Töltelékimádók ide: kajává nemesítettünk egy egész tepsinyit

Zanza!

Gyerekkoromban édesanyám ünnepnapokon töltött csirkét, karácsonykor pedig töltött pulykát sütött, és minden igyekezete ellenére rendszerint alaposan kiszárította a szárnyast – a porhanyós, fehér, relatíve ízetlen hús mellett viszont szerencsére ott volt a töltelék, amiből egy egész tányérral is meg bírtam volna enni. De valahogy soha nem volt elég: a nagy darab szárnyas mellé jött pár kanálka töltelék, így jobb híján a kissé folyékony krumplipürével – az pont kompenzálta a száraz husit. Mama már csak ilyen volt: csak akkor tudott főzni, ha kimondottan kedve volt hozzá, amint kötelező volt, szaladt a konyha. Lassan egy évtizede nincs velünk karácsonykor, de meggyőződésem, hogy akárhol is van – a mennyországtól a nirvánáig – mindenki imádja a petrezselyemmel alaposan megpakolt töltelékét.

Azóta persze magam is készítettem néhányszor töltött pulykát – még mielőtt vegánná avanzsáltam volna öt évvel ezelőtt – de a töltelék valahogy sosem adta vissza az otthon melegének varázsát... egészen múlthétig.

Amikor is édesapám Tel Avivba érkezett hozzánk egy előkarácsonyi látogatásra, és - mint a “Kőkemény család”-ban Dermon Mulroney Sarah Jessica Parkert-, magával hozta a kedvesét, aki most először velünk egész napokat, az új családi közegben. Lilla - ellentétben a SJP-vel - remekül vette az akadályokat, percek alatt barátok lettünk, és amikor egy jeruzsálemi és holt-tengeri kirándulás után bejelentette, hogy neki bizony kedve szottyant főzni, még jobban a szívünkbe zártuk. Egy órával később egyfajta felfújtra emlékeztető étek került ki a sütőből, mennyi illatba burkolva a konyhát, és hamarosan az is kiderült, hogy nem akármilyen fogás készült: legnagyobb megelégedésemre egy egész tepsi töltelék sült ki.

Hát így döbbentem rá, hogy a – hidegen akár fasírozottként is szeletelhető – finomság valójában nem a hús kísérője, hanem önálló, és fergetegesen variálható ínyencség, akár édességként is.

Hozzávalók és elkészítés

1. Mindenekelőtt előmelegítem a sütőt 200 fokra. Az alap minden esetben egy kalács, esetleg hat zsömle vagy kifli. Én vegánként olyat választok, amely biztosan nem lett megkenceficézve tojással, emellett szeretek figyelni rá, hogy ne sima fehérből, hanem mondjuk rozs, vagy teljeskiőrlésű lisztből készüljön.

2. Attól függően, hogy sós vagy édes változatról álmodom, elkészítem a folyadékot, amibe a kalácsot áztatom.

- Sós töltelék esetében ez meleg víz, egy löttyintésnyi olívaolajjal, sóval, borssal, és egy a vízbe préselt gerezd fokhagymával.

- Édesség esetében mandula, rizs, vagy kókusztejet használok, kókuszcukorral vagy steviával édesítve, és ízlés szerint vanília, reszelt citrom vagy narancshéj, és fahéj is kerülhet bele.

shutterstock 176583581

3. Elkészítem a “valami, ami összefogja” keveréket, amely nem-vegánok esetében szimplán csak 4 tojás, nekünk viszont kreatívkodnunk kell. Íme egy szuperül működő, sós és édes ételekben egyaránt használható mix, 4 “tojáshoz”.

- 1 evőkanál finomra őrölt szezámmag

- 1 evőkanál chia mag

- 1 villával szétnyomkodott banán, vagy avokádó (egyiknek sem érződik majd ki az íze)

Mindezt robotképben vagy botmixerrel alaposan összekutyulom, és annyi vizet adok hozzá, hogy nagyjából felvert tojás állagú legyen.

4. Az édes változathoz egyszerűen csak kikészítem, mi mindennel akarom feldobni. Ez lehet mondjuk...

- 20 deka apró kockákra nyesett csokoládé 20 deka darabos narancslekvárral összekeverve

- 20 deka fagyasztott bogyós gyümölcs 20 deka mogyoróvajjal lazán összekeverve

- 20 deka darált mák 20 deka aszalt szilvával, vagy szilvalekvárral kikeverve

A sós változathoz serpenyőben készítek egy “pörköltet, ennek hozzávalói ízlés szerint lehetnek...

shutterstock 224344192

- 30 deka gomba 30 deka apróra vágott (vegán) kolbásszal, kókuszzsíron, hagymával pirítva, füstölt paprikával és kakukkfűvel

- 30 deka hámozott gesztenye 3 szem hámozott, kockákra vágott almával pirítva, kókuszzsírban pirított hagymán és zsályán karamellizálva.

- 30 deka kockázott sütőtök apróra vágott aszalt sárgabaracckkal, friss gyömbérrel, vöröshagymán és kókuszzsíron pirítva.

5. Alaposan kikenek egy tepsit, vagy sütőtálat kókuszzsírral, majd a szottyos kalácsot, a “tojást”, és az egyéb hozzávalókat összekeverem. Van, aki azt szereti, ha a massza egészen homogén, nekem bejön, ha itt-ott koncentrált az egy falatra jutó meglepetések számra, ki-ki döntsön maga. Akárhogy is, a jénaiba öntve, a forró sütőben mintegy 25-35 perc alatt készre sül. Ha nagyon égne a teteje, borítson rá egy sütőpapírt, csak úgy lazán. Áfonyaszósszal nyakon öntve köretként, gazdag és színes salátával főételként, vagy visszautasíthatatlan desszertként is tökéletes lakoma.

Blogmustra