Alapkonyha: a drágább jobb?

Zanza!

Többet ér-e az étel, ami többe kerül? Most következő, szubjektív cikkünkben azt próbáljuk meg körbejárni, miből jobb a drágább, és mi az, amiből az olcsóbb is ugyanolyan jó minőségű.

15070009

Maki Stevenson

Az igazi profi beszerző

alapkonyha.png

Sokan vélekednek úgy, hogy a magasabb ár biztosan magasabb minőséget is jelent, ám tapasztalataink szerint ez bizony nem ilyen egyszerű. Mint ahogy természetesen az sem, hogy a legolcsóbb mindig ugyanolyan jó. A következőkben a mi tapasztalatainkat olvashatjátok, mi az, amiből olcsón is lehet jó minőséget venni, és mi az, amiért mi, a saját konyhánkban hajlandóak vagyunk kicsit több pénzt adni.

Ebben a kérdésben aztán tényleg nincsen abszolút igazság, mindenkinek magának kell kitapasztalnia, mire áldoz többet, és mire nem, és persze ezt a pénztárcánk vastagsága határozza meg leginkább. Ahol nem az én véleményemről van szó, hanem a többiek tettek hozzá a cikkhez, jelezni fogom, kitől származik az infó. Arra kérünk benneteket, osszátok meg velünk, mi az, amiből drágábbat vesztek, mert jobb a minősége, és melyik az az élelmiszer, amelyikből az olcsóbbat választjátok.

Érdemes tüzetesen szétnézni a piacokon, a szuper- és hipermarketek polcain. Piacon a termelőt mindig kérdezzük meg, hol termelte a zöldséget, gyümölcsöt, milyen fajtát árul pontosan (és figyeljük, nem jön-e zavarba válaszadáskor); az üzletekben lévő áruk címkéit pedig alaposan olvassuk el. Számomra fontos, hogy tudjam, mit tesznek az ételembe. Címkéket olvasok, mérlegelek, hogy megéri-e az árát a kezemben lévő termék. Az esetek többségében igyekszem magyar árut venni.

Összegyűjtöttem azokat az alapanyagokat, élelmiszereket, amelyek az én konyhámban a leggyakrabban előfordulnak. Mindenki másképp táplálkozik, mindenkinek más a fontos szempont, ami alapján dönt vásárláskor.

Réka: Talán egy ruhánál többet ér ez a kijelentés, mint az ételeknél. A drágább kaják nem mindig jobbak, egyértelműen az összetevőkre kell menni. A következőt vettem észre a nagyon gagyi E-s, műszínű, műszagú, műízű kaják és a valódi, árban középkategóriás ételek között nagy a minőségi különbség. A középkategóriás és a nagyon drága között már nem feltétlenül olyan nagy. Mondok egy – nem annyira mindennapi használatú – példát: az 1000 forintos kókuszlikőr a Tescoban gabonaszeszből és aromából készül, a 2400-as rumból és kókuszból, és a 3500-as is. Ha gyanúsan olcsó akkor nem kell megvenni. Nem kell nagyon drága sem a jóhoz, hiszen legtöbben nem arra vagyunk berendezkedve anyagilag.

A lényeg amiben talán van logika, hogy nekem megvan minden termékre kb. mit hol veszek, de nem megyek minden nap mindenhova. Amiből lehet, olyankor többet veszek.

Andi: hasonló a tapasztalatom, múltkor rumot vettem, és átböngésztem a teljes kínálatot, runtól rumig. Azt tapasztaltam, hogy az összetevők között nem volt semmilyen különbség a közép és a felső árkategória között, annál inkább az olcsó és a közepes között. A nagyon olcsó, például sansa olivaolaj – ami máshogy is készül – gyengébb, mint a hidegen préselt extraszűzek. Ez utóbbiak közül viszont az olcsóbbak is alkalmasak a hétköznapi használatra, bár elismerem, hogy a nagyon drága, spéci olivaolajnak jobb az íze egy salátán, de a legtöbbünk számára ez napi szinten nem elérhető.

Zöldségek, gyümölcsök

Igyekszem szezonális zöldségeket, gyümölcsöket venni többnyire piacon, őstermelőktől. Először futok egy gyors kört, felmérem az árakat és csak utána vásárolok. A déligyümölcsök és távolról érkező zöldségek esetében viszont érdemes figyelni a szupermarketek és hipermarketek ajánlatait is. Vannak tuti befutók, ahol jó minőséget kapunk alacsonyabb árért. Például akció idején az Aldiban az avokádó 250 Ft (láttam már máshol ugyanilyen méretűt, ugyanonnan importálva 500 Ft-ért is), a mangó az Aldiban (most éppen) 249 Ft, a méretben és minőségben hasonlóért a Sparban közel ezer forintot kérnek, a Lidlben az ananász 399 Ft.

stockfresh 1277102 fresh-fruit sizeM

Réka: szívesen járok MDF piacra, például a Komjádihoz, viszont szerintem fontos az, hogy ismerjük az árust, akitől vásárolunk, megtanuljuk, ki az, aki nem ver át. Azt tapasztaltam, a vidéki piacokon könnyebb jó áruhoz jutni, vásároltam már Kőszegen becsületkasszára zöldséget, ez sajnos Budapesten esélytelen. A Lehel piac olcsóbb, mint a Fény utcai, ezekre is járok rendszeresen.

Andi: engem vertek már át piaci nénik-bácsik is csúnyán, olyanok is, akiknél addig rendszeresen vásároltam, szóval én is azt emelném ki, hogy meg kell keresni a megbízható kereskedőket. Én – lehet köpködni – rendszeresen veszek zöldség-gyümölcsöt szupermarketben. Amit sohasem veszek viszont ilyen helyen, csak piacon: cseresznye, meggy, őszibarack, sárgabarack, szilva, málna, zöldborsó, zöldbab (és amit még kifelejtettem). Ezek közül a gyümölcsöket a piacon is csak úgy veszem meg, ha megkóstolhatom, amihez igen, annyiszor egy szem őszibarackot veszek, amíg nem találok olyat, ami tényleg finom. Az aprószemű gyümölcsnél egyszerűbb, a normális árus engedi, sőt, bátorítja a kóstolást. Másik alapelvem, hogy nem vásárolok olyannál, aki nem engedi, hogy én válogassak.

Szezonban piacon, nénitől veszem a gyökérzöldségeket, paradicsomot, paprikát, retket, borsót, zöldbabot, és szívesen veszek itt szárazbabot is. A mérleg másik serpenyője: szezonon kívül inkább kevesebbet veszek a sokkal drágább, (nem holland!!) koktélparadicsomból, kaliforniai vagy kápia paprikából, azoknak legalább van íze.

Tejtermékek

Tejet ritkán használok - leginkább sütéshez -, de akkor magasabb zsírtartalmút veszek, ami az esetek többségében drágább. Jó minőségű magyar házi/kistermelői vajért hajlandó vagyok többet fizetni; a Lehel piacon 240-250 Ft körül van 100 gramm. Tejszínből is drágábbat veszek, magyart és házit, amelynek az ára 350-600 Ft körül mozog, a kiszerelése pedig 330 vagy 500 ml-es. Észrevettem ugyanis, hogy az olcsóbb tejszínt hiába verem habverővel 10-15 percen keresztül, egyszerűen nem keményedik meg úgy, mint a házi tejszín. Ritkán használok tejszínt is, ezért hajlandó vagyok többet fizetni érte. Natúr joghurt és kefir esetében az olcsóbbak is jó minőségűek. Gyümölcsjoghurtot nagyon ritkán fogyasztok.

Figyelni szoktam nagyon az összetevőkre, hogy ne legyen agyoncukrozva a termék és ne legyen benne mindenféle olyan anyag, aminek nem lenne ott a helye. Egyébként a gyümölcsjoghurt könnyen kiváltható natúr joghurttal, otthon teszünk bele 1-2 teáskanál mézet, teszünk bele olyan gyümölcsöt, amit szeretnénk, a tetejét pedig megszórhatjuk apróra vágott dióval, mandulával, mogyoróval. Kaptunk egy finom tápláló reggelit vagy akár délután nasit és még azt is tudjuk, hogy mi került bele.

Sajtokból szoktam olcsóbbat és drágábbat is venni. Ha csak egy étel tetejére kell reszelni és nem kell, hogy kiemelkedő íze legyen, akkor az olcsóbb is megfelelő. Kecskesajtot piacon veszek magyar termelőktől. Igen jó minőségűek vannak már közepes árkategóriában. Mascarpone-t (250 g), ha kifogunk akciósan a Lidlben, akkor 280 forint körül kaphatunk és kiváló a minősége. Ugyanígy a mozzarellának (125 g) is, ami kb. 135 forint, ha akciós.

stockfresh 561460 cheese sizeM

Réka: Gyümölcsjoghurtok: a LIDL-ben az olcsóbb ivójoghurtnak nagyobb a gyümölcstartalma, mint a drágábbnak. A Fuchsnak vannak jó termékei, és ezek is elérhetőek. Mint ahogy van egy Etyeki sajttermelő akinél 2500 forint/kg körül vettem parmezán jellegű sajtot. Az ALDI-ban is olcsóbb a parmezán mint máshol. Spar Budget mozzarella is jó.

Andi: gyümölcsjoghurtból szerintem egyértelműen jobb a drágább, a 60 forintos és a 100-120 forintos között óriási különbség van. Sokkal kisebb a különbség a 100 és a 200 forintos között, ez utóbbi szerintem már a luxus-kategória, ezeket csak akciósan veszem meg, tudatosan utazom például a közeli lejárat miatt féláron kínált luxusjoghurtokra, amik utána hetekig tökéletesen jók még. Tejből a magas zsírtartalmú, uht tejet veszem, abból viszont nem vagyok márkahű, és az árra megyek.

Márkázott vajat szoktam venni, szintén mindig azt, aminek a kilónkénti ára éppen a legalacsonyabb, bár a vajak ízében egyértelműen van különbség a gyártmányok között. Habtejszínből nekem megfelelő behűtés után még mindegyik felverődött, viszont vettem már drága Cserpest, ami romlott volt, szóval én itt is az árra megyek. Sajtból szerintem a drágább jobb. Natúr joghurt/kefír/tejföl: általában spar saját márkásat veszek, plusz mellé a drágább görög jughurtot is időnként. Ha van rá energiám, friss, nem uht, beforralt és langyosra hűtött tejből és élőflórás joghurtból remek házi joghurtot lehet készíteni, de ritkán vállalom az ezzel járó macerát, pedig a végeredmény sokkal veri a bolti kínálatot.

Kenyér, pékáru

Itt fontos számomra a minőség, ugyanis nagyon sok olyan kenyér és pékáru kerül a boltok polcaira, amelyek silány minőségűek, számomra riasztó összetevőkkel. Számomra a jó minőségű kenyér lisztből, vízből, élesztőből vagy kovászból, sóból készül, esetleg valamilyen mag (szezámmag, napraforgómag, stb.), olajos mag (dió, mogyoró, stb.) vagy olívabogyó, szárított paradicsom és fűszerek hozzáadásával. A tartalmas, jó minőségű kenyerek, péksütemények laktatóbbak is, mint a „felfújt” társaik, így kevesebbet is eszem belőlük.

Réka: Kenyeret pékségben illetve G-Robyban, CBA-ban, Sparban, LIDL-ben is szoktam venni, néha a Tesco Expresszben is, na utóbbi lehet, hogy színezett. Több pékségben zárás előtt akció is van. Ellenben akármennyire minőségi az Á! Table, nem tudnám napi szinten megfizetni.

Andi: kenyérből szerintem egyértelműen jobb a drágább, elég csak az összetevőket megnézni, már ahol feltüntetik persze, lásd Tesco/Spar pékség rozskenyere vagy a Ludwig pékség rozskenyere, a jó minőség viszont mindig sokkal drágább. Ezért gyakran sütök otthon is (dagasztás nélkülit, sima sütőben, jénaiban), ha viszont boltban veszek, akkor szívesebben veszem az olyan drágább kenyeret, amiben liszt, víz, só és élesztő/kovász van, más semmi.

