Az utcaidivat-blogok ősatyja a Sartorialist című blog volt. Ennek a nevére utal a tavaly év végén indított Tantalist, azonban ennek az összeállításnak a készítői nem a járókelők ruháit, hanem bőrszínét vizsgálják. A témának persze semmi köze a rasszizmushoz, a lényeg itt a barnaság, azon belül is a műbarnaság. Természetesen egy-egy iszonyatosra sikeredett narancssárga fejnek ők sem tudnak ellenállni, de a fő csapásvonal itt távolról sem a cikizés.
A Tantalist filozófiája szerint a különböző barnító termékekkel nemcsak - a szó átvitt értelmében - égetni tudjuk magunkat, hanem mértékletes és hozzáértő használatuk igenis jobb megjelenést tud kölcsönözni. Ezekre próbálnak mutatni minél több példát, gyakran termékeket és praktikákat is ajánlva az önbarnításhoz. Új bőrszínünk például mindig csak néhány árnyalattal legyen sötétebb az igazinál, és a szőkék inkább a rózsaszínbe hajló színeket válasszák, meghagyva a barnákat a kreol bőrűeknek.
Az egészséges hatás érdekében természetesen nemcsak az arcot kell kezelni, hanem mindent, ami kilátszik, lehetőség szerint az egész testet. Kockahasú férfiaknak külön sminktippel szolgálnak: fújják le egész testüket barnítóspray segítségével, majd másnap ismételjék meg az eljárást, de most befeszített hassal, és csak az izmok vonalát követve. Ez állítólag még vonzóbbá teszi a hasizmokat. Tekintsen bele ön is a Tantalist blogba: megjött már a kedve az önbarnításhoz, vagy most már inkább megvárja, amíg természetes módszerrel is le lehet majd sülni?
