Ezeken a gyümölcsökön és zöldségeken van a legtöbb növényvédőszer

Sokadszorra teszi közzé az amerikai nonprofit környezetvédelmi szervezet, az Environmental Working Group (EWG) azt a listát („Piszkos tizenkettő”), amelyben azok a gyümölcsök és zöldségek szerepelnek, amelyekben a legtöbb növényvédőszer-maradvány található.

Most 48 különböző fajtájú termékből 34 ezer mintát vizsgáltak, melynek kétharmada pozitív lett a teszten, és sajnos az alma hosszú évek óta a lista elején jár. A vizsgálat eredményeit több okból is érdemes azért némi óvatossággal kezelni. Egyfelől más – megengedőbb – szabályok vonatkoznak a növényvédőszerek használatára az USA-ban, mint az EU-ban. Másfelől a vizsgálati eredményekből nem megfejthető, hogy mennyi szermaradványt találtak az egyes mintákon, és azok mekkora része volt mosással eltávolítható. (Vizsgálták azt, hogy van-e az adott terméken szermaradvány és ha igen, hányféle, ha igen, akkor milyen mennyiségben, ám ezek az adatok az összefoglaló jelentésből nem derülnek ki). 

A növényvédőszerek hatásait már sok mindennel összefüggésbe hozták, többek között a gyermekek fejlődési rendellenességeivel, illetve nem kizárható, hogy bizonyos fajták rákkeltőek lehetnek, és/vagy felborítják a hormonrendszer egyensúlyát – mutat rá a U.S. Environmental Protection Agency.

„A lényeg, hogy az emberek ne akarjanak növényvédőszert fogyasztani a gyümölccsel vagy zöldséggel, amit bevisznek a szervezetükbe – mondja Ken Cook, az EWG elnöke és társalapítója nyilatkozatában. Ezért továbbra is hírt fogunk adni a vásárlóknak a mezőgazdasági vegyszerekről, amelyek felbukkanhatnak a termékeken.”

Sonya Lunder, az EWG vezető elemzője nem arra buzdít, hogy az emberek leszokjanak a zöldség- és gyümölcs evésről. „Azt mondjuk, egyen zöldséget és gyümölcsöt, de ha tudja, hogy mely termékeknek van a legmagasabb növenyvédőszer tartalma, van opciója erről áttérni a bio változatra.”

129374626
Universalimagesgroup / Europress / Getty

A "Piszkos tizenkettő" idei dobogósai:

  1. Alma (a minták 99 százalékán találtak növényvédőszer-maradványt)
  2. Őszibarack (a minták 98 százalékán találtak növényvédőszer-maradványt)
  3. Nektarin (a minták 97 százalékán találtak növényvédőszer-maradványt)

A további helyezettek pedig: 4. eper, 5. szőlő, 6. szárzeller, 7. spenót, 8. kaliforniai paprika, 9. uborka, 10. koktélparadicsom, 11. hüvelyes zöldborsó, 12. burgonya.

A vizsgált gyümölcsök és zöldségek teljes listáját, pedig itt találhatja.

Közzétették a legtisztább 15 listáját is, ezt az avokádó vezeti, amelynél összesen a minták 1 százaléka volt növényvédőszeres, az ananászok 89 százaléka volt "tiszta", a mangók 88 százaléka, a kivinél ez 82 százalék, a papayáknál pedig 80 százalék.

Ezzel szemben nálunk úgy áll a helyzet, hogy

Megkérdeztük a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságát is, hogy: tthon is ugyanazok-e a szabályozások a növényvédőszerekre, mint az Egyesült Államokban, illetve, milyen rendszer szerint vizsgálják, hogy Magyarországon melyek a legszennyezettebb zöldségek, illetve gyümölcsök.

„A NÉBIH is kiemelten ellenőrzi valamennyi mátrix tekintetében – talajtól a friss növényi terméken át, a takarmány és az állati eredetű termékekig – a növényvédőszer-maradékot. Kockázatbecslésen alapuló, objektív növényvédőszer-maradék monitoring rendszert működtet, melynek keretében évi több ezer minta vizsgálatát végzik el a laboratóriumok. 

A Magyarországon, hagyományos módon termesztett almát, körtét és szőlőt (valamint a gyümölcsök nagy részét) is permetezik a tenyészidőszakban fellépő betegségek és kártevők ellen. Valamennyi felhasznált növényvédő szernek van egy élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. Ez egy napokban megadott idő intervallum, aminek el kell telnie az utolsó növényvédő szeres kezelés és a szüret, ill. a betakarítás között. Ezen időtartam alatt az engedélyokirat előírásainak megfelelően kijuttatott növényvédő szer lebomlik arra a szintre, ami már nem jelent kockázatot a fogyasztóra. 

Alapszabály, hogy a gyümölcsöt fogyasztás előtt meg kell mosni, amivel nem csak a természetes szennyeződéseket, és a szállítás során rákerült mikroorganizmusokat, de a permetezőszer nagy részét is eltávolítjuk. Az alaposan megmosott gyümölcsben még héjastól sem maradhat az egészségre ártalmas mennyiségű vegyszer.

