OFFLINE

3800 forintból készül a 37 ezres cipő

2015. október 4., vasárnap 18:11

Olcsó és kizsigerelt munkaerő, mocskos multik, és a fogyasztástól meghülyült vásárlók. Ezek alkotják a kör cikkelyeit, amiből összeáll a teljes egész. A Test német fogyasztóvédelmi magazin hosszú cikkben elemzi az ázsiai munkaerőpiacot, és azt, honnan is érkezik pontosan a cipő, amit megveszünk. 

"Ha nem lenne túlóra, egy másik gyárat kellene keresnem" – mormogja Zhang Wei, aki egy préselőgép mellett áll. Napi 11 órában, heti hat napon át. A cég épp a Brooksnak gyárt sportcipőket. Nem ez az egyetlen ilyen eset, az amerikai ügyfél tudja is ezt. Vannak hónapok, amikor a férfinek havi 100 túlóra is összejön – majdnem háromszor több, mint amit a kínai törvények engednek. A hatóságok tehetetlenek, mert mindenki hallgat az esetekről. 

Shenzenben vagyunk, Kína egyik legjobban fejlődő városában, ahol 15 millió ember él. A lakosok egy része vidékről érkezett, hogy elhelyezkedjen a gyárakban. "Kevés pénz, sok túlóra, biztonsági hiányosságok" – ezt már Berndt Hinzmann mondja, aki a Tiszta ruhák kampány vezetője, mely a megfelelő munkakörülményekért harcol. 

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: China Photos

A Test magazin 10 gyártót vizsgált meg, és megkérte őket, osszák meg a munkaórákkal, fizetésekkel, körülményekkel és a környezetterheléssel kapcsolatos adataikat, és engedjék be a gyárba az újságírókat. Ezt mindössze 5 cég tette meg: az Adidas, a Brooks, a Reebok és a Salamon, illetve az egyetlen cég, mely Németországban gyártat, a Lunge. Az Asics csak néhány kérdésre válaszolt, de a gyárba nem engedte be az újságírókat. A Mizuno, a Nike, a Saucony és a New Balance egyáltalán nem válaszolt a megkeresésre. 

Ázsiában mindent rendben találtak

Az ázsiai gyárak meglepték a látogatókat. A csarnokok jól szellőznek, a munkásoknak korrekt szerződése van és a fizetéseket pontosan megkapják. A környezetvédelmi szabályozás komolyabb volt, mit amit a Lunge német gyárában. A munkakörülmények, melyet a Reebok és a Salamon indiai gyárában tapasztaltak az ellenőrök, lenyűgözőek voltak. 

Amit kifogásoltak az ellenőrök, az az, hogy csak a talpkészítést és az összeszerelést tekinthették meg, az, hogy mi történik a cipővel vagy milyen beszerzési forrásokkal dolgoznak, nem derült ki. Kivétel ez alól a Brooks. Az elemzők által meglátogatott gyárak mindegyike a meghatározott minimálbért fizette ki, ezért is kényszerülnek a munkavállalók a túlórákra. "5 éve dolgozom így, Hunanból költöztem Shenzenbe, a feleségemmel együtt. A gyerekünk a nagyszülőknél él. Nagyjából 4000 jüant keresek havonta (169.000 forint). Ez a feleségem fizetésével együtt nagyjából elég, szoktunk haza is küldeni pénzt. Wei arról álmodik, hogy a lánya bizonyítványa jó lesz, és egyszer vehet egy házat a szülőfalujában.

   munkaórák  havi fizetés (euróban) 
Németország 40 1473 (454.893 Ft)
Vietnam 48 290 (89.558 Ft)
Indonézia 40 531  (163.983 Ft)
India 48 331 (102.219 Ft)
Kína 40 442 (136.498 Ft)

munkaórák száma: heti munkidő túlórák nélkül

fizetés: törvényileg előírt fizetés, euróban megadva, a német vásárlóerő paritást figyelembe véve - azaz a számok euróban azt jelentik, mennyit érne a munkások fizetése Németországban: havi 290 euróból például nem mennének sokra, de az 1473 euro is kevésnek számít.

Több ezer kilométerrel arrébb máshogy mennek a dolgok. A Lunge mecklenburgi gyárában a túlóra kivételes dolognak számít. A 25 alkalmazott a minimálbért kapja, vagy valamennyivel többet. A munkakörülmények kiválóak, tágas terek, hangulatos környék, nyugodt körülmények. Egy dolog azonban elgondolkodtatta az ellenőröket. Erőteljes oldószerszag terjengett a gyárban. Az ellenőrök nem tudták leellenőrzi az elszívók hatékonyságát, mert nem működtek. Hogy a cég így hogyan vállal felelősséget az alkalmazottak felé, az nem derült ki. Az információk nagy részét nem írásban közölték az újságírókkal, csak informális jelleggel, szóban és egyébként is hiányzik a folyamatos ellenőrzés, és az írásos tájékoztatás is a veszélyes anyagokról. A vásárolt alapanyagok egy részének forrása a cég előtt nem ismert, azokat ügynökségen keresztül vásárolják meg. A veszélyes anyagokról szóló igazolásokat nehezen találták meg, a beszállítókra hivatkoztak.

De mi kerül ezen ennyibe?

Vásárlóként azonban a munkakörülményeknél talán jobban érdekli, hogy miért is fizet 37 ezer forintot egy márkás edzőcipőért? A Test magazin német értékekkel és eurós árakkal számolt: mi ezeket átváltottunk forintra, így lett a 120 eurós cipőből 37 ezer forintos. A legkisebb része a vadiúj menő cipőjének a bérköltség lesz, ami fájdalmas 800 forint. Az anyagköltség is baromi alacsony, egy hiper-szuper edzőcipő kijön 3000 forintnyi anyagból. A teljes gyártás körülbelül 6000 forintba kerül.

Erre jön rá a márkatulajdonos díja, aki ebből fizeti többek közt azt a rengeteg reklámot és marketinget, ami meghozza a kedvünket a vásárláshoz, ez hirtelen több mint kétszeresére dobja az árat. Láthat alábbi képen egy furcsa összeget, 1544 forintot, mely a közvetítő díja: nem is gondolná, milyen fontos része ez a cipőnek. A közvetítő ez esetben az, aki összeköti a márkatulajt és a cipőt elkészítő gyárakat. A közvetítő tárgyal a nyugati céggel, elvállalja a cipők legyártását egy bizonyos összegért, majd kiadja a feladatot egy gyárnak, ahol kisebb összegért végzik el a tényleges munkát: a kettő különbsége lesz a közvetítő nyeresége. A közvetítő fontos láncszem és bizalmi ember/cég: ha olyan gyárba viszi mondjuk a Nike cipőit gyártatni a Nike tudomása nélkül, ami nem felel meg a normáknak, a márka hírneve bánja a dolgot. A közvetítők megléte miatt fordulhatott elő, hogy egyes cégek csak onnan értesültek arról 2013-ban, hogy a Rana Plazában gyártották ruháikat, hogy meglátták a márkájuk címkéiket az összedőlt gyárról készült sajtófotókon.

Ez a közvetítői díj nem kerül nekünk sokba, a legnagyobb összeget a kiskereskedő teszi rá a termékre, saját nyeresége kitermelése érdekében, és az adók jelentenek még nagy összeget (Magyarországon még nagyobbat, mint Németországban). Így végignézve már érthető, miért kerül egy 3000 forintos anyagköltségű cipő 37 ezer forintba: de az is érthető, ha inkább megvárjuk a leárazást a vásárlással.

Térjünk vissza Ázsiára: talán mégse olyan szuper minden?

Ahhoz, hogy a valóságra is rálássanak egy kicsit, a Test szerzői nemcsak a papírokat nézték át és a vezetőket interjúztatták, hanem munkavállalókkal is beszéltek az egyes gyárakban. A Saucony beszállítója rendszeres túlórákról beszélt, néha egészen hajnalig tartókról. "Egy hónapnyi munkabért pedig letétként megtart a gyár, hogy ne forduljon elő, hogy a munkás egyszer csak nem jön be dolgozni". Ottjártukkor az ellenőrök láttak olyan munkást, mely a futószalag tartószerkezetére téve a fejét aludt, és az elszívás ellenére erős ragasztószag terjengett. Légzőmaszkokat nem találtak. Az alkalmazottak közlése szerint azért, mert kényelmetlen őket használni. Beteg- és baleset-biztosítás? Fejrázás. Munkaszerződés? "Valamit aláírtunk, de nem kaptunk róla másolatot" – mondták a munkások. Erről megkérdezték a szerzők a Saucony céget is, de választ nem kaptak rá. 

Nem tűnik kevésbé rossznak az se, amit egy másik munkás mesélt egy gyárban, mely a Nike beszállítói közt szerepel. Igaz, itt is alacsonyak a fizetések és erős ragasztószag van, de az elszívók folyamatosan mennek, maszkot pedig akkor hordanak a munkások, ha jön az ellenőrzés. Egy önkényesnek tűnő büntetőrendszert is használnak, kötelességszegés esetére."Minden munkás 18 pontról indul, késés, vagy más kihágás esetén csökkennek a pontok. Aki minden pontját elveszíti, azt azonnali hatállyal kirúgják." 

Li Qiang, a ChinaLaborWatch dolgozója szerint van olyan Nike beszállító, ahol sokkal rosszabb a helyzet. "Nincs biztosítás és a fizetés sem érkezik mindig meg időben" – mesélte Li Qiang a Test magazinnak, melynek szerzői szerették volna megtekinteni azt a gyárat is, ám a cég ezt nem tette lehetővé. A Nike etikai kódexe szerint ezekkel a gyárakkal azonnal meg kéne szüntetni a szerződést. Minden negyedik Nike gyár Kína közepén fekszik, mások Vietnamban. A cégek folyamatosan változtatják a gyártás helyét Délkelet-Ázsiában, mióta Kínában a termelési költségek nőnek. 

A Test magazin a CSR (vállalati társadalmi felelősség) szempontjából is megvizsgálta a márkák bizonyos cipőtípusait, ennek kivonatát közöljük most, hogy eldönthesse, melyik márka mellett teszi le a voksát. Az 5-ös a legmagasabb adható szám és a legjobb érték is, az 1-es a legrosszabb.

 

márka típus gyártás értékelés vállalati politika    transzparencia
Adidas Supernova glide boost 7  Kína   3   4   4
Brooks Defyance 7 Kína   3   3   5
Reebok One Cushion 2.0. Vietnam   3  3   4
Salomon X-Scream 3D India   3   2   4
Asics Gel-Cumulus 16 Indonézia   2   2   3
Lunge Vivo Németország   2   2   4
Mizuno Wave ultima 6 Vietnam   1   1   1
New Balance 880V4 Vietnam   1   1   1
Nike Air Zoom elite 7 Kína   1   1   1
Saucony Ride 7 Kína   1   1   1

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta