Indonéz ételek bagóért a belvárosban

Zanza!

Kipróbáltuk az Indonéz Nagykövetség menzáját, és már a legelején leszögezhetjük, hogy életünk eddigi legjobb menzája volt: inkább emlékeztetett ugyanis egy néhány fős vendégségre, ahol odafigyeléssel készítik az ételeket a vendégseregnek, semmint egy ízekben szegény, spórolós menzára.
 
Nem is főznek túl sok emberre, legfeljebb 30-40 adagot készítenek, amit péntekenként 12-13 óra között lehet elfogyasztani. A három fogásból álló menüt a követség udvarán álló ebédlőben tálalják, ahol patinás hangszerek, a nagykövetség dolgozói, angolul beszélgető fiatal lányok és néhány környékbelinek tippelt fiatalember társaságában fogyasztottuk háromfogásos ebédünket egy ezresért.
Elsőként egy közepesen pikáns tofus zöldséglevest ettünk, épp kellőképpen átfőtt zöldségekkel. Majd jött a sült csirke (finom omlós) rizzsel és mogyorókrémes gado-gadóval, azaz salátával és az úgynevezett kerupuk (ejtsd krupuk) nevű körettel, ami olyan, mint a rákszirom - de készülhet akár halból, rizsből, magvakból stb. is - és a kenyér szerepét tölti be. Végezetül rizslisztből készült desszertet ettünk, ami kinézetre olyan, mint egy puding keménységű vaníliás krémtúró, ami lágy málnasziruppal van leöntve.
 
Tesztcsoportunk egyik tagja behatóan ismeri Indonéziát, az ő elmondása szerint a szigetekből álló ország gasztronómiai palettáján ebédünk az „egyszerűbb, de finom” ételek között helyezkedik el, valahol középtájon. Az ételeket készítő hölgytől megtudtuk, minden héten mást főznek, de mint említettük, limitált mennyiségben. Ezért nem árt igyekezni és már délben érkezni, nehogy lemaradjunk.
 
És ami a dress code-ot illeti: tartsuk szem előtt, hogy Indonéziában az iszlám az uralkodó vallás, ezért még a legnagyobb kánikulában se érkezzünk miniszoknya-fedetlen váll kombinációban. Illik alkalmazkodni a helyi szokásokhoz, hiszen a nagykövetség területén indonéz földön járunk.
 

Indonéz Nagykövetség
VI. kerület
Városligeti Fasor 26.

(Fotók: Egyed Péter)
 
 
Blogmustra