én is úgy voltam vele, hogy a cumisüvegből nem folyik a fele mellé, tán a gyerek is jobban jár.
  
  Vmelyik kiskönyv azt írja, hogy hat hónapos kortól lehet próbálkozni, mert akkor már nem csavargatják a nyelvüket, mintha szopiznának és ezért könnyebb. Hát nem tom, én még a mai napig csavargatom a nyelvem és cuppogok, ha vmi finomat iszom.:-D

• 2007.05.28 20:18:05erősbors

  Dijon: így estefelé már hülyülök, jól értettem, a tiéd is dec. 3-ai?

• 2007.05.28 20:38:45marcangoló

  Erősbors, nem mondtam, hogy te szeméy szerint nem figyelsz a gyerek igényeire, én a könyvvel kapcsolatban tettem megjegyzést. Azért neked címezve, mert te írtad előtte, hogy nem mondja meg a Tracy, hogy mit kell adott életkorú gyereknek csinálnia. Bocs, ha magadra vetted!
  
  
  
  A csőrös pohárból szívást nagyon jól lehet tanítani pl. szívószálas üdítővel, vagy bármilyen olyan alkalmaztossággal, aminek össze tudod nyomni az oldalát. A gyerek érzi, hogy megy a szájába a piából, és talán a szívó "mozdulat" is bejön.
  
  

• 2007.05.28 20:56:26marcangoló

  Peppermint, amikor a másik kezem nem szabad, akkor többnyire egy kapálózó, röhögcsélő félévest tartok benne. Újabb titokra derült fény. ;-)
  
  Ja, és azért sem szívesen adnék kéretlen tanácsot, és kérek számon senkit a módszereiről, mert a család és a körülmények ismerete nélkül nagyon mellé lehet fogni. Aztán ha elromlik a gyerek,én leszek a hibás. Tényleg.
  
  Ettól függetlenül nekem is van meggyőződésem, és ez nyilván átjön abból, amit, ahogy írok. Pl. ovációzok Hanna cikkén, mert minden mondatával egyetértek. Csak ettől senkinek nem kéne megbántódnia, aki nem ért egyet vele.

• 2007.05.28 21:13:58laili

  erősbors: én kispasim is hasfájós volt és kövezzenek meg de már a kórházban a szájában volt a cumi, hogy bentmaradjon a szoliban a sárgaság miatt plusz tényleg olyan volt mintha enni akarna de negyedóránként és csak jobban fájt a hasa.
  
  Aztán azóta, hogy elmúlt a pocakfájás nem kellett a cumi de ez nem jelenti azt, hogy nem is fog.
  
  
  
  Nekem egy barátnőm, hozta a célszerszámot a kórházba és azt mondta szard le mit mondanak mások hallgass a szívedre azóta is ezt teszem:)))

• 2007.05.28 21:18:15peppermint

  Marcangoló, ismételni fogom magam: NEM RÓLATOK ÍRTAM és nem élek olyan olcsó passzív-agresszív trükkökkel, hogy célozgassak. Ha valamivel problémám van, azt leírom, ahogy eddig is. És persze rólad sem szól, természetesen.
  
  Az eset(ek) megtörtént(ek), minden szereplő életben van még, de kerülöm a közvetlen kontaktust velük. Pl.: új zöldségestől vásárolok. ;-)
  
  A véleményem fenntartom, mert valóban így gondolom, de ha itt ezen környezetben úgy érzem, hogy valami zavar, szólok. Más nevében pedig nem indulok csatába.
  
  
  
  

• 2007.05.28 21:20:59peppermint

  Szia Erősbors!! A kudarc a csőrössel úgy esett, hogy szopizott volna belőle, úgy meg nem jött a nedű. Nagyon csalódott volt szegény. Én meg aljasnak éreztem magam.

• 2007.05.28 21:31:20babó

  druantia!
  
  elkezdtem olvasni a hozzászólásokat, de mióta nem voltam nagyon sok felgyűlt, nem jutottam a végére.
  
  
  
  ahhoz szólnék hozzá, hogy a gyerkőc esetleg nem eszik többfélét. a dr Spockban (csak, hogy kissé eltérjek a topic címadó könyvétől) részletesen leírnak egy kísérletet kb Peti korabei gyerekek evési szokásairól. az derült ki, hogy bár egy napra vetítve teljesen össze-vissza esznek, ha szabadon választhatnak, de hosszú távra vetítve teljesen kiegyensúlyozott tápanyagbevitel jön ki. szóval, nem baj, ha három napig csak répát eszik, utána meg húst, rá lehet bízni. hadd csipegessen...
  
  
  
  persze azért próbálkozunk. mi epret már adtunk, szerencsére nem lett tőle baja. annyira elég volt már a banán-alma kombinációjából, kap mindent és kész. a tojásról én is úgy tudom, hogy előbb a sárgája, aztán a fehérje. egy éves kor aladt azt sem adtunk

• 2007.05.28 21:39:17druantia

  Babóka, köszönöm szépen a válaszodat, remélem, igazad / igazatok lesz, kezdem azt hinni, kicsit túlaggódtam a dolgot :-). Végülis, tényleg mindent megeszik (kivéve a brokkolit :-)), majd nagyobb darabokban adom neki és igyekszem nem betojni, ha nem eszi végig minden nap az általam "előírt" menüt. Merthogy én eddig nagyon figyeltem rá, hogy megfelelő mennyiséget és minőséget egyen fehérjéből, szénhidrátból, mindenből.

• 2007.05.28 22:54:12holla

  druantia
  
  
  
  szia, az en fiam most 1 eves, es nala is elofordul, hogy kb. 3 perc utan visszautasitja az etelt. eleinte en is rahagytam, biztos most olyanja van, kevesbe ehes, stb. aztan rajottem, hogy ha nem foglalkozhat valami massal is, akkor az elso ehseg csillapitasa utan nem akar az evessel foglalkozni. Ezert teszek ele eteldarabokat, amiket magatol is tud enni, en meg kozben belepakolom a fozeleket, vagy amit epp adok. De van amikor ez nem eleg, ilyenkor kanalat, poharat, kupakot, muanyag palackot, - ezek most a slagerek - adok a kezebe, vagy neha maga mutatja, hogy mit ker az asztalrol (ha nem adom oda, uvolt, es nem hajlando tovabb enni), es mig o elvan ezekkel, addig megetetem azzal, amit gondolok.
  
  ez kb. 2 honapja megy, o rendesen eszik, engem meg nem zavar, ha kozben massal koti le magat.
  
  Remelem ez nem lesz karos kesobb, de azzal nyugtatom, magam, hogy a gyerkocok meg az o szokasaik gyakran valtoznak...

• 2007.05.28 23:43:33zolnaid

  Peppermint, próbáld a normál poharat inkább, egy gonddal kevesebb. A csörös pohár nem átvezetés a cumi/cici és a pohár közt, hanem egy harmadik ivási technika, szerintem egyszerűbb kihagyni.

• 2007.05.29 10:11:50Tjuca

  Hicudzsi! Erősbors!
  
  
  
  Én is olvastam a Suttogót, és vannak anyai ösztöneim is.
  
  Együtt vagy külön alvás. Talán azt kellene mérlegelni, hogy OK a gyereknek mi a jó, de ez Neked is jó? Ha igen, akkor OK. Nekem mondhat bárki bármit, van egy fóbiám. SOHA nem aludtam úgy, hogy Kinga mellettem volt. Mindig csak hancúr, vagy én ébren voltam. Ettől függetlenül számtalanszor álmodtam, hogy agyon nyomom a gyereket. :-( Volt, hogy félálomban kommentáltam, Kofának fel kellett ráznia, villanyt kapcsolnia, és megmutatni, hogy a gyerek nincs ott.
  
  Nos ezért én nem venném magam mellé, mert nem tudnék aludni. Ilyen is van. Félre ne értsetek, nem vagyok elmebeteg, és már nincsenek ilyen félelmeim, de igen az elején voltak. 2. gyerek is bölcsőben fog indítani, aztán megy a szobába. A többi, hogy hol alszik nyugton... már más kérdés, nekünk bejött a külön vacok a kezdetektől, ha kellett ott voltam a tejcsivel. Már megint egy kicsit sarkos kategorizálni, hogy melyik az üdvös. És a metszetek? Rugalmas napirend? Pl. Nekünk nagyon bejött. Nem óramű pontossággal (mert az megint csak gúzsba köt), de tudtunk jönni-menni, Kinga alkoalmazkodott, de mi is betartottunk dolgokat. Vagy ez az éjjeli alvás kérdés is, van olyan, aki alszik, és van, aki nem. Bármit lehet vele csinálni. Mi aztán kísérleteztünk, aztán egyszer csak aludt. 9,5 hós korától. Pedig addig már tényleg mindent csináltunk-> tömtük, lazán etettük, itattuk, dörgöltem a hátát, apja ment, anyunál aludtunk, pólót dobtam... és egyszercsak szinte magától. A cumit meg köpte ki, mai napig nem tudja mire jó, pedig volt idő, hogy életet mentett vón. No hosszú lett, csak parttalannak érzem a vitát, mert ugye úgyis mindenki a tudásának/igényeinek/gyerek igényeinek legjavát akarja nyújtani, spanyol viasz meg nincs. :-)

• 2007.05.29 10:29:19erősbors

  Nem értem a megszólításomat Tjuca:-D Pont erről írtam én is, hasonló okokból nem aludt velem a gyerkőc, hanem rögtön a kiságyban kezdett. Azóta is ott alszik békésen.
  
  Vagy pont ezért címezted nekem is a hsz-ed?
  
  Egyébként a ma reggelt el kell meséljem, majd megzabáltam ezt a Kisangyalt!
  
  Minden reggel ugyanúgy zajlik az ébredés, nagyjából 7-fél8 körül gügyörél az ágyikóban, odamegyek és édes mosolyokat, rikkangatást kapok. Eztán pelusozunk és jön a reggeli cici.
  
  De ma reggel evés közben egyszer csak elengedte a cicit, rámnézett fülig érő szájjal vigyorogva és güngyörgött vmi édeset. Jól megszorongattam örömömben, olyan édes volt! :D Ezekért a pillanatokért mindent odaadnék!

• 2007.05.29 11:10:23Tjuca

  Erősbors!
  
  
  
  Ti voltatok a két markáns pólus, én meg hibrid közép. :-) Azt hittem ezzel egyedül vagyok. :-)
  
  Figyelmetlenül olvastam az első pár hozzászólást. Pirul. Most olvasgatok, de folymatosan azt hallom, hogy Aná, úgyhogy inkább húzunk ki. :-)

• 2007.05.29 11:18:24babó

  holla:
  
  
  
  azaz, nálunk is ez megy, el is felejtettem mondani. van pár "asztali játék" amit matathat evés közben. néha parázok, hogy mi lesz ebből, nem fog majd rendesen koncentrálni az evésre, de egyenlőre nem zavar. majd megoldjuk, szerintem le fogja kötni, ha megtanul teljesen egyedül enni, de még nincs elég sikerélménye (asszem...).
  
  végülis mit várok, ha egyedül eszek imádok olvasni közben :((

• 2007.05.29 11:42:33holla

  babóka
  
  
  
  'végülis mit várok, ha egyedül eszek imádok olvasni közben '
  
  
  
  mintha csak én irtam volna... :-))
  
  

• 2007.05.29 15:53:37m-né

  Sziasztok!
  
  Mindenkinek köszönöm,hogy próbáltok segíteni!
  
  Marcangoló:Megfogadtam a tanácsodat és leültünk beszélgetni a kislányommal.Azt mondta,hogy attól fél,hogy bejön valaki a lakásba.Ezt már többször is mondta,akkor odavittem az ajtóhoz és megmutattam neki,hogy be van zárva és nem tud senki bejönni.Ez igazából sokat nem segített,attól még minden este cirkusz van.Azt mondta,hogy úgy tud elaludni,ha ott ülök mellette.Mivel eddig is így csináltam,azt szerettem volna,ha abban tud valaki segíteni,hogy ne kelljen minden este 30-40 percet az ágya szélén ülni.Nagyon szeretem a gyermekemet,de én úgy gondolom,hogy ebben a korban már igazán aludhatna egyedül.Főleg mikor mindenhol azt hallom meg olvasom,hogy pár hónaposan átalusszák az éjszakát.Már az sem érdekel,hogy ott van a mi szobánkban az ágya,pedig születésétől fogva azon vagyunk,hogy külön aludjon.Meg azt nem tudom,hogy később mennyivel lesz könnyebb visszaszoktatni a szobájába?Lehet,hogy velem van baj?Ti minden este úgy altatjátok a gyerkőcöt?Ha nem,akkor hogyan szoktattátok rá az egyedül alvásra?
  
  

• 2007.05.29 16:18:00marcangoló

  M- né, én úgy szoktattam rá, hogy nem szoktattam. Egyszer csak elaludt egyedül. Igaz, volt már vagy két éves, nem pár hónapos. Én nem ismerek személyesen olyan babát, aki kezdetektől aludna egyedül, olvasni is csak kevésről volt szerencsém, biztosan más körökben mozgunk. :-) Én arra törekedtem, hogy a legelejétől kövessem a gyerek vágyait, nem raktam külön szobába, nem kellett egyedül elaludnia. Van, amikor ezek a korai ki nem elégített igények térnek vissza, amikor a gyerek már kommunikálni tudja, hogy mit szeretne. Nálatok elég egyértelmű az üzenet, a lányod azért akarja, hogy legyél mellette, mert nem érzi biztonságban magát. Ilyenkor még mindig egyszerűbb engedni neki, mint minden este harcolni. Én azt mondanám, ne csak üljél az ágy szélén, hanem fogd a kezét, simogasd a hátát, adjál neki jó sokat magadból. Így van esélye, hogy ez az igény kielégül, és egyre hamarabb alszik majd el, végül egyedül is el tud. Meg nagyon jók ilyenkor a célzott mesék arról, hogy mi történik, ha ő elalszik, mármint ti mit csináltok, meg, hogy szeretitek, és vigyáztok rá. Biztosan fárasztóbb ott lenni vele, amíg alszik, de ha nem vagy ott vele, akkor meg balhézik, és nem akar aludni, ha jól értem. Végig lehet gondolni, hogy a keménykedés mennyivel fárasztóbb, és mennyivel kevésbé vezet a nyugodt alváshoz, mint amikor az ember enged a gyereknek.
  
  De várom, a többiek mit mondanak, hátha másnak sikerült máshogy...

• 2007.05.29 17:15:04m-né

  Marcangoló,köszi,hogy írtál.Megfogadom a tanácsodat,lehet,hogy igazad lesz.Az a baj velem,hogy annyira azt akartam,hogy külön aludjon,hogy arra nem is gondoltam,hogy ezzel sérülhet a kis lelke.Remélem még helyre hozhatok mindent?!Még arra lennék kíváncsi,hogy ha mindíg mindenben az ő igényeit vesszük figyelembe,akkor ezzel nem lehet elkényeztetni a gyereket?Lehet,hogy ez butaság,de azért érdekelne.

• 2007.05.29 17:33:26zsuli

  marcangoló, szabad Tőled priviben kérdezni? Nem látok most mozgásfejlődéses posztot, amihez kapcsolhatnám :)

• 2007.05.29 17:48:42Tjuca

  M-né!
  
  
  
  Mint írtam nálam az egy ágyban alvás nem jött szóba. A lefekvés mindig ment, így ebben nem tudok segíteni. Viszont próbáljátok meg a nagyival esetleg (ha meg tudjátok oldani) hogyan alszik el. Legyél ott vész esetére, de a nagyi altassa. Akkor kiderül, hogy Rád van szüksége, fél, vagy ha nem vagy ott, akkor egyszerűbben elalszik. Ez csak egy ötlet volt.

• 2007.05.29 18:15:56m-né

  Tjuca,sajnos az apukájával sem nagyon akar elaludni.Egyébként próbálkoztunk már azzal,hogy a nagyinál aludjon,meg a keresztszülőknél,de az lett a vége,hogy este 11 körül érte kellett menni,mert annyira keresett minket.Még napközben sem alszik el máshol,kivéve az ovit,ott általában nincs gond.Jelenleg munkanélküli vagyok,úgyhogy itthon vagyok,de mi van ha úgy fogok dolgozni,hogy este az altatásnál nem leszek otthon?Ettől is tartunk a férjemmel együtt,de az is lehet,hogy akkor meg simán el fog az apukájával is aludni.Bízom benne!

• 2007.05.29 18:28:04Alvomacko

  m-né: valami eszembe jutott. Én egészen kicsi koruktól esti mesét olvastam nekik. Már iskolásak voltak, amikor abbahagytuk. Általában 20-30 percet olvastam. Addigra majdnem elaludtak.
  
  Ha nagyon nyűgös voltam és nem volt türelmem olvasni, akkor valami mesekazetta vagy gyerekdalos kazetta ment. Ez is eltartott vagy 40 percig.
  
  
  
  Talán ez nálatok is segíthet. Én mondogattam, hogy anyának van még egy csomó dolga, amit még be kell fejezni, de itt vagyok a szomszéd szoában/konyhában/akárhol és ha valami baj van, akkor azonnal jövök. Aztán később előfordult az is, hogy ha úgy éreztem, hogy ugráltatnak, akkor szóltam, hogy mindjárt megyek, várjanak egy kicsit és mire mentem már nagy durmolás volt.
  
  
  
  De az olvasás, az mindig bejött. Télapó meg karácsony előtt az éneklés volt a menő. :-)
  
  Lillának még az ötödikes kötelező olvasmányát (Alice Csodaországban) is így olvastam fel. Mert utált olvasni...
  
  

• 2007.05.29 21:03:32marcangoló

  M-né, nem mondom, hogy mindig, mindenben korlátlanul a gyerek igénye szerint, de vannak helyzetek, amikor igen. Nem tudom, hogy attól sérült- e a lelke, mert kicsinek külön raktad, azért ezt is nagyon jól viseli egy csomó gyerek, de azt mondják, meg azt is tapasztaltam, hogy néha mindenkinek könnyebb, ha engedünk. Előbb szabadulunk...;-)
  
  Zsuli, megtalálsz a wiwen, én vagyok az egyetlen T.T.T. a Velvet- ismerősök között. Az ottani mélcímem is él.

• 2007.05.29 22:55:44Memme

  De legalább kiderült, hogy nem olyan nagyon nagy a baj és ennek örülök.
  
  Azt lehet tudni, hogy honnan vette a gyerek azt, hogy valaki bemegy a lakásba? Talán azt a "forrást" is érdemes lenne kikutatni, és akkor a gyökerénél szűnne meg a probléma. Mondta valaki, látta, hallotta? Hm?
  
  Vagy csak beszélek hülyeségeket?

• 2007.05.29 23:14:59m-né

  Memme,remélem nem arra gondolsz,hogy ezzel ijesztgetjük a gyereket,hogy jön a bácsi és elvisz?Egyébként,ha jól tudom ebben a korban sokat fantáziálnak a gyerekek.Nem feltétlenül kell látni vagy hallani,maguktól is odaképzelhetik a gyerekek,szerintem.Egyébként volt olyan is nálunk,hogy egyszer hajnalban azt mondta,hogy ott van a néni a plafonon.Nem tudom azt is honnan szedte,pedig nem ül a tv előtt sokat és inkább akkor is csak mesét néz.

• 2007.05.30 08:40:49marcangoló

  Jaja, 3 éves kor fölött minden gyereknél elkezdődnek a szorongások, nem kell ahhoz a zsákos ember...

• 2007.05.30 09:41:29m-né

  Szia Marcangoló,köszi,hogy helyre tettél egy kicsit.Elgondolkodtunk azon,amiket a múltkor írtál nekünk /05.28 12.37./,végül is előbb vagy utóbb csak el jön az is,hogy magától külön szobába megy.Most ott tartunk,hogy szép nyugodtan elalszik,ha a közelében vagyok.Amikor még jártunk a pszichológushoz,akkor Ő azt javasolta,hogy jutalmazzuk meg mindíg valami aprósággal,ha hamar elalszik.Ezt most megint bevezettük és nagyon tetszik neki a dolog.Egyébként remélem nem gondolod,hogy kitaláltuk,amit a módszeréről írtam/pár percig sírni hagyni-majd bemenni-sírni hagyni.../Különben ez a módszer nekünk sem tetszett,ezért is hagytuk abba.Szerintem egyébként az is baj volt,hogy pont akkor csináltuk ezt,amikor az ovit kezdte és lehet,hogy ez így sok volt neki.Amikor megkérdeztem a pszichológust erről,azt mondta,hogy nem lesz semmi baja,inkább pont jó,mert hamarabb elfárad az ovi miatt és így legalább könnyebben elalszik.Hát nem így történt.

• 2007.05.30 09:47:55Memme

  M-né, dehogy gondolom. De mondhatta egy banya a villamoson, egy haver a homokozóban, vagy egy nagyobb észlény az oviban... tudod, milyen kis kedvesek tudnak lenni egymáshoz.
  
  Engem a mamám ijesztgetett ilyennel (jön a zsákos ember, és elviszi, aki nem alszik) úgyhogy 34 fokos nyári melegben takaróval a fejemen szorongtam órákig, mert mivan, ha azt is elviszi, aki szépen alszik. Aztán anyukám mondta, hogy nem úgy van. Én világ életemben cserfes voltam, így a 4. át NEM aludt éjszaka után rákérdeztem, hogy pontosan hánykor jön a zsákos, mert akkor én inkább kimennék wc-re, az érvényes felmentés az alvás alól.

• 2007.05.30 18:25:44pat

  szia m-né,
  
  átérzem a helyzetedet, nehéz lehet nektek. kezdetben a mi kislányunk is cicin aludt el, és mivel nálunk igény szerinti szoptatás volt, éjszaka is sokszor kapott cicit. aztán kb. 7-8 hónapos korában kezdtünk már nagyon kifáradni az éjszakai ébredésektől, és már nem bántuk volna, ha ő is átalussza az éjszakát. az első lépés az volt, hogy amikor felkelt, én ringattam vissza álomba, és nem a feleségem, így értelemszerűen nem kapott már cicit, következő lépésben már nem vettem ki az ágyából, csak mellé ültem, és megsimogattam a hátát, így altattam vissza. de az alapproblémát - hogy éjszaka többször felébredt, és sírt - ezek a próbálkozások sem oldották meg. ekkor vettük elő azt a kis zöld borítójú könyvecskét, amit a Madarász utcai kórház orvosai írtak (a címére nem emlékszem, talán "Aludj velem!"?), amiből megtudtuk, hogy a felébredő gyerek azért nem tud egyedül visszaaludni, mert megijed, ha valami változást tapasztal ahhoz a környezethez képest, ami akkor veszi körül, amikor este elalszik. tehát ha este úgy altatjuk el, hogy bent vagyunk mellette a szobában, akkor éjszaka is szüksége lesz a jelenlétünkre a visszaalváshoz. szóval a lényeg, hogy este egyedül aludjon el, és akkor az éjszakai sírásoknak is vége van. ehhez a könyv több módszert is javasolt, mi a Ferber félét választottuk (ez a ki-be járkálós), és szerencsére elég gyors sikert értünk el vele (bár az igaz, hogy minél idősebb a gyerek, annál több kitartásra van szükség, hogy megtanítsuk egyedül elaludni, a mi lányunk kb. 10 hónapos volt ekkor). szóval este szoptatás után mese, utána feleségem ki a szobából, én a mese után még 1-2 percet sutyorogtam vele (ekkor mondtam el neki, hogy most ki fogok menni, de itt leszek a szomszéd szobában, vigyázok rá, és ha bármi baj van, azonnal jövök segíteni + egy pár szavas kis elköszönős rituálé) ezután kimentem, mire persze keserves sírás a reakció. ezután első este 3-4 percenként visszamentem megnyugtatni (fél perc sutyorgás + egy kis simogatás) ki-be... összesen kb. fél óra alatt aludt el. másnap 5-6 percenként mentem vissza, és kb. 20 perc alatt elaludt, haramadik nap egyszer mentem vissza kb. 7-8 perc után, negyedik nap már nem kellett visszamenni, és kb. 4-5 perc sírdogálás után elaludt. néhány nap után már a sírdogálás is elmaradt, és azóta remekül megy neki az elalvás, és éjszaka sem kezd sírni, ha felébred, egyedül visszaalszik (már ha egyáltalán felébred még:).
  
  
  
  szóval nekünk ez működött, lehet, hogy nektek valami más fog működni, de esetleg érdemes lehet ezt is kipróbálnotok. de az fontos, hogy ha egyszer elhatározzátok, akkor bízzatok a módszerben és tartsatok ki mellette (az esetleges kezdeti eredménytelenség ellenére is), mert a gyereketek megérzi, ha ti bizonytalanok vagytok és ez további szorongást kelt benne, úgy pedig nem fog működni. ja, és az is fontos, hogy ne a ti szobátokban aludjon, ha ez megoldható, hanem a saját szobájában. remélem minél előbb sikerrel jártok!
  
  üdv,
  
  és bocs, hogy ilyen hosszú voltam

• 2007.05.30 18:30:56pat

  m-né,
  
  most olvastam csak a legutóbbi hozzászólásodban, hogy már próbáltátok ezt a ki-be járkálós módszert, de abbahagytátok. ettől függetlenül talán érdemes lehet még egyszer megpróbálni, és kitartani mellette még akkor is, ha pár napig sírni fog egy kicsit, hoszzú távon megéri.

• 2007.05.30 20:36:37marcangoló

  M- né, dehogy gondoltam, hogy kitaláltátok, inkább a szakember hozzáállásán csodálkozom, de hát annyi mindenféle elmélet van. :-) Én meg azt gondolom, hogy meg lehet ingatni a gyerek bizalmát és nyugalmát, ha egy alapvetően nehéz élethelyzetben (mint az óvodakezdés, ha az az első közösség, ahová otthonról bekerül), azzal párosul, hogy még az esti jelenlétetektől is meg van fosztva. Túl sok önállóságot felételez egy ilyen kicsi gyerektől.
  
  Pat, ne haragudj, de nagyon sokan vitatkoznak a Ferber- féle módszer sikerével, hatékonyságával és azokkal a tényekkel, amiket állítanak. (Itt van pl. hogy ha megváltoznak a körülmények, a gyerek nem tud visszaaludni. Ez olyan nagy hülyeség! Csak hadd mondjam az én lányom példáját, akit elaltatok fürdés után cicivel a labdán, aztán lefektetem a másik szobában, nem az ágyába. Mikor a fiam is lefeküdt, akkor átviszem a lányt a kiságyba. Ha felébred éjjel, megszoptatom, és simán, lazán visszaalszik. Most vagy deviáns, vagy nem tudom, mert ugye csak akkor kéne visszaaludnia, ha a labdán az ölemben fekszik éjszaka is, mert a körülmények, ugye megváltoztak. Ehhez képest egy harmadik helyen van, ahhoz képest, ahol elaludt. Persze mondhatjuk azt, hogy ott vagyok, amikor elalszik, és akkor is, amikor ébred. Vagy fordíthatjuk úgy, hogy csak rám van szüksége, és bárhol elalszik? Hú, még rengeteg ellenérvem van, de hagyjuk.) Nekem kíméletlen, lelketlen a módszeres sírni hagyás, de tegye, aki hisz benne, de akkor nagyon higgyen! Mert egyébként értelmetlen, és csak a gyereket szivatja vele, ha másnap megsajnálja.
  
  És ugye teljesen másként kell kezelni egy 3,5 éves gyereket, és egy 10 hónapost...
  
  

• 2007.05.30 20:42:15erősbors

  Istenem, napközben egyre kevésbé érek rá ideülni, aztán meg jól lemaradok.:-(
  
  Most is csak azért jöttem, hogy elköszönjek pár napra, mert holnap utazom Nyházásra a szüleimhez, hétvégén keresztelünk. Hétfőig el vagyok zárva a porontytól.:-( Jók legyetek!

• 2007.05.30 21:07:19marcangoló

  Erősbors, jó utat, és pihenj is ám! ;-)

• 2007.05.30 21:09:14Alvomacko

  m-né: az olvasást próbáltátok már? Tegnap értekeztem róla egy sort. :-)

• 2007.05.30 21:10:21Alvomacko

  erősbors: érezzétek nagyon jól magatokat! És pihenj sokat! Aztán várunk vissza.

• 2007.05.30 21:10:40p.eszter

  Sziasztok!
  
  Én is csak "bejelentkezni" jöttem, ill. tudatni, hogy élek, ha vkit érdekel. :) Peti beteg (naná), anyukám vigyáz rá, dolgozom, hulla vagyok és semmi erőm és időm ideülni. :S Talán hétvégén... Addig is legyetek jók! :D

• 2007.05.30 21:13:11marcangoló

  Eszter, szia! Hát, kitartás, már nagyon hiányzol!

• 2007.05.30 21:22:14druantia

  Szia, Eszter! Bírd ki még két napig, és itt a hétvége! Most jó vitatkozós témák vannak, majd gyere és játssz te is :-))!

• 2007.05.30 21:22:39Alvomacko

  p.eszter: csatlakozom az előttem szólóhoz. Nekem is hiányzol.

• 2007.05.30 21:25:33p.eszter

  Köszi csajok, itt leszek! De most bedőlök az ágyba. Jó éjt! (ki is mondta, hogy otthon fárasztóbb a gyerekkel, mint dolgozni és utána még a családdal is foglalkozni? hát nem vót igaza! :D:D:D) Na puszi mindenkinek! :)

• 2007.05.30 22:19:21Anyatünde

  Az én gyerekeim valahogy nem akartak megnyugodni, ha a Ferber-módszer szerint pár percenként benéztem hozzájuk, hanem egyre jobban "begerjedtek".
  
  
  
  Tkp. a két kicsinél nem is alváshoz próbáltam valami hasonlót, hanem ha sírtak és nem tudtam rögtön felvenni őket, mert a nagyobb tesóval/tesókkal volt dolgom, akkor időnként bementem az ordító (aktuális) legkisebbhez egy simire stb. Nem jött be, egyre jobban bőgött szegény.
  
  
  
  Soha nem tanultam pszichológiát, így ilyen értelemben "paraszti" ésszel ez teljesen érthető: a gyerekben újra és újra reményt keltesz, hogy: na most... Na most felvesznek. Na most végre bent marad anya velem. És utána újra és újra csalódik szegény. Én azon csodálkozom, hogy van egyáltalán kisbaba/kisgyerek, akinél hatásos ez a módszer.
  
  Remélem, nem bántottam senkit, aki ezt a módszert alkalmazta/alkalmazza.
  
  
  
  Hordozókendő, mondanátok, de elöl megkötött picivel én nem tudtam volna a nagyobbakat fürdetni, kádból kiszedni például. A hátamra kötött babával meg nem mernék behajolni a kádba.

• 2007.05.31 08:23:18marcangoló

  Anyatünde, szerintem egy idő után már nem reménykedik a gyerek, és ez a legrosszabb.

• 2007.05.31 10:41:17m-né

  Marcangoló,végül is a te gyerekeid sem maguktól alszanak el,hanem szoptatás közben.Addig nálunk sem volt gond,amíg szoptattam ill.pótoltam tápszerrel,mert mire kiitta addigra el is aludt.

• 2007.05.31 10:53:14m-né

  Pat,köszi,hogy ilyen részletesen leírtál mindent.Mi is ugyanezt csináltuk,végülis az esti elalvásnál nálunk is elég hamar bevált ez a módszer.Egy hét után kb.20 perc alatt elaludt és nem is igen sírt,csak az éjszaka az volt nehéz.Ötször-hatszor is fent volt és,ha nem látott,akkor nagyon sírt.Reggelre olyanok voltunk mind a ketten,mint a zombik és ő persze ment az oviba.Lehet,ha korábban elkezdjük,akkor könnyebb lett volna.

• 2007.05.31 10:59:00m-né

  Alvómackó,szoktam neki mesélni,igaz nem minden este,de olyankor egy rövidke mese után lámpaoltás van.Volt amikor bedőltem neki és egy mese helyett kettőt mondtam,de akkor másnap még többet akart.Ráadásul nem igen akart elaludni,inkább figyelte amit olvasok.

• 2007.05.31 11:19:58pat

  marcangoló,
  
  szerintem a lényeg ebből a szempontból, hogy ott van-e valaki mellette amikor elalszik, vagy sem. de tudom, hogy vannak ellenérvek, én csak annyit mondtam, hogy nekünk bevált. de emlékszem, hogy a könyv azt írta, hogy egy kisbaba már 6 hetes korától alkalmas arra, hogy átaludja az éjszakát, és ezt például mi teljesen irreálisnak tartottuk, és nem is próbálkoztunk vele, amikor ilyen pici volt még. de ez a módszer nem csak a gyerek érdekeit veszi figyelembe, hanem a szülő igényeit is, és mi kb. a kislányunk 10 hónapos kora környékére jutottunk el oda, hogy már túl fáradtak voltunk a minden éjszaka többszöri felkelésekhez/visszaaltatásokhoz, ő pedig elég nagy ahhoz, hogy megtanítsuk elaludni. és mivel amúgy sok figyelmet, és törődést biztosítunk neki, nem aggódtunk attól, hogy ez maradandó lelki sérülést okozna nála, egyébként azóta is ugyanolyan mosolygós, kiegyensúlyozott baba. de ha valaki nem hisz a módszerben, meg ne próbálja!
  
  üdv

• 2007.05.31 11:28:34napos oldal

  Szia Eszter!!
  
  
  
  Nekünk se jött be ez a ki-be, pont, amiért Anyatünde mondta. A kislányom eddigi történelme során mindig akadtak durva éjjeli bőgések, így-úgy-amúgy lettek megoldva, de lényegileg legvégül "sírva lett hagyva", aztán elült a dolog. Lerágott csont, és hitkérdés, satöbbi, én olyan áron is tartom az álláspontom/gyakorlatom, ha ezzel a gyerek világba vetett bizalmát ingatom meg, meg ilyenek, mert 2-3 durvább húzás, aztán a pszichiátrián landolok, nem kis kárt okozva a gyereknek is.
  
  
  
  Legutóbbi sztori az volt, hogy betegsége alatt ugye soha semmi sírni hagyás nem volt, ez márciusban volt két hétig. Na, május elején is még az volt, hogy éjjel 1-2szer felébredt, be kellett menni, néha félóráig simogatni, mert éberen aludt, megérezte, ha leléptem. Na, betelt a pohár, mikor kb. huszadszorra emelte fel a fejét éber alvásából, hogy ott van-e még a kezem. Gondoltam, na jó, ennyi volt, megyek az ágyamba. Megsimogattam, megadtam az iránymutatást: csicsibaba, aztán leléptem. Pár nap alatt leszokott a dologról.
  
  
  
  Nem tartom rossznak azt se, amit marcangoló és elvbarátai :) csinálnak, aki bírja jó szívvel, tegye.
  
  
  
  Büdös van, megyek, intézkedni kell.

• 2007.05.31 11:45:56napos oldal

  Pat, az enyém 5-6 hetesen aludta végig az éjszakát, de magától, gondolom, a következő nem lesz ilyen, aztán majd próbálkozni kell pár hónap után. Eszembe nem jutott volna egy hat hetessel próbálkozni.

• 2007.05.31 11:47:00Alvomacko

  m-né: talán hosszabban kellene mesélni neki. Ha nem megy hosszan, akkor tegyél be valami mesekazettát. Ülj le az ajtó elé egy könyvvel a kezedben, hogy épphogy lásson, illetve ha szól, akkor azonnal válaszolhass neki.
  
  
  
  Meg próbáljátok meg megbeszélni, hogy csak akkor van mese/kazetta, ha becsukja a szemét. Ha mégis kinyitja, akkor abba kell hagyni a mesélést. Tudom, hogy könyörtelenül hangzik, de szerintem nagyon fontos a következetesség. Ha nem tartjuk be a "fenyegetést", akkor máskor sem fogják komolyan venni, amit mondunk.

• 2007.05.31 11:49:00marcangoló

  Pat, az alvásra tanítással az a gond, mint a pár hónaposok bilire kondicionálásával. Ez egy idomítós módszer, ami adott körülmények között működik, de ha a külső (pl. nyaralás), vagy a belső körülmények (fogzás) megváltoznak, a gyerek újra felkel, vagy nem udelaludni. Mogyuk nekem aztán mindegy, ha valakinek bejön, csinálja.
  
  M-né, az én gyerekeim cicin vagy anélkül velem, mellettem alszanak/aludtak el. A fiam nem, ő már nagy, maholnap 3 éves, és egyedül is tud aludni.
  
  Napos oldal, az is más, amikor a zembernek a töke kivan, és otthagyja, meg más a módszeres bőgetés. Én az utóbbit nem csípem. Másrészt, én is tartottam ott másfél óra esti altatás után, hogy otthagyom, aztán bőgjön. És láss csodát, nemhogy nem bőgött, két perc alatt elaludt. És onnantól mindig. Csak akkor már közel két éves volt. Bár szerintem a srácok pontosan érzik, hogy hol a határ...

• 2007.05.31 11:50:01marcangoló

  ...nem tud elaludni...

• 2007.05.31 12:06:16napos oldal

  Marcangoló, olyan 2-3-szor volt, hogy tököm kivolt, egyszer nagyon az elején még. Inkább olyan van, hogy "a tököm kilesz, ha ez így megy" :) És még nincs kint, de már bőgetek. Mert ez ilyen szoktatás, és ha ellágyul is a szivem, muszáj kitartani. Pár percet sír csak. Este már annyit se, és még a felállásra sem veszi a fáradságot, ingább hempereg meg motyog. Beletörődött, hogy ez egy mocsok világ, ahol este alvás van :)
  
  
  
  Most meg mosogatás, és legszívesebben sírnék...

• 2007.05.31 12:10:06m-né

  Alvómackó,ezt a mesekazetta dolgot ki fogom próbálni.Tudsz valamit ajánlani?Egyébként az bevált,hogy ha sokat beszél vagy nem csukja be a szemét,akkor azt mondom neki,hogy kimegyek.Különben nem panaszkodom,mert tegnap már 15 perc alatt el is aludt.Egyébként szerintetek egy ovisnak kb. mikor kellene lefeküdni.A pszichológus szerint 8-kor ágyban a helye,de én hiába raktam le,ígysem aludt el 9-nél hamarabb.

• 2007.05.31 12:14:27m-né

  Marcangoló,mint írod a fiad egyedül alszik.Hogy csináltad?Magától szokott rá,egyszer csak mondta,anya menj ki én egyedül alszom?Komolyan érdekelne!

• 2007.05.31 12:19:18marcangoló

  Na ugye, látod, milyen lenne, ha téged szoktatnának a mosogatásra...
  
  M-né, az én fiam az első időktől 9.kor alszik el. Ha törik, ha szakad. A gyerekeknek sem egyforma az alvásigényük, hiába kellene 8-kor aludni, délben enni, van, aki nem álmos, nem éhes...
  
  Amúgy, nem akarok nagyon beleszólni, de a mesekazetta- dolog pont olyan távolítós, testtávoli, mint a külön alvás, egyedül elalvás. Amúgy sem igazán ajánlják kicsiknek. Nekik élő mesére van szükségük, mindegy, hogy a szülő találja ki, vagy olvassa. De próbáljátok ki, ha tetszik.

• 2007.05.31 12:28:04Alvomacko

  m-né: az enyémek is feküdtek 8-kor ovis korukban.
  
  De ahány ember annyi alvásigény.
  
  Reggel mikor kel? Mert ettől is függ, hogy mikor alszik el.
  
  
  
  Nekünk Benedek Elek meséink voltak, meg Kóka Rozália mesélt több kazettán. Jó ízes tájszólásban. Imádták.
  
  
  
  Nézz szét pl. a hangoskönyvek között a Libri oldalán. Van ott pl. Lázár Ervin is. De Micimackó is. Meg Kis herceg is. Meg Dzsungel könyve. Meg a Két Lotti. Hűűűű, nagyon klasszak.
  
  www.libri.hu/hu/book/hangoskonyvek/magyar_irodalom/
  
  
  
  Itt meg egyéb mesék vannak CD-n.
  
  Van nagyon sok népmese is.
  
  www.pagony.hu/index.php?page=4&cat=42
  
  
  
  Istenem, egy vagyont tudnék költeni ilyesmire.
  
  Felolvasni is jó, de az is klassz, amikor az ember a szuszogó gyerekek között fekszik az ágyban és hallgatja a szép meséket profi előadásban.
  
  Ha új kazettát vettünk napokig én is hallgattam a gyerekekkel.
  
  
  
  Óóóó, azok a régi szép idők. :-)

• 2007.05.31 12:31:25marcangoló

  M-né, az úgy volt, ahogy az előbb leírtam. Egyszer csak meguntam a mellette fekvést, és közöltem, hogy na, akkor szia, megyek le, szójjá, ha van valami. Azt sem bántam volna, ha sír. De nem sírt, hanem aludt. Ő meg az a fajta, aki nem szeret sűrűn változtatni, úgyhogy másnaptól egyedül aludt el. Most meg már mondja, hogy na, menjetek. De hozzá kell tennem, ez két éves kora előtt nem sokkal volt, és addig mindig velem aludt el. Cicin vagy ringatva vagy melléfekve. Erre mondják szerintem, hogy megérett rá.

• 2007.05.31 12:32:45Alvomacko

  marcangoló: egy 3 éves is kicsi még a kazettához?
  
  
  
  Mi legtöbbször kombináltuk a kettőt. Előbb én olvastam néhány oldalt, aztán a kazettával folytattuk. Én nem éreztem annyira "távolítósnak".

• 2007.05.31 12:40:02marcangoló

  Alvomacko, de a te gyerekeidnél nem is volt éppen gond az esti elalvással és az éjszaka átalvásával. Én erre a helyzetre mondom. Igen, a szakemberek szerint kicsi. Majd talán valamikor alsóban. A 3 éveseknek leginkább az egyszerű állatmesék valók és még azok a sztorik is, amik róla szólnak. A klasszikus tündérmesék is majd csak nagyovis korban jönnek sorra. Legalábbis esti mesének. Nappal azért szerintem is lehet hallgatni, de az esti mese külön műfaj.

• 2007.05.31 12:50:02Alvomacko

  marcangoló: áááá, értem. Köszi.
  
  
  
  Nem könnyű ez az elalvósdi. :-(

• 2007.05.31 13:04:16m-né

  Marcangoló,akkor ez nálatok viszonylag könnyen ment.Mi pont akkor költöztünk másik városba,amikor a picúrom két éves volt.Hát mondhatom nagyon megviselte a költözés,három hétig non-stop velem volt.Minden hová vinnem kellett magammal,még lakáson belül is.Tusolni is csak úgy tudtam,ha ő jött velem.Szegénykémet annyira sajnáltuk,nem is próbálkoztunk semmilyen leszoktatós módszerrel.Egyébként nagyon nehéz jó mesét választani,nálunk napközben nagyon sok mese-dvd-t néz a lurkó.Pont most kapta meg a hófehérke és a hét törpét és nem nézi végig,mert fél benne boszitól.A másikban meg a sárkány eregetés nem tetszik neki.Ki érti ezt?

• 2007.05.31 13:06:13pat

  m-né,
  
  szerintem a kimenéssel nem biztos, hogy jó 'fenyegetőzni' (vagyis bizonyos viselkedésének a következémnyeként beállítani a dolgot), mert így könnyen büntetésként élhati meg a gyerek, pedig amúgy teljesen természetes, hogy kimész előbb vagy utóbb. talán még azt is gondolhatja ilyenkor, hogy ha 'jól' viselkedik, akkor esetleg egyáltalán nem fogsz kimenni, ami után még inkább csalódásként élheti meg, amikor végül távozol. szóval talán szerencsésebb akkor kimenni, amikor te úgy döntesz, függetlenül a viselkedésétől.
  
  
  
  a mesekazettát úgy tudom, hogy nem nagyon támogatják a pszichológusok, mert az esti mesében nem a mese a lényeg, hanem a személyes jelenlét, és figyelem. inkább autóban lehet jó használni, lehet, hogy beszerzek egy-kettőt én is hosszabb utakra.
  
  üdv

• 2007.05.31 13:18:51pat

  ami az esti mesét illeti,
  
  nálunk 4-5 könyv van elől, és azokat szisztematikusan sorra is vesszük minden este:))
  
  Vackor óvódába megy, Kis vakond nadrágja, Babar király, Bóbita és egy Antanténusz című, amiben kis gyerekversek és mondókák vannak. persze a kislányunk főleg a képeket nézegeti, de általában gyorsan elolvassuk/elénekeljük az adott képhez tartozó verset, vagy dalocskát is (néha 10-szer is:) ez megy kb. 20 percig, közben az ölünkben ül, és ő fogja a könyveket, és ő lapoz, a saját ritmusában. utána berakjuk az ágyába, és még egy-két verset, vagy egy fejezetet a Vackorból elolvasunk neki egyben (a Vackort én nagyon szeretem, jó ritmusa van), és utána lámpaoltás, sutyorgás, kimenés. az egész nem több fél óránál, általában 8 és fél 9 között. egyébként én úgy vettem észre, hogy a dalok és ritmusos mondókák, jól skandálható versek jobban lekötik a figyelmét, mint az egyszerű próza, de lehet, hogy ez a korával van összefüggésben, nyilván hosszabb történeteket még nem tud befogadni annyira.

• 2007.05.31 13:21:11druantia

  Az én gyerekemmel tapasztaltak alapján NÁLUNK azt hiszem, azért megy könnyen az elalvás (az mindig is könnyen ment), mert stresszmentessé próbáltam tenni mind a lefekvést, mind pedig a felkelést. A Peti sokáig sokszor ellenőrizte éjjel, hogy megvagyok-e. Annyi kellett csak neki, ha rosszat álmodott, vagy felriadt, hogy odabújhasson. Sokszor felébredt, de ritkán volt "ébren" pár másodpercnél tovább.
  
  
  
  Az ébredésnél is ott vagyok, vagy ha nem, akkor elég nyögéssel jeleznie, hogy felébredt, én megyek és bebújok mellé, ő meg még hentereg egy kicsit rajtam/velem. Megszokta, tudja, hogy számíthat rám. Szerintem ez a bizalom az oka, hogy most már tényleg egyedül alszik el. Este, ha fáradt, kaja után eltol, hasra vágja magát és igaz, hogy még mantrázik meg tekereg az ágyban, és én is ott vagyok mellette valahol, de lényegében megoldja maga az elalvást. Most már nappal is.
  
  
  
  Az olyan meséket meg, amiktől fél, én elraknám jó mélyre :-). Én ebben a kérdésben mindig a kisebb ellenállás irányába megyek :-). Peti a lufitól félt borzasztóan (gondolom, máshogy mozgott, mint bármi, amit addig látott). Szép lassan, tőle jó távol leeresztettem, hogy ne sokkolja a kiáramló levegő sem, de értse kábé, hogy mi van. A leeresztett lufival viszont már szívesen játszott. Vagy félt például a kádban a flakontól, amiből vizet spriccantottunk. Rátettem a kupakját, akkor nincs spriccantás. Tiszteletben tartom a félelmeit :-).

• 2007.05.31 13:37:13marcangoló

  Alvomacko, látod, most jó az, ha az ember ennyit olvas? Aztán hiányzik még ennek a tetejére a Suttogó?!

• 2007.05.31 13:38:25manci

  druantia: érdekes, az én lányom meg a leeresztett lufitól fél. Pontosabban, ha valaki leeresztett lufit vesz a szájába. Felfújt állapotban már nincs vele semmi baja.

• 2007.05.31 13:43:38druantia

  Peti gondolkodásmódja elég érdekesnek tűnik. Nem fél a működő porszívótól, hajszárítótól, sőt, a porszívót olyankor nagy örömmel tologatja. De pl. amikor kicsi volt, és először tettük (és nagyjából utoljára is) a járókába, iszonyatosan kétségbe esett. Pár percig szemlélődött, aztán elkezdett iszonyatosan üvölteni, és egész nap alig bírt megnyugodni. Azt hiszem, az zavarta, hogy a járókából teljesen más szemszögből (túl alulról) látta a világot. Érdekesek ezek a gyerekek, főleg, ha az ember rá is jön, hogy mi a baj. Annyira máshogy gondolkodnak, mint mi...

• 2007.05.31 13:50:44Alvomacko

  marcangoló: igen, írtam is egyszer, hogy örülök, hogy nem bánom, hogy régebben nem volt internet, meg ennyi szakirodalom.
  
  Most tuti, hogy nagyon para és bizonytalan anya lennék. Hóttra idegeskedném magam a sok - néh ellentmondó - javaslat között.
  
  Akkoriban meg csináltam, ahogy gondoltam, meg ahogy éreztem. Lehet, hogy nem mindent csináltam jól, de legalább nem paráztam.
  
  Boldog tudatlanság! :-)

• 2007.07.08 10:59:38bömbics

  Az én Bömbimnél beválik a suttogás,7 hónapos és 1o-11 órát alszik éjszaka.Persze vannak kivételes esetek,pl.fogzás vagy ha a szüleimnél töltünk pár napot.Az is beválik,ha rálépek a fékre,és nem fej nélkül akarom megoldani a problémát,habár ez néha előfordul,ha kicsit feszültebb vagyok.A 4É módszert is ajánlom mindenki figyelmébe.
  
  Lehet,hogy ebből most úgy tűnik,hogy nálunk minden rendben.Néha a nappali alvás miatt borulok ki,mert Bömbi nem alussza ki mindig magát,és nyűgös.Eddig erővel vissza akartam altatni,most viszont pár napja ráléptem a fékre,meglátjuk,mi lesz...

SZÓLJON HOZZÁ!