Tolódik a pesto-ügy, így vizsgálja a Nébih

Zanza!

Őszig is eltarthat a botolizmus-gyanús termékek vizsgálata, a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal ugyanis hatvan nappal meghosszabbította az eredeti határidőt, értesült az MTI. A júniusban indult ügyben egy egri kistermelő érintett, a gourmand company márkajelzésű termékek a földrajzilag eltérő helyen történő megbetegedések észlelésekor kikerültek a forgalomból, és az ezeket előállító kistermelő tevékenységét is azonnal felfüggesztette a NÉBIH Heves megyei hatósága. Bár a vizsgálatok még tartanak, néhány napja megjelent az MTI-ben, hogy a Nébih közlése szerint a Keksz Zsolt által előállított termékek okozták a súlyos ételmérgezéseket, amire a kistermelő is reagált a Facebookon, azzal, hogy a Nébih őket telefonon arról tájékoztatta, nem állítottak ilyesmit. Amire, egyébként, meg is van az esély, hiszen a hivatal még nyomoz az ügyben. De milyen vizsgálatokat folytatnak ilyenkor, és hogyan? Erről kérdeztük a Nébih-et.

A vizsgálatok

Arra a kérdésre, hogy milyen vizsgálatokkal és hogyan tudják kimutatni egyértelműen, hogy a kistermelő pestója volt-e fertőzött, a Nébihtől azt a választ kaptuk: laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok, a dokumentumok átvizsgálása zajlik, és a termelés folyamatát is feltérképezik. Az ÁNTSZ is vizsgálatot folytat a butolizmus gyanú miatt, ők is későbbre ígérik az eredményeket.

Élelmiszer eredetű megbetegedéseknél a vizsgálat egyébként csak közvetett bizonyítékokra épülhet: tekintettel arra, hogy a betegséget kiváltó ételt már elfogyasztották, ezért ugyanaz az étel értelemszerűen nem vizsgálható. Botulizmus esetében még bonyolultabb a helyzet, mivel a toxin a termékben kiszámíthatatlanul, egyenlőtlen eloszlással van jelen, aminek a hátterében több technológiai hiba is meghúzódhat. A közös eredetre továbbra is a járványügyi nyomozásban alkalmazott epidemiológai adatok állnak rendelkezésre, azaz, hogy az ebben a ritka betegségben szenvedő betegek közötti kapcsolat a kistermelő készítménye.

Clostridium botulinum, a botulizmust okozó baktérium
Clostridium botulinum, a botulizmust okozó baktériumFotó: Bsip / Europress / Getty

Már a gyanút is be kell jelenteni

 „Az uniós előírások alapján az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva kellett elrendelni a szükséges és legfontosabb intézkedéseket” – válaszolta a Nébih arra, miért közölték még a vizsgálat lezárulta előtt a márkanevet.  A vonatkozó rendelet szerint a hatóság a szükségesnek ítélt bármely intézkedést elrendelheti, a hazai kistermelőkre vonatkozó alapjogszabály pedig alapot ad ahhoz, hogy életveszéllyel vagy súlyos egészségkárosodással fenyegető élelmiszerbiztonsági hiba esetén a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal a tevékenységet azonnal felfüggeszthesse. Ez megtörtént, amit, mint az élelmiszer „emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége” jogsértést, nyilvánosságra kellett hozniuk.

Azt is megtudtuk, hogy az élelmiszer eredetű megbetegedés, sőt annak gyanúja is bejelentésköteles. Bejelentést nemcsak a betegséget észlelő orvosnak, de a gyanúba keveredett vállalkozásnak is kötelessége tenni. Ilyenkor megindul egy soron kívüli vizsgálat, a szakmai protokollszabályok szerint. Ez történik éppen itt is. Tavaly például 58 gyanús eseményt jelentettek, a kivizsgálás végeztével ebből 26 alkalommal igazolták az élelmiszer eredetű megbetegedést. Jelen esetben a felhívás a súlyos kimenetel, a betegség kialakulására jellemzők okán volt nagyon fontos, azzal a céllal, hogy a további megbetegedéseket megelőzzék.

A gyorsriasztási rendszerről

A bejelentést nemcsak a hazai hivatal felé, hanem az EU tagországokban működő gyorsriasztási rendszerbe is fel kell vinni. Itt A tagállamok haladéktalanul jelentik a bizottságnak a sürgősségi riasztórendszeren keresztül az élelmiszerekből és takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül érintő veszélyt. Így derült fény egyébként a külföldi megbetegedésekre is. „Hivatalunkhoz először az élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszeren (RASFF) keresztül érkezett tájékoztatást a külföldi megbetegedésekről. A RASFF hírben a termék még nem volt beazonosítható, csupán körülírták, hogy egy magyar eredetű pesto a betegség feltételezett forrása. Ezt követően érkezett hír a magyar megbetegedésről, s azóta már egy áprilisi eset is összefüggésbe hoztak a termékkel" – tudatta a Dívánnyal a Nébih, és azt is elmondták, hogy a hivatal működtet egy éjjel-nappal hívható zöld számot. Az ide érkező bejelentéseket 48 órán belül kivizsgálják a bejelentésben megadott adatokon elindulva, és megteszik a szükséges intézkedéseket.

A botu

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Blogmustra