Ilyen eséllyel van váratlanul undorító összetevő az ételében

Az, hogy a feldolgozott élelmiszerek korában nem feltétlenül csupa mindenképpen szükséges tápanyagot viszünk be a testünkbe, valószínűleg mindenki számára világos, aki olvasott már kilométeres összetevőlistát egy epres joghurton.

Mert onnan, hogy "eper, joghurt, cukor" odáig, hogy "Élőflórás joghurt (87%) (tejtejfehérje-koncentrátum, fruktóz-glükózszörp, joghurtkultúra), Epres gyümölcskészítmény (13%) [eper aprított és püré (40% a gyümölcskészítményben), cukor, ivóvíz, glükóz-fruktózszirup, sűrítőanyagok (módosított keményítő, szentjánoskenyérliszt), vörös cékla koncentrátum, aroma, tartósítószer (kálium-szorbát), savanyúságot szabályozó anyagok (citromsav, nátrium-citrátok), színezék (kárminsav)" csak el kell jutni valahogy. 

De melyek azok az összetevők, amik a leginkább meglephetik azokat, akiknek nem tartozik a címkeolvasgatás a kedvenc hobbijai közé? A Daily Mail összeszedett egy listát. Mi meg utánanéztünk, mi micsoda, és puszta riogatásról van szó, vagy tényleg van mérhető esélye annak például, hogy hódvégbél-váladékból készült aromát találunk a vaníliafagyiban. (nincs)

Marha- vagy sertésszármazékok a joghurtokban, pudingokban????

Fura összetevő: zselatin, ami magas kollagéntartalmú állati szövetekből készül, olyasmikből, mint a bőr, inak, kötőszövetek, csontok. 

Így is megtalálhatja a csomagoláson: E441 (Fontos a pontos szám, mert például ugyanebben a 440-450 közti tartományban van a pektin, ami egy kizárólag növényi anyagból előállított zselésítő)

Nem tudom, van-e ember, aki számára meglepő, hogy a zselatin miből készült, de ha igen, akkor mostantól figyeljen oda. 

Mennyire fenyegető, hogy belefutunk?  Közepesen

Végignéztem az egyik hiper gyümölcsjoghurt-kínálatának egy jó részét, és van néhány zselatinos köztük, de nem sok. A legjobb minőségű joghurtok nem használnak sűrítő/zselésítőanyagokat, de amelyek igen, azok között is kisebbségben voltak a zselatinosok, jellemzőbb volt a pektin (a gyümölcskészítményben), a szentjánoskenyérliszt, a guargumi és a xantán.

shutterstock 286560938

Csont a cukorban????

Fura összetevő: állati csont pora. Ami úgy kerülhet a cukorba, hogy a finomított cukor gyártása során az egyik lehetséges szűrési módszer az, hogy elszenesített állati csontokból készült szűrőközegen vezetik át a cukoroldatot, hogy fehér színét megkapja.

Mennyire fenyegető, hogy belefutunk? Nem tűnik esélyesnek.

Az engedélyezett, E-számmal rendelkező adalékanyagok listáján nálunk csak a növényi szén szerepel, állati szén nem (a riogatás szerint szénként álcázzák a címkéken). Ráadásul, eleve csak a nádcukor finomítása során alkalmazzák még azok a gyártók is, akik élnek a módszerrel, répacukornál nem. Nálunk fehér kristálycukor néven répacukrot lehet venni, a nádcukor esetében pedig egyszerűen maradjunk a finomítatlan verziónál, ha már, és akkor ezt a veszélyt ki is küszöböltük.

Tenger gyümölcsei a banánban????

Fura összetevő: kitozán, vagyis rákpáncélkivonat.

A kitozánt spray formájában juttatják a banán héjára kívülről, méghozzá azért, mert alkalmazása jelentősen lelassíthatja a banán megöregedését, megbarnulását. Riasztóbb nevén ez is egy peszticid.

Mennyire fenyegető, hogy belefutunk?  Fogalmam sincs.

Nem találtam a kitozán banánon való használatának jelölésére vonatkozó magyar szabályozást. A citrusfélék esetében kötelező feltüntetni, milyen anyaggal kezelték a gyümölcs héját, ez alapján a banánnál is érdemes lehetne nézni a láda címkéjét. De gyakorlatilag nem biztos, hogy ilyen egyszerű az ügy, éppen tegnap szerettem volna egy láda citromnál ezt ellenőrizni a boltban, mivel a héjat reszelni vettem egy ételhez - elméletileg oda kellene írni, ha a héj nem alkalmas fogyasztásra - de a citromok egy almás ládában voltak kipakolva a boltban, az eladók meg csak a vállukat vonogatták. Ráadásul arra sem találtam néhány gyors google kereséssel adatot, hogy a héjra fújt kitozán vajon kimutatható-e a gyümölcs húsában, ha ön tudja, írja meg nekünk.

Mindenesetre, ha allergiás a tenger gyümölcseire, és eddig fura tünetei voltak a banántól, próbálja meg a bio banánt. 

shutterstock 371476375

Disznózsír a csirkefalatkákban????

Fura anyag: disznózsír (na jó, nekünk ez annyira nem fura, de persze gond, ha kóser vagy halal étkezés a cél)

Az angol példa egy csomagolt csirkehús-snack-et hoz fel, ezek a termékek nálunk nem jellemzőek, viszont csirkéből, kacsából, libából készült, vagy akként feliratozott húskészítményekben nálunk sem ritka a sertésszalonna, esetleg bőrke, elég csak a májkrémekre gondolni. 

Mennyire fenyegető, hogy belefutunk?  Attól függ, mit veszünk

A borjúmájas néven árult csomagolt cuccok mindegyikében (már az általam megnézett választékból) volt sertés, a kacsamájasok és libamájasok között viszont találtam olyat, ami nem tartalmazott sertést. A csomagolt baromfisonkák közül nem találtam olyat, amiben sertéshús/zsír/bőr lett volna - bár lehet, hogy létezik -, és az általam átnézettek között zselatinos sem volt, sűrítőanyagként mindegyik a feldolgozott euchemamoszatot (E407a) használt.

Szárított, főtt tetvek a piros ételekben????

Fura anyag: bíbortetű, vagyis kárminvörös színezék, kárminsav, E120

Hát, ez tényleg nem valami guszta, ehhez a piros ételszínekhez a bíbortetű nőstény egyedeit először kiszárítják, aztán forralják, ebből nyerik a kárminsavat, amit aztán ételekben és italokban látunk viszont. Érdekesség, hogy egy időben alig használták, aztán kiderült, hogy a kőolajból előállított piros ételszínezékek rákkeltőek, azokat betiltották, a bíbortetvek karrierje pedig megint beindult. A legkevésbé riasztó eredetű piros színezék egyébként valószínűleg az, ami céklából készül (E162).

Mennyire fenyegető, hogy belefutunk? Erősen

Ez aztán tényleg mindenben megtalálható, ami piros: joghurtok, italok, fagyik, cukorkák. Egyetlen dolgot tehetünk, ha kiborító: figyeljük a jelölést, és a kárminsav/E120 láttán visszatesszük a terméket a polcra. A bíbortetvek biztosan hálásak lesznek érte.

shutterstock 556617721

Szardella a Worcestershire szószban???

Fura anyag: szardella (ami egy hal)

Hát, azt hiszem, ez nem egy tipikusan magyar probléma, de Angliában tömegeket sokkolt, hogy vegán (vagy szigorú vega) diéta mellett a Worcestershire szósz kerülendő, mivel szardella van benne. Mondjuk az is tömegeket sokkolt, hogy tényleg van olyan, akit ez meglep.

Mennyire fenyegető, hogy belefutunk? Kétesélyes

Megnéztem négy Worcetershire szósz márka összetevőit, két hiperben is elérhető és két delikesztben kapható drágább márkát, a négyből kettőben volt, kettőben nem. Ha zavarja a szardella gondolata, tanulmányozza az összetevőlistát.

Hódvégbél-váladék a vaníliafagyiban???

Fura anyag: hódvégbél-váladék avagy hódpézsma, hódzsír, avagy castoreum/kasztóreum

A Daily Mail cikke szerint amikor vaníliafagyit eszünk, arra kell gyanakodnunk, hogy szinte közvetlenül egy hód fenekét nyalogatjuk. A hódpézsma ugyanis egy illatos, a parfümgyártásban gyakran használt anyag, ami a vanília illatára emlékeztet, és volt idő, amikor előfordult élelmiszerekben is.

Mennyire fenyegető, hogy belefutunk? Szinte teljesen esélytelen

A hódpézsma roppant drága alapanyag, és nem csak a vásárlók ellenérzésével kell számolni, egyszerűen nem éri meg ezzel helyettesíteni a vaníliát/művaníliát. Amerikában sem nagyon találni meg élelmiszerekben, nálunk meg végképp csak a városi legendákban létezik. De riogatni jól lehet vele. 

shutterstock 393864022

Emberi haj a kenyérben???

Mármint nem úgy, hogy belehullott a péké, hanem van itt egy 

Fura anyag: az L-cisztein, ami egy aminosav, E920-ként is találkozhatunk vele

Az L-cisztein egy nem esszenciális aminosav - vagyis a testünk is elő tudja állítani - ami javítja például a tészták rugalmasságát. Kreatinban gazdag szövetekből, például emberi hajból, állati szőrből vagy tollból állítják elő. (Ez mondjuk tényleg elég bizarr, még akkor is, ha az ember ismételgeti magának, hogy a testem is gyárt ilyet, a testem is gyárt ilyet) Az élelmiszeriparban a lisztkezelő anyagok közé tartozik.

Mennyire fenyegető, hogy belefutunk? Előfordulhat

Az általam megnézett csomagolt pékáruk összetevői között rá lehet bukkanni, réteslapokban gyakrabban, de egy-egy hamburgerzsemlében, kalácsban is van, bár ezeknél gyakrabban láttam lisztkezelőként a c-vitamint (aszkorbinsav, E300). Csomagolt kenyérben nem találkoztam vele, de persze nem tudtam végignézni a teljes magyar kínálatot, szóval előfordulhat.

Darázsmúmia a fügében???

Fura anyag: halott darázs a gyümölcsben

Erről a jelenségről már írtunk korábban. A darázs úgy kerül a gyümölcsbe, hogy a szmirnai fügének beporzásra van szüksége, ezt végzi el a fügedarázs: megszúrja a növényt, majd belepetézik. Ez a magházat gubacsképződésre ingerli, ez lesz majd a darázslárvák lakóhelye. A hímek gyorsabban fejlődnek, és hamar ivaréretté válnak, és a gubacsban termékenyítik meg a nőstényeket. A szárnyak nélküli hím rovarok vagy ott pusztulnak el, vagy a termésfalon kijutva hullanak el. A nőstények ezek után vidáman elhagyják az otthonukat – mert nekik szárnyuk is fejlődött. A végeredmény tehát egy csomó füge, meg néhány halott darázs a fügében, melyet a növény általában teljesen lebont, de egyes esetekben nem sikerül a teljes lebontás. Hát így.

shutterstock 18263503

Mennyire fenyegető, hogy belefutunk? Friss fügénél szinte teljesen kizárt

A fenti folyamat csak a szmirnai fügére érvényes, ami pedig nálunk nem él meg. Az adriai - hivatalosan: közönséges füge, Ficus carica -, ami nálunk is megterem önporzó, nincs szükség hozzá darázsra. Ha tehát itthon veszi a gyümölcsöt, és a származási hely Magyarország, ne aggódjon, az sosem látott fügedarazsat. Ha a mediterrán országokból jön a  gyümölcs, nagy valószínűséggel az is ugyanez a típus, de ha nagyon aggódik, olvassa le a ládáról a pontos fajtát. 

A koszorúban, szárítva árult füge viszont leggyakrabban a szmirnai fajtából származik, így ha a fügedarázs gondolatától is rázza a hideg, olyat ne vegyen. Sőt, bármilyen aszalt füge csomagolását tanulmányozza gondosan, mert aszalásra a szmirnai a legalkalmasabb típus.

Oszd meg másokkal is!
Mustra