Halálra ítélt ételek

Zanza!


Azon töprengtem, hogy vajon lehetséges, hogy bizonyos ételeket az ember egyszerűen nem tud elkészíteni? Írtunk már a muszaka elkészítésének nehézségeiről, én pedig a túrós spenótgombóccal jártam úgy, hogy mindegyik próbálkozásnál csődöt mondtam. Elismerem ugyan, hogy csak kétszer kíséreltem meg létrehozni a vacsorát a két kedvencem, a túró és a spenót keverékéből, de az első alkalommal a szemétben kötött ki, másodszorra pedig valamiféle felismerhetetlen formában igaz, de megettük.

Az első próbálkozás akár sikeres is lehetett volna, megvolt minden friss hozzávaló: a leveles spenót, a túró, só, kis szerecsendió, liszt, tojás. Csakhogy: a tojásokat nem külön ütöttem fel, ahogy egy elővigyázatos háziasszony tenné, hanem rögtön bele a már összekevert masszába. A második tojás felütésekor viszont olyan pokoli bűz árasztotta el a konyhát egy pillanat alatt, hogy egyértelmű volt: a spenótos túrógombócot elfelejthetjük.

A második kísérletet viszont talán az lehetetlenítette el, hogy nem friss, hanem mirelit spenóttal próbálkoztam, így nehéz volt eltalálni a hozzáadandó liszt mennyiségét. A végén már búzadarát is adagoltam hozzá, de az állaga egyre siralmasabb lett. A forró vízbe nem gombócok kerültek, hanem folyékony halmazállapotba hajló ragacsos cuplákok, és sajnos kifőve sem néztek ki jobban. Szóval elgondolkoztam, hogy talán ez egy olyan étel, ami valamiért sosem fog készen, étvágygerjesztően kikerülni a kezem alól. Csak én jártam így, vagy vannak egyénre szabott, elkészíthetetlen ételek?

Blogmustra