Biztos kő alatt élek, de idén októberig nem hallottam a Lakásbutikról: pedig ez már a harmadik év, hogy lelkes ruhamániások kiárusítják megunt holmijukat. Így lehetett ezzel velem együtt még párszáz ember, mivel most ősszel hirtelen az eddigieknél sokkal többen akartak eljutni a garázsvásárokat idéző kiárusításra, vírusként terjedt a Facebookon a szokatlan esemény híre, úgyhogy amikor már több ezren jelezték, hogy szeretnének a Lakásbutikban turkálni, a szervezők regisztrációhoz kötötték a részvételt (a jegyváltás teljesen ingyenes volt), hogy ne tapossák el egymást az emberek.
De vajon ez a lakásbutik miért érdekesebb, mint bármelyik garázsvásár? Mennyivel tud többet, mint kedvenc turkálóim? Miért éri meg még regisztrálni is, hogy aztán mások megunt ruhái között turkálhassunk? Mivel kérdéseimre csak a helyszínen kaphattam választ, megnéztem, mit tud a Lakásbutik.
A Lakásbutik sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy a szervezők profin kommunikálták az egészet az elejétől fogva, folyamatosan fenntartották az érdeklődést a Facebookon, előre lefoglalható ruhákkal hergelték a népet, és ahelyett, hogy kétségbe estek volna a rekordszámú jelentkező láttán, inkább még komolyabban vették a szervezést. Az abszolút látszott a helyszínen is, hogy a lányok keményen megdolgoztak az egyszerűnek tűnő vásár összehozásán.
Titkos helyszín, olcsó Vágó Réka cipők
Hozzájárulhatott a butik menőségfaktorához az is, hogy a helyszín titkos volt, csak azok tudhatták meg a címet, akiknek sikerült még időben regisztrálni és az is dobott a butikon, hogy Vágó Réka cipőtervező itt adott túl kábé negyedáron pár régebbi kollekciós lábbelijén. A háromszobás lakásba belépve regisztrálni kellet, majd a vásárlók papírt és szatyrot kaptak, előbbi fel kellett írni a tételt, utóbbiba be keleltt pakolni, fizetni csak kifelé menet, egy összegben kellett.
Miután levettük a cipőt, az "Unhidden treasures" szoba következett, aminek felét Vágó Réka cipői foglalták el, tényleg baromi jó áron. Tulajdonképp már csak ezért megérte regisztrálni az eseményre, már ha pont készült 13.900 forinttal Oxford-cipőre, vagy kinézett valamit a korábbi Dobó Kata kollekcióból.
"Vágó Réka barátként az elejétől velünk van. Tökre örülnek neki az emberek, próbálgatják a cipőit, de nyilván ő se működne velünk együtt ilyen szinten, ha nem látná, hogy ez egy sikeres dolog. Előbb lett 3600 jelentkező, minthogy kiírtuk volna Vágó Réka nevét. Egyébként nemt udom, ha azt előbb kiírtuk volna, mekkora őrület lett volna" – mondta az egyik szervező-alapító, Dobozy Rózsa.
Van jó is, rossz is
A többi tervezői ruhától én személy szerint nem voltam elájulva, de tény, hogy volt Oscar de la Renta szoknya és Szegedi Kata blézer is, de ezek vagy áruk, vagy fazonjuk miatt estek ki nálam a kihagyhatatlan kategóriából.
A nagyszobában típusonként voltak rendszerezve a ruhák, próbálni egy lekerített szobarészben lehetett. Voltak nagyon olcsó és nagyon jó ruhák, kiegészítők, be tudtam volna vásárolni rendesen – de persze volt egy rakat olyan holmi, ami egyáltalán nem tetszett, emellett néha a méretek okoztak problémát, akár egy turkálóban. Viszont egy turkálóban nincs ingyen fröccs és nincs ott 5-6 segítőkész lány, akik pontosan tudják, mit hol találok, milyen ruhák lesznek jók az én méretemre és mi az, amit fölöslegesen keresek.
Egyébként annak sem kell aggódnia, aki csak vasárnapra kapott jegyet, mert mint megtudtam, egy szobányi elzárt cucc vár még kipakolásra, tehát az árukészletet folyamatosan tölti új darabokkal, hogy annak is lehessen szerencséje, aki nem tudott a pénteki nyitásra jegyet venni.
500 ember három nap alatt
"Tizenhatan vagyunk árusok, tök vegyes társaság, van köztünk sztártetováló, fodrász, stylist, több kommunikációs szakember, ez itt mind a mi ruhatárunkból kerül ki. Egy baráti társaság vagyunk, itt a saját cuccainkat áruljuk. Három éve kezdtük, az elsők kötött voltunk a piacon, azóta nagyon örülünk, hogy elszaporodtak a garázsvásáros események. Három éve pont költöztem és akkor egy jó hangulatú vásár jött össze, az adta az ötletet, hogy folytassuk. Az idei hatalmas érdeklődéssel kezdődött, talán azért, mert jobban rámentünk a profi kommunikációra, hogy folyamatosan legyenek posztok, hogy új logó, új arculat legyen, kicsit megváltoztattuk az oldalt, egy fokkal komolyabban vettük az egészet, mint eddig és tízszeres túljelentkezés lett" – mondta kérdésünkre az egyik szervező, Juhász Zsófia.
Mint megtudtuk, óránként 20-30 ember kapott lehetőséget a bejutásra, összesen körülbelül ötszázan jártak a butikban a hétvége folyamán: ottjártunkkor, péntek este is körülbelül épp húszan turkálhattak, nem volt elviselhetetlen a tömeg, de azért volt élet.
"Nagyon nem akarunk nőni méretben, mert ebben pont az a jó, hogy ez egy exkluzív közösség, be kell jelentkezni, megiszol egy fröccsöt velünk és ha ennél sokkal többen lennének, elvesztené ezt a jellegét. Nem akarunk piaccá, vásárrá válni. Más itt a fíling, mint egy turkálóban, az tök személytelen. Itt átválogatjuk a cuccokat, van egy követelményrendszer, aminek nem árt eleget tenni, az eladóknak azért ajánljuk, hogy ide csak jó minőségű holmikat hozzanak. Igyekeztünk az egésznek olyan kereteket adni, hogy egy kezelhető, átlátható rendszer alakuljon ki, és a vevő azt lássa, hogy neki ez tök egyszerű" – teszi hozzá Dobozy Rózsa.
Jövőre, nem ugyanitt
A megmaradt ruhákat egyébként az Angyalvár Alapítványnak viszik el a hétvége után a szervezők, a bevételt pedig az eladott ruhák alapján osztják szét egymás között. "Most egyelőre a túlélésre játszunk, de január elején elkezdünk gondolkodni a következő lépéseken és egyéb projekteken. Hármunkat annyira összekovácsolt ez a lakásbutik, hogy elkezdtek egyéb projektek is körvonalazódni, amiket majd fel szeretnénk építeni nyárra, az egy izgalmas sztori lesz. Hogy mikor és hol lesz a következő Lakásbutik, az helyszínfüggő, de tavasszal lesz biztos. Általában akkor rendezünk, amikor ruhakollekciót váltunk" – tudtuk meg a harmadik alapító tagtól, Heuthaler Orsolyától.
Szóval ha felkeltette érdeklődését a dolog, gondolja meg, hogy jövőre jelentkezik, végülis veszteni biztos nem veszít vele: valamit egész biztosan talál, ha esetleg mégsem, ihat egy fröccsöt! Ha pedig nem bír addig várni, ismerkedjen a műfajjal most hétvégén, egy másik garázsvásárban!
