Kistehén
Zöld Pardon, 2010. május 28, péntek 20:00
Megbántottál, Szájber gyerek, Azt mondtad: az élet gyorsan lepereg, Ezért soha nem nézel hátra, (és) Nem is olyan magas hegy a MÁTRA! - mindenki fülében ott cseng ez az őrült, ravaszul hülye, fülbemászó, dal, ami jól tükrözi a Kistehén Tánczenekar egyedi hangvételét. Igazi hungarikum. Idén januárban többen kiléptek a zenekarból és Intim Torna Illegál néven alapítottak új bandát. Kérdéses volt, hogy a szétszakadás után megmarad-e a Kistehén lendülete.
Az újracsomagolt forma megerősített ritmusszekcióval hozza harapós dalait az új, A picsába az űrhajókkal című lemezen. Nagy-britanniai bandákat (Strokes, The Hives, Arctic Monkeys, Kaiser Chiefs) idéző pörgő gitártémák, bájosan bunkó szenvtelenség, és a slágerszagú: Jó csávó a Markó bizonyítja, hogy a Kistehén még mindig jól „béget", bármennyi képzavart sző bele dalaiba, és így a róluk szóló írásokba is...
Enyedi Sugárka Jazz Tett
Szabad az Á, 2010. május 29, szombat 22:00
Enyedi Sugárka 2001-ben elnyerte a Magyar Rádió Nemzetközi Jazzének versenyének különdíját, és azóta rohamléptekkel ível fel hazai és nemzetközi karrierje. A Jazz Fesztivál keretében fellépő Sugárka előadásait dél-amerikai ritmusok, sanzonos hangulatok, improvizációk jellemzik. Dob nélküli bensőséges hangulat, érzelmes, de nem érzelgős zene. Személyes hangnemben énekel saját szerzeményeket, és fogalmaz újra ismert slágereket.
A Mikszáth Kálmán téren lévő Szabad az Á a kilencvenes évek elején kultikussá vált Tilos az Á helyén működik. Utóbbi a rendszerváltás időszakának liberális szórakozóhelye volt, nevét a Micimackóban szereplő nevezetes tábláról kapta. Itt található az ország egyetlen, mulatóhelyen kiállított, védett falfestménye, egy 3D hatású perspektivikus utcakép. Halász Péter idehozta New Yorkban élő képzőművész barátját, Jean-Michel Verre-t, aki diavetítők segítségével New York-i utcaképet festett a földszinti hátfalra.
Oláh Ibolya és Zenekara
Old Man's Music Pub, 2010. május 29., szombat 21:00
Az öntörvényű Mega-sztár körül keringő pletykák után most a lényeg végre újra csak a rockosan érces hang egy karizmatikus nő birtokában. Oláh Ibolya számai a Magyarország, és a Nem kell című dalokon kívül nem igazán ívódtak belénk, pedig két albuma is megjelent. A harmadik, El merem mondani címmel, 3 hónapja látott napvilágot. Igazán ütősre sikerült, értelmes és vagány pop dalokkal, színvonalas zenekar kíséretében. A vagányság itt most inkább bátorságot jelent, a vad lázadás hangulata a háttérben, csak a basszusban dübörög ezen az albumon. A dalok összegző, lírai hangvételűek, színházi atmoszférával, ami nem véletlen, hiszen Ibolya sok színházi munkában is részt vett az utóbbi években (pl: Aida)
Egy lenyugodott, érettebb koncerthez remekül illik az Old Man's Pub, amely nem a húszévesek hétvégi lázadásának robbanópontja, hanem az érettebb generáció hangulatos bárja, ahol a zene és a beszélgetés mellett a kulináris élvezeteknek is engedhetünk.
