Készítettem én már jó néhány csokis desszertet, és soknak óriás sikere van a vacsorapartikon, de bevallom, minden korábban elsajátított recept némileg feleslegesnek tetszett, amikor először kóstoltam bele ebbe a mennyei pitébe, amely Oreo kekszből, a világ egyik kedvenc édes-krémes ropogtatnivalójával készül.
Az ember azt gondolná, hogy egy olyan igazán, döbbenetesen, tökéletesnek nevezhetően finom csokoládétorta elkészítése minden esetben komoly időbefektetéssel jár, ráadásul valószínűleg még elrontani is könnyű a receptet. Pedig ez a sütemény valóban percek alatt készült el, és még sütni sem kell.
Már most le kell szögeznem, hogy "cserébe" viszont nem a legegészségesebb szénhidrát és kalóriabomba, de aki kísérletező kedvében van, annak a hozzávalók között adok néhány tippet, hogyan érdemes karcsúsítani. Én mindenesetre bevallom, pont úgy szeretem, ahogy Salamon Sára barátnőm készíti - tőle van ez a csoda recept.
Sára a vegán szakácskönyvem, a Kristóf konyhája egyik fotósa volt - és maga is igazi konyhatündér. Baráti vacsorákon, partikon, és egyéb sátoros ünnepeken mostanra már az összes barátunk követeli ez egyszerű és nagyszerű receptet.
Hozzávalók:
- 30-35 db Oreo keksz (de aki fitness tortára vágyik, használhat cukormentes zab, vagy akár gluténmentes csokiskekszet)
- 8 evőkanál (110 gramm) margarin (kókuszzsírral persze egészségesebb)
- 3 tábla (300 gramm) tejmentes, legakább 60% kakaótartalmú csokoládé (szintén választható cukormentes)
- 1 pohár (210 ml) növényi tejszín, esetleg sűrű kókusztej, vagy kókuszkrém
Így készül:
1. Puhára olvasztom a kókuszzsírt, közben pedig az Oreot robotgépben morzsává darálom. Miután a kekszmorzsához öntöttem a zsiradékot, újra dolgoztatom kicsit a robotgépet.
2. Egy piteformába nyomkodom "medenceszerűen", hogy legyen pereme, és mélysége is. Mehet be a mélyhűtőbe kicsit keményedni.
3. Mindeközben a csokit apró darabokra töröm, és felolvasztom egy kislábosban, ám mielőtt leégne, apránként felöntöm a növényi tejszínnel, és állandó kevergetés közbe sima krémmé dolgozom. Ínyencek és alkoholisták (mint én), ilyenkor löttyinthetnek bele egy kis presszó kávét, esetleg narancslevet, vagy éppen viszkit.
4. Ekkor kikapom az Oreo-kagylót a mélyhűtőből, és felöntöm a gazdag csokikrémmel, majd elegyengetem. Készen is volnánk, tetszés szerint dekorálható mandulaszirommal, kókuszreszelékkel, friss eperrel, vagy épp még néhány Oreo keksszel. Ilyenkor érdemes visszadugni a hűtőbe, míg a krém megkeményedik.
