Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem agyamra megy, hogy már karácsony van. Elmegyek nagybevásárolni, fehérkarácsony dől a hangszóróból, masnis karácsonyfák tömkelege mindenhol, a díszekbe akár bele is lehet fulladni. Elugrok egy kis madáreleségért az egyik nagy barkácsosba, ott ugyanez, megspékelve hólapáttal. De hogy a méteráruüzletben is valami gerlice búgta a fülembe hogy Merry Christmas, na az már sok volt. Könyörgöm, hol van még a karácsony?!
Zúgó fejjel mentem haza, magamban méltatlankodva. Jó, ne az utolsó pillanatban kezdjük, de ez túlzás. Fogyasztani fogok én is, hajjaj, nem kell különösebben noszogatni rá, de mire odaérünk, hogy meghitten a karácsonyfa alá rogyunk, elcsigázva attól, hogy már egy hónapja szakadatlan dől felénk a csingiling, pont elegünk lesz az egészből. És akkor még valami táplálékot kellett volna alkotnom. Kizárva a fejemből ezt a sok rámzuhogó mindenfélét.
Zúgó fejjel mentem haza, magamban méltatlankodva. Jó, ne az utolsó pillanatban kezdjük, de ez túlzás. Fogyasztani fogok én is, hajjaj, nem kell különösebben noszogatni rá, de mire odaérünk, hogy meghitten a karácsonyfa alá rogyunk, elcsigázva attól, hogy már egy hónapja szakadatlan dől felénk a csingiling, pont elegünk lesz az egészből. És akkor még valami táplálékot kellett volna alkotnom. Kizárva a fejemből ezt a sok rámzuhogó mindenfélét.
Tészta narancsos-mandulás brokkoliszósszal
Hozzávalók:
öklömnyi brokkolirózsa (kb. 15 dkg)
1 evőkanál mandulapehely
2 dl tejszín
1 nagy gerezd fokhagyma felaprítva
reszelt narancshéj
kevés szerecsendió
bors
só
olaj
víz
20 dkg tészta
A vizet feltettem melegedni a tésztához. Érdemes ezzel a művelettel kezdeni, mert mire megfő a tészta, elkészül a szósz és már ehetünk is. Kétszemélyes adag, szósz nélküli pecsenyékhez köretnek is kitűnő.
A brokkolit szétszedtem falatnyi darabokra, a szárát felkarikáztam vékonyra. Kanálnyi olajat hevítettem, rádobtam a fokhagymát, az összevagdalt szárat és 2-3 percig kevergetve pirítottam, majd a mandulapehellyel még egy percig. Ekkor kerültek bele az apró brokkolirózsák, só, bors, szerecsendió és kb. 1/2 dl víz. Ekkor valami sugallat hatására fogtam egy narancsot és miután jól megmostam, a héjából belereszeltem az ételbe olyan 3x3 centinyi darabot. Nagyon jó illata, aromája lett tőle. Sokat nem érdemes beletenni, mert akkor domináns lesz az íze, ennyi viszont kifejezetten pikánssá, izgalmassá tette.
A brokkolit félpuhára pároltam, ez nem volt több három percnél, beleöntöttem a tejszínt, és azzal főtt még kb. ugyanennyit, míg megpuhult teljesen és a tejszín kissé besűrűsödött.
Ennyi idő alatt megfőtt a tészta is, összekevertem a szósszal és miközben ettem, akkor villant be, hogy valószínűleg eszembe nem jutott volna narancshéjat tenni bele, ha nem érnek a karácsonyi hatások egész nap, és fészkelik be magukat alattomosan az agyamba. Számomra ugyanis a narancs illata gyerekkorom karácsonyait idézi, ezt köthette össze valami módon a mélyben szorgoskodó tudatalatti.
Bevonódtam.
De ebben a formában nem bánom annyira...
További receptek a Mixed pickles blogon.