OFFLINE

Tudjon meg mindent az YKK cipzárról!

2015. január 2., péntek 18:46

A cipzár a bicikli mellett egyike azoknak a találmányoknak, melyekről azt hinnénk,hogy már jóval a valós feltalálása előtt létezett. Pedig míg a kerékpárra 1800-ig várni kellett, addig a ruhák bizony az 1910-es évekig cipzár nélkül készültek, majd 1917-ben szabadalmaztatta egy Amerikába vándorolt svéd mérnök, Gideon Sundback, aki tökéletesítette a nyitásért és a záródásért felelős részt. Persze az ötlet már jóval Sundback találmánya előtt foglalkoztatta az embereket, a hajtókás varrógép feltalálója, Elias Howe már 1851-ben szabadalmaztatott egy hasonló zárószerkezetet, ahogy a „gyors kampós zár” feltalálója, Whitcomb L.Judson is előrukkolt egy hasonló ötlettel 1893-ban, az ő ötletét egy darabig férficsizmákon használták. De hasonló nyitható rögzítő szerkezetet szabadalmaztatott 1923-ban a svájci származású Martin Othmar is, aki Riri (Rippe und Rille) néven forgalmazta termékét.

Napjainkban a világ szinte összes cipzárját egy titokzatos japán cég, az 1934-ben alapított Yoshida Kogyo Kabushikikaisha (YKK) gyártja, melyet Tadao Yoshida alapított Tokióban. Yoshida pályájának első harminc évében olyannyira modernizálta a cipzárgyártást, hogy a hatvanas évek végére már a japán cipzár piac 95 százalékáért ő volt a felelős – számol be a monopóliumhelyzetbe került vállalkozóról a slate.com, melynek szerzője szerint a kínaiaknál is olcsóbb cipzárt gyártó Tadao Yoshida még a japán császárnál is nagyobb vagyonnal rendelkezik hazájában.

Egy rossz cipzár az egész ruhát hordhatatlanná teheti, így az állandó megbízható minőség elengedhetetlen a jó nevű divatházak esetében. A ruházati osztály döntéshozói már évtizedek óta nem engedhetik meg maguknak, hogy kockáztassanak, ezért túlnyomórészt egyetlen gyártótól szerzik be a szükséges terméket. Mivel a divatházak és a fast-fashion márkák bizalmat szavaztak az YKK-nak, ezért semmi meglepő nincs abban, hogy több mint hétmilliárd cipzárt képesek eladni évente. Biztos ön is találkozott már ezzel a három betűvel, amikor lehúzta széldzsekijén vagy farmernadrágján a cipzárt.

Az óriáscég alapítója alapvetően a cipzárgyártás minden szakaszában részt vesz a döntéshozataltól a piacra kerülésig, sőt, megesett, hogy átalakította azokat a gépsorokat, melyeknek termelési módszereivel nem volt megelégedve. A Los Angeles Times 1998-ban közölt egy cikket az YKK-ról, melyben az állt, hogy Yoshida saját maga gyártja le a cipzár-gyártó gépeit, melynek összeállítását és működési elveit gondosan eltitkolja versenytársai elől. A vállalat olyannyira garancia a minőségre és a gyors termelésre, hogy a gyár például akkor is teljes gőzzel dübörgött, mikor pár évvel ezelőtt egy különösen erős földrengés rázta meg Japánt.

800px-YKK Zipper on Jeans close up
Fotó: Wikipedia

„A Jóság kora” – prédikálta egyszer a gazdálkodás elvéről Yoshida, aki úgy tartja, hogy senki nem lehet sikeres, ha nem tesz jót másokkal. A filozofáláson túl Yoshida a gyakorlatban természetesen arra törekszik, hogy egyre alacsonyabb költségvetésből egyre magasabb minőségű terméket állítson elő. Persze ez első hallásra mind biztatóan  hangzik, de azért távolról sem olyan könnyű megvalósítani. A márkára egyébként a megrendelők sem szoktak panaszkodni, állítólag tényleg mindig időben leszállítja megbízható minőségű cipzárjait színtől, anyagtól és stílustól függetlenül. Valóban úgy tűnik, hogy nem akkora baj, hogy az YKK jelen van a ruhaiparban.

„Mikor olcsóbb cipzárakat használtunk, akkor azokkal voltak problémáink a múltban. Most már kizárólag YKK-val dolgozunk" – mondja a ruhatervező Trina Turk, aki szerint tanácsosabb, ha a 200 dolláros (49.325 forint) nadrágjaikba jó minőségű cipzárak kerülnek, mivel a vásárlók úgyis mindig a márkát hibáztatják, ha elromlik egy cipzár és nem a cipzár gyártót. Egy tipikus 14-es kódszámú, úgynevezett „láthatatlan” cipzár (az a fajta, amelyiket a szövet mögé rejtik el a tervezők) költsége nem több 32 centnél (79 forint). Mivel a gyártók átlagosan 40-65 dollár (9865-16-039 forint) között gyártatják le a kollekciókat, majd háromszor ennyiért vagy akár többért adnak túl rajta, így egyszerűen nem éri meg fukarkodni a cipzárral. „Kapható a piacon 8-9 centes cipzár, de ez az utolsó dolog, amit beépítenénk a ruháinkba” – mondja a Turk termelési igazgatója, Steve Clima.

Kínában például több rivális cipzár gyártó is van, akik valamivel olcsóbban dolgoznak, vagy esetleg hajlandóak rohamtempóban legyártani egyedi megrendeléseket és újdonságokat. De a nagykereskedők szerint vannak olyan európai cégek, akik nem veszik át a kínai cipzárral készült ruhákat, mert attól tartanak, hogy a cipzár ólmot tartalmazhat. A slate.com szerkesztője szerint azonban a versenytársak egyszerűen képtelen elszippantani az YKK-tól a megrendelőket, pedig a lapnak több tervező is azt állította, hogy előfordult már, mikor az YKK cipzárjai nem feleltek meg a követelményeknek.

Az YKK nem az a fajta márka, mely közvetlenül tartja a kapcsolatot a fogyasztókkal, ahogy nem is törekszik semmiféle nyilvánosságra, de mégis tudjuk róla, hogyha ilyen cipzárral készített ruhát veszünk, akkor szinte biztos, hogy garantált annak a minősége. Ahogy Turk is mondta, „Sosem a cipzáron múlik a ruha, de a cipzár tönkreteheti azt"

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta