Jogos a kérdés: vajon jogomban áll-e ítéletet hirdetni teltházzal futó, óriási tapsvihar felett? A televízió snittekre vágott geg-sorozatai a nagyszínpadi deszkákon két felvonásban elborzasztóan sekélyesek. Az egri Gárdonyi Géza Színház - Csörgess meg! előadása Máté Gábor rendezésében óriási sikert arat, csak bennem sokasodnak a kérdőjelek.
A téma környezettudatos, de összesen egy mondatos - vagy csak az én szememre borul zöld hályog és nem látom a lényeget? Még jó, hogy előadás előtt rutinszerűen kikapcsolom a telefonom, mert a színpadon állandóan csörög. Az első perctől az utolsóig mobil az előadás. Állandó mozgásban a színészek (Görög László, Fenyő Iván, Kaszás Gergő, csak hogy a nagyokat számba vegyük), folyamatosan átalakuló díszlet és megállás nélkül csöngő mobil telefonok. Az első felvonás végén dalban mondják el, hogy mi a színházi etikett.
Továbbállok a nézőtér széléről, hogy versenyben maradjak. Pécsi színészekbe botlok, akik csupa jó szándékból lebeszélnek a kamaratermi KoMa előadásáról. Társulok hozzájuk és a Bóbita felé vesszük az irányt. Vándoristenek - Off-program, de ha csak limonádé, akkor is felüdülök. Kertben állunk, ahonnan a bábszínház vendég „lakosztályába" kalauzolnak, minden díszlet ülhető. Kanapén meg párnákon, az ablakon is csüngenek. Nagy Zsolték játéka improvizáció színész tempóban. Bent három szereplő: két férfi és egy nő. A kiindulópont egy közös szerelem és annak gyümölcse, ez a lány, kinek leszármazása mindkét férfi fejében kérdőjeles. A kertben ugyancsak hárman, a múltbéli figurák. Bekacsintanak és ha már ott vannak, összekeveredik a múlt és a jelen, remek családi pillanatok. Elnéznénk napestig, csak a szúnyogok ne vállalnának főszerepet. Csapkodjuk a tenyerünk, de kivételesen nem az előadástól viszketek. Ezúton kérnénk meg a szervezőket, hogy szóljanak, hogy szórjanak!
Fotó: Balogh Gábor és POSzt