Barátaim a tabi búcsúban jártak, kértem őket, hozzanak valami vásárfiát, lőjenek nekem plüssmacit.
Megkaptam. Kakasos nyalókát, darab krumplicukrot és egy medvecukrot, törökméz nem volt. Örültem, mint hülyegyerek, mindbe belekóstoltam, egyiket se tudtam megenni, de utánanéztem, mik ezek?
A krumplicukor krumpliból van. Döbbenet. Olyan mint a répacukor, de alapanyaga a krumpli. A burgonya.hu-n találtam róla egy rövid leírást, a burgonya hidrolizisével állítják elő. Engem mindig cukorba mártott gipszre emlékeztetett.
A medvecukor (bocskorszíj) megegyezik az Olaszországban népszerű liquiriziával, ott magát a növényt, az édesgyökeret is lehet natúr formában kapni és rághatják kedvükre. Az édesgyökér megemeli a vérnyomást, erre főleg az olasz, kevésbé cukros változatok alkalmasak, képes vagyok egy dobozzal lenyomni és vörös fejjel várni a véget.
A törökméz cukor. A karamellbe öntött szódabikarbóna adja jellegzetes habos karakterét. Jó tömény, úgy emlékszem. Évtizedek óta nem ettem.
A kakasos nyalóka csak egy nyalóka, de a kiskakast szeretjük, hiába deformálódik el a melegtől. Cukor, keményítő, színezék, mint az összes, akár a parádékon nemi szerv alakba préselt nyalóka. Ön szerint melyik a legjobbfajta vásárfia?
