OFFLINE

A vásárlás pótcselekvés, de néha jó

2008. június 8., vasárnap 08:00

Egy ideig csak röhögtem azon, amikor egy romantikus film női főszereplője úgy próbálta összerakosgatni darabokra szakadt önbecsülését, hogy bevásárlókörútra indult. Aztán egyszercsak – vicces módon pont a vég nélküli fogyasztás Kánaánjában, az Egyesült Államokban – tevékeny vásárolgatás után a karórámra pillantottam, és rá kellett döbbennem, hogy a hosszantartó letörtségem egyenes arányban halványodott a soppingolás óráinak múlásával. (Mellékszál: a kedvem javulásában szerepet játszhatott az is, hogy míg itthon képtelenség rám passzoló nadrágot találni, ott szinte minden jó volt rám.) Hölgyeim, uraim, most amerikai és holland tudósok bebizonyították, hogy ilyen márpedig van: a vásárlás állítólag tuti tipp a lehangoltság és az öngyilkos gondolatok ellen. Ugorjon a részletekre és helyeseljen, avagy küldje el a kutatókat kérdőívezni még egy kicsit.

A szociálpszichológusok szerint a halálról való gondolkozás meghozza a vásárlókedvet. A NewScientist magazin arról számol be, hogy például a 9/11 utáni hónapokban sokkal több luxusholmit, édességeket és konzervélelmiszert vásároltak az Egyesült Államokban. Hasonló nyomon indult el az arizonai egyetem professzora, Naomi Mandel és a rotterdami Erasmus Egyetem oktatója, Dirk Smeesters, aki 746 diákot kért meg, hogy írjanak fogalmazást a következő két téma valamelyikéről: a saját halálukról vagy a fogorvosnál tett látogatásról, emellett pedig értékelniük kellett saját önbecsülésüket.

A tanulmány szerint, amelyet elolvashat itt, azok, akiknek alacsony az önbecsülése és a halálról írtak, több csokoládét fogyasztottak és nagyobbra nőtt a  képzeletben összeállított vásárlólistájuk azokkal szemben, akik a fogorvosról írtak. A kutatók azt a tanulságot vonták le, hogy a kishitű emberek számára a fogyasztás egyfajta pótcselekvés, ami „segít megfeledkezni önmagunkról”, mondja Smeesters.

És most jön ön: vallja be, gyógyította sérült lelkét mostanában egy helyes nyári toppal vagy egy csinos bikinivel? Hisz egyáltalán abban, hogy a vásárlás jót tehet bárminek is a kereskedő pénztárcáján kívül?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.06.08 08:29:16Macaroon

    Nem tudom, mostanában utálok vásárolni, jön ez abból, hogy cígölök egy 10es pluszt és abból, hogy a méretezés itthon közröhely, turiban tudok jókat venni, az angol 44es méret tökéletes rám, szoknyát, mindent onnan szoktam beszerezni. De mostanában, nagyon régen már semmit nem vettem szinte. Jöhetnek a tippek 44-es méretre megfizethető áron, ki hol vásárol? Szeretnék egy frankó csőgatyát, mert hasbő topokat, amit a csípőn széles pánttal fognak össze, mert az nagyon előnyös neket, sajnos semmi derekam nincs. Amúgy izmos vagyok, minden napi bringa és hétvégi kirándulások, meg gyerekkortól abba nem hagyott edzés miatt. Más is jár hasonló csukában? Csöcstartó? 85 C? Amiből nem buggyan ki? Hol? És még tart is? Kényelmesen...

  • 2008.06.08 08:31:12Macaroon

    ...nekem...

    Amúgy a héten sikerült lepuszítanom magamról 2 kila mínuszt, remélem megy tovább, gyümölcsöt ettem meg zöldséget sokat, és elég kevés húst...sok teát...szinte semmi cukrot...

    Diétáról nem dob vki egy posztot? Kíváncsi lennék a kommentekre.

