Alexander McQueen bőréből készülhet dzseki

Zanza!

Míg tavaly a kijevi dizájnert, Konstantin Koftát az emberi testrészek élethű ábrázolása ihlette meg táskakollekciója megtervezésénél, addig a neves londoni designiskola, a Central Saint Martins végzős diákját, Tina Gorjancot a géntechnológia és a DNS luxusiparban való használata foglalkoztatta “Pure Human” címen  futó vizsgamunkája elkészítésénél, amit a Material Futures program keretében mutatott be a közelmúltban.

Ijesztő, de gyakrabban találkozhatunk hasonlóval a jövőben.
Ijesztő, de gyakrabban találkozhatunk hasonlóval a jövőben.Fotó: tinagorjanc.com

A hatásvadász kollekció érdekessége, mellyel a feltörekvő tervező azonnal felhívta magára a divatszakma figyelmét az, hogy Gorjanc a 2010-ben öngyilkosságot elkövetett Alexander McQueen DNS-éből nyert bőrből hozta létre a szeplőket, tetoválásokat és anyajegyeket is felvonultató bőrdzsekit és táskát. Ezek a “minták” pedig megegyeznek az egykori tervezőzseni testének lenyomatával.

Utóbbi talán hátborzongatóan hangzik, de a kritikusok szerint az ötlet annyira bizarr és újszerű, hogy valószínűleg maga Alexander McQueen is csak üdvözölné a kollekciót, sőt a néhai tervező is gondolkodott már hasonlóban 1992-ben, amikor a saját haját használta fel legendássá vált “Jack the Ripper Stalks His Victims” kollekciójához – írja a GQ.com Gorjanc meghökkentő és elgondolkodtató munkájáról, amivel második helyezést ért el a Mullen Lowe Nova Awardson, de többen is megkeresték már a termék piacra dobásával kapcsolatban is. Ő viszont inkább egy galériában látná viszont innovációját.

Íme a McQueen DNS-éből nyert bődzseki terve
Íme a McQueen DNS-éből nyert bődzseki terveFotó: tinagorjanc.com

Az 1989-ben született tervező, aki gyakornokosdott már J.W. Anderson, a Studio XO és Derek Lawlor stúdiójában is, sikeresen regenerálta McQueen bőrének mintáit, de a képen is látható bemutatódarabhoz disznóbőrt vett alapul. Gorjanc egyébként nem kívánja eladni kollekcióját, célja mindössze az, hogy felhívja a figyelmet a géninformációkkal való visszaélés veszélyeire és következményeire, továbbá szeretett volna kidolgozni egy olyan technológiát, mellyel laboratóriumi körülmények között is lehet igazi bőrt előállítani. Ha ez elterjedne, a divatipart többé nem neveznék állatkínzónak.

“Az utolsó vizsgámat a McQueen ház egyik képviselője is megnézte. Lenyűgözte a végeredmény és pozitív visszajelzéseket kaptam a munkámat illetően” – mondja a tervező, aki arról is biztosította az érdeklődőket, hogy projektje a szabadalmi jogi ügyvédek szerint is teljesen legális. Persze Gorjanc nem tudja szabadalmaztatni McQueen DNS-sét, de a “genetikailag módosított genetikai anyagról” nyújtott be szabadalmi kérelmet az év májusában. Szerinte egyre több vállalat működik együtt biomérnökkökkel annak érdekében, hogy az állatok helyett emberi bőrön tesztelhessék le a kozmetikumokat.

Nem kerülnek forgalomba a hátborzongató darabok.
Nem kerülnek forgalomba a hátborzongató darabok.Fotó: tinagorjanc.com

A tervezőt jóideje foglalkoztatja a biotechnológia, projektjéhez olyan eseteknek nézett utána, mint például Henrietta Lacks-é, akinek sejtjeiből George Otto Gey megalkotta az első emberi halhatatlan sejtvonalat, a HeLa-t. Az 1951-ben méhnyakrákban elhunyt afroamerikai nő történetéről Rebecca Sloot még könyvet is írt The immortal life of Henrietta Lacks aka HeLa címmel.

Ez a jogterület azonban még eléggé zavaros, a Harvard Law School bioetikai joggal foglalkozó szakértője, Glenn Cohen szerint “nagyon gyakori”, hogy a kutatók szöveteket használnak a kutatásaikhoz. Manapság azonban csak abban az esetben használhatják fel ezeket, ha a betegek aláírásban megerősítik beleegyezésüket. Ez egyébként már haladás ahhoz képest, hogy a 80-as évek közepén még jogi csatát lehetett veszíteni egy ilyen üggyel a bíróságon.

Az Egyesült Államokhoz képest kevésbe szigorú szabályok vonatkoznak az Egyesült Királyságban élőkre. A Cambridge-i egyetem orvosi és etikai jogokkal foglalkozó tanára, Dr. Jeff Skopek szerint az Egyesült Királyságban nem vonatkozik tulajdonjog az emberi szövetre. Tehát technikailag McQueen sem a saját haját használta fel. Ebben az esetben az úgynevezett közös tulajdon szabályai érvényesek.

“Mindig is arra presszionáltak, hogy lépjem át a határokat és rúgjam fel a divat szabályait. Függetlenül attól, hogy az végül sikeres lesz vagy sem” – mondta Tina Gorjanc, aki ugyanúgy a Central Saint Martins diákja, mint egykor maga Alexander McQueen, vagy többek között Riccardo Tisci és Phoebe Philo.

Blogmustra