Olasz klasszikusok sorozat: sütőtökös ravioli

Zanza!

Télen, amikor már elfogytak a receptek sütőtökre, póréra és káposztára, aranyat ér néhány olasz recept. Az olasz konyha sokat segít, ha szorít az idő, a receptek nagy része praktikus, könnyű és finom, sőt, a legjobbakban nincs hús.

De az alapanyag minőségében és pontos fajtájában nem lehet kompromisszumokat kötni. A parmezán nem trappista, az olívaolaj nem rámamargarin, ha ezt az egyszerű törvényt nem tartjuk be, jobb bele se kezdeni, vagy még mindig jobb azt az alkotóelemet kihagyni, ami néha lehetetlen.

Éltem ott pár évet, tucatszám gyűjtöttem a Cucinare bene magazint és alapélelmiszerünk, a Barilla tészta ( kilencven cent volt doboza, a lírás időkben még olcsóbb) hátáról mindig kivágtam a receptet. Ide csak a reklámos dobozok jutnak el, ami elég bosszantó. A drágább DeCecco-n is volt mindig recept, az egyik legcsodásabb tésztát (diós-szerecsendiós-kétféle húsos, sütőben átpirított…) onnan szedtem, majd sorra kerül az is. Keveset költöttünk élelmiszerre, mégis jókat ettünk, ottani kedvenceink következnek.

A sütőtököt pont januárra szoktam megunni. Ravioliként még tud újat mutatni, pofonegyszerű, kicsit melós, viszont ebben a formában a tököt jó eséllyel le lehet nyomni a sütőtökellenesek torkán is, férfiak, gyerekek közt láttam párat.

A fél kiló meghámozott, felkockázott tököt kevés vízben puhára párolom (fél óra) leszűröm és áttöröm. Elkeverem húsz deka reszelt parmezánnal (nem trappistával!!!!, PARMEZÁNNAL) sóval, borssal, szerecsendióval fűszerezem. Ha nincs parmezán, el lehet hagyni, tényleg, a lényeg, hogy nem szabad tejipari söpredékkel helyettesíteni.

Húsz deka lisztet simára gyúrok pár kanál vízzel, jól nyújtható, rugalmas állaga törekszem. Ennyi. Ez volna az olasz tészta örök alapanyaga. Jó liszt és víz.

Vékonykára (2 mm) nyújtom és 5-10 centis köröket szaggatok belőle, vagy 5/10×5/10-es kockákat vágok belőle, ahogy kedvem tartja, láttam már sokféle fazont. A tésztalap közepére rakok a töltelékből, a kör alakúra másik kört rakok, körben összetapasztom, a négyzeteseket háromszöggé hajtom. Lelisztezve eláll egy-két napig a  hűtőben.

 

Közvetlenül fogyasztás előtt lobogó, sós vízbe, jobb esetben húslevesbe dobálom őket, 5-6 perc alatt megfő. Zsályás, vagy bazsalikomos olvasztott vajba forgatom és kész is.

Blogmustra