81161537
Ian Waldie / Europress / Getty

Tudomásunk szerint az elmúlt évtizedekben Magyarországon nem történt olyan eset, hogy valaki itt termesztett gyümölcsben lévő szermaradéktól súlyos egészségkárosodást szenvedett volna. A határértékek úgy vannak megállapítva, hogy a káros hatás bekövetkezéséhez még a határérték túllépése esetén is több mázsa gyümölcsöt kellene fogyasztani egy embernek egy nap alatt.

(A határértékeket úgy határozzák meg, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlat betartása mellett a növényvédelemi technológiából adódó szermaradék szint ne okozzon egészségkárosodást sem hosszú- (élethossz alatti), sem rövidtávon.)

A 66/2010. (V. 12.) FVM rendelet 11. § (1) alapján a megengedett határértéket meghaladó növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó toxikus anyagtartalom esetén a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevének és székhelyének, valamint a mintavétel időpontjának, a növényi termék nevének és határérték feletti szermaradék tartalmának megjelölésével a vizsgálati eredményeket közzéteszik a NÉBIH honlapján.”

Az EU szabályozás szigorú

„Az Európai Unióban az egyik legszigorúbban szabályozott terület a növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása. A kultúrnövények termése jelentősen csökkenhet a kártevők és kórokozók okozta fertőzés hatására. A növények védelme érdekében betakarítás előtt és után különböző kezeléseket alkalmaznak. Az Európai Unióban kizárólag akkor használhatók a növényvédő szerek, ha tudományos adatokkal először bizonyítják, hogy

  1. nincs káros hatásuk a fogyasztóra, termelőre vagy arra, aki közvetlen érintkezhet a kezelt állománnyal;
  2. nem idéznek elő elfogadhatatlan hatásokat a környezetben;
  3. megfelelő hatással rendelkeznek.

Az Európai Unióban 2008. szeptember 1-jén lépett életbe a növényvédőszer-maradékok szabályozását felülvizsgáló 396/2005. számú rendelet (továbbiakban: Rendelet): Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról. 

Általános elvárás, hogy az élelmiszerekben esetlegesen előforduló szermaradék mennyisége a lehető legalacsonyabb legyen, és semmiképp se haladja meg a fogyasztói szempontból biztonságos szintet. A megengedett növényvédőszer-maradék határérték (MRL) a növényvédőszer-maradékok olyan legmagasabb szintje, amely érték megengedhető az élelmiszerekben és takarmányokban. Az EU-ban valamennyi élelmiszerre és takarmányra az Európai Bizottság állapítja meg az MRL értékeket.

Az Európai Bizottság honlapján mindenki számára elérhető a hatóanyag-kultúra párokra megállapított MRL értékek adatbázisa. A Rendelet az Unióban és azon kívül – jelenleg és korábban – a mezőgazdaságban használt mintegy 1100 hatóanyagot tartalmazza. Amennyiben a hatóanyagot nem nevezik meg, úgy 0.01 mg/kg általános kimutatási MRL értéket kell alkalmazni. A Rendelet figyelembe veszi valamennyi fogyasztói csoport, nevezetesen a csecsemők, gyermekek és vegetáriánusok biztonságát is. A hatóanyagok tulajdonságai (toxicitás), a különböző élelmiszerekre megengedett határértékek és az európai fogyasztók eltérő táplálkozási szokásai alapján, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) végzi az adatok értékelését. 

81518377
James P. Blair / Europress / Getty

Az élelmiszerbiztonságért, így a növényvédőszer-maradék határértékeknek való megfelelésért is, a termelők, a kereskedők és az importőrök egyaránt felelősek. A tagállamok hatóságai kötelesek rendszeresen ellenőrizni és betartatni a határértékeket. Az egységes végrehajtás megvalósításához, az Európai Bizottság három eljárást dolgozott ki:

  1. Az uniós szinten összehangolt többéves ellenőrzési program létrehozása: éves szinten meghatározza a tagállamok számára azokat a termék - hatóanyag párokat, melyeket adott naptári évben vizsgálni kell. A tagállamok kötelesek éves jelentéseikben az eredményeket jelenteni.
  2. A Közösségi Referencia Laboratóriumok körvizsgálatokat szerveznek, felelősek a vizsgálati módszerek kidolgozásáért és a nemzeti hatósági laboratóriumok felkészültségének értékelésért.
  3. Az Európai Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi ellenőrző Hivatala (FVO) rendszeresen ellenőrzi a tagállamok hatósági tevékenységét.

A fogyasztó egészségét veszélyeztető események esetében a tagállamok hatóságai közötti hatékony eljárást segíti elő a DG SANCO által üzemeltetett gyorsriasztási rendszer (RASFF). Az Unió azon túl, hogy a fogyasztók és az állatok számára biztosítja, hogy az élelmiszerekben és a takarmányban ne forduljon elő szermaradék, mindent megtesz annak érdekében, hogy a hatóanyagok egészségre és környezetre gyakorolt hatását és – valójában – a tényleges felhasználást csökkentse.

Az Európai Bizottság a hatóanyagok felhasználására stratégiát dolgozott ki, melynek célja a szintetikus készítményeket korlátozottan használó vagy vegyszermentes művelési módok alkalmazásának elősegítése, hangsúlyozva a termelői tudatosság jelentőségét, a helyes mezőgazdasági gyakorlat elveinek alkalmazását, továbbá pénzügyi eszközök hozzáférhetővé tételét az alkalmazott kutatás, valamint a képzés számára."

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Oszd meg másokkal is!
Mustra