  • 2008.06.08 08:54:31asie

    persze jó hangulatjavító, amíg csinálod, utána meg visszaáll... (sőt ha túllépted a büdzsét még tovább ront a helyzeten)



    kérdés megéri ezel a rövidtávú technikával "orvosolni"

  • 2008.06.08 08:55:29theba

    alapvetően optimista ember vagyok,én nem tudom a vásárlást arra fogni,hogy csak szomorú vagyok:-)ha jó kedvem van,ha nincs az se baj valamivel mindig megajándékozom magam:-)akár egy tusfürdővel is,az is sikerélmény!

    imádok vásárolni,főleg ha minél olcsóbban vehetek minél klasszabb dolgokat:-)bár valamire nem sajnálom a pénzt.

    Macaroon:bár nem 44es a méretem,de felsőket szerintem egész jókat találhatsz a h&m-ben és tök jó,mert ott minden méret eggyel kisebb és a minőségük is jó(nekem elég az s-es,pedig m-es vagyok)+a c&a-ban ki lehet fogni nagyon jó nadrágokat(a váci utcaiban),de az örök klasszikus a turik,bár ott elég nehéz jó nadrágra bukkani(ruhagaléria pl.),de a belvárosban már minden sarkon akad egy turkáló:-)

  • 2008.06.08 09:05:01Jemi

    én mostanság elmegyek vásárolni, nézelödők, probálgatok, de vhogy nem visz rá a lélek, hogy vegyek is vmit..ez akkor már a vég kezdete?:))

  • 2008.06.08 09:34:54falevél

    Nálam ez a 2 dolog nem függ össze, de tapasztaltam már azt is, h nagyon jókedvűen elmentem vásárolni, mert szükségem volt pár dologra. Vettem egy J.Lo cipőt, ami a boltba iszonyat kényelmes volt és régi vágyam teljesült vele, h lett olyna fazonú cipőm is, de aztán mikor fölvettem és egy teljes délelőttőt végigmászkáltam benne kiderült, h elképesztően kényelmetlen, szóval ez is mehet a kocsiba be, kocsiból ki darabok közé. No ettől kifejezetten szomorú lettem, s vertem a fejem a falba, h mi a francért is mentem én vásárolni, mikor addig minden jó volt. :)



    Vettem egy szemkörnyékalapozót nem olyna rég, amiből irtó keveset kell elhazsnálnom, mert hálisten jó minőségű, de láttam rajta, h a szavatossági ideje 6 hónap...nah akkor sem lettem ideges, kb annyi van benne, h 2 évre elég lenne, de azok az idióták fél évig tartják jónak. Ilyenkor mi van? Sztem ez nagyon bosszató, le is álltam a felesleges sminkek halmozásával mert én spec ha veszek egy fekete szemhéjfestéket nem biztos, h minden nap azzal akarok sminkelni, s elfogy fél év alatt:)

  • 2008.06.08 09:52:00oiduft

    Egy fárasztó munkanap után nekem szinte felüdülés, amikor betérek egy boltba, akár a mindennapi bevásárlást elintézni. Már egyetlen olyan dolog - legyen bármilyen aprócska is - örömet tud okozni, amit csak a saját örömömre veszek, nem pedig azért, mert kifogyott a hűtőből, pl egy új póló, melltartó vagy egy doboz eper.



    Nem azt jelenti, hogy 6 hónap múlva dohtatod ki, hanem hogy 6 hónapig tutibiztos, hogy jó. Szerintem amíg az állaga, színe, szaga nem változik, addig nyugodtan lehet használni, fogasztani bármit, amiben ninsen nyers tojás. :-)



  • 2008.06.08 10:09:04yamahakata

    Macaroon: 85C-s melltartót sokat látok pl a Sariana-ban, viszont ami nekem kéne, az soha nincs. 75F keménykosarast keresek!



    Nővérem amikor 44-es volt, a Marks&Spencerben és a C&A-ban talált magának nagyon csinos darabokat.





  • 2008.06.08 10:55:14redzsina_filendzsi

    tuti, hogy a vásárlás jobb kedvre derít:)szerintem ezt nem kellett tudományosan bizonyítani..:)

  • 2008.06.08 11:19:18szaszuke

    méretben hasonlóan :-) én is a Marks&Spencer-t találtam nemrég - és ami igazi meglepetés volt, hogy általános árkategória lett (úgy 10 éve a Váczi utcaiba naponta tértem be és ki üres kézzel, a húzós árak miatt) (persze itt most nem is tudom, hogy az életszínvonalunk, vagy az általános árszínvonal emelkedése-e az ok...

    nekem a ruhagaléria mellett a renoválás a nagy kedvencem - én a gyerekruhákat is ott veszem.

  • 2008.06.08 12:34:39Macaroon

    yamahakata: a 75F az milyeeeeeeeeeeeeeeen? :o))) Saját? El sem tudom képzelni:-)))

  • 2008.06.08 12:35:59Macaroon

    Amúgy hülyére vásároltam magam a Jeans Club-ban most nagyon jók a topok, pólók és vásár van, mint mindig:-) A C&Aban láttam jó ruhákat, földig érő napraforgós miegymás, de már nem volt kanalam próbálgatni. Azért egy huszast ugrasztottam így is:-) És végre van lila felsőm!

  • 2008.06.08 12:46:38Macaroon

    és yamahakata a nővéred h lett újra nem 44es?

  • 2008.06.08 14:31:46yamahakata

    Szia! Igen, sajnos saját. Az apai nagymamámnak volt ekkora, ráadásul várható, hogy szülés után még nagyobb lesz (nagymamámmal is ez történt, és nem húzódott neki vissza). Már gondolkoztam mellkisebbítő műtéten, mert nagyon fáj a hátam, de nem merek belevágni. Egyébként 183cm magas vagyok, a testemen nem tűnik horror nagynak. Gondolj bele, ha ezt a 160x centis dundikára tennéd. :D

    Az ő cicije (kis túlzással) elveszne rajtam. Szóval ez azért nagyban függ attól, hogy ki milyen magas...

    Se a nővéremnek, se a hugomnak nem lett ekkora, nekik olyan normál-közepes méret.



    A nővérkém szakított a párjával, és ennek "örömére" lefogyott. De tényleg jó cuccokat vett anno a C&A-ban, emlékszem, hogy ott találta magára a legcsinosabb gatyákat.

  • 2008.06.08 15:28:12-dija-

    csak egy ide vonatkozó kép (saját):



    m.blog.hu/ve/vektorsun/image/kepek/shopping.jpg



    :)

  • 2008.06.08 16:36:37Diandra

    Most jön az őszinte vallomás: UTÁLOK vásárolni. Ilyen szempontból totál antinő vagyok. Egyszerűen kiráz a hideg, ha el kell mennem ruhát venni. Ehhez mondjuk nagyban hozzájárul az is, hogy amit itthon elkérnek 1-1 darabért, azon csak röhögni tudok. Elképesztő az árszínvonal. Ha valamit mégis muszáj beszereznem, akkor célirányosan elmegyek abba a 3 boltba, ahol kapok magamra ruhát (pedig 40-es a méretem, semmi extra), ott kiválasztom, kifizetem, aztán csókolom. Egyetlen egyszer próbáltam meg vásárolgatni bánatomban (naná, hogy pasi miatt volt...) és vettem is magamnak 1-2 tök felesleges cuccot. Mire hazaértam, már bántam az egészet. Így nemhogy javítottam volna a hangulatomon, hanem még rosszabb lett. Igazából inkább bevágok egy hatalmas fagyikelyhet...

  • 2008.06.08 17:05:16balazsman

    Két dolog ezzel az antidepresszáns-módszerrel kapcsolatban:

    - ilyenkor vesznek meg az emberek felesleges dolgokat, amire persze csak otthon, másnap jönnek rá, hogy nem kellett volna. Ez ellen itthon még csak kevés üzlet (Zara, Ikea) kínálja fel azt a lehetőséget, hogy vita nélkül visszaadják a pénzt, és amíg ez nem lesz általános, nem szabad "gyomorból" vásárolni...

    - A másik, hogy Nyugaton már arról készülnek műsorok (Spendaholics, Maxed Out - Zone Club), hogy a túlköltekezés csapdájába estek emberek, és válságkezelésre van szükségük: gyakorlartilag csődbe mentek (persze nem egy hitelkártyájuk volt.... és ez kezd már itthon is elterjedni, nem beszélve a totál nonszensz jelzálog-alapú személyi hitelekről)

    Szóval ez sem megoldás, ha valaki nem akarja a ex-pasija (-nője) mellé elveszíteni a lakását is, akkor mással gyógyítsa rosszkedvét.



    A tuti módszer itt is a sport, testmozgás (tánc) valamilyen formája: ki lehet élni az agressziót, a frusztrációkat (egy jó kis zsákolás a "rosszembert" a zsák helyére képzelve), lehet, hogy társaságot is találunk, a mozgás helyrerakja a testet, ez pedig az önbizalmat - és még sorolhatnám...



  • 2008.06.08 17:30:31múvemáccsó

    azaz.



    futás /zsákos box/ sinning/ regatta minden ahol nem ugatnak pluszba az arcodba, mert akkor még jobban felhúzod magad (fel a lábat, ne lazsálj, égjen az a zsír!gyerünk, tartsd a ritmust!)



  • 2008.06.08 17:30:50múvemáccsó

    spinning, akarom mondani

  • 2008.06.08 19:00:11kicsidorka

    és mit mondanak a brit tudósok...??

  • 2008.06.08 19:01:19Gladia Delmarre

    Én sem vagyok nagy vásárlós, de félévente kb elmegyek körülnézni célzottan. Mivel igyexem jó minőséget venni, és így 2 szezont kibírnak a göncök, csak néhány aktuális darabot kell hozzájuk válogatni. Így cserélődik is, kedvencek is vannak.

    H rossz a kedvem a vásárlás nem jön be, mert figyelnem kell a zsetonra, és ahogy vki találóan megjegyezte, ha túlköltöm magam, atután meg amiatt fogok bánkódni.



    Macaroon: ha sporti alkat vagy, akkor csak a diéta segít. Sztem csináld azt, amit leírtál és csináltál eddig. Sok zöldség, kevesebb gyümi, fehérje, de nem túl sok, no cukor, minimális ch, kevés tojás, sok hal. Szerintem. Ja, és -1 kila/1 hét a jó fogyás (ami nem csak víz). Én is így. Sok sikert!

  • 2008.06.08 19:05:32greencurse

    Én egy nem túl jól sikerült vizsgám után vigasztaltam magam egy cuki, hőn áhított vízforralóval. Utána pedig egy vágódeszkával és egy müzlis tállal. Most éppen ilyenekre volt szükségem. Rettenetesen fel tud dobni, hogy megveszek végre valamit, ami után legalább 4 napja mászkálok.

    De egy kiadós turkálás egy kilósban a barátnőmmel is fel tud érni egy lelki terápiával. Főleg az angol feliratos cuccok viccesek. Olyankor viszünk fényképezőt meg min 2-3 telepakolt kosarat a próbafülkébe, és zárásig ki sem jövünk.

  • 2008.06.08 19:47:20nyanyus

    A legjobb barátnőm évek óta vásárlási mániában szenved. Képtelen kijönni egy üzeletből cucc nélkül, bármennyire nem kell neki. Ha meglátja a holmikat, szinte extázisba esik, ja és dilemmázik, de látszik rajta, hogy szinte betegesen vásárol. Egy q..va fillért nem tud soha félrerakni, mert szerinte nélkülözhetetlen cuccokat kell megvennie. Ez már tényleg beteges, na de én már megszoktam tőle. Csak nem megyek vele, mert üzletbe, mert idegesít.

  • 2008.06.08 20:24:24gabcigirl

    Macaroon: Hi!Ha a nagy a melled, a Triumph Ladyform modelljeit ajánlom. Nem olcsó, de azokra a testarányokra muszáj is. És szuperül tart egyébként...

  • 2008.06.08 21:50:48gioia

    Én tudatosan szoktam vásárolni, csak akkor, ha valóban szükségem van rá.Régen én is elkövettem azt a hibát, hogy össze-vissza vettem mindent, majd másnap megbántam, sokat egyáltalán nem is használtam.Ma ezt már nem tehetem meg, mert szeretem a minöségi (drága) holmikat és ezért nagy pazarlás lenne valamit meggondolatlanul megvenni.

  • 2008.06.09 07:40:34sogloria

    Huh hát nekem sajnos nem kell a vásárláshoz letörtnek lennem és épp az USA-ba készülök, akkor most készüljek visszafele a plusz súlyokra és a 22 kg túllépésére?

  • 2008.06.09 07:42:41LeVilli

    macaroon: 90 napos? nekem nagyon bevált :)

  • 2008.06.09 07:43:33summarygloss

    Hát, lehet benne valami, sőt, nagyon is illik a világképembe ez a "felfedezés". Az önbizalommal teli ember aktívabb, tehát elfoglaltabb, teljesítményorientáltabb, az elért eredmények teszik boldoggá, nem érez akkora késztetést arra, hogy "kényeztesse" magát. Magamról is tudom, hogy ha tele vagyok energiával, akkor nagyobb örömet jelent beleveszni a munkába vagy kitakarítani a lakást, mintha ültem volna a seggemen egész nap és csokit zabáltam volna, vagy vásárolgattam volna. Ellenben ha fáradt vagyok vagy történt valami rossz, akkor hajlamosabb vagyok begubózni és csak egy tábla csokival beszélgetni, mellette arról ábrándozni, hova mennék szabadságra.



    Normális esetben herótom van a vásárolgatástól. Hozzáteszem, kisgyerekes anyuka vagyok, ha vásárolni megyek, a gyereket is cipelni kell, szóval fizikailag-idegileg elég megterhelő.



    Sajnos egy éven belül megyek vissza dolgozni, és a szülés nomeg a divat múlása okán szinte a teljes ruhatáramat le kell cserélnem. Előre fázok tőle, mert sose látok olyasmit, amit szívesen felvennék, inkább csak veszek valamit, ami elmegy és megbékülök vele egy idő után... áhhhh... egy horror lesz, már érzem.

  • 2008.06.09 07:58:35asie

    yamahakata



    Szia!

    Ezen a fórumon - vhol az elején ajánlottak egymásnak egy helyet, ahol nagyméretű melltartókat lehetett kapni, nem tudom pontosan hol van benne, illetve meg van-e még a bolt, de hátha :)



    www.nlcafe.hu/forum/?fid=441&topicid=12288

  • 2008.06.09 10:35:52leg

    Hát végleg elkeseredtem, akkor én tényleg fordítva vagyok bekötve. Én rossz kedvűen - néthésan, hasfájósan, kudarccal, veszekedés után - képtelen vagyok bármit venni. Egy fagyit sem, nemhogy egy nadrágot. De egy körömreszelőt sem. Muszáj előbb meggyógyítanom magamat, addig semmit, utálni fogom úgyis.

    Viszont ha van miért ünnepelni magamat! Az is stressz ám, amit le kell vezetni! Akkor imádom a kaufot. mindenkinek, az összes gyereknek,nagyiknak, férjnek, és valahol a végén magamnak! Akkor tuti nem bánom meg, és a jó kedvemből szuperjót csinál. De hogy a brit tudósok mit szólnak hozzá, nem gondolok bele...

  • 2008.06.09 10:40:13llego

    rám abszolút áll, hogy ha rossz a kedvem, feldob, ha veszek valamit. Persze nem kell túlzásba esni, leginkább azt veszem meg, amire amúgy is szükségem lenne, csak húztam-halasztottam :)

    Kb. mint greencurse, a háztartási cuccok is boldoggá tudnak tenni, vagy ha megveszem a nat.geo. legújabb számát :)

  • 2008.06.09 17:45:46Prinzessin Erbsen

    ez szerintem természetes jelenség. Jókai Anna egyik regényében a nyugdijas légiutaskisérő egy borus januári napon tűsarkú cipőt húz, és elindul egy pulóvert vásárolni, " hogy tujam, hogy még élek" mondja. igen a vásárlásra az én tudat megerősitése miatt van szükség, a vásárlás végűl is kreativitást igényel: ki kell válaztani a sok lehetőség körzül a legjobbat, mások szobrot alkotnak képet festenek, hogy tudják, hogy még élnek, megint mások végnélüli himzést vagy kötést próbálnak befejezni, és akinek csak a vásárlás marad, hát muszáj venni valamit.

    Én sokszor vásrolok minden cél nélkül, és ha egyedül vagyok elő sem veszem amit vettem - ninccs kivel megosztani az élményt, mert ez is hozzá tartozik a vásárláshoz, hogy felpróbáljuk otthon, rendszerbe állitsuk, és megmutassuk valakinek

  • 2010.02.02 15:02:17tina0831

    A vásárlás lehet hasznos és felesleges pótcselekvés, (ugyan ennek egzakt értelmezése még máig nincs definiálva), bár sosem éreztem üdvözítő eszköznek, mert filozófiám szerint, ami megoldható, annak érdekében tegyünk meg minden tőlünk telhetőt akkor is, ha az első látásra kicsi dolognak tűnik, ami pedig nem oldható meg, akkor ne lázadjunk, hanem fogadjuk el, és éljünk vele együtt.
    Visszaolvasva a fenti bekezdést el kell gondolkodni azon, hogy egyes esetekben nem is olyan egyszerű a tények változhatatlanságát elfogadni, és korán belezuhanni a nihilbe. Idős korban szellemi hanyatlásunk tapasztalva, tapintható közelségben a halálhoz, egyedül, elhagyatva, kiszolgáltatott helyzetben, (és sorolhatnám) nehéz elfogadni, hogy fiatalabb korban én voltam a középpont, esetleg felelős beosztásban döntéshozó, és most nem vagyok más, mint lekezelt senki. Pedig. Amíg mentális állapotunk elfogadhatóan ép, el kell, és el is lehet viselni az elmúláshoz vezető út embert-próbáló gondolatát. Ez csak önkontroll (ismét elhagyva a definíciót), közösségben való részvétel kérdése (ha fizikailag még lehetséges), és nem szabad az emlékek álmaiban élve depresszióba esni, értelmetlen (pót)cselekvésbe menekülni. Egy nép bölcseletet közvetítő közhelyet ismétlek: minden ember annyit ér, amilyennek önmagát tartja. Ebből vonható le következtetés: soha ne számoljunk le önmagunkkal, mert vannak elnyűhetetlen értékek, melyeknek ha birtokában vagyunk, mindig büszkék lehetünk magunkra, mint amelyen pl. a becsület, vagy a tudás, ami kezünkben és fejünkben létezik.
    A fenti írás talán túl komor. De a pótcselekvést fiatalkori, kigyógyítandó hülyeségnek tekinteni csak egy lecsupaszított vélemény. A Világ ennél nagyobb és bonyolultabb, érdemes továbblépni, elfelejtett összefüggéseket keresni. Ezt tettem én most...

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta