Pedig Szibériában viszonylag kevés néger él

radioLehetőleg ne essünk kétségbe, ha azt is gondoljuk, a ránk mért ünnepi televíziós menü után már csak az özönvíz következhet. Van megoldás: bevált találmány mindenkinek, ráadásul kódolatlanul, és benne a Latin, ami a mai média egy kivételes terméke: olyan ember készíti, aki véletlenül ért is ahhoz, amit művel.

cikk-tipus-jegyzet


Szóval, amikor elmúlnak az ünnepek, és az idegrendszerünk windowsos hibaüzenetekkel bombázza a szürkeállományt, valahányszor csak a tévéképernyőre pillantunk, miszerint komoly hibák vannak a bemeneten, nem is szólva a vírusfertőzés veszélyeiről, ne essünk kétségbe. Ki lehet próbálni a rádiót is, bevált találmány, Marconitól tavalyig sokat fejlődött világszerte, tavaly pedig sokat romlott, legalábbis erre, mifelénk. Mindenképpen érdekes alternatívája a képládának.

Jól van, de mit hallgassunk? Szerencsére a kódolt, előfizetéses rádióadást nem vezették be, a kábelest pedig már elfelejtettük – ne tessék nevetni, volt ilyen, az ötvenes években, rádió a községházán, hangszóró az otthonokban, kettő között hosszú drót, mindenki azt hallgatta, amit beállítottak neki. És nem igazán a luxemburgi adót.

Ugye, Sláger nincs, Danubius nincs, miért is lenne, tán még röhögnénk reggelente, ahelyett, hogy rambókéssel a fogunk között, arcunkra sötét csíkokat festve készülünk a dzsungelharcra. Van viszont kismillió adó mazochisták számára, melyeket itt és most nem lenne értelme megnevezni, mindenki megtalálhatja őket magának. Odáig tehát eljutottunk, mit nem érdemes hallgatni és mi az, amit nem találunk. De mi az, ami van?

Van például szombaton és vasárnap rumba

Meg szamba, mambó, tangó, miegyéb, csak latin zene legyen. A – gyengébbek kedvéért – Latin címet viselő zenei koktélt B. Bíró László vezeti a Klub rádióban, és hangvétele a szó legjobb értelmében nevezhető sajátosnak. Meglehet, hogy akad, akinek nem tetszik a csevegő modornak ez a formája, ezen nem lehet, és nem is kell segíteni, ám azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a műsorvezetőnek van stílusa. Ráadásul nem a bevált receptet követi, miszerint ömlesszük a lármát blokkokba, óránként négyszer pedig szóljunk közbe oly módon, hogy felesleges pletykákat osztunk meg a jobb sorsra érdemes hallgatósággal.

B. Bíró tudása a latin kultúráról kifejezetten enciklopédikusnak nevezhető, ezt próbálja megosztani velünk heti egy alkalommal, még akkor is, ha a kísérlet sikere eltörpül a feladat nagyságához képest. Aki nem akar okulni – pedig érdemes – az elég, ha a zenéket hallgatja, mert valódi csemegék zörögnek a dobozban, olyasmik, amiket nem hallhatunk máshol. És igen, kultúrmissziós feladatot lát el, hiszen aki korábban nem kedvelte volna ezeket a ritmusokat, az is ráérez az egzotikus ízekre. Már, ha legalább egy kicsit nyitott és érdeklődő.

Van vudu, makumba és santeria…

Vannak hírek és érdekességek, van vudu, makumba és santeria, leásunk az afrikai gyökerekhez és előfordulnak a legmodernebb irányzatok, például a reggaeton – sajnos, csupán egy órányi terjedelemben. Paradox, de pont az a baj, hogy mire átérezné az ember ennek a világnak a hangulatát, már vége is a műsoridőnek. Másnap ugyan van egy ismétlés, harmadnap meg egy teljesebb válogatás az elhangzott számokból, de nyugodtan el lehetne ezt hallgatni akár egész délután is. Főleg a kuriózumokat: a minap nem kis meglepetést okozott az orosz nyelvű rumba, lévén Szibériában viszonylag kevés a néger.

Egyszóval, a műsor kiváló és hézagpótló, nagy kár, hogy más rádióadók még nem jöttek rá, mennyire népszerű manapság Magyarországon ez a zene. Vagy rájöttek, csak nem találnak hozzá specialistát? Mert tény, hogy a Latin a mai médiának egy kivételes terméke: olyan ember készíti, aki véletlenül ért is ahhoz, amit művel. Ez példátlan dolog, csak fohászkodhatunk, hogy eszébe ne jusson valamely rátermett menedzsernek orvosolni a tarthatatlan állapotot és átadni a programot egy botfülű, tizenkettes intelligencia-hányadossal bíró ifjú titánnak. Persze nem csupán a műsorvezető tudja a dolgát: abban megegyezhetünk, hogy Göczei Zsuzsánál rátermettebb zenei szerkesztőt nem hord a hátán a budapesti flaszter.
Tessék hallgatni, érdemes, akár a zenéért, akár az érdekességek kedvéért. Ritka eset: a Latin semmi más, mint aminek látszani akar, de annak első osztályú. Becsüljük meg, amink van – és amíg van. Mert annyira jó, hogy valaki előbb-utóbb csak el akarja majd rontani.

 

radio-figyelo-try

LATIN – zenei műsor B.Bíró Lászlóval
Klub rádió
szombaton 17.00-kor
vasárnap 22.00-kor

Latin grillázs
hétfő 20.00

 

B.Bíró László zeneszerző, előadóművész, író, tanár, újságíró, könnyűzenei szakíró, a Színház és Filmművészeti Egyetem korrepetítora musical szakon. Számtalan színházi előadás formálója, dalaival alternatív zenei slágerlistavezető a 80-as évek végén, a budapesti Kubai Tánc Akadémia megalapítója, 2006-ban jelenik meg bővített formában a Tánc – Zene – Hangszer című könyve, 2008-ban az első Nemzetközi Salsa Táncverseny létrehozója. Hetente jelentkező Latin című műsorát 2005 óta vezeti a Klub Rádión.

 

cikk-tipus-linkek

Mikulásgyalázás és álom luxuskivitelben

Átok, nem lehet ezt másnak nevezni: karácsonykor az embernek először a vércukorszintje kúszik a csillagokba, majd következnek a vérnyomás problémái, és ha mindez megvolt, ő maga jólesőt nyögve bekúszik a tévé elé. Akkor jön a fent említett csapás, vagyis a műsor a dobozban.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek