Ha Mary Poppinsra, a szigorú, ám jólelkű nevelőnőre gondolunk, azonnal a film ugrik be, nem véletlenül. A Walt Disney meséje meghódította az egész világot, és azóta is kasszasiker minden remake-je. A film Julie Andrewsnak meghozta élete első Oscar-díját, a Disney-nek pedig egy újabb elsöprő sikert. Pedig nagyon nehezen indult a forgatás, ugyanis az írónőnek egyáltalán nem volt ínyére, hogy megfilmesítik élete fő művét. Tartott tőle, hogy elvész a mondanivalója és a figurái eredetisége, a nevelőnő keménysége, az apa ridegsége. Disney hosszan, húsz éven át győzködte, mire az ausztrál írónő kötélnek állt (akkor is főleg azért, mert a könyvei olvasottsága lecsökkent). Pamela részt vett a forgatókönyv megírásában, de még azután is mindenbe beleszólt a forgatáson, a stábtagokat, sőt a bemutatót is folyamatosan kritizálta. Pedig elég lett volna a saját háza táján söprögetnie, ha hibákat akar találni...
Munkájában sikeres, de a magánéletében...
Pamela Lyndon Travers Helen Lyndon Goff néven született Ausztráliában 1899-ben. Alkoholista apja Angliából emigrált a családjával, de hét évvel lánya születése után elhunyt. Vele együtt a család anyagi helyzete is megrendült, édesanyja öngyilkosságot is megkísérelt, így folyamatos rokoni segítségre szorultak. Egyik nagynénje, Ellie kifejezetten keményen bánt Helennel, később róla mintázta Mary Poppins figuráját. A fiatal lány tehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, fiatal korától verseket, történeteket írt, színitársulat tagjaként lépett fel (ekkor találta ki a művésznevét), és egyre sikeresebb íróvá vált. A magánélete viszont egész életére kusza maradt. Férfiak és nők egyaránt megfordultak az életében, de tartós kapcsolatot nem tudott kiépíteni senkivel. Családra ennek ellenére mégiscsak vágyott...
Angliai karrier
1924-ben otthagyta Ausztráliát, és már csak az írásra koncentrálva Londonba költözött. Tíz évvel később jelent meg A csudálatos Mary című könyve, amit aztán 7 folytatás követett. Elsöprő sikert aratott velük, minden gyerek imádta a történeteket, többek között Walt Disney kislánya is – így került a könyv Disney elé mint megfilmesítendő ötlet. Azt ekkor még nem lehetett tudni, hogy a szerző egy életre megharagszik Disney-re, amiért az egy kedves, éneklő nevelőnőt faragott az ő Maryjéből.
Az alapvetően újságíróként dolgozó Pamela nagyon sokat utazott. Olyan fontos személyiségekkel ismerkedett meg, mint Yeats, de spirituális útkeresésében már a hopi és navahó indiánok, George Gurdjieff, valamint a buddhista japánok segítségét egyaránt kérte. Nem volt idegen tőle a misztikum, jósnők, asztrológusok szolgálatait is igénybe vette, végül ez vezetett élete egyik legrosszabb döntéséhez.
Anya akarok lenni!
Hiába írt gyerekeknek szóló sikerkönyvet, Travers ettől nem vált mintaanyává. Párkapcsolatai soha nem mélyültek odáig, hogy házassággá szövődjenek, akkoriban pedig egyedül gyereket nevelni nem igazán volt szokás. Pamela negyvenévesen mégis úgy döntött, belevág a dologba, és örökbe fogad egy gyereket. De nem akármilyen babát! Spirituális segítői tanácsára hallgatva olyan csemetét keresett, aki művészcsaládból, lehetőleg Írországból származik.
Sikerült is találnia egy családot, Hone-ékat, ahol az alkoholista férfi ikreit a nagyszülők (a nagyapa volt Yeats első életrajzának írója) nevelték. Örömmel örökbe adták volna őket, de csak együtt. Travers jósnője azonban kötötte az ebet a karóhoz, hogy csakis az elsőként megszületett Camillust fogadja örökbe. Az írónő pedig megfogadta a tanácsot: elhallgattatva a könyörgő nagyszülőket elszakította egymástól a testvéreket. Camillusnak ráadásul az égvilágon semmit sem mesélt arról, hová született, és hogy van egy ikertestvére. Úgy nevelte fel, mintha ő szülte volna, minden másról mélyen hallgatott. A múltat azonban csak egy ideig tudta eltitkolni.
Az igazság pillanata
Camillus öccse, Joseph Hone 17 évvel elszakadásuk után bekopogott Traversékhez, és Pamela minden tiltakozása és fenyegetőzése ellenére elmondta bátyjának az igazat. Valószínűleg ez a sokk is hozzájárult ahhoz, hogy miközben jólétben nőtt fel, hiszen Traversnek elég sok pénzt hozott a Disney-film, Camillusból soha nem lett sikeres ember. Öccse, Joseph szerint mindkettejük életét tönkretette, hogy szó nélkül elválasztották őket egymástól. Camillust az iskolából eltanácsolták, több rendőrségi ügye is volt, és életét alkoholistaként fejezte be. 2011 novemberében hunyt el, tehát még megérte, hogy egyre inkább a spiritualizmusba süllyedő, több sikerkönyvet soha többé nem produkáló anyját művészi tevékenységéért a Brit Birodalom Rendje kitüntetésével ajándékozták meg, és azt is, hogy Pamela 96 éves korában, 1996-ban elhunyt. Hogy ők ketten valaha kibékültek-e, nem tudjuk, de az biztos, hogy ebből a történetből sokkal sötétebb mesét lehetne írni, mint a Mary Poppins.