Száraztészta

Durumtésztát a Lidlben szoktam venni, ahol a fél kilós fusilli, penne, spagetti és farfalle 250 forint körül van. Jó a minőségük és az ízük is, gyorsan megfőnek és két összetevőből állnak: durum búzaőrlemény és víz. Ha az adott ételhez különlegesebb tésztára van szükségem (például óriáskagylóra, amely kiválóan tölthető), akkor drágábbat veszek, vagyis nem drágábbat, hanem drágát, mert olcsót még nem találtam belőle. A tojásos tészták közül a Gyermelyi kiváló minőséget képvisel, fél kiló kb. 250 Ft körül kapható. Készítenek ők is tojás nélküli száraztésztát - spagetti, szarvacska, tarhonya, orsó -, gondolva az allergiásokra és a vegánokra. Jó minőségű házi száraztésztát piacokon is be tudok szerezni.

Andi: tojásos tésztából magyart veszek, leggyakrabban Gyermelyit, durumból viszont vadászom a 300 forint/500 gramm körüli akciókra, például Panzani vagy Barilla, ilyenkor bespájozolok. DeSpar durumtésztát a közelmúltban vettem először, és nem voltam vele megelégedve, a külseje már szétfőtt mielőtt a belseje puha lett volna, ilyet nem veszek többet.

Tojás

A tojásokat 0-tól 3-ig számozzák. A számozásra majd kitérünk egy későbbi cikkünkben, előzetesként annyit, hogy 0 - bio tojás, ökológiai tartásból; 1 - szabadtartás, kifutós tartási rendszerből; 2 - alternatív vagy mélyalmos tartási mód; 3 - ketreces tartásmód. A legjobb lenne 1-es tojáshoz hozzájutni azonban ezeket nagyon ritkán találni szuper-és hipermarketekben. A Lidlben már láttam bio tojást, 6 db-ot 399 forintért, a biopiacon 420 forintba kerül, más szupermarketekben 450 vagy még ennél is több. Jó minőségű 1-es tojáshoz juthatunk, ha vidéken lakunk és vannak saját tyúkjaink, vagy van vidéki forrásunk, ahol adnak el házi tojást. Ez keveseknek adatik meg, szóval becsülendő. Én még emlékszem, amikor a nagymamáimnál én gyűjtöttem be a tojásokat a tyúkólból. Mára megszűnt ez a lehetőség, így mindig keresem a tojásokat áruló néniket a piacokon. Megjelenésük sajnos ritka, mint a fehér holló.

Andi: amióta olvastam, hogy több piaci tojásos lebukott azzal, hogy a 3-as kódú, ketreces tojásról körömlakklemosóval lemosták a kódot, majd kicsit összekoszolva háziként adták el, nos, én azóta inkább megveszem a 2-es kódú mélyalmosat, a biotojás nekem már túl drága. Sokáig volt egy falusi forrásom, akiről tudtam, hogy tényleg szabadon kapirgálnak a tyúkok, az csodás volt, de sajnos megszűnt, mert messzire költöztünk onnan.

Hal, hús, hentesáru

Mivel vegetáriánus vagyok, nem veszek húst és azt se tudom, hogy hol lehet jó minőséghez megfelelő áron jutni. Azt tudom, hogy ha ennék húst, inkább hetente kevesebbszer ennék, de az legyen finom. A legjobb lenne mindig háztájihoz jutni, igaz? Írjátok meg nekünk tuti beszerzési forrásaitokat.

stockfresh 985218 wurst-and-sausage sizeM

Réka: piacon és húsboltban érdemes nyers húst venni. Lehet, hogy időnként olcsóbb a hiperben, de ott sokkal többször futottam bele romlottba. Mondjuk az is igaz, hogy speciális halakat, tengeri herkentyűket könnyebb nagyáruházban venni. Átlag csirke, marha, kacsa, pulyka, sertés, liba egyértelműen a piac vagy a húsbolt. Mangalica is. A hentest jó megismerni, és akkor nem ver át.

A felvágottak, májasok között szoktam jókat találni az élelmiszerüzletekben is. Az ALDI-ban vannak jobb sonkák, a LIDL-ben a feketerdei sonka, az Intersparban is vannak jóminőségű felvágottak, például a nagy mortadella, ez Aldiban is van. Ezeket akciósan veszem.

Andi: veszek nyers húst piacon és boltban is, sajnos nem tapasztaltam nagy különbséget a minőségben, igaz, nincs tuti, bejáratott hentesem. A méregdrága, csomagoltan árult tanyasi baromfi szerintem finomabb, mint a többi, de az ára.... Örülnék, ha lenne megbízható forrásom, de nincs. A sztárhentes Gál Józsi áruja valóban nagyon jó minőségű, de nekem annyira kiesik, hogy napi szinten esélytelen. Halat is vettem már jót hiperben is, itt mindig a szokásos jeleket figyelem (csillogó, nem beesett szem, visszafogott illat, nem pergő pikkelyek, nem nyálkás bevonat), ha frissnek látom, simán megveszem akár a Tescoban is.

Konzervek

Hámozott egész paradicsomot, különféle babokat és csicseriborsót szoktam konzervben venni. Jó minőségű paradicsomkonzerv kapható a Lidlben, 400 g 200 Ft körül van és csak hámozott paradicsom, paradicsomlé és citromsav van benne. Babot és csicseriborsót többnyire a Lehel piacon veszek, a kedvenc arab árusomnál általában akkor, amikor akciózzák. Így sikerült már bio babkonzervhez hozzájutnom 175 Ft-ért. A minőségük jó, csak bab, csicseriborsó, só és víz található az összetevőik között.

Andi: konzervet bárhol veszek, ha az összetevők listája oké.

Csokoládé

Nagyon szeretem a csokoládét, abból is a magasabb (70-80%-os) kakaótartalmút. Szeretem a kiváló minőséget, amit meg is kell fizetni, szóval igazi ajándék, ha ilyenhez jutok. Hétköznapi nassoláshoz és süteményekhez is 60-80%-os csokoládét veszek. Több jó beszerzési forrás létezik: az IKEA-ban a 100 g-os 60%-os keserű csokoládé 150 Ft (!!!), a Tibi 100 g-os 60%-os csokoládé üzlettől függően 170 és 250 Ft között mozog. A Lidlben kapható szintén 100 g-os 70%-os csokoládé 200 Ft-ért, ugyanitt van 125 g-os 81%-os kakaótartalmú csokoládé 370 Ft körül.

Andi: sütihez leggyakrabban a 200 grammos sárga Szerencsit veszem, az Ikeással próbálkoztam, de nekem fura, savanykás íze volt. Nagyon a csokira épülő desszerteknél (csokiszuflé, franciás csokitorták) hajlandó vagyok többet is fizetni. Időnként feljavítom a kevésbé magas (51%-os) kakaótartalmút 99%-os Lindttel. Azt tapasztaltam, hogy a magas kakaótartalom sajnos nem jelent egyben kellemes ízt is, így a nagyon olcsó, 60-70-80%-os csokikkal szemben gyanakvó vagyok.

Kommentelés, további Alapkonyha

Egész biztos, hogy van egy csomó jó termék, amire mi nem tértünk ki, ezeket osszátok meg velünk kommentben Facebook oldalunkon. A következő részben pedig teszünk egy utazást a thai konyha világában. Az Alapkonyha korábbi cikkeit itt olvashatjátok.

Alapkonyha wiki

A cikket Nagy Zita, a Zizi Kalandjai blog szerzője írta.
Az Alapkonyha mentora a Makifood Főzőiskola. Szerzőink az iskola munkatársai, gasztrobloggerek, újságírók. Maki Stevenson japán származású szakács Budapesten él magyar férjével és kisfiukkal. Az étel iránti rajongást és alázatot édesanyjától hozta, szakmai képesítését New Yorkban szerezte. Vallja, hogy az vagy, amit megeszel. Jól beszél magyarul, és remek oldalast süt.
Blogmustra