Momotaro Ramen

Zanza!

A Momotaro Ramen, a belvárosi Széchényi utcában valójában nem több mint egy ázsiai gyorsétterem, de nem a koszos budi kínai változatból, amiből érthetetlen módon sok van a városban, taknyos a kaja és ráadásul legtöbbjükben még enni is látni embereket.

A Momotarot nehéz lenne kínainak mondani, mert a hely kulcsétele, a ramen ugyan kínai eredetű de a 19. század óta elválaszthatatlan Japántól. Éppilyen kétértelmű a gyorsétterem megnevezés is, ami nem feltétlenül illik egy olyan helyre, ahol simán meg lehet enni öt fogást, egyes főételekre pedig harminc percet kell várni, de mégsem jut jobb az eszünkbe, ha egyszer már láttuk a pár faasztalból álló helységet.     

A névadó ramenből, amiért a vendégek gyakorlottabb fele idejár, létezik tészta és leves verzió is, utóbbiból az elsődleges hasonlóság ellenére többféle is. A fűszerezésnek, és főleg a csillagánizs használatának köszönhetően teljesen más például a marhahúsos ramen, mint a zöldséges, még akkor is ha mindkettő alján forró tészta gőzölög, és ugyanolyan óriási tálban szolgálják fel őket.

Ha abból indulunk ki, hogy a kínai és a japán néplélek nagy jelentőséget tulajdonít az étel gyógyító hatásának, különösen jól fogjuk magunkat érezni a Momotaroban, és pár látogatás után azt vesszük majd észre, hogy mi is gyógyulási céllal járunk ide. Az itt hangosan elszürcsölt ramen és az alul lapuló emberes adag tészta, éppolyan hatásos ellenszere a másnaposságnak vagy a náthának, mint amilyen nyugtató hatású.

A ramen mellett az étterem másik nagy erőssége a jiaozi, azaz a töltött gombóc, amiből gőzölt, főtt és sütött változat is létezik, és gyömbéres szójaszósszal tálalják. A két specialitás mellett a Momotaro többi ételkülönlegessége is bármikor leveri a jobb kínai éttermek kínálatát Budapesten, de ha az ember már egy jó ideje idejár, valahogy automatikusan a ramen és a gombóc kombinációja mellett köt ki.   

Míg két éve főleg kínaiból és egy-két jól informáltból álló közönség járt a  Momotaroba, addigra ma ebéd- és vacsoraidőben szinte lehetetlen asztalhoz jutni. Ha nem szeretjük a tömeget, hétköznap hat óra magasságában menjünk, akkor sokszor senki sincs. 
 
Momotaro Ramen
V., Széchenyi u. 16
269-20-37

Blogmustra