Egy nő már nem csak a vasalódeszka mellett lehet veszélyes, de akkor is, ha toll vagy billentyűzet kerül a keze ügyébe. Ilyenkor könnyen elszabadulhat a pokol. Óváry Emma például isteni kinyilatkoztatás hatására választotta műfajának az erotikus irodalmat.Egy modern nő már nem csupán az anyaságon keresztül élheti meg nőiségét, de saját prózáiban is. Tarts velünk egy irodalmi kalandozásban, ahol négy hazai kortárs írónőt mutatunk be. Egyéniségük, hangvételük eltérő, az erotika iránti elkötelezettségük azonban közös - ráadásul a négy hölgy közül az egyik alighanem férfi.
A pornográfia nem csak tartalom, hanem egy nyelv is
A Spanyolnátha c. irodalmi folyóiratban megjelent önéletrajza szerint, Óváry Emma a hetvenes években született Budapesten. Későn, huszonkilenc éves korában kezdett írni, saját bevallása szerint isteni kinyilatkoztatás hatására, mely így szólt: „Te leszel a világ legnagyobb pornóregény-írója, nagyobb, mint Guillaume Appollinaire, Restif de la Bretonne, Leopold von Sacher Mazoch, Catherine Millet, és Paulin Réage." Azóta tartja küldetésének, hogy felhívja a figyelmet a nők és a gyerekek helyzetére, és a természeti környezet védelmének fontosságára.
Első kötete 2008-ban jelent meg a Prae kiadó gondozásában Hatszor gyorsabban öl címmel, amely nagy vonalakban egy személyes hangvételű pornó-toposz. Mélyebb értelemben a sorok a női küldetést vizsgálják, elsősorban a házasság, és a szexuális kiszolgáltatottság oldaláról, egy lány fantáziadús kalandjain keresztül, melyben szexuális életéről mesél - minden finomkodás nélkül. A fogyasztható vulgaritás mellett a szerző teret enged a lelkizésnek is. A borítón nem véletlenül figyel a 18-as karika: a könyvben bizony minden előfordul, amit a műfaj kínál.
Óváry Emma blogján felvillanyozóan fülledt tabukat boncolgat, kiemelendő Az intimitásról és a vagina-fallosz paradigmáról címet viselő bejegyzés:
„Természetesen ugyanúgy kérdés számomra is, mint a hozzászólók számára, hogy a férfiak önmaguk tudnak-e lenni a szexben. Annyira természetes számomra, hogy ez is kérdés, hogy nem is jeleztem ezt a kitételt az előző bejegyzésben. Mivel a regényben a női oldalról hangsúlyosabb a kérdésfelvetés, kihangsúlyozódik a szocializációs különbség is. Csak körvonalakban megfogalmazva: a férfiak (viszonylag) szabadon döntenek, hogy fogyasztanak-e pornót, a nők általában nem. Példa a regényből: apuka szabad akaratából vásárol pornóújságot, kislánya tehát pornólapok között nő fel, hiszen természetesen egy gyerek mindent lát és megjegyez. Természetesen engedjük meg, hogy vannak aktív pornófogyasztó nők is. Számomra inkább a szabad döntési lehetőség a fontos mozzanat."
Izgalmasabb, ha a nő mögött egy férfi áll
Spiegelmann Laura első kötete, Édeskevés című pornóeposza, a meglehetősen válogatós, sznob és gőgös Magvető kiadónál jelent meg 2008-ban. Láttunk már olyat, hogy egy nagy múltú és konzervatív kiadó a p*csa és a b*zmegolás felé nyit, hiszen pénzt hoz, a kiadók pedig szeretik azt. Spiegelmann Laura, a titokzatos szerző, eleinte csak saját blogjában porciózta erotikus nektárját, majd több folyóiratban is megjelent, karrierje azóta is töretlen. Keveset tudni róla, de annyi bizonyos, hogy írói álnévről van szó: a szerző harminc év körüli nőnek vallja magát, terápiás célzattal kezdett el írni, és 1994-ben vesztette el szüzességét a testnevelő-tanára segítségével. A legtöbb vélemény szerint az írónő mögött Garaczi László író áll. Napjainkban keresett és piacképes portéka, ha egy nő saját érzéseiről leplezetlenül vall, tabukat döntöget és nyersen felvállalja gondolatait - legyenek azok langyosak vagy meredekek. Ha még szabadosan is beszél saját szexuális életéről, elindult a kötet a bestseller felé.
Az olvasót csábítja a titok, amely a szerző személyét övezi, az önpusztító életmód, és nyílt szexualitás pláne. Ha a szerző jól végzi dolgát, akkor a műfajjal - és az íróval - nincs semmi gond, mert mindenki boldog. Ismerkedésképen olvassunk bele Téli időszámítás c. prózájába!
Folytatjuk - a finom erotika vonalán
